Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

2 NŐGR Al» 1965. májas SO vaisáimap Vietnam hete Az örökösen zakatoló te­lexgépek csak úgy ontják a tömör, de mégis sokatmondó távirati jelentéseket: Olaszországban sikeresen halad a neves orvosprofesszo­rok által kezdeményezett gyűjtés egy vietnami tábori kórház javára. Eddig száz­millió líra gyűlt össze..* Ausztráliai diákok nagyará­nyú tüntetést szerveztek a Sidney-í kikötőben, amikor expediciós csapatok hajóztak be, hogy Saigonba küldjük azokat.. A müncheni ameri­kai könyvtár előtt a nyugat­német békeharcosok tartottak néma demonstrációt, a Viet­nammal való szolidaritás jel­szavait emelték magasba.. j Szófiában a keresztény egy­házak vezetői elitélték a bé­kés lakosság elleni bombafá- madásokat.Londonban renkívüli értekezletet tartott a tűzoltók szakszervezete és ne­véhez híven, —• a vietnami tűzoltás mellett szállt síkra.,t Magában az Egyesült Álla­mokban. is mindjobban széle­sedik az úgynevezett „Teach in”, vagyis felvilágosítási moz­galom, amély állást foglal a vienamí kaland ellen..; A szovjet tudósok nagytekinté­lyű kollégáikhoz fordultak és felhívásukban javasolták: Ítéljék el együttesen a békét veszélyeztető lépéseket... A fotóriporterek lencsevégre kapták a jellemző pillanatot, amikor Santo Domingóba, a dominikai fővárosba beha­toló amerikai tengerészgya­logost nagybetűs felirat f o­gadja a házfalon: „Jenkik pusztuljatok Vietnamból!”..i Párizsban csaknem három tu­cat ország ifjúsági szervezetei arról tárgyalnak, hogyan se­gítheti a jövő nemzedéke a vietnapi nép bátor független­ségi harcát... A szocialista országokban tömegével jelent­keznek az önkéntesek, hogy szükség esetén vállvetve har­coljanak a vietnamiakkal..: Akármerre tekintünk is föld­golyónkon, a kontinensek a Vietnam iránt érzett rokon- szenvtől és együttérzéstől visszhangzanak. A szolidaritásnak ezek a megnyilvánulásai természete­sen nem szűkülnek le egyet­len hétre. Amióta csak meg­indult a vietnami háború, s az imperialisták szelet vetnek. — vihart aratnak. Ezekben a napokban azonban különösen erőteljes a felháborodott tilta­kozás hangja. A Béke Világ­tanács kezdeményezésére ez a hét ugyanis a Vietnammal va­ló szolidaritás hete. Egyben nyitánya annak a megújult békekampánynak, amellyel a világ a finn fővárosba, Hel­sinkibe július elejére össze­hívott nagyszabású béke-vi­lágkongresszusra készük Ha valamikor, ma különö­sen nagyok a világbéke moz­galom feladatai. A nemzet­közi események olyan szaka­szukhoz érkeztek, amikor az imperializmus veszett táma­dásokat intéz a népek s*t- bídsága, a békés egymás mel­lett élés ellen. Vietnam cs Dominika a föld két különbö­ző pontján dokumentálhatja ennek a politikai visszata­szító és veszélyes voltát Mi pedig megtanulhattuk törté­nelmi tapasztalatainkból, hogy az agresszort sohasem lehet virágokkal megállítani. Az amerikai imperializmus is csak akkor mond le kalandjairól, ha érzi a vele szemben fel­tornyosuló erőt; elszigeteltsé­gét; próbálkozásainak biztos kudarcát. így sikerült az el­múlt évtizedekben megfékez­ni a koreai háborút, eloltani a francia imperializmus által gyújtott tüzeket Vietnamban és Algériában, így sikerült rákényszeríteni az imperia­lizmusra bizonyos megállapo­dásokat, rész,megegyezéseket a békés együttélés érdekében. Vietnam népének hősi küz­delme és a világ szolidaritá­sa is meghoata már az első eredményeket. Amerikai pol­gári személyiségek egymás­után ismerik el, hogy katona­ilag nem tudják legyűrni a délvietnami nép ellenállását és nem vezethetett eredmény­re a déli vereségekért végre­hajtott úgynevezett „északi revas” sem. Washington kép­telen politikai szénáját rend­behozni, a saigoni rezsim belső torzsalkodásai, az ál­lamcsíny-körhinták visszatérő karikatúra-témát jelentenek. Az amerikai politika számos szövetségesétől is elszigetelő­dött ebben a kérdésben, el­sősorban Franciaország — pe­dig Párizsnak igazán vannak vietnami tapasztalatai — tart­ja esztelennek az Egyesült Államok kalandját. Ezért hi­ába a tengerészgyalogosok ez­reinek, a korszerű harcászati eszközöknek, a dollár-százmil­lióknak áramlása Saigon fe­lé, — egyetérthetünk Morse senator velős megállapításé­val: „Az Egyesült Államok helyzete még soha nem volt olyan rossz Vietnamban, mint most”. Vietnam hete kiemelkedő eseményt jelent a nemzetkö­zi szolidaritási kampányban, a harc azonban nem ér véget. A világpolitikában vietnami napok lesznek mindaddig, amíg sikerült végikép csapást mérni a támadó imperializ­musra, s biztosítani, hogy a hős vietnami nép, saját aka­ratának megfelelően, békésen építhesse országát Kettős űrrepülésre készülnek az USA-ban Cape Kennedy, (Reuter): Az amerikai Űrkutatási Hi­vatal vezetői pénteken rész­leteket árultak el abból a programból, amelyet Edward White és James D. Mcdivitt űrhajósnak keli végrehajta- niok soronkövetkező kettős űrrepülés során. A tervek szerint június 3-án kezdik meg négynapos űrutazásu­kat a Föld körül, s a máso­dik fordulat alatt White el­hagyja az űrkabint. Ehhez a manőverhez gáz-hajtóművet használ fel. Egy másik kísér­let: két amerikai űrhajós az űrkabint kézi irányítással egész közel viszi annak a Ti- tánrakótának a kiégett má­sodik fokozatához, amely űr­hajójukat pályára segítette. Ha sikerül, űrhajójuk orrá­val valósággal „megpöckölik majd a rakéta-elemet. White űrhajós pedig, miután kilé­pett kabinjából, vagy 6 mé­ternyire szintén közel úszik a Titán-rakétához. Egyelőre azonban a Gemi­ni—4 űrhajó akkumlátora még rossz. Lehetséges, hogy a zavar elhárítása késlelteti az űrkisérletet. Bolíviában összeesküvést lepleztek le Sucreben, Bolivia közigazga­tási fővárosában összesküvést lepleztek le. A leleplezést Gallardo munkaügyi- és nép­jóléti miniszter megerősítet­te. A miniszter szerint az összesküvést Victor Baz Es- tenssoro, a múlt év novembe­rében megbukott volt elnök nemzeti forradalmi mozgalom pártjához tartozó elemek szőt­ték más „szélsőséges” pártok­kal szövetségben. Estenssoro több hívét ma­gasrangú tisztviselőket, volt rendőrtiszteket tartóztattak le. Klaus elutazott az NSzK-ba Bécs, (TASZSZ): Josef Klaus osztrák szövetsé­gi kancellár szombaton repü­lőgépen elutazott az NSZK- ba. A Wiener Zeitung azt írja, hogy találkozni fog Er- had nyugatnémet kancellár­ral és megvitat vele néhány nemzetközi kérdést. As agresssorok bűncselekményei nem maradnak büntetlenül Hetvenezer amerikai katona van Vietnamban — A szovjet kormány erélyes figyelmeztetése — Kalóztámadások Észak-Vietnamban WASHINGTON A TASZSZ tudósítója arra hivia fel a figyelmet. hoav a Fehér Házban lezailott Dán- teki megbeszélés az ameri­kai agresszió további kiszéle­sítését eredményezheti Viet­namban. Johnson. Rusk. Mcnamara, továbbá a kong­resszus demokrata és köztár­saság csoportjának 17 vezető­ié vett részt az értekezleten, amelven felvették, hoev nvolc úiabb amerikai hadosztályt kelletne Dél1-Vietnamba kül­deni. Taylor tábornok. lao.ie- ientések szerint követel­ni foe fa a VDK területe ellen intézett bombatá­madások fokozását. Taylor eddigi washingtoni megbeszéléseinek tapasztala­ta azt mutatta, hoav ezek a tanácskozások mindig j dél­kelet-ázsiai háborús tűzvész fokozását hozták masukkal — írja a TASZSZ washintoni tudósítóba A Pentagon Vietnamban hatalmas flottaerőket von össze. Ez a flotta ma már nem elée­szik me« az .őrs.zolsál attal” és a nirinv halászhálók el­leni hadviseléssel, hanem a dél-vietnami partvidéket is ásvúzza. A Baltimore Sun ielentése szerint a vietnami Dart mentén legalább 12 svorsiáratú sorhaió tevé­kenykedik a Canberra cirká­ló mellett. E haiák. leeónvsé- f*e és tisztikara — az anva- haiókon levő repülősének személyzetével esrvütt — húszezer főt tesz ki. Ha te­kintetbe vesszük, hogy Dál­Vietnam területén 48 ezer katona tartózkodik, kiderül hoev ma bár 70 ezer amerikai katona és tengerész vesz részt a vietnami nartizánok és a VDK elleni hadviselésben. MOSZKVA A szovjet hadsereg közpon­ti lamia, a Krasznaia Zvezda szombaton megismételte a szoviet kormánv korábbi fi­gyelmeztetését, A lao rámu­tat: „A szovjet kormány nem­egyszer óva intette az Egye­sült Államok vezető köreit; ne próbálják megsérteni a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság szuverénitását, mert szovjet kormány nem lehet közömbös e testvéri szocialista ország sorsa iránt. SAIGON A Midway és az Ojiskany nevű amerikai anyahajókról felszálló repülőgépek pénte­ken késő este két alkalom­mal is kalóztámadást intéz­tek Eszak-Vietnam ellen. A Reuter és az AP ielentése sze­rint a eépek hidakat és egy uszálvt romboltak Le Hanoi­tól 110-160 kilométerre délre. A légikalózok három tonna bomíbát oldattak ki. Ugyancsak nyugati hírügy­nökségek ielentése szerint a dél-vietnami szabadság­harcosok szombaton dél­előtt tíz támadást haitot- tak vésre Dél-Vietnam északi tartományaiban több előretolt katonai őrhely és körzeti parancsnokság el­len A fékevesztett agresszo- roknak ideje lenne meg- értcniök, hogy bűncselek­ményeik nem maradnak büntetlenüL » A Szovjetunió szilárdan vé­delmezi a békét, de felkészült az események bármilyen for­dulatára, s efelöl ne essenek tévedésbe azok, akik szívesen felélesztenék a csődbe jutott erőpolitikát.” a HANOI A .felszabadi fás” hírügy­nökség a dél-vietnami sza­badságharcosok távirati irodá- ia nyilatkozatban foglalt ál­lást az indiai kormánv iavas- lata ellen, amely afro-ázsiai csapatok küldését javasolja az Észak- és Dél-Vietnam kö­zötti demarkációs vonal ellen­őrzésére. A hírügynökség szerint ez ar indiai iavaslat elfogadhatatlan a vietnami szabadságharcosok számára, mert sérti a vietnami néo szuverenitását. Dominikai helyzetkép Amikor megszűnik az emberek féléimé, semmi sem tarthatja őket vissza Washington— Santo Domingo (MTI) Az Amerikai Államok Szer­vezetének külügyminiszerei, illetve nagykövetei pénteken a késő esti órákban Washing­tonban zárt ajtók mögött nem hivatalos tanácskozást tartot­té k — jelentik a nyugati hír- ügynökségek. Rusk amerikai külügyminiszter, az értekez­lethez közelálló körök sze­rint, újabb javaslatot terjesz­tett a résztvevők elé, ami a dominikai válság valamiféle „politikai megoldáséira” lenne hivatott így például indít­ványozta, hogy az AÄSZ ál­lítson fel politikai tanácsadó bizottságot a dominikai kér­dés rendezésre, s egy másik, három főből álló AÁSZ bi­zottság is utazzék Santo Do- mingoba, Jose Móra főtitkár munkájának elősegítésére, az UPI jelentése szerint a konferencia résztvevői általában hűvösen fogad­ták az amerikai indít­ványt, ami egyébként később valószí­nűleg a hivatalos AÁSZ-ülés napirendjére kerül. Az ameri­kai küldöttség egyetlen tá­mogatója Vasco Leitao da Cunha brazil külügyminiszter volt. Nyíltan ki is jelentette: a hivatalos tanácskozáson mindent megtesz, hogy meg­győzze az AÁSZ-tagállamok küldötteit,, hagyják jóvá az amerikai külügyminisztérium tervéit. Rusk pénteken este imbetp­intér torén: Szaka Jlihzló •* A SZÁZAD NEVEZETES bűnügyei Tiszazug 79. Holybámé elmondotta, hogy bűnösnek érzi maglát. A bá­baasszony ment el hozzájuk látogatóba, s az javasolta, hogy meg kell etetni a fér­jét. — Másnap találkoztam Se- bestyémnével, aki a bába testvére, és ő kérdezte tőlem, hogy mit főzök. Azt válaszol­tam neki, hogy semmit, mert rém volt semmiféle enniva­lónk vagy olyasmink otthon, amiből főzhettem volna. — Pénzük sem volt? — kérdezte a bíró. — Akkor vettem volna va­lamit. De nem volt pénzünk sem. A Sebestyénné azt mondta, hogy majd főz hús­levest az uramnak, aztán majd egyszer megadom az árát. ’Főzött is... — Ezeket a dolgokat miért nem mondta el a csendőrsé­gen és a vizsgálóbíró előtt? — A csendőrök három na­pig kínoztak, én azt sem tud­tam, hogy mondtam-e ott va­lamit vagy sem. — Maga azt mondta az előbb, hogy a szegénysége és az ura betegsége miatt követ­te el a gyilkosságot.« — Így volt... — Nem lehetett volna mun­kával pénzt szerezni? — Hol, drága jó uram? Hol adnak ma munkát? — Hát azért van... Amikor a bíró ezt a meg­jegyzést tette a karzaton né­hány Pestről ide utazott egye­temista fujolmi kezdett. Ilyen kiáltások hangzottak: „Men­jen csak ki a Tiszazugba, nézze meg, van-e munka!”, „Éljen meg maga abból!”. A bíróság elnöke rendre utasí­totta a hallgatóságot, aztán így folytatta: — Mégsem lehetett olyan nagyon nagy ott a szegény­ség, inkább az ura betegsége, nem? — Mind a kettő. .. Valóban, mind a két ok szerepet játszott a gyilkosság­ban. Holybáné korábban már a fél falunak panaszkodott arról, hogy a férje, betegsé­ge miatt, nem keres semmit, sokszor éheznek, és csak ő, Holybáné látja el őt. — És ki tette a mérget a kávéba, amikor a leves meg- etetése nem járt eredmény­nyel? — Hát én magam. Beteön- töttem a reggeli kávéba. — Mondja, Holybáné, mennyi iskolát végzett maga? — Egy télen át jártam... — Mikor, hány éves korá­ban? — Kilenc-tíz éves korom­ban. i , ! — Előtte mit csinált? — Szolgáltam, — És utána? — Akkor is szolgáltam. Aztán az elnök arról fag­gatta a már amúgy is össze­tört vádlottat, hogy ismeri-e a tízparancsolatot. És Holybá­né azt válaszolta, hogy nem hallott róla, nem is ismeri. — Maga már a tízparan­csolatot sem tudja!? Te úris­ten! — sóhajtott fel hango­son, a jegyzőkönyvek tanúsá­ga szerint a törvényszéki el­nök. Igen, nem akkor sóhaj­tott fel, amikor Holybánéról megtudta, hogy mindössze egyetlen osztályt végzett az iskolában, azt is 9—10 éves karában, mert már haltéves gyerekfejjel dolgoznia kellett, hanem az döbbentette meg, hogy még a tízparancsolatot sem tudja... Pedig mit suly­kolták a tízparancsolatot!... Sebestyén Bálintné éppen 71 éves volt, amikor a bíró-. sági tárgyaláson kihallgatták. Nála is az iskolázatlanság, a tudatlanság, a nyomor riasztó képe kerekedett ki a válaszok­ból. A bűnper fővádlottja, Lipkáné tagadott, amikor megkezdték a kihallgatását. — Nem vagyok bűnös, nem csináltam mást, esek Köteles- nének adtam mérget... — Nézze, magia több falu­belinek elismerte, hogy elő­ször pogácsát csinált mérges anyagból és az a macskán ki­próbálta. Azt is mondta, hogy féltestvérét három papírból csinált méreggé! ölte meg, mert az szélűtől* volt, s így a terhére volt.. De nem sokéig tagadott Lipkáné se, ő is elmondta, ho­gyan csinált mérget Rájöttek ezek a szerencsétlenek, miért is tagadnák azt, amit az egész Tiszazug tudott — Sós borszeszes üvegbe be­letettem a légypapírt aztán ar­ra vizet öntöttem, azitán na­pokig hagytam ázni... — Tudta, hogy az méreg? — Hát rá van írva a légy- papírra. .. — Maga tud olvasni? — Egy kicsit.. — Jöjjön ide, olvassa el ezt a feliratot — mondta az el­nök, aztán elővette a sárga légypapír csomagolótasakját, s odaadta Lapkáménak. Az asszony betűzte: — Mé-rég... Vi-gyá-zat­— Hát tud maga olvasni... — így — Sokan tudták a faluban, hogy a légypapírból mérget lehet kivonni? (íolytatjukj jut adott az NBC amerikai televízió állomás munkatársá­nak. A riporter egyebek kö­zött megkérdezte tőle: „Hol van a választóvo­nal? Ha beavatkozunk a Karib térségbe, hogy megakadályozzunk egy potenciális kommunista hatalomátvételt, vajon így cselekednénk-e majd Afrikában, vagy a világ más részein is?” Mire Rusk kifejtette, hogy „bár az Egyesült Államok ak­tív Dél-Vietnaimban és nagy­szabású segélyprogramokat hajt Végre a viliág más ré­szein, általános politikája nem a beavatkozás.” Hozzá is fűz­te: „Nem mondhatnám, hogy nemzetközi méretekben kel­lene általánosítani a Domini­kai Közársaságtoan lörtént események tapasztalatai t.” Ezután kifejtete, hogy miu­tán a „kommunista veszély” Dominikában megszűnt, az Egyesült Államok hajlandó kivonni katonáit, mihelyt az .AÁSZ-erők főparancsnoka ezt „katonailag biztonságosnak ítéli.” Fidel Castro kubai minisz­terelnök pénteken, a Batista diktatúra erői fölött aratott győzelem nyolcadik évforduló­ja alkalmából Oriente tarto­mányban beszédet mondott, Kijelentette: — Amikor az imperialis­ták azt mondják, készek Latin-Amerika bármelyik or­szágában az intervencióra, akkor felébresztik az amerikai népek lelkiismeretét, a forradalmi szellemet, fel­készítik az embereket az intervenciósok elleni harcra. Nyilván egyetlen latin-ame­rikai országban sincs olyan forradalmár, vagy akárcsak egyenes ember, aki ne hinné, hogy egyszer szembe kell néz­ni ezzel a veszéllyel. Amikor az emberekben megszűnik a félelem, akkor semmi sem tarthatja őket visza, még 20 millió jenki tengerészgyalogos sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom