Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

íves. wSffftwf ***? • #'yf Operatív bérellenorzéi és bértakarékosiágf A termelési költségek egyik legjelentősebb részét az élő munkaerő felhasználásáért számfejtett munkabérek alkot­ják. Mivel a munkabér a dol­gozók legközvetlenebb és leg­ér z- kenyebb érdekével függ össre így jelentősége felül­múlja az átlagos költségté­nyezőkét. Fentiekből ered, hogy a munkabérrel való ta­karékosság körültekintő és állandó munkát követel. Ügy próbálni bérmegtakarítást el­érni, hogy az adottságok és munkafeltételek megváltoz­tatása nélkül csökkentsük a béreket, rendkívül káros len­ne. A mezőgazdaságban folyó munka azonban rendelkezik Sérjük és hetemként esetleg niég rövidebb időközökben végezzünk számvetést a bé­rek felhasználásáról és ké­sedelem nélkül hozzuk meg a szükséges intézkedéseket mindenütt, ahol arra indo­kunk van. Több éves tapasztalatok bi­zonyítják, hogy az elkésett munka a legdrágább, a leg­nehezebb és a legkevesebb haszonnal jár. A megromlott munkafeltételek miatt a dol­gozóknak több bért kell ki­fizetni, az elvégzett munka minősége általában igen ala­csony értékű; és ezzel éppen ellenkező eredményhez Ju­tunk, mint amiért a munkát egyáltalán elvégeztük. Ha a mindennapos tájéko­zottságunk és ellenőrzési le­hetőségünk — személyes vizs­gálaton és operatív bizonyla­tokon keresztül — biztosítva van, feltétlenül költségmeg­takarítást, de legalábbis idő eredményt, illetőleg minősé­gi többlet-értéket nyerünk. Ehhez nyújthat segítséget mindaz, amit a fentiekben rö­viden elmondottam. Körmendi Sándor Sziráki Állami Gazdaság Talán a házhoz szállítás... olyan sajátosságokkal, amely­nél a kedvező Időjárás leg­messzebbmenő kihasználása a tervezett munkák feltétlenül optimális időben való elvé­geztetése már önmagában is jelentős bérmegt ak ar í tá s i le­hetőséget biztosit. Ehhez szük­séges, hogy a folyó munká­kat naponta figyelemmel kí­Felszabadulásunk óta 20 év telt el. Ez alatt a 20 év alatt sokat szenvedett hazánk na­gyon sok megpróbáltatáson ment keresztül. Pártunk és kormányunk felhívásaihoz csatlakozott a munkásosztály, és minden békeszerető em­ber. Ekkor nyílt új korszak az én életemben is. 1946-ban, a földosztás idején házhelyet kaptam. S ha már ez van, gondoltam miért ne lehetne saját házam is. Ehhez ugyan­csak a kormány adott segít­séget, hosszúlejáratú házépí­tési kölcsönhöz juttatott. Így építettem fel családi háza­mat, pedig akkor már nyug­díjas voltam. A kölcsönt i960- ban kezdtem meg törleszte­ni egyenlő részletekben, s a végső határidőt, vagyis a köl­csön lejártát 1971 április 30- ban jelölték meg. Körülmé­nyeim megengedték, hogy rő- videbb idő alatt egyenlítsem ki tartozásomat, mert tudtam, hogy ezzel egy újabb építeni szándékozónak segíthetek, ne­ki is jut az állami segítség­ből Ezúton szeretnem megkö­szönni pártunknak és kor­mányunknak, hogy határoza­taikkal segítették a nincste­len kisembereket a boldog otthon megteremtésében. S még kúton köszönetét kelt Lapunk április 28-án Tej címmel a piactéri 180. sz. tej­bolt körülményeiről számolt be. A cikkel kapcsolatosan az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az alábbi választ jut­tatta el lapunkhoz: mondjak az Országos Taka­rékpénztár Nagybátonyi Fiók­ja előadójának, valamint a ta­karék összes dolgozójának ben engem részesítettek. Janó Béla nyugdíjas bányász Nagybátony Egy igen jó és megfogadás- ra méltó tanácsot olvastam a Nógrád május 6-i számából. A tüzelőt most szerezze be, mert később mind a TÜZÉP telepén, mind a bányánál tor­lódás lesz. Ez bizony így igaz. Köszönjük is a figyel; mertetést, de ha ez így jó nekem, a fogyasztónak. és így jó a termelőnek is, akkor a Szénbányász!.! Tröszt miért hozott olyan rendelkezési, hogy a nyugdíjasok az ez évi szénjárandóságukat csak szeptemberben haphatják meg. Talán azért, mert ak­kor a legnehezebb hozzájut­ni? Nemcsak a Szénbányásza­ti Tröszt ilyen irányú intéz­kedése érthetetlen előttünk, hanem például a kereskedele­mé is. Április 28-án 186. sz. tejboltunk több mint 1100 vevőt szolgált ki nyitástól zárásig. Sajnos ez a kis bolt a város átrendezésével kap­csolatban korszerűtlen a forgalom lebonyolításába — áfflínt azt a cikk is tárgyilagosan megállapít­ja —, nem a leghigiénikitsabb. Ebben a boltban egyrész éppen beállítani nem tudunk, másrészt pedig a csúcsforgalom a reggeli órákban egyszerre bonyolódik le. tánnek következtében a nyitási időtől hat órától nyolc óráig a boltban nem megy olyan gyor­san a kiszolgálás, mint ahogy magunk szeretnénk. A gyorsabb kiszolgálás érdeké­ben a boltban a házhoz szállítást beveíettük, ami lehetővé teszi az igénylőknek, hogy ne kellien reg­gel a boltban hosszabb időn át várákozniok. Erről értesítettük vá­sárlóinkat, sajnos azonban ezt a Nem ériem... tőkben. A jelen körülmények kö­zött csak így tudunk segíteni vá­sárlóink panaszán. Nm. Élelmiszer Kiskereskedelmi V. a háztartási bolt ajtajá­fa nagy beűkkel kiírt szöve­get: Pétisó kapható! Eszem­be jutott azonnal az én kis 300 négyszögöles kertem. No kis kert így is szép voltál, de most még szebb leszel, így mondtam magamban, míg az út túlsó oldaláról a háztar­tásiba értem. Magam előtt látva a szebb kertet, bátran kértem 10, aszaz tíz kiló- gramm pétisót. A ked­ves kiszolgáló mosolyogva je­lentette ki, hogy csak 50 ki­lót adhat, kevesebbet nem. Érthetetlen, nincs mérleg a háztartási boltban? Máthc Lajos Rákóczi Bányatelep Pártunk és korménfsmk segítségév©! messzemenő, készséges felvi­lágosító munkájukért, xnely­szoIgAItatást a vásárló közönség nem veszi Igénybe megfelelő mér­54-1 Lapunk május 9-i számá­ban megjelent Ballagás Nagy- bátonyban című cikkünk ki­egészítések ppen közöljük Szűcs Lajos tanár hozzászó­lását, ugyanis fent1 rövid írá­sunkban az elemzésre nem veit lehetőség. A művelődésügyi miniszter 150/1963. M.M. számú ren­deleté kimondja,. hogy az 5+1-es oktatás szakmai elő­képzést nyújt, ami azt jelenti, hogy az oktatásban részt vett tanuló az érettségivel egyide­jűleg szakmai előképző vizs­gát tehet és azt követően va­lamelyik szakmunkásképző in­tézetben tovább tanulva egy éven belül szakmunkás vizs­gát tehet! Mint ismeretes, a gimnázi­um általános képz/se és a szakmai előképzés nem egy­mástól független — párhuza­mos követelményrendszer megvalósítását jelenti. — Űj gimnáziumunk nem az álta­lános képzés és a szakmai elő­képzés mechanikus összege, hanem új ötvözet, amelyben a kétféle rend szerves össze­függésben kapcsolódik össze. Nevelési problémánk egyik komoly alapfeladata tehát a gimnázium általános művelt­séget nyújtó tantárgyainak a szakmai előképzéssel való köl­csönös előnyöket biztosító ösz- szehangolása. Ezt m'ndenkor hangoztatni kell mind a ta­nulók, mind a ízülők számá­ra, mert a szakmai előkép­zés még mindig nem örvend olyan megbecsülésnek, ami­lyent helyzeténél fogva meg­érdemelne. Még ma is sokan félreértik a szakmai előkép­zés lényegét. Le kell szögez­ni mindenki előtt, h®»y a gimnázium 5+1-es oktatási rendszerben a szakmai elö- k "nzést, a szakiminkásutáh- pótiást kell megoldani igé­nyesen. Ez az oktatási forma Nagy- bátonyban eredményesen fo­lyik. A szakmai előképzést is nyújtó gimnáziumon kívül olyan középiskola is létesült az 1931. évi III. törvény alap­ján. és ilyen a mi középis­kolánk, a salgótarjáni Ma­dách Imre gimnázium és a balassagyarmati gimnázium, amely bővíti az általános is­kolában szerzett ismereteiket, továbbfejleszti a tanulók mű­veltségét, szocialista világné­zeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését éa valamely szakmai képesítést nyújt Ez a célkitűzés a szakmai ké­pesítésre vonatkozó rész ki­vételével azonos a gimnázi­umi célkitűzésekkel. Különb­ség csüpán a szakmai előkép­zés és a szakmai képesítés között jelentkezik. A törvény szerint a szakközépiskola utolsó évfo­lyamának sikeren elvltgzése uián a tanuló érettségi viza­gát és szakmai képesítő vizs­gát tesz. A nagybátonyi 5+1- es oktatásban részt vett ta­nulóknak viszont még egy évet leéli tanulniok. amíg szakmunkás vizsgán megje­lenhetnek. A holnap tervei Ősagárd és Keszeg egy ts*-ben A kisebb termelőszövetkeze­ti gazdaságok egyesülése na­gyobb, kőzus -gaidasagokkä immár folvamat Nógrád me­gyében. ahol sok az egészség­telenül kis területen gazdál­kodó termelőszövetkezet Az egyesülés melvnek célia a nagyüzemi gazdálkodásból fa­kadó előnyök, a iobb gépesí­tés. a korszerű agrotechnika biztosítása, naev gondokká! tár Hiszen Nógrádban Példá­ul ez a legtöbb esetben nem­csak egyszerűen két. vagv több termelőszövetkezet össze­vonását ielenti hanem két. vagy több község dolgozó Darasztságának tömörítését egv náavobb gazdaságba. Igv született meg a döntés Ösagárdon és Keszegen is. Az év eleie óta Í670 hold szán­tón gazdálkodik a Zöldmező néven egyesült gazdaság. Ez mér nagyobb lehetőséget kí­nál a korszerű agrotechnika alkalmazására, a szakosításra a termelőszövetkezet gazdasá­gi nrofiliának kialakítására. Ezzel természetesen együtt iár a tagok iövedelmének a nö­velése is. Van mit iavítani ezen a téren is. hisze ösagár­don tavalv mindössze 11.80 forintot. Keszegen mez 24 to­rkot fizettek eev munkaegy­ségre. Mllven kérdések várnak megoldásra az összevonás után? Természetesen szervezé­si nroblémák Az első közös közgyűlésen, atnelv kimondta az egyesítési, megválasz­tották a7 úi vezetőséget. El­nökké Herencsénvi Imrét. a volt keszeg! termelőszövetke­zet elnökét választották. Az ősagárdi közös gazdaság volt elnöke, idős Pauló Mihály rak­táros lett. Idős korára való hivatkozással ő már régebben Is kérte leváltását. elnöki tisztségéről, most az összevo­násnál téliesítettek kérését. Ezenkívül van a szövetkezet­nek két szakembere, affronó- musa és az ősagárdi üzem­egységnek külön vezetőie. Az említett vezetőkkel elbeszél­gettem. hogv mllven célok megvalósítását tűzték napi­rendre a közeli iövőben? — A vezetőség legfontosabb feladatának tartom annak be- bizcmvítását. — mondta a tsz-elnök — oyv a két gazda­ság összevonása helves és szükségszerű volt. Mert azért mindkét községben akadnak kétkedők is.,: A kérdés csak az. hogyan? Vidékünk hagyo­mányai nyomatékosán az állat­tenyésztés és a takarmányter­mesztés mellett szólnak. Ez lesz gazdaságunk fő Drofilia. A másik a gyümölcstermesz­tés. Van száz feiőstehenttnk. Kezdetben nem akariuk szá­mukat növelni. Fontosabbnak tartluk a ielenlegi állomány feljavítását annál is inkább, mert ma méP nincs fölösleges férőhelyünk. Az ősagárdi kö­zös tehenek tavaly csak 4.5 li­ter telet adtak átlagosan na­ponként a keszeetek sem sok­kal többet: 8.41 litert Persze nem mondunk le az állomány számszerű növeléséről sem de éhhez feltétlenül szükséges úi istállók épi lését ami közeli tervünk. Bevezetjük az itatá­sos boriúnevelést is. Már most elkezdhetnénk de sainos az í"'-agárdon énült borjúnevelő m felel meg a követelmé­nyeknek. Ládí Károlv állattenyésztő aeronómus a gödöllői aerár- eevetem harmadéves levelező hallgatóié vette át a szót: — Már áz idén szén bevé­telre számítunk hízottmarha eladásból és sertéshizlalásbóh 914 ezer forint bevételt ter­veztünk, ami mi lass ink szerint meg '« lesz. Szerződés­re 315 hízósertést és 89 hí­zottmarhát adunk el. A növénytermesztésről Töl­gyes Béla a szövetkezet fő- sieronőmusa adott táiékozta- tást. Elmondotta: hogv évről- évre könnyebb dolga lesz a közös gazdaságnak his- már most 99 hold úi nagyüzem: te­lepítésű málnásuk és 22 hold- nyi fekele ribizlijük van. Az idén a két bogyós gyümölcs több mint egv millió forint bruttó iövede'met ígér a szö­vetkezeti gazdaságnak. — S hogyan alakúi maid a távok iövedelme? — Ennél a kérdésnél feltét­lenül meg kell említenünk — mondia az elnök — hogv az összevont *°rmel6szövetkezet- ben nemcsak munkaegység szerinti részesedés alaoián dolgozunk. Alkalmazzuk a ré- szesmflVelést is Például a málnát és fekete ribizkét felé­ből termesztik a tagok. A ka­nások terméséből 33 százalé­kot kannak. E* azt ielenti; hogy előzetes iöválhflffvott ter­veink szerint a szövetkezeti tagok között szétosztunk mun­kaegységre mintegy másfél millió forintot ezenkívül a részesművelésből további eey millió forint lövedelemhez iut a tagság Eev munkaegvsrVre 21 forintot terveztünk. Be ha ehhez hozzáadiuk a munka­egységeken felüli keresetet, ak­kor nyugodtan mondhattuk, hogv eev munkaegységre min­denki hazavisz 40 forint körül. — Vannak-e munkaerő gon­dok? —Ez egv kicsit kénve* kérdés — hangzik a Válasz. — Papíron háromszáz tagunk van. Ebből nyolcvan a nvug­díias. A dolgozó tagok azon­ban szintén idősek. A férfiak átlagkora 60. a nőké 40 év. Ez a problémánk és az, hogy saj­nos tőlünk is mennek el a fia­talok. De mi nem nyugszunk ebbe bele. Ahogy említettük, mér a közeli években jelenté­kenyen növelni szeretnénk « taeok iövedeimét és a rrturt- Vakön” iménveit S ha ez meg­lesz. gondoláik ' visszaérnek fiataliainii az inarból. Knndacs Pál (»múlok rs ered Mtléö vek Látogatás a litkei művelődési házban (Szerkesztői üzenetek K. Gyütáné (Salgótarján)! Ro­konszenves gondolatai őszinte nap­ló vallomások, onnan kiemelve, mint önálló, nyilvánosságnak szánt versek — már bágyadtnak ital­nak. Maradjanak meg továbbra Is a napló részének — egesZen a sajátjának. Szives üdvözletün­ket küldjük. H, Dezsfí (Salgótarján): A kis­iparosok Ipargyakorlásúról szóló 1958. évi .9. számú törvényerejű rendelet módosítóit és a végre­hajtási rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege a Ta­nácsok. Közlönye 1964. évi szep­tember 9-1 számában jelent meg. n. Sándor (Balassagyarmat): A házasság megkötésére az az any- könyvvezető Illetékes, akinek mű­ködési területén a házasulók va­lamelyike lakik. Más anyakönyv- vezetö előtt Is megköthető a há­zasság. de Ilyenkor az Illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jeleh- teni az erre irányuló szándékol. (Például valamelyik központi há­zasságkötő teremben történő es­küvő esetén.) Mint tudjuk pártunk prog­ramja: az életszínvonal eme­lése. Eddig a Rákóczi-telepen két bolt volt. Az egyik élel­miszert, míg a másik, a régi. rövidárut, is tartott. Ez ked­vezett a telep lakóinak, mert ha ingre, zoknira, vagi' osvéb ruházati cikkre volt szüksége, megvehette helyben, rtém kellett Kisterenvérr. vagy Salgótarjánba Utaznia. És most történt valami, ami­vel a lakosság nem ért egyet: ahelyett, hogy a vevők ké­nyelmét biztosítanák, bővíte­tlek a vásárlási lehetőséget, a rövidárut elvitték és helyet­te élelmiszerboltot kaptunk. Nem lett volna helyesebb, ha előbb ruházati boltot létesí­tenének és úgy Viszik el az élelmiszerboltból a rövid­árúi? A minap Kisterenyén jár­tamban örömmel A kultúrutth.onunk nagyon jól dolgozik Válaszolta a ta­nács elnöke, érdeklődésünkre. . Meglepően hatott tehát, hogy a kultúrotthon fiatal vezetője kissé gond terhesen nyiluik'v.ott a falu kulturális életéről és a művelődés jö­vőjéről. — Négy éve vezetem rész- állásban mint rokkant nyug­díjas a kultúrotthon! és a könyvtárat is. Nem vagyok megelégedve avval a munká­val, amelyet végzünk. Az. ol­vasók szánni kétsíazhúsz. A falu összlakossága ezerszáz. — Az arány nem rossz, He a művek fő része szén iro­dalmi alkotás. Arra. hogy megfelelő mennyiségű szak­eddig tizennégyezer forint volt évente, de kétezer fo­rintot ebben az évben levet­lek a költségvetésünkből. Ez a csekély összeg számunkra rendkívül sokat jelent. — Az általános Ismeretter­jesztő munkák? Sok jót er­ről sem tudok mondani. Mű­ködött egy jó termelőszövet­kezeti akadémiánk. A járási székhelyen azután három éves mezőgazdasági szakmun­kásképző Iskolát indítottak és az akadémiái leállították. Az első évben jártak 1» a hallgatók szakmunkásképzőre, de a távolság és az utazgatás elvette a kedvüket. Kimarad­lak. Most áítáu se szakmun­kásképző iskola, se isz-akadé- mia. Vannak persze eredmé­nyeink is Az elműlt evk-a 20—25 sikeres TTT előadásit rendeztünk. Tevékenyen mű­ködött a gyermek képzőmű­vész szakkörünk is. — KISZ filmszemimártamo- kat is tartottunk. Ezeken egy-egy érdekesebb film be­mutatása után mgetárgyaífcuk a fiatalokkal a film monda­nivalóját. Hasonló f el adatot látott «4 az az irodalmi előadás soro­zat, amelyen többek között Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán egy-egy kiemelkedő munkáját ismertettük. A felnőttek nagy érdeklő­déssel fogadták a szülők aka­démiája sorozatot, hiszen itt a gyermekekről a nevelés gondjairól beszélgettünk ve­lük és azt, hiszem sbkuknak segítséget is nyújtottunk. A látogatottság az érdeklődés ezt mulatta. A Déryné SZírthá2 hat ízben tartott mér nálunk előadást. KultúrháZUÍlk berendezése biztosítja a megfelelő körül­ményekéi. Szívesért jönneli hozzánk. Az Országos Rende­ző Iroda is több ízben tar­lón de .saánós eze­ket nem tudjuk szaporftor® ugyanis előadásainkat nem­csak Litke lakossága látogat­ja, de Nógrádsziakalről ás Ipolyiamécról is eljönnek az emberek. Azaz eljönnének, ha az AKÖV hajlandó volna színházi buszt beállítani, a rendes menetdíjakkal. Jó vol­na, ha az AKÖV vezet,őségé több megértéssel kezelné ezt és segítséget nyújtana. Persze ez még nem olda­na meg mindent A fő prob­léma, hogy a társadalmi veze­tőség eddig nem volt képes megfeleíő szervezőm unkát végezni. Ebben közrejátszik az is, hogy ezek az emberek túlnyomó többségében ipari dolgozók, akfk naponta két- három esetleg négy órát utaznak és mire munkahe­lyükről hazakerülnek bizony elfáradnak. Az ide! nyarat igyekszünk majd felhasználni arra, hogy az előadásokat az ismerői1 er­jesztő munkát lobban meg­szervezzük és a következő év­ben iobb eredményekről szá­molhassunk be­M. Z. csen meg a kellő anyagi olvastam dezet. Az állami támog

Next

/
Oldalképek
Tartalom