Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-28 / 124. szám

1965 máius 28. péntei VÖGBÄ1) 5 Hatékony eszköz a vezető kezében ISMERETES, hoer a nyere­ségrészesedés rendszere. az anvaei ösztönzésnek út formá- ta. Célia: a vállalat, az üzem dolgozóit érdekeltté tenni a gazdálkodás javításában. Jel­legében különbözik a Drétni- um rendszertől. Alkalmas a belső tartalékok íetárásárs ugyanakkor lehetővé teszi, hoev a gazdasági vezetés hosszabb időszakra tervez­zen. kalkulál ion. Meg kell azonban mondani, hoev ez az ösztönzési forma önmagában véve mée nem evógvír. Csak akkor vezet célhoz, ha a mun­kások és vezetők ew nyelven beszélnek. megtalálták egy­mást a munkában. Ezt az utat iáriák megyénk legtöbb üzemében. Amíg J 96S- ban mecvénk inarában, mező­gazdaságában átlaeban tíz na- cibémék megfelelő nyeresé­get fizettek, addi« az 1964. évi ió munka 13.1 napnak meg­felelő nyereséget hozott me­gyénk 39 ezer dolgozóiénak. Az acélárugyárban 11.4-ről 14.7-re a Nógrádi Szénbányá­szati Trösztnél 5-ről 7.2-re. az ÉMÁSZ-nál 3.3-rél 12,4-re. a Nóerád mérvéi Bútor- és Faipari Vállalatnál 5-ről 15.3- ra a Nósrád mewet Állami Építőipari Vállalatnál 6.8 napról 10 nanra növekedett. Ennek megteremtésében ló része volt azokak a venaenv- vállalásoknak. amelvek a termelési költségek 42 millió­val való csökkentéséi irá­nyozták elő. TERMÉSZETESEN azok a munkások, akik a tilsuk legjavát adták, a törzsaárdá- hoz tartoznak, szorgalmasak és fegyelmezettek voltak, töb­bet kantok mint a hanyagok és a mulasztók Ez a helves gyakorlat tel ies összhangban van a SZOT által elfogadott irán vél vekkel de i<M tükrözi az üzemek saiátossáealt is A Nóerád megyei Bútor- és Fa­ipari Vállalatnál annak, aki három évet eltöltött az üzem­ben tíz. aki nedis őt évet an­nak 20 százalékkal növelték a nvereséerészesedéeét. A ZTM Saleótariáni Gvámevsésében hot pappal növekedett a kifi­zethető öeszer ez előző évhez viszosmtva. Ebbői • wárhaz ragaszkodó munkásoknak ecrv- öt éves munkaviszony után 5. öt-tíz év után 10 százalékos külön nyeréséért fizette''- Még kedvezőbb a heiezet Tanáéul Soítőloart Vállalatnál Ttt minden ledolgozott ér után még 5 százalékkal megtold iák * logos iárandósáeot. Ezek a Déldák is ió! bízó- nvítiák hoev a hanvagók az igazolatlanul mulasztók salát bőrükön tapasztalták felelőt­lenségük könnyelműségük ká­ros következménye! t. Es a to- kintotben a mérőé évről-évre maeaaabb lesz Az acéláru­gyárban és m Tanácsi Éoftő- inari Vállalatnál ew nao iga­zolatlan mulasztás esetén 26. két nan után pedig 86 százs- ’-’Moil rsök!k«n+flt ■ kifizethe­tő össze "eV nagyságát. Az, öb- tösüvegevárbsgi ilyen e*»tók- nél 16. J5 ép 50 százalékos mérséklést alkalmamsk Az üzemi tanácsok körülte­kintő munkáiét, dicséri még az. hoev az előző évhez kénéit mmtpgy 40 százalékkal cicik­ként a rekle m.áei ők száma Azonban az idén beadott pa­naszok többséé» sainos ineos volt Általában a vállalatoktól év közben ki- és bejénő dol­gozóik munkaviszonyával volt kapcsolatos. Előadódtok szám* szaki tévedések is m elveket knrríeáltok Megtörtént hoev az áthelyezéssel AfkerMt dol­gozónál nem vették figyelem­be • korább' munkahelyén el­töltött időt. Nehezítette a munkát a helves táiékoző- dást hosv eevfkmásfk üze­münkben p szabályzatot kés­ne készítették el ugyanakkor B- előző évben bekövetkezett változásokat nőm vették fi­gyelembe az. eeves fejezetek kialakítást--" És amit méz szóvá kell tenni az hogy a nyereségrészesedés kifizetéséi csak kevés hol ven használták fel a munka »tamos értékelé­séne. Ennek a munkának haté­konyabbá tétele érdekében 1964. decemberében a SZOT Elnöksége határozatot hozott Ez azt a célt szolgália. hogv a vállalatoknál az eddiginél még iobban érvén vesü'iön az igazságosság elve Kedvező hatása máris jelentkezik. Az idén a felosztási szabályzatok többsége időben elkészült és fellelhetők benne a még igaz­ságosabb ríosrKsi elvek ér­vényesítésével kapcsolatos el- kéozelések. Mind több helyen mondifik ki hogy a munká­sok illetve brigádok, csaoa- tok csak ay eredményes gaz­dálkodás arányában kannak nyereségrészesedést Ennek megfelelően a Nógrádi Szén- bányászati Trösztnél a kima­gasló munkát végzőket az át­lagosnál magasabb nyereség­ed díiazzák Az erőműben ax átlasfoereset 10-20 százalékos növelésével ismerik el a iobb munkát. Haoonló elképzelések vannak a síküveggyárban és a Nóerád nwvvgii Bútorgyártó Vállalatnál. EGY SZÉPSÉGHIBÁJA azonban van a felosztási ter­vezeteknek: eléggé általáno­sak nem részletezik az el­érendő célokat. Ezen ’ehet és kell le segíteni még nedie a ie«közelefobi tanácsülésen Ab­ból kell kiindulni. hoev az eevenlősdi gátolta a munkás és a kisebb varr na wobb kö­zösség kezdeményezését alko­tókészségét. Az ösztönzés úi elveinek segíteni kell a kor­szerű gyártmányok bevezeté­sében a haladó technológiák széleskörű alkalmazásával, az croort-tervak teljesítésében vaamínt a műszaki feladattok megoldásában. Az eddig véczett munka csak akkor hozza mag a kí­vánt eredményt ha a munká­sok időben tájékozódnak a gondokról, a tannivalókról Saintsr ezt eddig üzemeink vezet« elhanyagolták Mu­lasztásukat a magyarázatok sokaságával próbál iák indo­kolni. holott erre semmi szük­ség A ió vezetésnek nem az a feladata how mesmawa- zázza bizonvítván-rát hanem az how megváltoztassa a heivtéleo wakorlatot TEHÁT a nyereségrészese­dés rendszere a vezető kezé­ben hatékony eszköz lehet a gazdasági feladatok eredmé­nyes megoldásában Bonén ezért amikor a módszerekről beszélünk, elősorban a veze­tők icbb műnké iára gondo­lunk Emiatt érttófc art is How p doleenőknt az eddigi­nél még iobban bacxyoliák be • vezetésbe. Murányi tükrein az S£MT közgazdasági mun- kabizottoérámk rwjetőie Szabványok szerepe a mezőgazdasági termelésben A mezőgazdaságot érintő szabványoknak a termeltetési, árutáadási és áruértékesíté&i szerződések kötésénél, betar­tásénál, a különböző mezőgaz­dasági munkák minőségének elbírálásánál, valamint a mezőgazdasági gépek vásárlá­sánál van jelentősége. A ter- melő&zövetkezti vezetőknek és szakembereknek munkájuk során hasznos segítséget nyúj­tanak. A talajmüvelősben gyakran van szükség a szabványokra. A szabványok adnak arra vá­laszt, hogyan kell elbírálni a talajelőkósrítést, a kul ti vá to­rozást, a gabonafélék csépléeét, aratást, a tarlóhántást, s egyéb munkálatokat Valamennyi termelőszövetkezetet érdekli, hogy milyen termésre szá­míthat, a temést hogyan kell előkészíteni az átadásira, hogy minél többet kapjon érte. De a szabványok magyarázatot adnak arra is, hogyan akadá­lyozhatják meg a lejtős terü­leteken a talajpusztulást, s mi a titka annak, hogy az állat­tenyésztés, a piaci igényeknek megfelelő termékeket állítson elő. Mindenekre és sok más kér­désre a szabványok adnak vá­laszt. A talaj táperejének bírálatakor gyakran merül fej a talaj alapos vizsgálata. Az erdmény attól függ. hogyan történik a mintavétel és maga a vizsgálat. Ezeket pedig szabványok írják elő. A s®er- vertrágya kezlésre és megfe­lelő minőségre vonatkozó megállapítások ugyancsak itt találhatók meg, A betakarítás során a sza­porító anyagokat csakis a szabvány előírásainak megfe­lelően szabad forgalomba hoa- ri. A vetőmagvakra, a gyü­mölcsfa iskolai szőlőszaporí­tó anyagokra egész sor szab­ványt tartalmaz, előírásokat. A nemesített szaporító anyagok minőségi követelményeit ts megtaláljuk a szabványok­ban. Ezenkívül előírásokat tartalmaznak arra vonatkozó­lag is, hogy egy-egy termék mikor érett meg a betakarí­tásra, a fogyasztásra. A mezőgazdaság valameny- nyi termékére megvannak a szabványok. Ezekből tudhat­ja meg a termelő azt is, ho­gyan kell a termékeket osztá­lyozni, g ha minőséggel kap­csolatos vita merül fel, ho­gyan kell azt megvizsgálni. Azok a gazdaságok, amelyek termékeikből Ipart terméke­ket is készítenek, ugyancsak a szabványokból tudhatjuk m«g, hogy ezek az áru félesé­gek milyen minőségi feltéte­lek mellett hozhatók forga­lombe. A szabványoknak nagy sze­repe van az átírtál lomén y ta­karmányozásánál is. Tartal­mazzák a takarmányok szá- razanyagtartalmát, keményí- tőértékét és ar, emészthető fe­hérjére vonatkozó előíráso­kat Barlai Gábor Ing-yen olcsóbb lenne Uáromsxáxexer forintos adósság — Ex is állampolgári fegyelem A stafétabotot a 1 értőbbén vei egyetértésiben: az Ingatlan- how ezt a kézenfekvő két-három hónán múlva át- kezelő Vállalat mi miié em- eot késedelmeskedő beosztok ad iák másnak sokan bír iák bea-séewwm türelmesen visel- tainak meemawarázza. Ered- azonban marathoni távon is a kedik az adósokkal szemben, ménvesen tette — nem fizetést Ez mostaná- Eresztvénvben — például —• Infiven olcsóbb lenne 1 almi­ban az Ieatlankezelő Vállalat kevés híiián harminc nvusdí- mint bérért — ez bizanvos. 3 legfőbb gondia Érvelni fel- ias kapott részletfizetési ked- az sem kétséges, how a szó­széi ítást írni, fizetési mégha- vezsnénvt lakbérhátralákának «allste társadalom fedődésé- cvást kibocsátani, pereskedni rendezésére Ezektől az embe- vei eliutunk ódáié how sen- néhánvsaor tíz vagv néhánv- rektői newedéven át. senki kinek sem kell többé lakbért száz forint miatt. A tartozás sem fogadta ej a lakbért: nem fizetnie. Am addle amíg kell. eredete mindig usvanaz: lak- is csoda, hogv az összewűitö- szükséges pontosan, rendesen bérhátralék. Betett összesei végül*« eiköl- teliesíteni ezt a kötelezettsé­Társadalmi rendünkben az törték. get. Ucvam kinek kellemes, ha állam a háztulaidonos Ez ko- De miért miiven iöveimen munkahelvén lakbérhátralék rántsem olvan jövedelmező — tarthatna iaénvt hasonló ked- felében letiltják fizetése esv sőt. ewáltalán nem iövedel- vezménvre — csupán Sál Só- részét? Valón lesz-e olvan. mező. Salgótarjánban. Nasv- tariánban — két orvos ew javíthatatlan nemfizető aki bátonvban pódául ió ha a ta- főművezető ew főmérnök? örörrvmrt fogadia maid a b4- tarozáaok költségeire futia a Vaw a további kilencvenhat rósáe Ítéletét: a bérleti szer­lakbérekből. S hol vannak más személv vaw húsz kö- ződés többszöri megszegése még az adminisztrációs kiadá- zület: az utóbbiak sorában miatt modern, távfűtéses má­sok. nem is beszélve az éDÜ* eeészsértíwi tu d-omán vos és legvizes lakását szükséglakás­letek értékének amortizálásé- .«Dort.intéwnénv féltucatnyi sál kell fecserélnie? Akkor ról. Nálunk a lakbérek köz- kisipari termelőszövetkezet.. már késő a bánat: akkor már Ismerte« alacsonyak: mégis Szó sincs arról, how az elkésett dolog azon elmélked* leen naw azoknak a száma, adósok ne tudnának idegében mi mennvlre helytelen volt aki megfizetését húzzák halo- fizetni A késedelem valódi minden hónap huszonötődiké- »rtiák Az állami lakájok bér- oka: előbbre való a tv-kéezü- i° nem rn-rt'-rtni a lakbért, s lőj közül április végén Saleó- lék vaw az autó részlete: ezzel hátráltatni az Inastlanke» tariánban százihúszan tartóz- fontosabb a kilencedik ölfönv zelő Vállalat munkáiáf több­megvásárlása, mint a lakbér- letmunkát okozni a biróaá*» fizoté* naik. költségeskedni a ncree Megérteni nem *s lehet, mi eljárással. S mindért nem módon veszik riven naav nyomasztó, anvaai kénvszerű­stómban semmibe az állam nvolc iránti kötelezettségük telieaf­össze® tését. Megfeledkeznek arról. tak két- vagv többhavi lak­bérrel. de naw számban akad­nak adóaok Nawbátonv bá­nyavárosban te. Évente há­romszázezer forint — a lak­bérbevétel körülbelül százaléka — az az »égből •— csunán feledékenv. »égből h&wvámsáéból. Ewetlen szerv ewetlen de*» gozóto sem kfván megfoszta­ni senkit 8 lakásától, Ar. em­lítettek márt, óhartanak. Mind­amelvet az Ingatlankezelő Vál- how az állampolgári fewe­lalat. csak naw nehezen tud lenihez nemcsak az adózás a bebeltoni. A vállalat lakbér- katonáik ódán a BTK tiszte­besnedőie nvhan mondott fel, leiben tartása, hanem a la- össze awnvif how az ernbe­mondván: a notórius nem- kásbérleti szerződésben fog- ne csupán a lakást várják fizetők hánvavettsését még ha- lalták mertartá*a is szorosan rí az államtól, — de ha már vi ötezor forintos fizetésért sem hozzátartozik. Ismerünk olvan m»«kanták adták rr~« értm lenne hallandó tovább elvisel- gazdaság) vezetőt aki temér- pontosan a megszabott bért. ni. dek elfoglaltsága mellett Is Méltányos, ewáltalán A várért tanács vb-veaetőt- tudott időt szakítani arra. túlzott kőwtrtmnégw m Gazdasági alapfogalmak A reáljövedelem A dolgozóknak a bárén kí­vül van egyéb jövedelmük is. A nemzeti jövedelem fo­gyasztási alapjának csak egyik része az egyéni fogyasz­tási alap, amiből a munkások és alkalmazottak a munkabér által közvetlenül részesed­nek. A társadalmi fogyasztá­si alapból való részesedés szántén jövedelem, de ez nem bérjellegű és elosztása cask részben függ a végzett munkától. A társadalmi fo­gyasztási alap egy részét pénzben fizetik ki. így ennek felhasználási módjáról ugyan­csak a felhasználó dönt. ép­pen úgy, mint a bér jellegű jövedelem esetében. Ilyen pl, a nyugdíj, ösztöndíj, családi pótlék, táppénz stb. Ezek közül « nyugdíj és a tánpénz nagysága öszefügg a végzett termelő munkával, a többi viszont nem. A társadalmi fogyasztási alapból való részesedésnek egy sor más módja van. Fő ismér­vük, hogy nem pénzformában jutnak el a dolgozóhoz. Ilyen pl. a gyermekintézmények, kórházak, üdülők lakóinak fogyasztása. Ezekért csekély térítést kell fizetni (átlagosan a tényleges költségek kb 30 százalékát) és a térítésen fe­lüli összeg az, amit a dolgo­zó jövedelmének tekinthetünk. A társadalmi fogyasztási alapból történő részesedés jelentős része nem anyagi for­mában. (mint valamilyen ter­mék) hanem szolgáltatásként áll a lakosság rendelkezésé­re. Ilyen pl. az előbb emlí­tett intézmények dolgozóinak — orvosoknak, ápolónőknek, óvónőknek — a munkája, to­vábbá a kulturális, az okta­tási intézmények dolgozóinak muP-kájaban megtestesülő snerelőcsaimtóc üres­nek tűnik. Hiányzik a traktorok sokasáé* Néhánv ..szétdobott" motorom dolgoz­nak a szerelők Álmos mén a levaeő te Azonban ew sla- ceomv Véiatórnvú várni í tón ét- lénwe mindem mesvitltorík: ebben ■ műhelyben lüktet at élet — » munlca. O!attól ma- *^nto5 ruhátú fiatalemberek halóinak a csendes bü?ásssj zenélő séoek fölé. Az esrter- saradok monoton harmóniáiét csak ew-ew éloaebb csikord'J* lás harttia me? Az egvik sto­pén iőkona per»»' m fúrnak s a ezerszám mohó esttwrdulá*- s»l harapia a szelíden foreá- (jsolódó femet Itt dolsozik a Osillik bri­gád. Tirtómrík Irt to« ■ eérn ásí ­tó főkönyvelőié kalauaol ben­nünket.: — GsiTRk Balázs — nmjitia a kanét »- alaommv, kie»é zö­mök fiatalember Nem tűmfk külőnlen** em­bernek. Láw. pihent arcvoná­sai ióbodélvről árulkodnak D» a határoao+tsá» le árad be­lőle. Mée a moeeáaa is ki*tó- mított A munkája »Bieonj­A Csillik-brigád A szó a brigádra terelődik. — Neki sem lesz már iobb. — Nem réeen dolgozunk mint nekünk — tréfái ismét együtt — mondia CsUlik Ba- valamelyikük, láas — januárban rágódtunk Ciliik bemutotia a brigé- öseze,, dot, A «monok dől, a kissé fel- — Hustvava József. Holes emeli a hangiát, Antal, Fábri István,,, ■*- Már régebben szerettem Különböző korúak, de a volna brigádot Csenden ts legidősebb negyvenhárom brigádban dolgoztunk Én ve- éves, Csillik harmincegy, zettam Itt is megválasztottak Ismét a vállalásra terelődik vezetőnek, örülök a bizalom- a szó. Csillát feiteeeti a fel­rak. S mivel így történt, le- adatokat, ültünk és kidolgoztuk a szoci- — Nem les? könrvű elérni allste rím elnyerésének fel- a kiiencszázezer forintos díi tételeit, Tavaly nem volt itt bevételt, S igen ió) keli dol­brieád — falvtatia — Minő­iért szocialista műhelvl akar­tunk. Nem sikerült. Vélemé­nyem szerint, előbb brigádba kell fogni a közösséget S ha er megy kiszélesfthetiük a mozgalmat­A bn esd vezető közelebb hívta az embereit. Az. öttagú brigádból hiánvzik Lüsinszki Károly ■— Holnap naw rtanie lesz — iewzi mee eevikük Kórusban felnevetnek, Idsinszktnek hotoan lesz az ffllfin'ów! sóznunk hogy a seleit pe le­gyen több a megszabott két százaléknál, — Csak munka legven. meg ió szerszám. Nem lesz itt bai a mozgékonysággal — SZÓI közbe Hustvava Józsi . bácsi" Jogos a meeiegvzés mert ne.m a véletlen idézte elő ta­valy sem a műhelv kudarcát Anvaehiír» hiánvoa mefren- deié* mmd a díibevételt kor­látozta A- Érgekvadkertí Gén isi.-í- tó Ahomáso« csak elvan mun­kát tudnak vállalni amihez anyagot i/s ad a megrendelő vállalat Szerencse boav a Csepel Autógyártól nagyobb megrendelést, kan tak De se­gít a Haitómügvár egri üzem­egysége, meg a Balassa gyar­mati Fémtömegcikk Vállelrt is. A brigád ió! ismwi ezeket a gondokat A megoldáshoz, a figyelme* vleltmentes mun­kával tárulnak hozzá Hiszen Ha a munkáiuk elnyeri a megrendelők elismerését. ez vjiabb megrendelésekre ösz­tönzi a rendelő vállalatokat. Különösebb utána iára* nélkül S ez nem kis dolog — Hogyan áll a vállalás töb­bi része? — érdeklődünk Bizony elée általánosak, a tanulásra a s-oialista élet­módra vonatkozó célkitűzé­sek Érdemes lenne ezdket oébudatoMbVwn kiformálni A Cstllik brigád életkor­ban és közös t-->aszta- 1a tokban ewaránt fiatol. S szeretnék szorgalmukkal fo~ gékonvságuklk»l úiat kereső nvuetalantógukkrt a- állomás ióhímeitot örc-bítcnl Pádár András szolgálta ta* is. Key általán«* Iskolai mnuló tanít»*« o#y évben átlag 830 Ft, egy közép­iskolásé 254« Ft, míg agy főiskolai, vaey egyetemi hall­gatóé az ösztöndíj nélkül 11 270 Ft Az ilyen nem anyagi jélle- gű jövedelmeket úgy veszik számításba, hogy a ,v.oban- forgó intézmények létesítésé­nek és fenntartásának költsé­geit elosztják a lakosság szá­mával. tgy számítva 1908-ban hazánkban minden dolgozó átlagosan U 630 Ft-ot, havon­ta tehát majdnem 1000 Ft- ot kapott! Amint az eddigiekből is lát­ható, a teljes jövedelem lé­nyegesen meghaladja a mun­kabért, s Így a reáljövedelem (az összes jövedelem reálér­téké) a reálbért. Azt is fi­gyelembe kell azonban ven­nünk, hogy önálló Jövedelme nincs mindenkinek, vannak eltartottak is, A reáljövede­lem átlagos nagyságát tehát nemcsak egy dolgozóra vélik ki, hanem egy lakosra is, be­leértve az eltartottakat, Ha így számolunk, kiderül, hogy egy-ogy család tagjainak re­áljövedelme nagyban függ attól — hányán dolgoznék és mennyi az eltartottak szá­ma. Hazánkban általános ten­dencia az önálló jövedelem­mel rendelkezők számának növekedése. Míg pl. 1930-ban 100 keresőnek átlagosan 117 nem keresőt kellett eltarta­nia ma mindössze 76-ot- Minden tényezőt figyelembe vés-e a munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reáljöve­delme 1963-ban kétszerese volt az 1849 évinek. A parasztság reáljövedel­mének számítási módja némi­leg eltér a bérből és fizetés­ből élőkétől, mert ők munká­juk alapján nem munkabért, hanem, különféle formában részesedést kapnak a tsz jö­vedelméből s ezért a z ő eeetiik- tükből s ezért az ő esetük­ben nem számíthatunk reál­bért. Ezen túl figyelembe Imii venni a saját termelésű ter­mékek folvasztását is B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom