Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

1963. ffeíus TT ésütSrtSft SfóGB AO A megyei kórház építkezésén rßörhetfjúqj3Ü költ lelkek Kívülről nem látni mozgást, de a. létesülő új egészségügyi intézmény helyiségeiben szereiőbrigádok dolgoznak. Aluminium rámába kerülnek az ablakok. (Ipolyi László felvételei) Egeresein vendégszereplésre készül a salgótarjáni bányász szimfonikus zenekar és kórus A salgótarjáni báiyász iimfónikus zenekar és kirus gercsehiből kapott meghí- ást vendégszereplésre. Mind­ét kollektíva, a kórus és a ;nekar is, heti két-két órás — seteinként hosszabb — g>’a' óriással, nagy igyekezettel észül a vendégszereplésre Taróti Gyula karoagy vcze- ssével. A tavaly műsorával AP.«- olcon a nagy budapesti kó- usokkal és zenekarokkal ve- álkedő, ezüstkoszorút r.yert algótarjání bányászkórus mű- orában szerepel egy preklasz- zokus madrigál, egy négyke- es zongorakísérettel előadóit Jvorzsák mű, a szlovák Eugén lushon egy műve, a magyar zerzőktől: Gulyás Lászlój lazdag ország hazánk című kórusa, Lóránd U Védd az emberit című aktuális műve, amely a gyarmati népek fel­szabadító harcáról szód. Ezen­kívül szerepel a műsorban egy szovjet románc s több más nemzet kórusmüve. A műsorpolitikai elgondolás sze­rint az előadott anyag elve­zeti a hallgatót a könnyűze­nén keresztül a klasszikus számok megkedveléséhez. Ope­rett-egyvelegek, szerenádok, nyitják meg a műsort, maid a magyar Weiner- és Kodály- műveken at Haydn- és Mo- zart-művek zárják be a sort. A rendkívül fegyelmezett gyakorlást kívánó műsor min­den héten többször csendül fel a két alkalommal megtartott próbákon a sajgótarjám Bá­nyász Művelődési Otthonban. Baborkay István kártyaadó- ságba keveredett, amelynek kifizetése a száz év előtti tár­sadalmi szabályok szerint sok­kal kötelezőbb volt, imnt a józan ésszel csinált adósság. Kölcsönt azonban nem ka­pott, mégpedig a korábban „Baborkay István és Babor­kay Pál kiskorúak” névre telekkönyvezett birtok miatt, ki kell házatni előbb a ..kis­korúak” szót a telekkönyv­ből, hogy a kölcsönösszegnek fedezete legyen. Minthogy a törvényszéki elnök nemcsak modern ember, hanem nagy jogász és kutató elme híré­ben is állott, azonkívül Ba- borkaynak testi-lelki jó ba­rátja volt, a változás átveze­tése gyors és könnyű dolog­nak tetszett. Csakhogy, mint kiderült, a modem embert megfertőzte a korra jellemző bürokrácia és semmiképpen sem mutatott hajlandóságot a nyilvánvaló tévedés korrigá­lására. A könyörgő szavakra sem mondott mást, mint azt: .Hja, a rendszer nem törődik azzal, hogy veled mi törté­nik”. Viszont a telekkönyv­vezető, aki régi ember híré­ben állt ,első kérésre, min­den köntörfalazás nélkül ki­húzta a telekkönyviből a kis­korú szót, hiszen szemmel láthatóan kinőtt már a kis­korúságból Baborkay. Rövi­den éz a tartalma Mikszáth Kálmán „Uj és régi ember” című novellájának, amelyet az író 1685-ben publikált Mégsem a novella nyolc­vanesztendős évfordulója késztetett arra, hogy emléke­zetbe idézzem, hanem egy mai, a novellabelihez kísérte­tiesen hasonló történet Omlik a hás A mai történet panaszosa Drávái Józsefné, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozója, aki harmadmagá­val Salgótarjánban, a Rá- kóczi-út 157 szám alatt lakik, édesanyja Dupák Lajosné, született Tóth Szikora Vilma házában. Illetve csak lakna, hogyha a ház nem fenyegetne ősszedőléssel. Amikor a ház veszedelmesen megroggyant, Drávaiék a városi tanácshoz fordultak, hogy segítse őket a nagy költséget igénylő javí­tás elvégzésében. A tanács, noha a ház személyi tulaj­don, készségesnek mutatkozott a segítésben, azzal, hogy az előlegezett összeg fedezetéül a telket és házat kéri. S ekkor jött a meglepetés. Kiderült, hogy az 1936-ban Dupák Lajosné nevére írt in­gatlant, amelyben azóta sem lakik más a családon kívül, 1959 óta már több tulajdonos nevére átírták. Jelenleg a te­lekkönyvi bejegyzés szerint Takács Lajos és Bánfalvi Já­nos birtokolja. (A valóságban azonban Takácsék és Bánfal­viék telke nem itt, hanem néhány száz méterrel arrébb, egészen más helyrajzi szám alatt fekszik!) Drávaiék megkérték tehát egyik ismerősüket, hogy jár­jon közbe a téves bejegyzés korrigálásában. Csakhogy ez nem ment egyszerűen, mint­hogy a telekkönyvbe bejegy­zett adat megmásíthatatlan, amíg papíron, fehéren-feke- tén be nem igazolódik, hogy a hibát a telekkönyv vezetésé­vel megbízott hivatalnokok követték el. KI kellett keresni előbb, hogy milyen alapon jegyez­ték át mások nevére Dupák Lajosné jogos tulajdonát S minthogy ez nem ment egyik napról a másikra, Drá­vaiék ügyvédhez, névszerint dr. Szőlősi Józsefhez fordul­tak segítségért Az ügyvéd rövidesen kide­rítette, hogy tulajdonképpen két telek összetévesztése folytán került a téves bejegy­zés a telekkönyvbe. S hozzá­kezdett a bizonyításhoz,.. Dupák Lajosné gyermekei pedig fizethetik az ügyvédi költséget, az illeték bélyegét, reszkethetnek, hogy rájuk omlik a ház, pedig a hibát nem ók követték el __ T elekkönyvi történetek Az ügyvédi munkaközös­ségben dr. Szőlősi József készségesen áll rendelkezé­semre. — Dupák Lajosné esete kü­lönleges ügy — mondja- — De minden remény megvan arra, hogy a hibát hamarosan kijavítják s előreláthatólag már további költség sem ter­heli a családot. S most éngedjék * meg, hogy egy kis kitérőt tegyünk és be­tekintést nyerjünk a telek­könyvi visszásságokba. Mert ha az efféle tévedés ritka is, mint a fehér holló, a telek­jegyző könyvek vezetésében igen sok a hiány, hiba. Az ügyvédi gyakorlat ugyanis a legfantasztikusabb eseteket hozza felszínre. Van olyan telekkönyv, amelybe száz tulajdonost jegyeztek már be egyetlen ingatlanra, a valóságban pedig csak né­hány személy használja. A Zagyvaróna 835 számú telek­jegyzőkönyvben az Ingatlan 21 tulajdonos kezében van, a valóságban azonban két em­ber tulajdonában áll. A hu­szonegy között van olyan tu­lajdonos, akinek tulajdonjo­gát még 1883-ban jegyezték be. Minthogy akkor a nagy­korúság 24 éven felül követ­kezett be, a bejegyzett tulaj­donosnak jelenleg 10« éves Matuzsálemnek kellene len­nie. Cereden elhatalmasodott gyakorlat, hogy a beltelkeket úgy adják-veszik, mint a pi­acon a tojást, az adásvételnek a leghiányosabb hivatalos formát sem adják meg. Az egyik eredeti ingatlan-perben például ugyancsak 21 alperes szerepel, nagy részük isme- retlen. Nem ritka eset, hogy meg­halt emberekről, holt lelkek- ről kell peres úton bebizo­nyítani, hogy nem tulajdono­sai az ingatlannak és arra igényt sem tartanak. A 110 éves jubileum A telekkönyvezésnek, in­gatlan-pereknek nagy ismerő­je dr. Czudar József járásbí­ró. Mint elmondja, éppen száztíz éve, 1855-ben, a de­cember 15-i pátensében ren­delte el Ferenc József a te­lekkönyvezési. Az első telek­jegyzőkönyveket az osztrák császári sereg lovasságának műszaki emberei készítették. Ezt „eredeti felvétel”-nek ne­vezik, minthogy az került be­jegyzésre, aki akkor éppen tulajdonos volt. A jegyző­könyvek német nyelven ké­szültek. (A salgótarjáni járá­si telekkönyvi hivatalban még jónéhány ilyen száz év előtti német nyelvű, megsárgult te­lekkönyvi jegyzőkönyvet lát­tam, közülük több használat­ban is van!) Akkoriban ingat­lant még szóbeli szerződéssel is „át lehetett ruházni”. 1918- ban egy miniszterelnöki ren­delet kimondta, hogy kevés kivételtől eltekintve, az in­gatlan átruházása csak írás­beli szerződéssel lehetséges. 1960 május 1-én az „írásbeli­séget” megszigorították. Most már csak örökléssel, vagy elbirtoklás útján lehetséges az ingatlan jogát írásbeli szerző­dés nélkül átvezetni. A törvény világos, a telek­jegyzőkönyvben mégis a legnagyobb dzsungelt talál­hatjuk. Előfordul, hogy még mindig az első, 1868-ban be­jegyzett tulajdonos (121 éves­nek kellene lennie)! szerepel a telekkönyvben. Vagy: meg­osztották, elkerítették az in­gatlant, építettek is rá, de a megosztás telekkönyvezve nincs. Vagy : az ingatlan bel- telekként szerepel a telek­könyvben, de évek óta a tsz veti bele a búzát. Vagy: most tisztáznák a tulajdonjogot, ríe a bejegyzett 10 tulajdonos kö­zül három ismeretlen helyen tartózkodik, több meghalt, egy pedig a tengerentúlra disszidált. Tehát a telekjegyzőkönyvek közel sem tükrözik a való­ságos állapotot Mi és ki ennek az oka? Elsősorban az ingatlan-tu­lajdonosok hibáztathatok, akik elmulasztják a csere, vagy vétel telekkönyvezteté- sét. Sokan napjainkban is úgy spekulálnak, hogy inkább megtakarítják az illetékbé­lyeg árát és az ügyvédi költ­séget, tehát nem telekköny- veztetik az adás-vételt, cse­rét. Aztán elérkezik a nap, hogy OTP-kölcsönt szeretne felvenni a telektulajdonos a házépítéshez, vagy el akarja adni az ingatlant, de egyik sem sikerül, mert a telek­könyvben más van bejegyez­ve tulajdonosnak, A bíró sze­rint még az idejében és he­lyesen átvezetett telekköny­vezési sem árt hároméven­ként ellenőrizni. Sok kárt okoznak a zttg- irászok is, akik olcsóbb pén­zen vállalkoznak a szerződé­sek megírására, viszont hoz­zá nem értésük gyakori bo­nyodalmat okoz. Mert nem minden létrejött adás-vétel alkalmas telekkönyvi bejegy­zésre is. A szerszámedző, az üzemirnok ' a brigádvezető öröme Barátságos, szemnek kellemes halvány­zöld fény árasztja el az Acélárugyár szer­számedző műhelyét. A halk munka csönd­jébe hirtelen, táikiabálhatatlanul hasit be­le a köszörű sivító-morajló hangja. Amint elcsendesedik, folytathatjuk a beszélgetést. — Négyen vagyunk, hárman tanulunk, — fűzi a szót Kazinczi Zoltán, a gyártáselö- készltő osztály szerszámedzője. — Tizen- kétéves Marikám és kilencéves Pistám az általános iskolában, magam a gépipari technikum harmadik évfolyamán. A gyere­kek tanítása ingyenes, de a tanszer sokba kerül. A kislányom már anyányivá növe­kedett, gyerekszámban készített ruhát nem vehetünk neki. Es ami nálunk cipőből sza­kad! ... Persze, nem baj, hogy elevenek a gyerekek. Legalább bizonyosak vagyunk, hogy nem beteg egyik sem. Nagyon meg­örültünk, amikor a rádió bemondta, hogy hetvenötről havi kétszáz forintra emelik a kétgyermekes családok részére a pótlékot. Az előző híradásban, úgy emlékszem, még a hatalmas árvízkárokról beszélt... Meg­győződésem, hogy a bajok mellett ilyen arányú többletjuttatásra — hiszen a nyug díjak felemeléséről sem feledkezhetünk meg! — csak a szocialista társadalmi rend képes. Czuder Zoltánt, a huzalmű üzemi-mókát is derűs hangulatban találjuk. — A pénznek mindenki őhll, természete­sen mi is. A számunkra váratlanul érke­ző forint ugyan nem okozott akkora örö­met, mint Kati lányom 4,7-es tanulmányi átlaga. A húga, Zsuzsi nem ért el ennyire szép eredményt, de ő is szorgalmas volt. Mi eddig is rendezett anyagi viszonyok között éltünk, ami a gyermekeknek kel­lett, meg tudtuk adni. A feleségem is itt dolgozik az acélárugyárban, a bérelszámo­lóban. Egy százas híján havi háromezret keresünk. A családipótlék ilyenformán er­kölcsiekben többet jelent részünkre, mint anyagiakban. ? — A lakásunk csak egyszobás. Az, hogy temérdek ember javát szolgáló, százmil­liókba kerülő rendelet életbeléptetésére sor kerülhetett, az ország erejét bizonyítja. S ugy-e, ha az ország erős, előbb-utóbb mi is hozzájutunk szövetkezeti vagy állami la­káshoz? ... Az ember, aki forrólevegöjű műhelyben igazgatja gépét, hasonlít az anyagra, ame­lyet megmunkál. Vékony, de szívós, erős; akár az acélhuzal. Lipták István kemence- kezelő szocialistabrigád vezetője. — Kádár elvtárs már korábban meg­ígérte, hogy rendezik a nyugdíjakat, a családi pótlékot, — úgymond. — A párt szava volt, számítottunk az emelésre. Ezer- hét-ezemyolcszáz forintot keresek egy hó­napban. A feleségem a háztartást vezeti, egy fizetésből élünk négyen. Gyuri tizen­három éves, lrénke nyolc. S mivel az egyik fiú, a másik lány, a nagyobbik ki­nőtt ruháját nem adhatjuk rá a kisebbre. Ezután könnyebben ruházzuk őket. Legelő­ször azonban karancslapújtői házunkat csi­nosítjuk. Most, hogy biztosan, számíthatunk a pénzre, nem vászonrolettát veszünk, ha­nem rollót ‘ csináltatunk. Ha az országban jut mindenre, nálunk is kell jutnia. Igye­kezet, akarat, beosztás dolga az egész ... B. Z. A Dupák-űgy Megkérdezem a bírót, hogy mit tenne ma a bíró és a te­lekkönyvvezető a mikszáthi Baborkay István ügyében, a kiskorú szó eltörléséért A ré­gi vagy az új hivatalnok mód­ján intéznék-e’ — Egyiken sem — hangzik a válasz — Bemondásra a sza­kállas aggastyánnak sem hi­hetjük el, hogy nagykörű. Mert minden telekkönyvi ja­vításhoz okirat kelL Viszont egy tanácsi igazolás felmuta­tása ellenében bevezetnék, hogy nagykorú. Tehát néhány óra alatt elintéződne az ügy, nem lenne „hosszú dolog.. Végül Mester Gyula telek- kőnywezetőt keresem fel, hogy mit is kívánnak tenni a Drávaiék lakása. Dupák La­josné ingatlana ügyében, amely még mindig más ne­vén áll a telekkönyvben s a hiba korrigálásától függ az életveszélyes ház kijavítása. — Már kint jártunk a hely­színen — mondja a telek­könyvvezető. — Valóban más telek helyett jegyezték be Dupák Lajosné ingatlanára a két idegen nevet, sőt újabb neveket is... — S mi a megoldás? — Megtaláltuk a téves be­jegyzés forrását is. Egy mér­nök elhibázott vázrajzát. Be kell jönnie a tévesen bejegy­zett tulajdonosoknak, vagy írásban kell nyilatkozatot tenniük, hogy nem az övék az ingatlan. Pár napon belül tatarozhatják Dupák Lajosné, született Tóth Szikora Vilma házát Lakos György Elutaztak Ausztriába az acélárugyári zenészek A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házának fúvós­zenekara ma a hajnali órák­ban elindult hat napos auszt­riai vendégszereplésére. A zenekar több osztrák város­ban koncertezik külföldi útja alkalmával. Az utazás tulaj­donképpen a múlt évben Sal­gótarjánban járt osztrák kol­légák viszontlátogatása. Az osztrák határon ünnepélyesen fogadják a 44 tagú zenekart a Schotter — Blecktmann Mű­vek képviselői és tiszteletük­re délben ebédet adnak Sem- meringben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom