Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

*V> nr 7»-:­■■M frÖOIHfö holnap, — már maJ Salgótarján vízellátásáról AZT MONDJAK, a fagyom szentek hozták a hideget Csak néha és akkor is kellet­lenül bújik elő a felhők mö­gül a nap. Azonban már most gondot okoz, hogy nyáron Salgótarján lakosságának lesz-e elegendő vize iváshoz, tisztálkodáshoz, mosáshoz? Hogyan vélekednek erről a Vízmű vezetői? Egyikük felsóhajt: — A legszívesebben jó messzire elutaznék innét a nyáron!... De azt btzny nem lehet A nyár teljes készültséget, ke­mény munkát és sok-sok fej­törést okoz azoknak, akiknek gondoskodniuk kell Salgótar­ján vízellátásáról. A főmérnök egy kimuta­tást tesz elém. Abból kitű­nik, hogy a vállalat vízter­melése — leszámítva a terve­zett hálózati veszteséget — 3829 köbméter naiponta. Ez­zel szemben a fogyasztás — ez év folyamán „belépő” új fogyasztókat is beleszámít­va — több mint 4 és félezer köbméter víz. A kimutatás­hoz hozzáfűzni valója is van a főmérnöknek: — A fogyasztás a gyakor­latban ennél máris több. A jelenlegi nyilvántartott mint­egy tízezer fürdőszobával rendelkező fogyasztóra fejen­ként naiponta 150 liter vizet kalkuláltunk. A legutóbbi részleges felmérés szerint a Pécskő utcai, Lovász József utcai és a Schujer Ferenc ut­cai fürdőszobás házakban — körülbelül 1700 ember — már az év első három hónap­jában fejenként 21 literrel többet fogyasztott. A főtéri ti zenhármas épületben pedig a három hónap átlagos fo­gyasztása eléri naponta és fejenként a 200 litert. Min­dent összevetve, a jelenlegi víztermelés és fogysztás kö­zött több mint 800 köbmé­ter a különbség. Ennyi víz hiányzik az ellátáshoz! liaan számolva, napi 250 köb­méter. Fokozottabb tervszerű karbantartással a hálózati veszteség egy százalékkal csökkenthető — ez mintegy 45 köbméter. A somos! cső- kutak sziváai szintjét lesüly- lyesztjük, ez is 100 köbmétert jelenthet A megyei tanácsitól kapott vállalatfejlesztési pénzösszegből alkalmi kuta­kat létesítünk a Gedőc réten: ez is körülbelül napi 100 köb­méter többlethozam. Es mind­ez együttvéve sem elegendő a jelenlegi hiány teljes pótlá­sához. Holott eddig még min­dig a jelenlegi fogyasztásról beszéltünk,., — Amely nyáron nyilván lényegesen több lesz... — Természetesen,,; — Es mit lehet tenni a már elmondottakon kívül, hogv a nyári vízfogyasztást kielégít­hesse a vízmű? — Ahhoz, hogy ne legyen roszabb a helyzet, mint ta­valy, részünkről ésszerű és szigorú vízgazdálkodásra, az üzemekben, intézményekben és a lakóházakban pedig nagyfokú takarékosságra van szükség. Az üzemeket már sikerült „megfogni"., . — A büntető tarifával? — Igen. A szerződött víz- mennyiség túllépéséért há­romszoros dijat kell fizet­niük. Mióta ezt bevezettük, az üzemek naponta átlag 50 köbméterrel kevesebb vizet fi gyászt anak. Bárcsak az in­tézményeknél • is elérhetnénk legalább ilyen eredményt... ERRŐL IS VAN egy kimu­tatása a vízműnek. Valóban, takarékosabb fogyasztással nagy segítségére lehet a vá­rosnak a többi között az ipa­ritanuló iskola, a megyei ta­nács. a járási kiegészítő pa­rancsnokság, a járási ügyész­ség, a megyei főkapitányság. — Ehhez azonban a városi tanács hozzájárulása is kel­lene — jegyzik meg a vízmű vezetői. — Tudnak-e segíteni eeen a helyzeten? Van-e kiót? — Lenne, a regionális víz­mű. Erre azonban az idén nem számíthatunk. — Honnan pótolható tehát a hiányzó vízmennyiség? — Mátraszelén építettünk két új kutat, amelyek hozama napi 280 köbméter. Megálla­podtunk az Erőművel, hogy saját kútjával hozzájárul a város vízellátásához. Ez reá­Meggyőződésünk, hogy ez nem is késik soká. Hiszen a városi tanács vezetői hason­lóképpen ismerik az idei víz­ellátás problémáit. Ismeretes, hogy a végrehajtó bizottsá­got már tavaly ősszel fog­lalkoztatta a gondolat, hogy különleges szabályokat foga­natosít. Eljött az ideje, hogy ezeket a rendszabályokat ha­tározatba foglalják és végre­hajtásukhoz hozzálássanak. — Véleményem szerint — mondja a vízmű főmérnöke — az in tezmonyek átlagos éwi fogyasztását kellene alapul venni, és megszabni az in­tézményeknek, hogy ezt az átlagos mennyiséget az idén nyáron sem léphetik túl. Ha ilyen, vagy más ésszerű ha­tározat már van, a mi meg­bízottatok könnyen ellenőriz­hetik, hogy a fogyasztás megfelel-« az előírásnak. A laikusság vizfogyasetását ha­sonlóképpen korlátozni, ellen­őrizni lehet és kell. Sok el­pocsékolt vizet megmenthe­tünk, ha a kertek öntözésé­nek, a gépkocsik ivóvízzel való mosásának és más nem létfontosságú túlzott vízfo­gyasztásnak korlátokat sza­bunk. A bérházak ellenőrzése már kissé bonyolultabb, hi­szen egy lakóházban csak egy órát lehet felszerelni. Most azonban elsősorban a többletfogyasztás miatt aggódunk. Intézkedést tenni ebben a kérdésben nehéz. Ezért másra nem is tudunk apellálni, mint az ilyen víz- fogyaszitók jó lelki Ismereté­re. ., * A VÍZMŰ VEZETŐI által felvázolt helyzet kétség kí­vül nem valami biztató. Sal­gótarjánban építkezés folyik. Ezzel együtt sok szállongó por, piszok jár, A város te­rületén — még a központjá­ban is —több nyílt szemét- tároló van. A piac is itt he­lyezkedik el, s tisztántartá­sa nem mondható éppen tö­kéletesnek. Ha a város víz­ellátása a meleg időjárás be­következtével nehezebbé vá­lik, ez ráadásul súlyosbítani fogja a város köztisztasági és egészségügyi problémáit is. Várható, hogy a nyári hóna­pokban a vízmű nem lesz képes a nap minden órájá­ban elegendő vizet szolgál­tatni a lakeeságságnak, s amit ad, azzal is takarékosan kell bánni. Ahhoz, hogy az amúgyis meglévő problémák még egyéb követelmények­hez, például járványhoz ne vezessenek, szükség van — — nem holnaptól, de már mától kezdve — a vízmű, a városi tanács, az üzemek, in­tézmények és Salgótarján egész lakosságának legszoro­sabb cszefogására, takarékos- légára, fegyelmezett vízgaz­dálkodására. Cs. G. gyan értékeli ezt a felületesen szemlélődő ember. Kategori­kusan kijelenti: Felelős a mű­vezető, az üzemvezető, az igazgató, a főmérnök, az ipar­ág vezető, az SZMT munka­védelmi csoportja, a SZOT munkásvédelmi osztálya, de talán még a Minisztertanács illetékese is. Mit tesz az alaposan, körül­tekintően gondolkodó ember. Megkérdezi: a munkás betar­totta az előírt balesetvédelmi szabályokat? Nem volt-e it­tas? Pihent-e eleget? Családi viszály nem zavarta éjszakai p nenését, vagy figyelmét? Mindezek után mond véle­ményt, De akkor sem terjesz- t' ki a felelősségrevonast or­szágos szintig. Nem, mert tud­ja, ha ezt teszi, akkor tulaj­donképpen segít a mulasztók­nak, akiket nem felmenteni, hanem éppen felelősségre kell vonni. Egyszer szóba kerül t hogy egy lány öngyilkos lett. Ki-ki a maga módján sajnálkozott az eset fölött. A társaság között azonban akadt olyan, aki ezt a tényt szocialista társadalmi rendnek rótta fel, azzal az in­dokkal, hogy sokat megenged a fiataloknak. Magyarázták neki: a két dolognak egymáshoz semmi köze. Ö azonban vélem ínyét, pápai kinyilatkoztatásnak szánta, nem változtatott rai- ta. Amikor megkérdezték tő­le: maga bűnösnek érzi-e ma­FOGHÍJAS Nem ismerem közelebbről őt, de figyeltem minden szavát, ne hogy elveszítsek, akárcsak egy értékes gondolatot is, s ezzel szegényítsem az utókort, amiért joggal vonhatnának felelősségre. Az első néhány gerc azonban már sejtette: Kigbörgündözi István szavaitól vajmi kevésbé lesz okosabb az utókor, de a mai kor em­bere is. Akaratlanul is az órámra pillantottam: mar húsz perce beszélt, érdemle­ges, . tanulságos, megszívlelen­dő dolgot azonban még nem hallottam tőle. Egyébként felszólalásában semmi sem zavarta. Még az sem, hogy időnként ellentmondásba ke­veredett önmagával. Azt azonban el kell ismerni, hogy időnként igen hatásosan ra­kosgatta egymás mellé a sza­vaikat. De amit félóra alatt mondott azt néhány épkézláb mondatban össze lehet foglal­ni, Az ilyen tipusú ember más esetben pedig megjátszó a jól értesül tét. Ha pedig a helyzet úgy kívánja, megen­gedi. megereszti hangját, sem­mitmondó ügyet körülménye­se*! ad elő, amelyből hamar kivilágl'k a szócséplés. Előfordul olyan eset js, hogy ellentmondást nerntű- r.i hangon nyilatkozik gazda­sági. társadalmi- és kulturális életünknek azokról a nog'’* EMBEREK jelenségeiről, amelyeket mi is jói ismerünk, és erőnkhöz ké-. E>est igyekszünk kijavítani. Elhamarkodottan, csupán a jelenségek felszíni ismerete alapján ítél meg dolgokat, von le általános következte­téseket, függetlenül a társa­dalom mozgásától, fejlődésé­től. Ha egy kicsit elbeszélge­tünk velük, hamar kiderül, hogy sok minden leheit a ru­gója az ilyen emberi meg­nyilvánulásnak. Ezek között említhetjük a gondolkozás foghíjassógát, egy kérdésben való ellentmondásosságát, a kulturáltság hiányát, a kis képességet, ugyanakkor a minden áron való felszínen maradást. Ilyen emberekkel társadalmunk mindkét osztá­lyában, s egyéb rétegeiben is találkozunk. Jól ismert figu­rája ez, egyúttal vadhajtása közéletünknek. Bár meg kell mondani azt is, hogy időnként valóban rutapintanaik az igaz­ságra is. Ez azonban csak X.d igazság, mert rejtve marad­nak az igazi okok. Az előbbi tulajdonságokkal rendelkező emberek nem tesz­nek küölnbséget a jelentések és az azt kiváltó okok kö­zött. Karakírozva és így fest a gyakorlatban; Krampacsek Tódor baleset következtében ■ 1 eúe szeme világát. Ho­Nem illetéktelen beavatkozás Bmmhm segítség a szövetkezeti gazdaságoknak Érdekes és mindenkéooen hasznos eveikor la tot valósíta­nak mee a balassacvarmat i iá- násban. A iárási tanács mezó- aazdasári osztályának szakem­berei időnként megvizsgál iák. hágván lehetne lobbá, ered­ményesebbé tenni a gazdál­kodást esv-eav szövetkezetben. Tavaly már több közös gaz­daságban. Nóanádkö vesd e n. Dei táron Mafívamándorban tartottak ilyen vizsgálatot. Az eltelt néhány hónán is azt lát­szik igazolni, el kell vetni azt a korábbi szemléletet, mely szerint a ténvek bátor, őszin­te fetárása a baiok orvoslá­sa. valamiféle illetéktelen be­avatkozás a termelőszövetke­zetek belső ügveibe durva megsértése a termelőszövetke­zeti demokráciának. A Déldák szinte kivétel nélkül azt iea- zoliák. ha az intézkedések ecvik-mási'k helven kissé meg is késtek, hasznos segítséget adnak a vezetés, a munkafe­gyelem megszilárdításához, a termelés gondosabb, körülte­kintőbb megszervezéséhez. Legutóbb: március végén, április eleién a csitári Március 21. Termelőszövetkezetben ke­rült sor ilven vizsgálatra. A három nan alatt,, amelvet a mezőgazdasági osztálv szakem­berei a termelőszövetkezetben töltöttek megvizsgálták a nö­vénytermesztés' és az állatte­nyésztési munka szervezését hoevan segítik a gének és a tagok munkáiét, lécest tart-e a termeléssel a könyvelés, meetaláliák-e számításukat a gazdaságban azok a taeok akik eeész évben rendszeresen dolgoznak. Elfelejtett műtrágyaszóró A ténvek azt bizonvítiák szükség volt erre a vizsgá­latra. Annak ellenére hogy Gemer Zoltán személvében a szövetkezetben szakképzett mezőgazdász dolgozik a terv­szerű munka helvett ksnko- dés rendszertelenség jellemző « növénytermesztésre. Nélkü­lözte a szakszerűséget most a tavalyi fettrágvázási munka 1*. A műtrágyát kézzel egye­netlenül csomókban szórták a vetésre, nedd? műtráevaszóró is van a szövetkezetben. Nem­régiben vásárolták több mint 40 ezer forintért. A génét amnban nem használták A műhely mögött benőtt a fű. A szervestrágvakezelés is sok kí­vánnivalót hagy maga után a szövetkezetben A földek érté­kes tánan vasát kuoacokba gát a leány haláláért, csodál­kozással a hangjában megüt­közve hebegte. — Én? Hát miért? Mi közöm hozzá? Nem is ismertem. Messze lakom tőle... Az igazságos érv pöröly csapásként zuhant az általá- nositóra: mert maga is a szo­cialista társadalomban el, lakjon akár Miskolcon, vagy Szatymazon — nvndegy. A felszíni jelenségekből ítélő ember hangja, olyan mint az énekkarban a hamis hang. Hamar felfogja a fül, s külön választja a jótól. így vagyunk mi az ilyen mentali­tású emberekkel. Disszonás hangjukat általában élig ha­mar észrevesszük, még lia az első hallásra igen „teUzető- sek,” „behízeigőek”, sőt egyes esetekben még „bátornak” is tűnnek. Mert nézzük csak. Nem kell-a „bátorság” ahhoz, hogy valaki kimondja: gazdasági életünk rossz, az átmeneti gondok, bajok tartósak. Én már előre láttam ezt! Én csak a saját magam által megis­mert és kialakított igazságot fogadom el, a jelenségek egyedüli érvényes mércéjének. Én a munkámat, tevékenysé­gemet a társadalmi hatások­tól függetlenül végzem. Én rám nem hat a szocialista esz­me... Mi tagadás, az ilyen fellé­pés valóban úgy fest, mintha bátor lenne, sőt talár, tetsze­ha-gvták a ‘határban ahelvett, hoev azonnal alászántotrák volna A szántással egyébként is bal volt. Tavalv ősszel több mint háromszáz hold föld mélyszántása maradt el' Csitá­ron. Most a tavasszal a talai- előkészítéssel es a vetéssel eavütt. ez csak növelte a szö­vetkezeti tagok gondjait S a vezetés elsősorban a szakirá­nyításért felelős mezőgazdász, ahelvett hogv aoróléikosan fel­mérte volna a munkát a ren­delkezésre álló erőket csak nagyvonalúan készítette el a tavaszi mezőgazdasági mun­káik intézkedési tervét. Érthetetlen módon ilven naawonalúság volt jellemző most, a tavaszi hóuaookban a végzett munka ellenőrzésében is A gyakorlatban nem voltak brigádok munkacsaDatok. A bri eádvezetők nem ismerték melvik az a terület ahol szer­vezniük iránvítainiok kell a szövetkezeti tagok közös tevé­kenységét. hogy tervszerűen folvamatosan menien a mun­ka. lev aztán a mulasztásokért sem vonhattak felelősségre eevetlen embert sem. A mintegy kétezer holdon gazdálkodó termelőszövetke­zetben kedvezőek az adottsá­gok az állattenyésztés továb­bi fejlesztésére Tavalv külö­nösen ió eredményt ért el a szövetkezet, a tervtel iesitésben és a sertéstenyésztésben. A tehenészet és a sertéstenyész­tés további feilesztésére meg­van a lehetőség Csatáron. Tenyésztésre hizlalásra való állat elesendő van a gazda­ságban. Az eredményes ta­nvésztői munka személvi tel­tételei is biztosítottak. Her- czeg István, az állattenyész­tési brigád vpzetőie ió szak­ember s az állatgondozók Is lelkiismeretesen végzik mun­kájukat. Kukortcoszór-vógós csákánnyal A műk év zárszámadási adatai azonban arról tanús­kodnak hogv az áJlatrtenvé«*- té« mégsem hozta meg a várt eredményt. A múlt év őszén a legnagyobb gondot Csftárou I« a-r állatánománv áttelelte- té»e okozta. Rossz volt az idő kevés az abrak és szálas- takarmánvtermés. Azonban az észerűtlen gazdálkodást a ta­karmány pazarlást már nem lehet kedvezőtlen idővel ma­gyarázni: A s-övrtkezefben a mintegy kétszáz hold rét termésének tős is. Ezért átmenetileg megzavarhat, egyébként józa­nul gondolkodó , becsületes embereket, munkásokat, értel­miségieket, vagy más terüle­ten dolgozókat egyaránt. Mi tehát a megoldás? Ha azt mondjuk; rosszindu­lat sugallja megnyilvánulásu­kat, akkor igazat is mondunk, meg nem is. Mert ahány em­berről van szó, annyi az in­dítóok, annyiféle árnyalat­ban jelentkezik a megnyilvá­nulás Ez azonban ne tévesz- szen meg bennünket. Nekünk kell bebizonyítani, gondol a taiic foghíjasségát, za- vartságát, képtelenségét. Meg kell tennünk, mert a felszí­nes megítéléstől az út egye­nesen a felelőtlenséghez ve­zet. Bennünket viszont sok példa figyelmeztet, hogy a felelőtlenség már több ember­nek törte derékba életét, tette érzéketlenné a szocialista épí­téssel szemben, formálta meg- hasonlottá. Mindezeknek figyelembe­vételével szükséges hangsú­lyozni: a tár.-ndalom fejlődé­se egy pillanatig sem áll meg, félretaszítja útjából azokat az embereket, a’^ik felszíni je­lenségekből ítélve túlzó meg­állapításaikkal, vagy éppen­séggel hangzatos kifejezéseik­kel a fejlődést sürgető ember képében kívánnak tetszelegni, belőtt éppen ellenkezőleg cse­lekszenek. Venesz Károly betakarítása kézzel harmadá­ban történt mondván: iüssön takarmány a háztáii áll»tállo- mánvak Is. Eddi? rendién is van a dolog Azzal azonban már semmiképpen sem lehet egyetérteni how a háztáii ál­latoknak valósáéval kiválogat­ták a ióminőségű. naev tápér­tékét képviselő takarmányt. A közösben mee avenee sava­nyú szénán tengődön a ió- szá® Csak növelte a gondokat, hoev a gazdaság silótakar- mánvnak sem volt bövíben. Volt uevan 80 holdon kukori- caszár amelv inseces eszten­dőkben hasznos takarmánv- pótlónak bizonvul azonban ez*» mee nem takarították lie idő­ben. Akkor eondolt.ak rá ami­kor lecsaptak a fa evők s^‘ megfeszített munkával csá­kánnyal vácták ki a (aevő« földiből a kukoricaszárt. Ettől a silótól nawon soványán te­jeltek a tehenek. Volt olvan időszak hoev a 108 tehéntől 160 liter teiet feitek napon­ta. Ez minteev másfél-két li- torp* istállóét lasnak felelt r»ee A javaslatok megvalósulnak A rizsáé)»! befejezésével a tapasztalatok összegezésével, a vétkesek felplősséere voná­sával a járási tancson nem te­kintették lezártnak a csitarí szövetkezet üsvét. Annál is inkát*, mert a vizsgálatnak! az volt a célja how a baiok okának felrőT-ó<.ával segítsen a Szövetkezet úliválesütött .veze­tőségének Komiári Istvánnak, az aWc egyhónapos elnöknek! a termetes tervszerűvé bizton- seossá tételében Még ánrilis- ban a járási tanács veffrefhaitd bízott sátrának ülésén beszél­ték mée a csttári tapasztal a- takart s azokat a javaslatokat is »melv-nek megvalósítása eredményesebbé teheti a szö­vetkeznél gazdálkodást. növeli * szövetksezeM tatók lövedelmét Ezt követően a termel őszöve to kezeiben kőzevűléaen vitatták mez a vizsgálat tapasztalatait: a végrehajtó bizottság javasla­tait. Hiszen a közös tevékeny­séget a szövetkezeti vezetők ét a termelőszövetkezeti ta°ok ewütte« munkája, a szövetke­zeti demokrácia érvényesítése teszi ieazán eredményessé. A javaslatok közül többet már a megvalósítottak a szö­vetkezetben. Létrehozták a munkaszervezeti egységeket, rendszeressé tették a narrt munkáéi? «azftást. A minteev kétszáz hold rétnek a feléről zénoel takarítóik be az idén a termést. lav a háztáii állatál­lomány ellátása mellett ele­gendő mennvisésű megfelelő minőségű szénát kan a közös tehenészet Szakszerűen a tel- lesítménvtől függően történik, a tehénállomány takarmányo­zása is. Az ilyen s az ehhez, hason­ló javaslatok egész sorát vált­iák valóm Csitáron Mert na nő a növénytermesztés a-r al- lattenvésztés hozama. több pénz kerül a közös kasszába. ' magasabb lesz a munkáé® vséa értéke is a tavaivi 26 forint­nál Hűséges segítőtársaik eb­ben a mukában a szövetkeze­ti tagaknak a gének. A szövet­kezetben ma már tí» erőgép van. s ebhez iön a munkagé­pek A génekkel azonban nasvoc mostohán bánnak a szövetkezetbe Az erőgépeknek nincs törzslaniuk- amelven fel­tüntetnék a teliesítménvüket, az üzemanvagf elhasznál ást. A télen meevizKeálták a munka­gépek állapotát. Több vető- géoben akkor indult csírázás­nak az ősszel benne maradt gabona. A gyakorlat, i gazol i n hoev a járási tanár- hasznos kezde­ményezést indított el tavaly A siker azonban a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőbbé tétele a közös «a»da«:ic ' e- zetőin és - totókon műi-" i flncze Istvánná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom