Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

1965. Június 27. vasárnap fföesAp 7 NÉPMŰVELÉS NYÁRON SOKAN FELTESZIK A KÉRDÉST: népművelés — nyáron? — és emlékeztetnek arra, hogy nem is oly ré­gen a falusi művelődési ott­honok százai hetekre bezár­ták kapuikat ezekben a nyári hónapokban. Szót kell ejteni a nyári sze­zonról elsősorban azért, mert sokan a népművelés aktív munkatársai közül sem isme­rik eléggé a nyár lehetősé­geit, s „holtszezonnak” tart­ják a június—július—augusz­tust. Miért nincs igazuk? Min­denekelőtt: nem veszik figye­lembe, hogy sok tekintetben többnyire maguk kikövetelik lamelyik kis falura figyed- ezt; a nyár azonban mégsem jen. Am azzal az igénnyel csak a táncesték időszaka, igen, hogy a falu egy napig Mindenekelőtt ajánlatos kivin- vagy egy hétig önmagára fi- ni őket a szabadba. A ki- gyeljen. Ezek az alkalmak rándulás, a közös utazás, tör­ténjék az csak a szomszéd városba is: mindig ad közös élményt, s ezenfelül nagysze­rű alkalom a népművelésre. Kézenfekvő ilyenkor némi földrajzi, történelmi áttekin­tést adni a helyiről, ahová igyekeznek, ezt senki sem ér­zi fölösleges tehernek. Az sem rossz megoldás, ha a kirándulásokat nemcsak úgy, „általában” szervezik, hanem valami kulturális eseményre: megváltozott a mezőgazdasági kiállításra hangversenyre, munka jellege, s ebből kö- színházi előadásra, vagy ép- vétkezőén este az emberek Pen egy nagyhírű film meg- nam annyira fáradtak s fő- tekintésére, amely szintén le­ként a fiatalok, bőven rendel- hetőseget biztosít, hogy az keznek energdéval ahhoz is, adott művészeti ágból némi hogy munka után szórakozást esztétikai ismerettel gyarapít- keressenek. sa a kirándulókat. A másik, nem kevésbé fon- TERMÉSZETESEN A Ri­ta® tényező: a televíziá Az RÁNDULÁS nem lehet azért kitűnőek, mert mef^noz- gatják mindazokat az érdek­lődőket, akik a művészettel, kultúrával kapcsolatba kerül­tek, vagy akiket éppen ez­zel az alkalommal lehet kö­zelebb hozni. Említettük a televízió lehe­tőségét. Ez alighanem inkább az idősebb korosztályok nyá­ri népművelésének fő formá­ja lehet. A televízió nyáron is ugyanannyi műsort ad, mint télen. A művelődési házak többségében ma már van te­levízió, s ha mást nem, csak annyit biztosítanak, hegy al- kalmankint sokan üljenek ké­szülékük előtt, már az is je­lentős. Az már a nyári nép­művelésnek egy fejlettebb változata lehet, amikor a kö­zönséget megpróbálják vala­r1 hon^Pokban IS- s végül egy szakkör, amelynek igazában hoz üljenek a készülékek elé, harmadik, nagyon fontos le- a nyár az évadja. Ilyen péi- de akkor is, ha a Szegedi Sza­hetoseg, amellyel viszonylag daul a fotózás. S ha a hi- badtéri Játékokról adnak köz­meg kévés vidéki művelődési vatásos vezető éppen szabad- vetítést, vagy ha éppen egy otthonban élnék megfelelően: Ságon van, akkor sem kell szobrászművész műtermébe a vakacio, amely szabaddá okvetlenül leállni a iramká­teszi a gyerekeket, de egyúttal val, mindig találhatunk meg­súlyos gondok elé állítja a felelő önkéntest, aki szívesen szülőket is, akik nehezen tud- átveszi egy időre ezt a ti szí­ják a megfelelő felügyeletet séget. biztosítani a munkaidőben. Manapság az a nagyon „ .a . három tényező ász- egészséges folyamat van ki­tőnozheti a népművelés áldó- alakulóban, hogy az ország * hu™10« tóJán keresik-kutat- abban felvetett gondolatokról „tegyék le .. fegyvert . Em- ják azokat a sajátos lahe­litettük mid') \ fiatalok — s tőségeket, amelyek az adott most nem az iskolásokról van országrész egyedüiáiló órté­szé nyári szórakozási igé- keit jelentik hagyományban, nyelt, önként adódik a szók- vagy a jelenben. Nem nehéz vanyos válasz: hát persze, bált elképzelni, hogy ez a mozga­kell rendezni, vagy Legalább lom falura is kiterjedjen; nem táncos összejöveteleket. Tér- azzal az igénnyel, hogy az mészetesen ezt sem lehet tel- ország mondjuk, egy napig jesen elhagyna, a fiatalok Derecskére, Liptóra vagy va­látogat el a kamera. A televízió népművelő ha­tásának fokozására még en­nél is nagyobb lehetőség nyí­lik, ha olyan köröket sike­rül teremteni, amelyekben adott alkalommal a televízió egy-egy műsoráról, vagy az Salgótarjáni zenekar ausztriai sikere Hat napig tartózkodott a kisérte, különösen Bartók: Salgótarjáni Acélárugyár ze- Este a székelyek között, Far- nekara Ausztriában a Mürz- kas: Régi magyar táncok és zuslági Scholler-Bleckmann Adói Seiner osztrák zeneszer- Acélművek meghívására. Az zó száma az. Egyre kisebb osztrák fúvószenekar az el- című szerzeményét, — ame- múlt évben látogatott el Sál- lyet Tóth András adott elő gótarjánba. A stájerországi klarinéton nagy sikerrel. Mürzzuslág 12 ezer lakosú .. kis város, festői környezetben Szombaton délután Honies- fekszik, 14 kilométerre a Se- bergben kétórás terzenet meringtől. A városka lakói adott a zenekar. Este a honi- nagyon szeretik a zenét és esbergi casinoban barati ta- külön zeneiskola is van itt. A lálkozon vettek reszt a két város azonban nemcsak ^ zenekar tagjai ahol megje- néjéről híres, itt élt hosszabb lent Anton Schnitzer az ideig Brahms is, itt írta ne- acélművek becsi vezeng^ar gyedik szinfóniáját, ezenkí- toja. Beszedeben az «rtrak- rill itt rendezték Európában magyar barátságot méltatta először nemzetközi síversenyt es kifejezte oromét, hogy a század eleién. A városnak két üzem dolgozol szorosabb sí múzeuma is van, amely kapcsolatot építettekké 1964-ben Tokyoban, mutatko- J Vasárnap az együttes kiran- zott be, jelenleg pedig USA- huh a Semermgre es az ban szerepel kiállításon. 523 méter magas Sonnwens­temre, ahova hegyi lifttel A hat nap élményét nehez mentek fel. lenne elmondani. Az osztrák beszélgetnek, vitatkoznak. VÉGEZETÜL A LEG- FIaTALABBAKRÖL. Ez már némi anyagi támogatást igé- ryel, de alighanem minden községben sikerül ezrt a tá­mogatást összeszedni. Arról van szó, hogy a művelődési házaknak pedagógust kell biz- tosítaniok, aiki a gyerekekkel foglalkozik. Hasznos, ha ez olyan pedagógus, aki megfe­lelő összeköttetései révén el tudja érni, hogy a gyerekek foglalkoztatása ne pótiskola egyen. Kirándulhassanak, játszhassanak, sportolhassanak, esetleg üzemet látogathassa­nak, általában kedvükre tölt­hessék az időt — felügyelet mellett. Néhány művelődési ház kitűnő kezdeményezése nyomán már olyan népműve­lési formákkal is találkoztunk, ahol a nyár folyamán a bu­kott gyerekek részére indí­tanak — megölelő tandíj ellenében — pótvizsgára előké­szítő tanfolyamot. Mindezek a tanácsok termé­szetesen általánosak, de arra használhatók, hogy mindenütt az adott lehetőségeknek meg­felelően azt valósítsák meg belőlük — vagy rajtuk kí­vül —. amire ott alkalom kí­nálkozik. A tapasztalatok bi­zonyítják: a nyár nem jelen­ti a népművelési munka szü­neteltetését. Beraáth László acélgyári dolgozók és vezetők mindent megtettek, hogy a salgótarjáni zenészek jól érez­zék magukat és lesz otthon miről mesélni. Hétfőn délelőtt városnézés szerepelt a programban, majd délután Mária—Zell-be rán­dultak ki. Kedden reggel bú­csúztak Mürzzuslágtól, dél­előtt néhány órát Bécsben töl- Az élménysorozat a határon töttek, megtekintették a kezdődött, ahol sramlizenével Khalenberget, amely a mi fogadták a tarjániakat. A be- Jánoshegyünkre hasonlít és a vonulás Murzzuslágba, szintén bécsiek kedvenc kiránduló emlékezetes marad. Bár az helye. A schweháti repülőté- idő rossz volt, mégis három- ren ebédeltek és búcsúztak ezren várták a zenekart és a vendéglátóiktól, akik idáig városban mindenütt piros-fe- kisérték a salgótarjáni zene- hér-zöld plakátok hirdettek a kart. programot. Június 18-án, pénteken dél­előtt a delegáció megtekintet­te a höniesbergi és mürzzus­A hej nap alatt rengeteg él­mény, tok látnivaló akadt, és szoros barátság alakult ki a két nép fiai között. A Salgó. lági üzemeket, majd este a tarjam Acélárugyár zenekara városi kúlturházban hangver- méltán képviselte a magyar senyt adott 800 néző előtt. A muzsikát es variunkat többórás műsort nagy taps Koppány György Történelmi lecke fiúknak Mozgalmas lesz ma vasár- Mátyás kirány korát eleveni- nap délelőtt Salgó vár kör- játékra kerűl a nyéke. A budapesti VIII. ke- varhegy alján kedden dél- rületi Somogyi Béla úti iskola előtt is, amikor az úttörők a mintegy 70 főből álló úttörő- végvári harcok mintájára lo- , ...... „ vas- és vívó bemutatót, szam­csapata veszi birtokba a vad- háborút rendeznek. Az érde­regényes terepet s korhű jel- kes történelmi játékokban mezekben történelmi játékot részt vesznek a somoskői út­rendez. A budapesti úttörők törők is. r <?Aiad/('uré mí't'ieyelés A korszerű színházért val, de korántsem éltünk mindazokkal a lehetőségek­kel, amelyek a színház nép­szerűsítésére rendelkezésünk­re állanak. Már pedig, ha ruljon, azt sem kívánhatjuk, hogy a színház adja meg anyagi Az évad utolsó bemutatóját vei. Néhány helyen tűzi műsorra július elején az teztünk bérletakcióval, Állami Déryné Színház. A Bakonyi történet előadásai­val végetér az 1964—65-ös színiév, így bátran számot vethetünk immár az eltelt tíz hónap munkájával. Vitathatatlan, hogy a nép­művelés egészének fontos te­rülete a színházművészet. Népszerűsége és hatékonysá­ga kiváltságos helyre jogosít­ja. Nem közömbös tehát, hogy az élő szó szuggesztivi- tásával érvényesülő művészet milyen szándékkal közelít né­zőihez. Az eszmei szándék minden­kori hűséges tükre a műsor­politika, amelyet a szinház közönségének mutat. Elfogad­juk, vagy elutasíthatjuk ezt, aszerint: mennyiben szolgál­ja az általános, örök emberit, szocialista céljainkat, kultu­rális és művelődési törekvé­seink irányát. Ebből a néző­pontból a legutóbbi eszten­dőkben volt min vitatkoz­kísérle­szín­Az évadnyitás idején az elő­adási szint fejlesztésének ígé­házi buszjáratok beállításá- rete mellett ígéret hangzott el a Déryné Színház részéről a technikai felszerelés, főleg a világítási effektusok korsze­rűsítésére. Ebből — lehet, hogy a színház hibáján kívüli nem vállalhattuk azt, hogy az okokból — bizony, semmit előadások anyagi tehertétele nem léptek előbbre a produk- művelődési otthonainkra há- ciók. A technikai kivitelezés eszközei tovább is illűzióron- tók, ízléstelen vaspóznákra hátterét benyújtott igényeink- szerelt világító-testek zavar­nék. A kölcsönös érdek egyez­tetése nélkül elképzelhetet­ják a mű élvezetét, s a játék­színt is — bár sokat igényese­ién eredményes, jó kapcsolat, dett — távol áll még a kor- s mert az egvezte^és nem szerű, a mai színháztól. Per- mindenütt és nem mindenkor sze az évadot egyöntetűen el­sikerült, kétoldalú felelőssé- marasztalni éppoly igaztalan get vet fel a hiányosságokért lenne, mint hallgatni a fogya- Valamit valamiért nyűjta- tékosságokról. Egészen kitű­nünk kell, éppen a kölcsönös nő teljesítményeket éppúgy, érdekeltség alapján. Az évad tanulsága tehát az, hogy a továbbiakban komo­lyabb formában foglalkozzunk minden számbajöhető szerve­zési, propaganda-lehetősséggel, ami — anélkül, hogy művelő­nunk színházainkkal, s akad dési vezetőinket kizárólago- ma is még. Jóidéig a Déryné san ennek kötné le — rend- Színház műsorát is arányta- szeres közönséget biztosít a lanul uralták el olyan művek, amelyek szinte kizárólagosan az anyagi meggondolást szol­gálták. A tendencia ellen — úgy véljük — joggal emeltünk színháznak. Elsősorban a bérleti rendszer továbbépíté­sére, a körzeti játszóhelyek véglegesítésére, színházi busz­említhetnénk, mint közepese­ket és gyengéket. s ennek oka, ha jól sejtjük: a színház jelenlegi szerkezetében rej­lik. Gondosabb válogatást Kielégítetlenül hagyott ben­nünket a színház műsorpo­litikája is. Shaw, Miller, Ko- hout, s a kedves Jókai mellett a műsorgerincet operettek, ze­nés vígjátékok, zenés bohóza­járatok rendszeresítésére gon- ^ zenés^ komédiák képezték, dőlünk. De arra is, hogy a ’ " ' hellyel-közzel talán szórakoz­több ízben szót, s kétségtelen, színház hasznos ismertetők- totón, de vajmi kevés tártai­kéi szolgálja előadásai iránt haszonnal, ízlés- és tudai­hogy már az első évben érez­hetővé vált az igények Jobb kielégítésére irányuló törekvés a színház részéről. Az 1964—65. esztendő mű­sortervezésekor a Déryné Színház igazgatója már a leg- határozatoltabb biztatást ad­ta mind a műsorválogatás, mind a művészi-szinpadtech- nikai előrelépést illetően, s a az érdeklődéskeltést. Bár a bérleti közönség szinte új fogalmat jelent még megyénk­formáló tendenciával. Az olyan tipikusan „pesti” dara­bok, mint a Kisasszonyok a ben, a szervezés korántsem magasban, Az igazi, nem a kivihetetlen. Számos községet falu erkölcsi, etikai ízléséhez sorolhatnánk, ahol a színház szívesen, bizalommal látott vendég, s ez a bizalom rend­szeres előadásjárók, törzskö­zönség szervezésében kama­szabottak. Sem a Szabin nők. Ha mégoly mulattatok is. Mert mit tesznek azon túl, hogy mulattatnak? Bizony jobb lett volna valamivel több faluszínpad megteremtésére muvelődési otthonnak meg­tett ígéretet. A szez'onzáró nyuStoto állapot, kiiktatja összegezés egyik kérdése: ele- esetenkénti szervezés gond­ját. korszerű a rohamosan nőve* tartatható. A bérletrendszer komolyság a vidámságban is, kedő igényekkel egy^t tortó “ífl.La fo^ s’j^fnTe ha a lö­vőben szavunk lehetne hozzá, mire tartunk igényt a válasz­ték egészéből, ha Nógrád ma­ga határozhatna, milyen mű- sorpolitikát kíván folytatni a színház önálló politikáján be­lül. Ez az igény annál inkább indokolt most, mert az új megyei művelődési ház meg- épültével eggyel több okunk van igényesnek lenni, ha va­lóban komolyan vesszük a kulturális centrum-hívatott­get tett-e vállalásának a színház, a másik: megfelelő feltételeket tudtunk-e nyújta­ni a színháznak mi, hogy ígé­retének helytállhasson? Kölcsönös érdek Nem éltünk eléggé a terme­lőszövetkezetek mozgósításá­val sem. Pedig gazdaságaink kulturális alapja ma már leg­több helyen tetemes összeget tesz, s jó felhasználásával még igen kevés helyen dicseked­Nézzük talán elsőnek hetnek. Sem elvi, sem anyagi akadálya tehát, hogy a tsz-ek rajtunk mulokat. Ismeretes, akár egész előadásokat megvá- hogy a Déryné Színház a ko- sároljanak, vagy rendszere- rabbi időszakban olyan kísér sen fordítsanak pénzükből sagunkat. A Déryné Színházra letet tett a teltházas akció öszeget színházlátogatásra, eredményéért, amely nem ilyen egyedi példákkal talál- egyszer súlyos megterhelést kozhatni ugyan elszórtan, ál­talánosabbá tétele jövőbeni feladat. rótt művelődési otthonaink ra. Ezt a gyakorlatot ugyan — mint rosszat, egészségtelent — felszámoltuk, de egyidejűleg megfelelően gondoskodtunk-e, hogy a színháznak rendsze­res közönséget neveljünk? Azt mondhatjuk: voltak ilyen törekvéseink, de állapítsuk meg az igazsághoz híven: elég­gé szórványosan és nem tel­jes igyekezettel, csak félerő­Szegényes külső Joggal támasztott a színház kifogásokat művelődési ottho­naink technikai felszereltsé­is — több más együttessel — feltétlenül számot tartunk. Jó szövetségesünknek tekintettük azonban s tekintjük a jövőben is. Szá­molnunk kell jogos igenyelvel, de saját igényeinket is meg­szabjuk a megye színházkul­túrájának kibontakoztatására. Korszerű színházat teremte­ni közös szándékkal tudunk. A közös fáradozáshoz kívá­nunk erőgyűjtő, jó nyári pi­gével kapcsolatosan is, de itt henőt régi szövetségesünknek, már inkább nekünk lenne na­gyobb számonkérni valónk. a Déryné Színháznak. BARNA TIBOR Megjelent a Művészeti Lexikon I. kötete tői kettő — már önmagában is érték a magyar olvasónak. Bernát, Dohámyosi József és Éder József képpel — egy A Művészeti Lexikon címe betűnként eqy-egy kis mű­vészeti tárgyú képből vilá­git ki. A nemes, klasszikus vonalú fehér betűk kellemes eleganciával tűnnek elő a színes háttérből. A kötés fe­kete vászon arany nyomás­iunk úgyszólván dániai művészet anyaga, a gazdag egyiptomi képanyag, az elérni művészet illusztrá­ciója, a szép erdélyi szőnye­gek, az eszkimó-művészet ér­dekes képei, Esztergom, az etruszk művészet és az ex­Hozzájuk csatlakoznak azok a pesti kártyafestő, két harang­képek, amelyek idegen művé- öntő, egy-egy kőnyomdász, pe- szek magyarországi munkáit csétmetsző, fazekas és kályhás, rézműves és órás szerepel­ismeretlen mutatják be. így például At tavante pompás Corvinája, nek cikkekkel. Bergl freskója az Egyetemi templomban, Canevale váci diadalíve, Josoph Engel váli temploma. A magyar műemlékek — De a múlt mellett a modern anyag is jelentős helyet ka­pott. Nemcsak olyan nagy ne­vek szerepelnek, mint Aba Novák, Berény, Bernáth Au­sal. Megrövendeztetett már első press zioruzmus érdekes il­„nézésre”, hogy az illusztrá- lusztrációs anyaga. Már ez a ciók változatosak, s nagyon sok az ismeretlen kép. A nagy mesterek remekeiből' feltétlen van dokumentáció a cikk mellett, de ezeken, a „kötelező” képeken kívül jut a kisebb mestereknek is bő­ven a képanyagból. Különösen tetszetősök asA szemelvényes felsorolás meg­érteti, hogy végül is számol­ni kezdtem a képeket, de ezernél abbahagytam. Ekkor még hátra volt a kötet 628 oldalából vagy ötven oldal. Közben szemünkbe ötlik a magyar anyag. Újra végi, kell most nem beszélve a nagyobb rél, Csók, Csontváry, Derko- \ ároscikkek illusztrációiról vies, Dési Huber, Domanevsz- — különösen öröm Bélapáí- ky, Ék Sándor, Egry, hanem falva, Csákvár, Csaroda, Csem- minden számításba jövő fta- peszkovács és Egregy képe. tál művész is. A középkori magyar festé­szet képviselői közül az Apos- tolvértonúságok mestere. Aqu- ila János, a Bártfai Madon­na mestere, a Báti I. es B. E. mester egy-egy képét látliat­Ugyancsak gazdag a 'cxi- kon cikkanyaga. A Művésze­ti Lexikon a ma szemléleté­vel a mai magyar emberhez szól és így valóban hivatott betölteni azt a sokéves hiányt.----- , ___ lapoznunk a kötetet: juk, de rajtuk ’«ívül még öt ”mely az eddig megjelent afrik ai művészet illusztrációi, Aersten, Altdorfer, Amerling, régi mesterről olvashatunk a ^„yetíeT1 magyar művészeti ___ _ n A TI _ -r-»1 _______ /~l ' Tt _ 11 : T5 —.1 cvötíoöhon . .. - - . ... , , B aidung, Grien, Bellini, Bol, szövegben. Boltraffino, Böcklin, Brueg- A XVII.-XX. századi ma- hel, Cambiaso, Campt, Carri- gyár festők között Donat Ja- ére, Cézanne, Cipper, Claude nos egy portréja és Beller Ja­Lorraino, Constable, Coques, kab freskói szerepelnek Eb- .... Corregio, Costa, Corbet, Cra- bői az időszakból még tíz ma- ^ hogy e nagyon nach, Crespi, Crivelli, Cuyp, gyár festő három rézmetsző mu’nkát létrehozták é Daubigny, Daumier, David, Czotter Sámuel keppel, 11----------------------------- Decker, Delacroix, Denis. Dü- szobrász — Dunaiszky Lo- ut,llual mauuVj 11V6J bikája , a Corvinák, Csehszlo- rer, Eybl, Jan van Eyck egy- rinc és Enge József k®PPel köntösben jelentette mo vákia művészetének kópanya- egy közölt képe Szépművészeti — két építőmester, hat kora- kgnyvet 1 _ ___;~ ii/r/.T/Mimitnlz fiiloirlnriahnr» tran raf*r% ti7PBP2V bÚtormŰVeS ^ e gy remek aj tókopogtató, An­gers, Ausztria művészetének képanyaga, a bizánci művé­szet gazdag illusztrációs anya­ga, Bologna, a Borobudur, Bulgária művészetének képed, egy ceyloni sziklafreskó, Charres, Chenonceaux, Chor- sabad kapuőrző emberfejű lexikon elavulásával támadt. Éppen ezért elismerés ill ili a mű szerkesztőit, Genthon Ist­vánt és Zádor Annát, a lexi­kon több mint száz munkatár- jelentős és végül, de nem utolsó sorban az Aka­démiai Kiadót, hogy ilyen szén a gsból a prágai képek és a Múzeumunk tulajdonában van. ragó, tizenegy bútorműves, Vyssi Brodi madonna, a ná- A 35 kép — Baidung Grien- asztalos és ács, Baumgartnen Somogyi Isivé#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom