Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

1965. május 3 szombsf JfÖGRÍD •> „Tudomány, művészet, szorgalom és szeretet . . .** így bélyegkiállításról Jómasaim a könyvek szerel­mese vaevok. s fanatikusan vallom, hogy több szórakozás nincs is. A napokban betéved­tem azonban ar öblösüves- evári művelődési otthon bé- Iveekiáil ítasra. ahol me alco­ve tan asztaliam merni vi híve. raionsóia van a szén helye­seknek. Földi Jenő a svár beves­sz afcköirének elnöke táiékozta- tott a kiállítás létre tótiének körülményeiről. Arról a több hónapi a tartó fáradsáao« mun­káról. amev megelőzte ezt a szén kiállítást. Az üveasvári bélveeszaikkör eav éve működik csticám. mégis ők kezdeményezték a kiállítás megrendezését. A eondolat meevalösitását, lelke­sen támogatta a Salaótariáná Városi Bélvesavűitő Szakkor is. Sőt több bélveesTvűitő — akik nem tafriai a »várt szak­körnek — rész t is vett bél ve s­különleaesséaeivel a kiállítá­séin. Földi Jenő a hozzáértő biz­tonságsai mutatott mee nélsánv isen érdekes tablót. Köztük az Olimpiai bélveesorozat tabló­it. Ezeken a bélveagken bárki végigkísérheti a modem Olimpiák történetét. De igen szőnek az úgynevezett motí­vum bél vegek. Mint néldául a Festmények. Virágok. Könvv a bélyegen, valamint az Ür- barós sorozatok. Nem volt ez nasrv kiállítás csak” tizenhat- ezer bélve« került az. érdek­lődők elé a féltve őrzött svűi teménvekből. S^abó Bél a a fvár béive« szakkörének cnuk tasia hét éve evűiti már a bélveaeket. Tőle tudom mentivi. gondos­kodás. aorólékesság szeretet kell a bélyeggyűjtéshez. Nem csak hobby ez. Több ennél. Eev fiúcska furakodoft a beszélgetők közé. Varga Tibi aki egy régi oénzérmét hozott. Két éve gyűjti a régi pénzeket Jött tanácsot kérni, mert né- hánvan pénzérméket is gvűite- nek a gyárban. A néhány napig nvitvatartó kiállítás vendégkönyvében ol­vastam ezeket a sorokat: ..Na­gyon örülünk, hogy a vezető­ség módot adott rá hogy a világ bélveseit természetben ■megismerhettük és ezzel tu­dásunkat bővíthettük és ezért fogadiák hálás kőszönetünket De írtak ebbe a könyvbe so­kan mások is. Olvanok. akik csőd álói a bél vegeknek. Azt hiszem, hogy a következő be­írás tükrözd a leghívebben a béüveem-űltés iránti tisztele­tet: . A bélvesevűítés egyszer­re tudomány művészet szor­galom és szeretet”. P. A. Kapkodás a nógrádi aknam Biztosítani kell az egyenletes munkát A Bányászati Aknamélyitő Tröszt nógrádi körzete nem teljesítette negyedéves tervét, holott nyolc munkással töb­bet foglalkoztatott. Csaknem 900 ezer forint termelési ér­tékkel maradt el. Vajon mi az oka ennek? Elsősorban a nem kielégítő munkaszervezés. A gyakori felvonulások, át­csoportosítások gátolják az egyenletes termelést és bizony a kapkodó intézkedések erő­sen befolyásolják, rontják a dolgozók munkakedvét. A szorospataki részleg lét­számát tekintve a legnagyobb^ Itt kilenc emberrel több több dolgozott az értéktervből, mégis több mint 316 ezer fo­rmt hiányzik. Ennek legfőbb oka, hogy sok a kiszolgáló személyzet, ami több munka­helyet képes lenne kiszolgál­ni, de ha egyszer nincs. Ügy kellene szervezni a munkát, ahogy gazdaságosabb. A katalin részüeg 541 ezer forintos termelési értékkel valósított meg kevesebbet. Igaz, ehhez hozzájárult a vég­nélküli kötél szakadása, ami időveszteséggel jár, de a csa­patokat sokkal jobban el kel­lett volna látni anyaggal, szál lítóeszközzei. A tiribesi részlegnél meny­nyiségben ugyan van némi elmaradás, de értéktervüket teljesítették csakúgy mint a mátramindszenti függőak- nám és a Tordason dolgozó réssleg. A sikertelen negyedév mö­gött kétségtelen vannak olyan okok, mint például a beteglétezám túlzott meg­növekedése, de mégsem es a döntőd hanem a műszála feltételek hiánya, ami vi­szont a minőségre is kihatás­sal van. A dolgozók több­ször a szabvámymérettől el­térő, vagy eldeform álódott biztosító anyagot, TH gyűrű­ket kapnak, ami azután a mi­nőségi kifogásokhoz vezet. A felüielertes irányító munka következménye volt az is. hogy Tiribesen a sikló kihaj­tásánál eltértek az aránytól, amit az ellenőrzés derített fel. Emiatt tíz méteres sza­kaszt kellett átépíteni. A pártvezetőség több eset­ben is foglalkozott a hibák­kal és javaslatot tett azok {'elszórnál ására. Tárgyaltak erről műszaki értekezleten, termelési tanácskozáson, most viszont már tettekre van szükség. Még egy árnyoldala van az aknamélyítők első negyedévi munkájának: a munkásvédel­mi helyzet romlása. Az el­múlt' év hasonló időszakához viszonyítva a baleseti gyako­riság 13 százalékkal a sú­lyosság, 87 százalékkal növe­kedett. amit semmi sem indo­kol. A balesetek többsége a dolgozókon múlott, figyelmet­len munkavégzés, a techno­lógiai fegyelem be nem tartá­sa miatt következett be. Bír­ságolt a Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség. Ennek el­lenére halálce baleset is for­dult elő, ahol műszaki veze­tők felelősségét állapította meg a vizsgálat, s ez termé­szetesen bírósági eljárást von maga után. Az aknamélyítőknél . tehát van tennivaló. Elsősorban biz­tosítani kell a műszaki fel­tételeket és úgy szervezni a munkát, hogy a dolgozók va­lóban teljesíthessék szocialis­ta munkaverseny vállalásai­kat Bennük megvan az aka­rat. Nyolc brigád kapcsolódott be a versenybe, ebből három tűzte ki célul a szocialista cím elnyerését. Ehhez feltételek kellenek. A másik igen fon­tos feladat a munkásvédelmi helyzet javítása és itt is első­sorban a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítá­sa. Ezek nélkül el sem kép­zelhető javuló munka, pedig az eflső negyedévi elmaradást pótolniuk kell. B. J. Jláfú qahu a k ön (jixtciphíi ti a fantasztikus regények mel­lett a mai magyar irodalom alig foglalkoztatja, mindössze líránkat ismert. Azt viszont nagyon szereti. Kedvenc köl­tője Baranyi Ferenc és Garai Gábor. Kora délután fiatalokkal te­lik meg nap. mint nap a megyei könyvtár olvasóterme. Olvasgatnak, készülnek a vizsgákra, lapozgatják azokat a könyveket, amelyeket drá­ga volna megvenni, vagy egészen egyszerűen azért jön­nek ide, mert itt nagyobb a csend, nyugodtabban lehet dolgozni. Tóth Katalin, a Madách Gimnázium IV. osztályos ta­nulója a magyar-irodalom érettségi tételén dolgozgat. Klaniczay irodalomtörténe­tében Zrínyire, a költőre vo­natkozó adatokat keres. — Persze nemcsak ilyenkor jövök ide, ha egy-egy szak­munkára szükségem van. Na­gyon szeretek olvasni, gyak­ran cserélgetem a könyveket. Különösen a verseket kedve­lem. A klasszikusokon túl gyakran forgatom Váczi Mi­hály, Garai Gábor, Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc kö­teteit. — Szoktál te olvasni prózát is Katikám- — szól. közbe Csizmadia Sindorné, az ol­vasószolgálat csoportvezetője. — Utoljára egy Berkest re­gényt olvastam. Bár rendkí­vül olvasmányosra k tartom, úgy érzem kissé túlidealizálja figuráit és ezzel veszítenek hitelességükből. Mintha nem is élnének ilyen tökéletes emberek, akiket ő szerepeltet. Kevesebb többet mondana. A beszélgetés egy pillanatra megszakad, mert a szomszéd osztóinál ülő fiúk hangosan felnevetnek, és Csizmadiává kénytelen ókét figyelmeztet­ni, hogy játékukkal ne zavar­ják a többieket. Úgy látszik, őket is személy szerint jó! is­meri, hiszen a hang, amelyet használ bizalmas, családias. És a fiúk, mintha osak a ma­ma szólt volna, elcsendesed­nek. A szomszéd asztalnál Gon­dos Ferenc, a Gépipari Tech­nikum III. osztályos tanuló­ja olvassa a Technika című folyóiratot. Bár komoly, fel­nőtt fiatalember, itt mégis csak Ferikének szólítják, hi­szen kisgyerek kora óta jár a könyvtárba, itt tanulta meg szeretni és becsülni a köny­veket. Érdekes, hogy Jókai és — Ezt azért ne úgy tessék érteni, hogy én egyáltalán nem olvasok mai magyar re­gényt. Utoljára is Szilvási Lajos Albérlet a Síp utcában című könyvét olvastam. Tet­szett, mert nagyon életszerű­nek találtam. — így kezdődik — magya­rázza a csoportvezető. — So­kan ponyvának tartják az ilyen jellegű könyv olvasmá­nyos irodalmat, amelyet Ber­kest András és Szűrési Lajos művelnek. Én azonban tudom azt, hogy ennek az irodalom­nak megvan a maga szerepe, a maga jelentősége. Tény: könnyű. kalandok sorozata rendszerint, amelyet leírnak, de politikailag tartalmasak ezek az írások és talán egy hídhoz hasonlitanám, amely ezeket a fiatal gyerekeket a könnyű irodalomtól a klasszi­kusokig elvezeti. Ezen az úton a hé' esztendő alatt, me­lyet itt töltöttem a könyvtár­ban, sokukkal eljutottam már Camusig, Sartreig, Chabrolig és nincsen számomra nagyobb élvezet. mint megvitatni, meghes-élni egy könyvet va­lamelyik gyerekkel, aki az én Hin den kezdet nehéz Lesz-e gyerek a galgagutai „házasságból?" Nócrádkove6den. a szővetke- I zeti üzemeevsée-iroda udvarán ■ a bottnármühelv előtt mester - I emberek állnak e«v paraszt- aaszonv Kovács Istvánná tár­saságában. Minthogy éppen ebédidő" van és az iroda ai- taia zárva, az álldogálókhoz fordulok felvilágosításért. — Mi újság az eevesült tsz- ben? — kérdezem, minthogy az idén már a nóarádköveedi és a ealangutái szövetkezet Táncsics Tsz néven egyesült és közösen gazdálkodik a 2500 holdas területen. A szövetkezet ezermesterei hosszasan hallgatnak legfel­jebb a felüket csóvállak. — Mi kövesdiek ennek csep­pet sem örülünk — töri mee vésre eevikük a csendet és érthető, hoev az egyesülésre céloz. — Igaz, hogy csak hu­szonhat forintot ért egy mun­kaegység, de jól megalapoz­tuk a gazdaságot. Ha az egye­sülés nem következik be. Idén már meglenne a harminc forint is munkaegységenként. Ebből a házasságból aligha les* gyerek. A megjegyzéstől Kovácsné is bátorságot kap és azt pana­szolja. hogy lassan halad a krumnUültetés a közösben, mert nem folyamatos a ve- tőgumó ellátás, gyakran áll­niuk. várakozniuk kéll. S kü­lönösen azt fájlaljuk, hogy a háztáji kukoricaföldet nem­hogy ki nem osztották eddig, hrnero még fel sem szántot­ták. Véleménye szerint a gé­pek is túl korán kiáirieolták .a vetőgumő helyét és ügy kiszá­radt a talaj, hogy csapadék híján baj lehet a krumpli ke­lésével. Helytelen túlzások Ilyen előzmények után talá­lom meg Werner Ignácz tsz- elnököt a nógtrádkövesdi fate­lepen. Nyomban készségesen vállalkozik rá, hogy végére járjunk a sebtében elhangzott panaszoknak. — A műhely dolgozói hely­telenül tájékoztatták — ma­gyarázza, miközben a nógcád- kóvescü krumpliföldekre üzemi gazdálkodás lehetősé­gei. Már eddig is több ágazat­nál hasznosítottuk a szakosítás előnveit A teheneket és a bí- zómarhákat Oalsagután. tart­juk. uevanide csoportosítottuk át a sertéseket és a iuhászatot is. Az üszőket és növendéke­ket viszont Nógrádkövesden neveltük, ahol megfelelő lege­lőnk is van. Ugyancsak Kö- vesden alakít iuk ki a barom­fitelepet is és még az idén 900-ról I500-ra növeljük a törzséllománvt. Természetesen a növénytermesztésben is na­ivabb a lehetőségünk most már a szakosításra gvümöles- teleoítésre. a hozamok növelé­sére. Iav érkezünk a Hosszúíöld- nek nevezett határrészre, ahol húsznál is többen ültetik a krumplit. Amint a szorgalma­sén dolgozó tsz-taeok és bese­gítő családtagjaik elmondják, egyelőre nem volt fennakadás a munkában. Legfeljebb az fordult elő hoev a vetögumó fogytán valamennyien maria­karást végezték, amig megér­kezett az újabb vetőeumó- száUftmánv. Kovácsné. enyhén szólva eltúlozta a dolgot. Segítő vói>..lények Viszont a beszélgetés .során az is kiderült, hoev több pa­nasznak ioaos alania van. lgv néldául helyesen vetette fel Kovácsné. hoev a korai árko- lás miatt nasvon kiszáradt a talai. (Galgagután később ugyanezt panaszolták a krumo- liültető asszonyok. Szerencsé­re azóta a» esős idő kedve­zett.! Az is igaz hogv a háztáji föld felszántása valóban kés­lekedik. A tsz-taeok többsége azonban türelmesen fogadia a késlekedést, mert belátta, hoev a kedvezőtlen esős tava­szi időjárás nagvon megnehe­zítette a t&z-vezetők helyzetét. Néhányon azt is felvetették a krumpliülsetők közül, hugy amennyiben már az ültetői előtt elvégezték volna a tsz- ben a krumnlifoldek családi felosztását, most tóval többen segítenének és serénykedné­nek a ve / ,r*él is. A tsz vezetői viszont az előzetes felosztas­sál a gyorsabb, gépi árkolas- sal végzett vetést látták ve­szélyeztetve. Mindenesetre a jövő évi tervtársvaló közgyűlé­sén a->- ilven részletkérdéseket is alaposabban és jó előre meg kell vitatniuk. Ki jáar jebbetri ? A munkaegységre dolgozók aggodalmasodéra sem alapta­lan. hiszen mindössze 21 fo­rintot terveztek e?v munka­egységre. Bár Werner Ignác véleménye szerint ez a jöve­delem a tagság és a vezwtük összefogásával. szorgalmas munkával megnövelhető. Vi­szont az is igaz. hoav'az egye­sült Táncsics Ttsz-ben telies>-n a harmados, részes művelést alkalmazzák, érvedül a krump­linál 20 százalékos a részese­dés. de a krumpliültetésben '■észtvevők munkaesvséaet is kapnak, liven körülmények között a esan munkaegység­re” dolgozók attól tartanék, hosv a résziben dol­gozók túlságosan iól bír­nak. ntéanedia azokra a rovására akik ezész éven át* klha°vús nélkül, szorgalmasan vévrik munkájukat az állatte­nyésztésben. vagv a gépcso­portnál. esetleg a műhelyek­ben Ilven nehézségeket kell le­küzdeniük a- úi vezetőknek akik egyelőre ugyancsak a kezdet nehézségeivel bajlód­nak. hiszem mea kell ismerked­niük a meenövekedett számú tagsággal, mee kell ismerniük a területüket és a korábbinál sokkal nasvobb gazdaságban kell eredményekhez irányítani » többségében szorgalmasan és bizakodással dolgozó tsz-tago­kat. Lakos Györgv EDES EMBEREK igyekszünk. — Nemcsak a nógtrádkövesdi tsz-nek voltak jószágai és nemcsak Köves- den gondoskodtak takar­mánytartalékról. Ugyanezt el­mondhatom a galgaigutai tsz- ről is. Márpedig én ebben tár­gyilagosan számítok, hiszen az egyesülés előtt a nógrádköves­di tsz elnöke voltam. — S miben látia az egyesü­lés előnyét? — Abban, amiben a teásáig is látta, amikor a közgyűlésen kérte és ióváhaavta a két szö­vetkezet effvsülését. Iav való­ban sóikkal ’óbbak a naav­ittlétem alatt kezdett el ol­vasni, akinek évekkel ezelőtt én adtam át az első kötetet. — Hány látogatója van évente a könyvtárnak? — Az elmúlt évben 108 ezer kötetet adtunk kölcsön — csatlakozik hozzánk Iványi Ödön, a könyvtár vezetője. Az idei évben is bővülünk 7 ezer kötettel. Sajnos a bővü­léssel bizony gondjaink van­nak. Igaz ugyan, hogy az új knltúrházban megépül a könyvtárterem, de megfelelő raktárberendezést elfelejtet­tek a tervezők biztosítani számunkra. Hétszázezer fo­rintba kerülne a megfelelő tárolóhely, de ez a költségve­tésből kimaradt. Ilyen körül­mények között nem is tudom hogyan fogunk a tervezett időpontban, ősszel átköltözni, hiszen a földre nem rakhat­juk ezt az értékes könyvál­lományt. Az olvasóteremben az asz­taloknál ülnek, lapozzák a könyveket, jegyzetelnek, gyö­nyörködnek. ősszel még ké­nyelmesebben, még szebb kö­rülmények között olvashatná­nak, ha a tervezők megfele­lő raktárról gondoskodtak volna. A mennyezetfűtés árából talán futotta volna a könyv­tár polcaira... Mátéffy Zoltán Hatan vannak és másod­szor is elnyerték a szocialista brigád címet. A vezetőjük Mizsák László, a helyettes vezető Földi Pál. A brigád tagjai Varga János, öze Lász­ló. Mizsók Lászlóná, Böviz Sándor és Farkas László. Mes­terségük cukrász. Munkahe­lyük Szécsény, földművesszö­vetkezeti cukrászüzem. A cukrászüzemei nem ré­gen létesítették. Egy előszo­bába lép a látogató, onnan kezdődik az édes emberek bi­rodalma, ahová idegennek ti­los a belépés. Öltöző helyiség, mosdó. Ezen túl az utcai ru­ha viseletére nincs engedély. Hosszú asztal, gépek, tepsik és minden édes. Édesek a fa­lak, édesek az asztalok, a kanalak, a habverők, édesek a szélsebesen forgó gépek, édes még a levegő is. És min­dig újabban és újabban ké­szített illatos friss torták, kré- mesek. habrolátok, habcsókok, dobosok kerülnek ki a sü­tőkből. — Már kicsi az üzemünk — panaszkodik Mizsák László a brigád vezetője. Az emberek nagyon szeretik az édességet. És nekik nem csak a szőcsényieket kell ki­elégíteni, hanem a járás min­den községéh Hollókő kicsi falu, mégis legutóbb ezer fo­rint értékű édességet vittek. — És később kiderült, az is kevés volt — egészíti ki a rövid tájékoztatót Földi Pál. Kiderül, hogy ma már ke­vesen sütnek odahaza süte­ményt, a cukrászokra bízzák. — Kevesen sütnek, de an­nál többet fogyasztanak — és számokkal igazolja a brigád vezetője. Husvétra például 9200 kré­mest készítetlek. Május else­jére nem sokkal kevesebbet. És a tortákat sem győzik. Sűrűn érkeznek a megrende­lések. Egy hét alatt kétszázat készítettek. Az ünnepeken ez is 570-re emelkedett. Büszke a brigád, hogy a vezetőjük, Mizsák László a járásban biztosan, de talán a megyében is a legügyesebb tortakészítők egyike. Olyan szépen ízlésesen elkészíti, hogy ember legyen a talpán, aki ellene tud állni, hogy bele ne harapjon Formál rá sok­színű virágot. Vagy mélyfeke­te csokoládé várakat. Árnya­latokban sejteti az izeket. Egészen bizonyos, ezért is olyan kapósak a Szécsény ben készített édességek. És hogy híre is van a szécsényi készít­ményeknek, bizonyíték: Mi­zsák részt vett a földműves- szövetkezetek budapesti kiál­lításán és elismerést vívott ki. Ezzel félbeszakad a tájé­koztató. morf a beszélgetésbe beleszólnak a habkeverő gé­pek. Böviz Sanyi a legfiata­labb cukrász Földi Pál irá­nyításával versenyre kell a gépekkel. Kézzel keveri e;y hatalmas tálban az édes masz- szát. Ebből is tor a lesz. még­hozzá esküvői. Ebbe az édes emberek' beleadnak apait, anyait. A lakziban sok em­ber a bfrájulc. Az elmúlt hónapban nyolc mázsa lisztet, háromszáz kilo­gramm vajat és hároms- az kiló margarint, 12—15 mázsa cukrot, 100—100 kiló kakaó és csokoládéport varázsoltak át tortává, krémessé, és ki tudná felsorolni mi minden édesség­éé. Ügyesek ezek az édes em­berek. Nem hiába kapták meg másodszor is a szocialista bri­gádot megillető oklevele: és zászlót. Bobál Gyula i v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom