Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-12 / 110. szám
Világ fjioletúrjai, egyesüljetek! ÁRA: 50 FILLÉR 1965. MÁJUS 12. SZERDA Sikeres partizánharcok Dél-Viel•• namban — Ot ember hat éve várja a pénzét — Erőd a bűnözés elleni harcban — Idill a tejboltban — Megszületik-e a hazai győzelem? 4 legjobbak példája Máius eseién nyilvánosságra került a termelőszövetkezetek tavalvi termelési versenyének értékelése. A legjobb közös gazdaságoknak az idén is odaítélték a Minisztertanács t'ándorzászlóit és okleveleit. A múlt hetekben elkészült a termelőszövetkezetek országos zárszámadása is. amelv számot vet egv esztendő gazdálkodásával. eredményeivel és eon diaival A kérdés önkéntelenül adódik — miiven különbségek vannak a legjobb és az átlageredmények között? A legfontosabb mutatók közül csak néhányat szemű avre véve a következő kénét kanjuk: Hazánk termelőszövetkezetei tavalv átlagosan 9.8 mázsa kenyérgabonát és 16.3 mázsa kukoricát termeltek holdan- kint. A száz holdra számított hústermelés kereken 60 kiló. a teiozam oedig valamivel több mint tízezer liter volt Végeredményben a termelőszövetkezetek brutto termelési értéküket tavalv — 1963-hoz mérten — csaknem 9 százalékkal növelték. Mindenképpen elismerésre méltó eredmények ezek — különösen, ha figyelembe vesszük, hoev az időjárás alakulása nem a legkedvezőbb volt A Minisztertanács vándor- zászlaiával kitüntetett vagyis a legiobb — közös gazdaságok 1961-ben holdanként átlagosan 14,5 mázsa kenyérgabonát és 25.2 mázsa szemeskukoricát takarítottak be. Ezekben a termelőszövetkezetekben a sráz holdra számított hústermelés megközelítően a duolá- v» és a teihozam is lén veresen fölötte van a termelőszövetkezetek országos átlagának Érthető hát. hoev e legjobb szövetkezeti gazdaságokban egv-eav tae közösből származó évi jövedelme érmen a kétszerese a tsz tagság országos átl aeiövedelmének. A kérdés ismét kínálkozó: mi a magyarázata a leeiobb termelőszövetkezetek kimagasló eredményeinek? Vannak, akik úgv vélik, hogv ezekben a szövetkezetekben a ió talai. éghajlati és eevéb természeti adottságok eredményezik a sikereket. Mások meg úgy gondolják: a legjobb szövetkezeti gazdaságok különleges támogatásokat élveznek. Sem egvik. sem másik nézet nem felel meg a valóságnak A vándorzászlókat odaítélő mill isztertan ácsi -határozat indoklásában több kiváló tiszántúli termelőszövetkezet esetében ilven megállapításokat olvashatunk: naev területe sekélv termőrétesü szikes talai.. . természeti adottságaira jellemző a kevés csápadék. főleg a vegetációs időben”. A legjobb dunántúli szövetkezetek természeti iellemzői között ilven megállanftásokat is találhatunk: .... talaiadottsáea nagyon verves, még a mezőségi homok és fcavicsialaiok is megtalálhatók. . . a szövetkezet területének mjnteev 40 százaléka köves.” Ellenben tartalmaznak az indoklások valamennyi kiváló szövetkezetre érvényes megállapítást: éelhai- lati és talajadottságait a lehető legjobban kihasználta. A legjobb szövetkezetek gazdálkodására, mindenekelőtt jellemző a rendkívül gondos és szakszerű talajművelés. Elegendő megemlítenünk, hogv ezekben a szövetkezetekben tavalv például a szántóterületnek 20-30 százalékát ístálló- trágváztálr Szakszerűen, nagy körüliek'o' ' -sei alkalmazták a lífilönfé1- •.rr,.pVn+ ■ in! előkészf ett talajba a levkedve70b'' V!ő;zakbar r.HpV c 3 növényápolásra maximálisan felhasználták mind az emberi munkaerőt, mind a gépeket és a kémiai védőszereket Jellemző a szövetkezetek tevékenységére az is hogv vetésszerkezetüket — az állami terviav--’atok figyelembevételével — a körülményeknek megfelelően a lehető legkedvezőbben alakították ki. Összhangot igyekeztek megteremteni a gazdálkodás két legnagyobb ága. az állattenyésztés fejlesztésében elsősorban saját tenvészanvaaukra támaszkodtak de vásárlásaikkal is a legiobb esvedeket szerezték meg A takarékos és okszerű takarmányozás éppúgy hozzátartozik e szövetkezetek gazdálkodásához. mint a gondos építkezés. a tervszerű beruházás. az előrelátó tervezés, az ösztönző és igazságos jövedelemelosztás. És érdemes megemlítem még egv vonást: valamennyi kiváló ' termelőszövetkezetben gondot fordítanak a háztáii gazdálkodás feltételeinek biztosítására is — a közös és a háztáii tevékzrv- séff közötti kellő összhanggal és együttműködéssel Természetes. hoev ilven gazdálkodást csak a szövetkezeti élet törvényeinek a szövetkezeti demokrácia elveinek messzemenő tiszteletben tartása mellett lehetett kialakítani A legiobb szövetkezetek életének jellemzője: valóban minden család felelős gazdának érzi magát. mert tudia. hogv véleményét javaslatát a vezetők komolyan veszik A vezetők is azzal a biztos tudattal iránvítiók a szövetkezetét. hogv «minden emberben bízhatnak, mert ki-ki képességei szerint e sva rém becsületesen kívánja szolgálni az egész közösség és önmaga érdekeit. Egyszerű valóság tehát' a Minisztertanács vándorzászla- iával kitüntetett termelőszövetkezeteket nem természeti vaev eevéb körülmények, hanem maguk az emberek — egyszerű tagok és vezetőik — alakították kiváló gazdaságokká A legjobbak példájából olyan tanulságokat vonhatunk le. amelvek érvényesek úgyszólván minden termel őszövetkezeti gazdaságra. De kétségtelenül van a szövetkezeteknek egv eléggé számottevő csoportra amelyeknek gondjaira külön is érdemes felnevelni. És ezekben a gyenge szövetkezetiekben a 'termelési színvonal mintegy 30 százalékkal alatta marad az országos szövetkezeti átlagnak s ennek megfelelően alacsonyabb a jövedelmük is. Kétségtelen, hogy nehezebb a helyzet ott, ahol a gyengeség okait a kedvezőtlen eazdasáei adottságokban kell keresni Ilven helyeken csakis a körülmények megváltoztatása — például nagyobb beruházások — után remélhetünk javulást Ám a gvenae termelőszövetkezetek jelentős részében a gyengeség magyarázata az alkalmatlan vezetés. A cselekmény itt is és az előbbi csoportban ugyancsak a helvi emberekre vár: a vezetéssel euvütt az 6 gond luk és dolguk. ho»v a gazdálkodási ténvek elemzése alapján határozzanak és intézkedjenek az «<*■ész népgazdaság és a termelőszövetkezetek sok ezres tagságának érdekében. És a cselekvés során hasznosítani lehet és kel! azokat a tapasztalatokat amelyekkel a legkiválóbb <*n-rrt‘QC!.rí- SZOT~ f’álrvp'V Horváth László idő 4 tsz-ek jobb munka- és üzemszervezéssel védekezhetnek a munkatorlódás ellen Budapestre érkezett A. A. Gromiko a Szovjetunió külügyminisztere Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására kedden délután Budapestre érkezett A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és felesége. A vendégek fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter. Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, Erdélyi Karoly külügyminiszterhelyettes, valamint a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen voltak az érkezésnél a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tagjai. G. A. Gyenyiszov nagykövet vezetésével. A változékony, esős időjárás továbbra is akadályozza a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások munkáját. A Megyei Tanács mezőgasági osztályának tájékoztatása szerint ennek ellenére jelentős előrehaladás tapasztalható a tavaszi munkákban. Mezőgazdasági üzemeinkben. minthogy nincs idő késieke- kedésre, mindent elkövetnek, hogy az elmaradást pótolják. Az őszi mélyszántás tavaszi elmünkéi ását a tervezett 60 ezer holdon megyeszerte befejezték .viszont a vetések befejezését a csapadékos tavasz továbbra, is akadályozza. Befejeződi . a tavaszi szántás is, amelyet mintegy 23—24 ezer holdon végezték el a g pállom ások és term előszövetkezetek traktorosai. Jól halad a kukorica vegyszeres gyomirtása, a huga/inozoít terület nagysága meghaladja az 1500 holdat. Az idén különös jelentősége van a vegyszeres gyomirtásnak, mert a kipusztult pillangósok helyére is sok helyen kukoricát vetnek. Azonkívül az ide' csapadékos időjárás a tavalyinál lényegesen jobban biztosítja a gyomirtó vegyszerek hatékonyságát. Szövetkezeteink túlteljesítették az egynyári szálasok vetéstervét, a tervezett 3 ezer holdat mintegy 150 holddal megnövelték Az egynyári szálasok vetésterülete tovább növekszik, hiszen a pocok és fagykár sújtotta területek nagy részére is egynyári szálasokat vetnek. Az int -z.kedési terv ütemezése szerint ma már rmodén magnak a fö'dben kellene lennie, de az időjárás különösen a vetéseket akadályozza. A korábban elvetett tavaszi árpa kelése viszont igen jó, az állomány szebb, zártabb a tavalyinál. Szépen sorolnak a fel ül vetett herék és lucernák is. Vörösheréből a magellátási nehézségek ellenére is csaiti.eui 12 ezer holdon végezték el a vetést, viszont a lucernal.e- rü'etnek csak mintegy 70 százalékát vetették be eddig, az is igaz, hogy jelentősen megnövekeoeti h .acci- namag szükséglet a pótlások miatt. Cukorrépából mintegy 300 hold a lemaradás, mert a ré- pamagot általt-san lankásabb, sík területre verik, s ezek a területek jelenleg sokhelyütt víz alalt állnak. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-bén például a cukorrépának kijelölt tábla magasabb fekvésű részeit fogatokkal munkálják el és részletekben vetik ej a répát.. Mindent el kell követni, hogy május 20 ig földbe kerüljön a cukorr pa. Ha másként nem megy. területcserét kell alkalmazni. Az idén 13 ezer holdon vetnek megyénkben a tsz-ek és a magánosok burgonyát, s ebből ezide«ir 11 ezer holdon végeztek az ültetéssel. A minőségi verseny győztesei Vörös zászlót kapott a Salgótarjáni Acélárugyár és a Vasötvözetgyár, megyei Bútor és Három évvel ezelőtt, a Z1M Salgótarjáni Gyáregységében kezdeményezték és azóta állandóan terebélyesed ük megyénkben a minőségi versenv- mozealom. A követelmények is esvre nagyobbak, hiszen a cél. az ütemekben elérni illetve minél jobban megközelítem a világszínvonalat mind gazdaságosságban. mind a minőségben. Tavalv már megyénk 15 jelentős üzeme vett részt a minőségi versenyben és küzdött a Szakszervezetek Megyei Tanács zászlaiáért és okleveléért Legutóbb az SZMT Elnöksége értéiisJte a versenyt. Szerénél ebben a seleit alakulása az első osztályú áruk aránya. a minőségi reklamációk csakúgy, mint az új gyártmányokra való törekvés. Végül is a következő sorrend alakult ki. Az első helyre a Salgótarjáni Acélárugyár került, ahol az előző évhez viszonyítva nerved százaékkal csökkent a se- lcit és csaknem másfél százalékkal növekedett az első oszoklevelet a Nógrád Faipari Vállalat tálvú termékek aránva. Nagy gondot fordítottak az úi termékek előálítására. többek között megoldották a híradás- technikai rúdacélok üzemszerű gyártását ami a népgazdaságnak import megtakarítást jelent. A második helyet a Vasötvözetgyár érdemelte ki, ahonnan a szabványban előirt gyártmányokat szállítottak és az első osztályú áru arányának növelésével három százalékkal naevóbb bevételre tettek szert. Rendszeres a tudományos kísérletező munka, és új gyártmányt vezettek be. A Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat tavalv csak első osztályú kombinált szekrényt gyártott és egyetlen reklamációt sem. kapott, ezzel a harmadik helvet, illetve az oklevelet érdemelte ki. Az értékelésnél még megemlítették a szénbányákat, ahol egy év alatt három kalóriával javult a szén fűtőértéke. Ésszerűsítették a robbantás- technológiát, nem lövik úgy szét a meddőbeágyazásokat, és a palaválogatást 20 százalékkal növelték. több mint nyolcezer munkanorniát vizsgáltak meg a tégla és Az ÉM Tégla és Cserép- ipari Tröszt vállalatainak munkaügyi, termelési és műszaki szakmberei az elmúlt hónapokban felülvizsgálták a munkanormákat. Megvizsgáltak 8022 munkanormát, amely csaknem 14 000 dolgozó munkájára terjedt ki. A vizsgálat csaknem 7 000 dolgozó normáját megfelelőnek minősítette s ezek megváltoztatására nem volt szükség. A vizsgálatok során a termelést növelő gépesítési, munkaszervezési és egyéb korszecscrépiparban tűsítések után indokolt normaváltoztatások elvégzésével volt a legtöbb tennivaló. Az iparágban a gyártási eljárások korszerűsítése a műszaki szervezési intézkedések s egyéb változások alapján összesen 4436 dolgozó mun- kanormáját szigorították. A körültekintő vizsgálatok alapján nemcsak szigorították, hanem ahol a műszaki körülmények indokolták, enyhítették a régi munkanormák előírásait Másodfokú árvízvédelmi készültség a Dunán A Duna ausztriai vízgyűjtő területén a múlt né.ten na ponta 10—20 milli méternyi csapadék hullott és átmenetileg a hóolvadás is fokozódott. Az eső és a hóié mintegy 80 centiméteres árhullámot indított el a Dunán. Du- narementénél hétfő reggeltől kedd reggelig 14 centiméterrel és délig még újabb 5 centiméterrel emelkedett a víz. A másodfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére előirányzott 550 centiméteres vízállást még nem érte el. Az előrejelzések szerint viszont az árhullám a következő napokban már meghaladja ezt a határértéket. Ezért a Győri Vízügyi Igazgatóság óvatosságból már kedden délelőtt intézkedett, hogy a Duna Rajka és Vének közötti szakaszán, valamint a mosoni Du- naág mentén elsőfokúról másodfokúra emeljék az árvízvédelmi készültséget, A víz elérte a töltéseket, s a gátak már helyenként fél-, egy • méteres vízrétegeí tartanak. A kukoricából a tervezett 29 ezer hold vetésterületből 22 ezer holdon fejezték be a vetést. Mind krumpliból, mind kukoricából nagyobbá- ra a tsz-ek területére esik az elmaradás. A silókukorica vetése már lassabban halad, mintegy felét. vetették el a tervezettnek. Ezt a lassúságot az indokolja, hogy a termelőszövetkezeteink, amennyiben az időjárás kedvez, a szemeskókorira vetésére fordítanak minden erőt: Az őszi vetésű kalászosok szépen fejlődnek. 48 ezer hold terület kapott mütrá- trvát. és a tervezett 23 ezer holdból 7 ezer holdon elvégezték a vegyszerezést is. A sok eső m'abt azonban a d ikon Irtózás és a Karba- midos levéltrágyázás nagyobbrészt elmaradt. Ennek ellenére a vetések minősége jóval jobb mint tavaly, a ka- oásnövényeknél viszont a sok csapadék miatt fel kell készülniük szövetkezeteinknek a többszöri, mintegy négyszeri kapálásra. Az időjárás miatti késlekedés sok helyütt munkatorlódást okoz. amely ellen a tsz-ek jók'.; " 'em- és munkaszervezéssel védekezhetnek. Felvételi az egyetemeken Mintegy huszonötezer új hallgató — Május közepén zárulnak a jelentkezések A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint május 15-én lezárulnak a jelentkezések a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira. A felvételi vizsgákat mindenütt június 25—július 15-e között tartják. Az 1965—66-os tanévben — az előző évhez hasonlóan — mintegy 25 000 új hallgatót vesznek fel; ezen belül nappali tagozaton a tervek szerint mintegy 14 000 —15 000 fiatal kezdheti meg tanulmányait. A jelentkezőket 14 nappal korábban értesítik a felvételi vizsga időpontjáról. A vizsgakötelezettség alól mentesül az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kürs- chák József matematikai verseny, az Eötvös Lóránd fizikai verseny első tíz helyezettje, valamint a televízió ki miben tudós szellemi vetélkedőjének első két helyezettje, ha helyezésüket a megpályázott felsőfokú intézmény egyik felvételi vizsgatárgyából érték el. Ugyancsak mentesülnek a felvételi vizsgakötelezettség alól azok, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvételüket és a vizsga valamelyik tárgyából felsőfokú tanulmányaik során államvizsgát, záróvizsgát, vagy szigorlatot tetteik.
