Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

WŐGRÁD 3 Rátátok a szurdokpüspöki tsz-ben Sok szó esik mostanában a termelőszövetkezeti tagság elöregedéséről. Kérdések röp­ködnek: ha a fiatalok elkerü­lik a mezőgazdaságot, mi lesz a földdel? A Zagyva mente egyik leg­nagyobb birtokává terebélye­sedett, a szurdokpüspöki és jobbágyi szövetkezet egyesü­léséből alakult mezőgazdasági üzem azonban rácáfol arra, hogy a fiatalok nem szeretik a földművelést. Ennek a nagy tsz-nek éppen abban van a legnagyobb ereje, hogy most, amikor a szántóterülete jó­val meghaladja a háromezer holdat, amikor megkétszere­ződött a gépparkja, megnőtt az állatállomány, a jól gon­dozott termőföldeken sokat- igérő a vetés, egyre több fia­tal kér munkát a gazdaság­ban. A vezetőség is fiatal. Mi- halovics János, az üzemi párt- titkár, szurdokpüspöki szü­lötte, de jól ismeri az embe­reket Jobbágyiban is. Huber József, az elnök szintén szur­dokpüspöki származású. A íöldművesszövetkezetben dol­gozott, itt szerezte meg a nagyüzemi gazdálkodás előis- koláját. Fent Lajos mezőgaz­dasági mérnök, a gazdaság fó- agronómusa, a megyei tanács mezőgazdasági osztályáról ment a termelőszövetkezetbe. A három vezető életkora midössze kilencvenhat év. Nagy felelősséggel, lelkese­déssel és hozzáértéssel dolgoz­nak. Rajonganak a munkáju­kért. Nem szegyeinek az idő­sebbektől véleményt kérni, tanácsúiraj megvalósítani. Nem félnek a fiatalokra felelősség­teljes munkát bízni. A felelősségről, terveikről, a továbbtanulásról és számító-, suk megtalálásáról beszéltünk szurdokpüspöki fiatalokkal. Nekik adjuk át a szót: TÓTH JÓZSEF MEZŐGAZDÁSZ, • Jobbágyi üzemegység 21 éreztem, hogy a tagok mel­lettem vannak, támogatnak, megnyugodtam. Dolgozunk, mert csak a jól elvégzett munka hozza meg a jövedelmet Most versenyt futunk az idővel. A vasárnap is és a hétköznap Is egyforma. Csali akkor nyugodhatunk, ha min­den szem mag a földben lesz. PINTÉR FERENCNÉ, a ker«és7Pt 21 éves dolgozója Két éve jöttem haza és trak­toros lettem a termelőszövet­kezetben. Nem bántam meg. Nagyon jó egyetértésben dol­gozom a vezetőkkel. Fiatalok, merészek, és ez tetszik ne­kem. Az a legfőbb gondom, hogy szakembere legyek a mező- gazdasági gépeknek. Az erő­gépeket már jól ismerem. Most a munkagépek tanulmá­nyozására kell fordítanom minden figyelmemet Mindig újabb és újabb gépeket ka­punk. Sajnos nehezen jutunk a péppel foglalkozó irodalomhoz Pedig nagy szükségünk volna rá. Többet kéne tanulnunk is, hogy lépést tarthassunk n í'ejlődéssel. Nem elég vezet- ni a gépet. Sokkal többre van szükség. Mielőtt munká­ba álltam, elvégeztem egy traktorosképző tanfolyamok 3z csak kiinduló lépés. A ta­nulmányt tovább kéne foly­tatni és én azt várom, hogy a vezetőség felismer! ennek a szükségességét is. LÖRINCZ GÉZA AGRÁRMÉRNÖK. a kertészet 25 éve» vezetője A jövedelemből házat építünk. Három éve dolgozom a ker­tészetben. Számításom itt ta­lálom meg a legjobban. A ha­vi átlagfizetésem 1200 forint. Szeretem ezt a munkát. Most kaptunk új palántázó gépet, öröm vele dolgozni. Sor kát tanulmányozzuk, mit tud az új gép. Jobban rakja a palántát mint az ember. Szép nagy a mi kertésze­tünk, lesz jövedelem. Most már merek tervezni is. A leg­utóbbi zárszámadáson ötezer forintot kaptam. Kiszámoltam, ha valamilyen természeti csa­pás közbe nem jön. ebben az évben már jóval többet ka­pok. Van egy kis háztáji is. A nagy dologidőre a vasút­nál dolgozó férjem is mun­kába áll és a jövedelemből megkezdjük a házépítést KISS ANTAL, a termelőszövetkezet 37 éves traktorosa. Natrv a felelősségem, de nyu­godt varvok. támogatnak a ta­gok minden munkámban... Amikor a Szécsényi Mező- gazdasági Technikumban el­végeztem tanulmányaimat, ne­velői pályára hívtak. De én vágyódtam a földekre, mert itt szabadnak érzem magam. Nehéz a munkánk, sosem hittem volna, hogy ennyire nehéz. Nem csupán a terme­lés okoz gondot hanem az emberek is, akik tartózkodnak az újtól. Tudom, a felelősségem nagy. Száznyolcvan ember gondja, öröme, bánaúa az én örö­möm, bánatom is. Több mint czerkétszáz hold terület meg­művelésére. többezer állat ne­velésire kell ügyelni. Az egyesülés után, amikor meg­bíztak az üzemegység vezeté­sével, egy pillanatig megret­tentem a felelősségtől. Mikor Nehezen jutunk a econcl fog­lalkozó irodalomhoz nedle nagv szükségünk volna rá­Gépkocsivezető voltam az Autóközlekedési Vállalatnál. Az öntözéses kertészet ked­véért jöttem Szurdokuüsnöki- be. Erről álmodoztam. azért tanultam... Az öntözéses kertészet ked­véért jöttem Szurdokpüspöki­be. Erről álmodoztam, ezért tanultam. Szeretném igazolni: az öntözéses kertészet milyen jövedelmező a termelőszövet­kezetben. 64 holdra rendez­kedtünk be. Ez a terület ma- sodhasználással együtt 92 holdat jelent. Magabiztosan nézek az esztendő elé, mert olyan derék és nagy tapasz­talattal rendelkező munka­társam van, mint Hugyecz Gábor brigádvezető. A közép­korúakhoz tartozik, de köze­lebb áll a fiatalokhoz, mintáz idősekhez. Nagyon megértjük egymást. A termelőszövetkezet nagy feladattal bízott meg. .Másfél millió forint Jövedelmet kell ebben az évben összehoznunk. Nem félünk a feladattól. Már számoltam, ha a kertészet dolgozói is úgy akarják és a brigádvezetőtől támogatást kapok, három-négyszáz ezer forinttal megemeljük a tér* vezett bevételt. Paradicsomot, paprikát, ká­posztát, karfiolt és olyan zöldáruféléket termelünk, amelyékből sok kell. Építünk majd hollandi ágyat, hajtatóházat és primőr- í-el is ellátjuk a piacot. A nyári munkák Idejére tíz fiatallal kötöttünk szerző­dést. De többeket is várunk. Jöjjenek, mutassák meg ve­lünk együtt, hogy a fiatalok helytállnak a mezőgazdaság­ban! Bobál Gyula Sioietsé «• » béke védelmében A V ARSŐI SZERZŐDÉS az európai szo­cialista országok szövetségi rendszere an­nak a tételnek megvalósulása, hogy az im­perializmus erőpolitikájával az erőt kell szembeállítani, mert annak mániákus hívei csak ezt a nyelvet értik igazán. 1955 május 14-én így egészült ki a hidegháború elleni érveink ereje erőnk új érvével: a szövet­séggel, amely a politikai, gazdaság, társa­dalmi egységünket katonai vonatkozásban is teljessé teszi. A szocialista országok összetett hatalma e szerződés; de mert a történelem első és egyetlen katonai tömbje, amely a háború ellen és nem a háborúra irányul, ebből fa­kad, hogy az egész több a részek összegé­nél. A Varsói Szerződés e többlete: huma­nista tartalma és az a történelmi funkció­ja, hogy a háborút győzze le. S mindezt éppúgy bizonyítják születésének körülmé­nyei, mint évtizede játszott szerepe Európa és a világ életében. Akkor született a Varsói Szerződés, ami­kor az európai népi demokratikus orszá­gokban már kialakult a szocialista rend­szer. s gyorsan fejlődött, megvoltak tehát egy szocialista katonai szövetség alapjai. S hogy létre kellett hozni a mi katonai töm­bünket, az az akkori európai helyzet helyes felméréséből fakad, 1955, s főként a meg­előző év súlyos eseményeket hozott a há­ború utáni Európa életiben. 1954-ben rati­fikálták a NATO országok a hirhedt pári­zsi egyezményeket, amelyek révén Nyugat- Németországot bevonták az északatlanti tömbbe és megnyitották a bonni militaris­ták előtt a korlátlan fegyverkezés lehetősé­gét. Kilenc nappal a Varsói Szerződés megkötése előtt, 1955. május 5-én vált va­lósággá a veszedelmes elhatározás. az NSZK tagja lett a NATO-nak. Egyébként ez a lépés, amely ellen hatalmas ereik tün­tetlek Nyugat-Németországban, egyben azt jelentette, hogy a nyugatnémet imperialis­ták befejezetté tették Németország ketté­szakítottságát: az NSZK-nak az agresszív NATO-tömbhöz való csatlakozásával, hosszabb történelmi időszakra ténnyé vált a két német állam egymás mellett élése. A Varsói Szerződés ilymódon a demokratikus német állam védelmezőjének szerepet, is betöltötte; európai szükségszerűség volt és egyszersmind életbiztosítás a német nép számára. , NEM VITÁS TEHÁT, hogy a fegyver­kezési hajsza tetőpontján, a hidegháború e korszakában az európai béke fenntartása parancsolóan irta elő a szocialista ,®rszaT goknak, hogy megteremtsék sajat védelmi szövetségüket és közös katonai parancsnok­ságuk létrehozásával eleve elvegyék a pro­vokátorok és agresszorok kedvét a katonai kalandoknak még a gondolatától is. A Var- sói Szerződés, létrehozásakor, ráébresztette az imperialista országok közvéleményét és vezető köreit a tényleges helyzet felismeré­sére, azoknak a realitásoknak a figyelembe vételére, amelyektől épp abban az időben az imperialista politika Dulles irányításával és Adenauer bábáskodásával egyre inkább eltávolodott. S e szövetség létrehozása — amint születésének körülményéi bizonyít­ják — egyúttal két világháború tanulságai­nak levonása volt, akkor, amikor újra fel­ütötte fejét két világháború kirobbantója, a német imperializmus. Az elmúlt évtized nemzetközi fejlődése tökéletesen igazolta szocialista °^z^ok akkori felismeréseit. A Varsói Szerződés megnövelte nemcsak a szocialista országok­nak magukat — és bennük a békét — vé­delmező erejét, de segített nemzetközi be­folyásuk növelésében is. Márpedig e befő- lyásnak a növekedése volt és marad a leg- főbb záloga a béke megszilárdulásának, a hidegháború enyhülésének. Hiszen a Varsói Szerződés nemcsak visszarettentoen hatott az imperializmus politikájára (ennek su- lyos példáit említhetjük, ha Szuezre, Ma- gyarországra, a Középkeleti vagy a Karib- tengeri válságra, 1961 berlini augusztusai a gondolunk), de hatott e szövetség léte oly­képpen is, hogy serkentette az észszerúseg tőkés erőit, az önpusztulástól visszaratte­nőkef odaát, hogy — ha vissza-visszacsúsz­va is régi, elavult pozícióikba keressék vagy legalább vegyék fontolóra az együtt­élés lehetőségeit. Ezért mondhatjuk joggal a Varsói Szerződésről: benne a béke anyagi erővé vált. Ügy is mondhatnék, a béke a Varsói Szerződésben katonai hatalommá is lett. Egész létével, tevékenységével bizonyítot­ta ezt a katonai tömb, hogy védelmi szö­vetség. És azt is, hogy nem pusztán katonai tömörülés, hanem résztvevőinek barátsági es együttműködési szerve, amely fóruma a. kölcsönös önzetlen segélynyújtásnak (ennek nagyszerűségéről, jelentőségéről a mi né­pünk meggyőződhetett és ezért különösk p- pen hálás.) Az is jellemzője e szövetségnek, hogy kifejezetten a tömböket ellenző tömö­rülés, hiszen a szerződés kimondja: tagjai állhatatosan törekednek egy olyan kollek­tív biztonsági rendszer kialakítására, amely a többi európai államot is magában foglal­ná. A Varsói Szerződés kapuja nyitva áll minden békeszerető ország előtt. S ami a legfontosabb, ez a szövetség önmagától megszűn'k, ha létrejönne a széleskörű biz­tonsági egyezmény. EZÉRT JAVASOLTA újra és újra a Var­sói Szerződés politikai tanácskozó testüle­té az európai rendezés és biztonság új meg új megközelítési módjait, kezdve az első cv májusi felhívásával, amely közös nyilatko­zatot javasolt a NATO-nak az erőszakos megoldások elvetéséről. Ezért születtek szö­vetségünk olyan javaslatai, hogy a két ka­tonai tömb, a NATO és a Varsói Szerző­dés államai kössenek meg nem támadási egyezményt, mert az ilyen kölcsönös kö!c- lezcttségvállalás a vitás nemzetközi kérdé­sek békés rendezésére lényeges lépés lerne az európai biztonság megszilárdításának útján A Varsói Szerződés ú.itípusú szövetség is, s ennek történelmi példáját mutatta a vi­lágnak. Elsősorban azáltal, hogy nem hata- tompolitikán alapul, hanem eszméi és cél­jai egybccstick o, történelmi fejlődés irá­nyával. Ezért, példája e szövetség a nemze­tek közötti kapcsolatok mag’asabbrendű for­májának és katonai szövetség létére el­mélyítette országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait is. Természetesen a Varsói Szerződés meg­erősítette a szocialista országok védelmi potenciálját. Közösen hasznosítjuk mind­azokat az előnyöket, amelyeket a szoc'a- lista társadalmi rend, a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a szocialista nemze­tek közössége nyújt hadászati téren. Lehe­tővé tette a szövetség, hogy gazdasági po­tenciálunkat minőségi és mennyiségi tekin­tetben egyaránt nagyobb hatásfokkal hasz­náltuk ki katonai céljainkra, mint ahogy ez a kapitalizmusban lehetséges. Rendsze­rünk előnyeiből fakadóan rendelkezünk fejlettebb haditudománnyal, jobbak a fegy­vereink, és jobb harci morálunk. Mert a Varsói Szerződés katonáinak erkölcsi ere­je a történelmi haladásból táplálkozik; amíg a NATO-katona mögött az amerikai- angol-nyugatnémet milliomosok állnak, a Varsói Szerződés katonája mögött a néptö­megek milliói. MOST, AZ ÉVFORDULÓN, a világ iga­zolva latja a Varsói Szerződ:s múltját cs továbbra is e szövetségbe — amely oszlopa-, nak a történelem legnagyobb katonai ha­talmát, a Szovjetuniót vallhatja helye­zi reményeit. Különösen megnyugtató mos!, amikor az imperializmus agresszív erői fo­kozzék a nemzetközi feszültséget, hogy miénk az erő érve is. S ez az erő — amely szoros egységben van a világ minden hala­dó erejével, a nemzetközi munkásmozga­loméval, a felszabadult és fetszat>art;'l"i akaró népekével, mindenkivel, n'ci szereti ^ a békét — a jubileumán több és nagyol \ mint valaha. Avar János a Eredményes munka előtt Madách Művelődési Ház Egy évtizede még nagyhírű volt a balassagyarmati vasu­tasok Madách Imre Művelő­dési Háza. Jó ée felkészült kollektíva: színjátszók tánco­sok nemcsak a helvi közön­séget szórakoztatták, Jártál: a megyét, sőt Pestre is eljutot­tak. A Landler Jenő Műve­lődési Házban arattak nagy sikert, a Tej eimü darab be­mutatásával, míg a megyében huszonhétszer adták elő a Kanyonét. Ez volt a művelő­dési ház aranykorszaka, de jött a személyeskedés, az intrika és a velejáró bomlás. Az összekovácsolt együttes széthullott. A balassagyarmati vasutas művelődési ház mmr csak összejöveteli helyiség lett, ahol a város különböző szerveinek és intézményeinek dolgozói találkoztak. Ez év februárjában a szak- szervezeti választások új tit­kárt állítottak munkába Mar­ton András személyében, aki eddig KISZ titkárként mű­ködött. Felvette a kapcsola­tot Rónásl Istvánnal, a fűtő- ház SZB titkárával. maid bevonták a kultúrélet Ú11á- szervezésébe a Vasutasok Szakszervezetének Pest-Nóg- rád megyei bizottságát is. A tanácskozás úgy döntött, hogy a három szolgálati ág (állomás, fűtőház és pft) kö­zös vezetőséget hoz létre, az­zal megszűnik az egymás kö­zötti elleniét, a munkál, a tervet jobban össze lump. - hatják. Nagypál Bélát Igaz­gatónak, Békefi Istvánt, M - hal Sándort, Bartos Istváni. Balogh Andrást és Bndi Istvánt vezetőségi tagokká v á­lasztották. A művelődési ház vezetősége hamarosan eh* ■ szili a munkatervet és mi/- dálkodási költségvetéséi, me­lyet az állomási SZB költség- vetésébe dolgoznak be. A kol­lektív vezetés ígérete annak, hogy a múlt évben tatai - zott vasutas művelődés! ház­ban új élet. eredményes mun­ka kezdődik. Csiba József

Next

/
Oldalképek
Tartalom