Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-11 / 109. szám
1965 máin- 11 kedd. WÖGRÄO f? A viilamosgépek, berendezések gazdái Néhásnv naonal ezelőtt be- lelentés érkezett a litkei tér- i melőszövetíkezetből a Szécsé- nví Génállomásra: ..Sürgős villamossági szerelésre lenne 6zükséa...” Két fiatalember érkezük a tsz irodába. Egyikük közli a főkönyvelővel, boev a megrendelésre jöttek. Kérik az anyagot. mert azt nem hoztak magukkal. mivel az nem volt rai- ta a megrendelő levélen. Mié a főkönwelőnő a raktárost keresi, szébaeleevedünk — A Szécsénvi Gén állom ás villanyszerelő részlegének vagyunk a dolgozói — tájékoztat Balázs Barna, a részleg vezetőié. — A részleget tavaly hozták létre közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium rendeletére. A Szécsénvi Génállomás villanyszerelő részlegén tizenegyen dogoznak. Ezek közül ketten villamosloari technikusok. A többiek villanyszerelők. kisegítő munkások. Jár iák a meevét. mealátogatiák a termelőszövetkezeteket.. Kiia- vítiák az elromlott elektromos berendezéseket, géneket S úi dolgokat is elkészítenek. ha ezt igénylik valahol — Persze nekünk nem az úi hálózatok énítése lenne a dolgunk — helyesbít a részlegvezető — hanem mindenekelőtt a meglévő berendezések, gének karbantartása Hiszen a minisztérium, is ebből indult ki. mikor elrendelte. hogy minden megyében hívianak életre ilven részleget. Nagyon ötletes dolog ez. Ugyanis a termelő szövetkezetekben egvre több az elektromos gén. Hozzáértő ember pedig alig akad. Tehát ennek a néhánv embernek lenne a feladata -hoev gondoskodjon a termelőszövetkezeti villamos berendezések rendszeres karbantartásáról. Ezt azonban csak úgv tudiák megoldani. ha a termelőszövetkezetek kérik ezt. Szerződést kötnek a karbantartókkal — Sok termelőszövetkezet még nem ismeri a munkánkat, holott már e?v éve dolgozunk a közös gazdaságoknak — mondia Balázs Barna. — Jelenleg Zabaron dolgozik egv hat tagú csoportunk De tudnának beszélni a munkánkról a sóshartvániak. Dilinviek. endrefalvaiak és a cerediek Is. A villanyszerelő részleg dolgozói igen fontos munkát végeznek. Sok termelőszövetkezeti villamos berendezés és eéo elhanyagolt állapotban működik. Ezek veszélyesek, ugyanakkor a költségeket is növelik. Mindenképpen fontos tehát rendszeres karbantartásban részesíteni ezeket. — Sok a baiunk még mindig azokkal a villamos berendezésekkel. amelyeket már eleve a szabvány betartása nélkül szereltek fel. Tisztelet, becsület a oatronálóknak. de igen gyakran ők követik el ezt a hibát — mondia a részlegvezető. Az ilven berendezéséket kicserélik biztosabbra, gazdaságosabbra Igen sok helven el kell végezni a földelésében állás mérést, meg kell szüntetni az á ramszl várná sokat. Tavalv Déldául negyvenöt mérést végeztek. A Szécsénvi Génállomás villanyszerelő részlege ió munkát végzett env év alatt De ez még csak a kezdet. Kialakításra vár még a termelőszövetkezeti villamos berendezések «ének tervszerű megelőző karbantartásának rendszere Ezt azonban csak a közös gazdaságokkal karöltve tudiák megoldani. Ahhoz nem férfiét kétség hoev a termelőszövetkezeteknek szükségük van erre Ehhez viszont fel kell venni a kapcsolatot a részléggé] legcélszerűbb az lenne ha minden villamosított tsz szerződést kötne a részleggel Ezzel biztosítanák a oontos munkát s anyagilag is iobbar járnának ment a szerződéskötés ötven százaléké« kedvezményt biztosi* P. A. A% élet követeli W-szakmások a Bányagépgyáriian Görgők, szalagberendezések, acéltámok, süveggerendák, ezenkívül keverő berendezés erőmű számára, és még ki tudná hirtelen felsorolni mivel nem találkozik az ember a Zagyvapálfalvi Bányagép- gyárban. Az évi 150 milliós tervben nagyon sok minden szerepel többek között 20 milliós export a tőkés piacra. Mag ' is látszik ez a zsúfolt műhelyekben és a szűk gyárudvaron. Mindenütt csak serény dolgozó embereket látni. — Sok az egyedi gyártmányunk — újságolja Fülöp László igazgató, majd így folytatja: — Elég gyakran változik a rendelés állomány és a munka természete is. Jó szakmun- kás gárdánk van, de a gyakori átcsoportosítások gondot okoznak. Van amikor nincs például anyag a süveggerenda gyártásához, olyankor más munkát kell biztosítani. Azután. ha anyag van, akkor oda kell több ember. Egyszer a lakatos munka több, másszor a hegesztő, pallanatnyilag pedig a forgácsolóban lenne szükség több munkaerőre. Örökös gyakorlat ez a bányagépgyárban és bizony néha kényszerhelyzetet teremt. Hogyan hidalják át a gondokat? — Van néhány emberünk, akinek több szakmája van, elsősorban órájuk számítunk. Vagyis, ha a hegesztés több, akkor ott alkalmazzuk a lakatost, vagy fordítva. Előfordul, hogy egyszerűbb forgácsoló munkát kénytelenek vagyunk lakatosra bízni — mondják, bár pontos képet nem tudnak hirtelen adni arról, hogy hány két, vagy több szakmás van a gyárban, A munkakönyveket kellene ehhez átvizsgálni, de nézzük csak a brigádokat. Uramecz József 16 tagú brigádja most csak 10 főből áll. Közülük négyet bérmunkára vezényeltek át az üveggyárhoz, 2 hegesztőt pedig a süveggerenda gyártáshoz irányítottak. — Mennyi a két szaíkmés? — kérdez vissza a bri- gádvezető. — Ha nincs is sok, de akad. Csongrádi például kiváló lakatos és hegesztő is, sőt most van olyan vállalása, hogy Parádi László lakatost, aki egyébként technikumba is jár, megtanítja a hegesztő szakmára. Vannak többen is, akik bár papír szerint nem két szakmások, de a gyakorlatban igen. Vizsga kellene nekik — mondja. Parádi Gyula 13 tagú brigádjában sok a hegesztő. Van is munkájuk, egyedi tervezésű szalagberendezéseket gyártanak exportra. — Gyakorlati emberek ezek, megtanulták a szakmát — mondja a brigádvezető. Gor- dos Ferenc például hegesztőnek szabadult, de ma már igen jó rajzolvasó lakatos. Szalatovics Lajos jó lakatos, de kiválóan hegeszt, ha szükség van rá. Ha tanfolyam lenne? Többen is elvégeznék, mert bizony a gyakorlat mellé a papír is fontos. Surányi Imre híres brigádja, volt már 60 tagú is, de ennek fele most a létszáma, így hozta a kényszer. Mi is erről a brigádvezető véleménye? — Leadtunk tíz embert a süveggerenda gvártáshoz. Ott szorított a cipő. ök lassan már visszajönnek. most meg a Duelos Bányagépgyárba küldünk hegesztőket, ott darabolnak majd a mi számunkra anyagot. — — Hogy mennyi a több szakmásuk? — kérdez ő is vissza. — Pontosan nem tudnám megmondani, de kapásból néhány nevet fel tudnék sorolni. Igaz, a mi munkánk univerzális szakmunkásokat követel, hiszen ahány darab, annyi féle rajz, mert egyedi termék — magvarázza. A gyakorlatban már megvan a több szakma, de hiányzik a vizsga, ami azért sokat jelent. Ezt viszont tanfolyam után teheti csak le, mert az elméleti tudás is igen fontos. Amikor erről beszélünk a következőket mondja: —Nem félnék a próbától, jónéhányat már most javasolnék vizsgára, a második szakmából. Az igaz viszont, hogy a tanfolyam azért sokat jelentene, mert biztosabb lenne a vizsga. Jelentkező lenne néhány. A kőrútunk az igazgatói irodában ért véget. Itt még több dologról szó esik. Arról is például, hogy a lakatos nem szívesen végez hegesztő munkát, és mindenki az alapszakmájához ragaszkodik. Nincs is ebben semmi különös, hiszen az csak természetes, hogy van olyam munka, amit legszívesebben végez az ember, de az élet mást követel. Erre éppen itt a bányagépgvár- ban van nagyon sok példa. Ha mindenki csak ahhoz az egyetlen szakmához ragaszkodna, vagy mást nem értene, akkor bizony nehezen lett volna az elmúlt negyedévben 106 százalékos tervteljesítés annak ellenére, hogy többször át kellett csoportosítani az embereket. A bányagépgyárban a dolgozók tanulási kedve talán nagyobb, mint másutt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy szép számmal járnak a gépipari technikumba, és ha szervezett tanfolyam keretében eddig nem is de a gyakorlatban igenis törekednek a több szakma elsajátítására. Az élet is követeli ezt tőlük. Lehetne ezt a folyamatot gyorsítani, éppen azért, mert itt különösen szükség van az univerzális vasasokra. Ezt elősegítené a szervezett tanfolyam és a vizsga lehetőségének biztosítása is. Nagyon fontos lenne ez azért is, hiszen nemsokára épül az új gyár, s ide jól képzett törzsgárdát kell biztosítani. De nemcsak akkor, a két szakmásokra már most is igen nagy szükség van. Bodó János Tanfolyamok az öntevékeny művészet fejlesztésére Az idei kulturális szemle meaveszertp számos taoaszta- latot hozott. Öntevékeny művészeti együtteseink továbbfejlődése meekívánia. hoev az eddiginél lényegesen nasvobb tervet kapion a belső nevelő munka, az együttes-vezetők szakmai ismereteinek szélesítése. Különösen ldütközők a fogyatékosságok a színiátszó mozgalom területén. Kevés a iól képzett, a feladatát tisztán látó. értő művészeti vezető. Ezen a hiányon akar változtatni a rétsági járási tanács művelődésügyi osztálva s a járás csoportvezetői részére hat előadásból álló színjátszórendező tanfolvamot indított. A tanfolyam célja hoev a művészeti munkával foglalkozók olvan alanismereteket szerezzenek ami képessé teszi őket megfelelő szintű Droduk- ciók létrehozására. A tanfolyam első előadása keretében Mezőfi János, a járási művelődési ház igazgatóvá érdekes drámatörténeti, dramaturgiai, elemzési és iá- téktechnikai ismertetővel vezette be a sorozatot. Az előadások a későbbiekben felölelik az öntevékeny munka mindert fontos követelményét és lehetőséget nyújtanak a gyakorlati munkára is A iárási művelődési osztálv IsaTT'rt láan és a művelődési ház értékes módszertani kezdeményezést valósít meg a tanfolyammal s követésre méltó, hasznos szolgálatot tesz a művészeti áa továbbfejlődésének. A művészeti murika másik ágában, a nénltánc mozgalom erősítésében is eredményes tevékenységet végez a iárás. Most érkezett ló eredménnyel befelezéshez az a tanfolyam, amelvet a néoitánc oktatók továbhkénzésóre rend «■’telt. Ezt a sorozatot Székelv István a meevei Népművelési Tanácsadó munkatársa tartotta s az idei utolsó foglalkozásra móius 12-én kerül sor. JH/iUuLtaJtLaít emllh... Evrdlrévre felcsendül iffy, május-eleji napokban iskolák táján a szomorkás dal V égzás diákok búcsúznak a kedves Alma Matertől, a szeli emi anyától, amelynek évek során gyermekei voltak, amel y a szellemi kincsek csodás tárát nyitotta meg előttük, hogy rakodjanak belőle egy egész életre tartó szükséggel. Könny és mosoly kevered ik ebben a búcsúban. Az elválás szomorúsága s a felnőtt é válás öröme keveri feledhetetlen és soha vissza nem térő emlékké a könnyet és a mosolyt. Száll a ballagó nóta, a hű ség és a hála dallama,, leányok, fiúk ajkáról: Elmegyek, hosszú útra megyek, s a Ballag már a véd diák... A diákélet, a diákévek, a felhőtlen, a gondtalan kor epilógusa ez. Az emberi élet új színjátéka klovetkezik ezután s érthető szorongás üli meg a fiatal sziveket a holnap küszöbén. A holnap azonban tárt kapuval várja valamennyit. Nyitva állnak életünk tágas lehetőségei minden ifjú előtt. Nem titokzatos és nem bizony tálán a jövő. amelybe lépnek. szocializmust formáló tá rsadalmunkban mindnyájan helyükre lelnek a közösségbe n. A ballagás azért mégiscs ok örök és miMhatlan emlék marad az elkövetkező holnap ban is. A '•oz''íítrl>-ók Képek a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium 180 végzős növendékének ballagás áréi