Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-28 / 124. szám

Világ nroletárjai, egyesüljetek! Munkában az úthenger AZ MSZMP' NOGR AD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 129. SZÁM. ÁRA: 50 FILLER 1965. MÁJUS 28- PÉNTEK A tsz-vezetők prémiuma A napokban akaratlanul is érdekes vita tanúja lettem. Az autóbuszon ketten arról beszélgettek, hogy falujukban jelentős összegű prémiumot vágtak zsebre a szövetkezet vezetői, s most valaiki felje­lentést tett különböző felsőbb szerveknél, hogy erkölcstelen dolog annyi pénzt felvenni, amikor a vezetők jövedelme amúgy sem csekély. A be­szélgetők véleménye megosz­lott. Abban ugyan mindketten megegyeztek, hogy az emlí­tett szövetkezetben elnök, ag- nonórmis, brigádvezetők amy- yft dolgoznak hogy szinte aludni sem jut idejük. A fő- agmanómius igyekezetét egye­nesen úgy jellemezték, hogy vegyik oldalon felszáll az ágy­ra. a másikon rrw" leszáll és máris siet a maiorba.” Ellen­ben a beszélgetők egyike en­nek ellenére sokallta azt a csaknem tízezer forintot, amelyet a főagronómus egész évi eredményes munkájáért felvett. A más-'k vitázó fél vált’g azt hangoztatta, hogy megérdemli, aki annyit dolgo­zik egy esztendőn ét. A szobák érült falu éppen útba esett, így elhatároztam, hogy magam ellenőrzőm a helyszínen a vitás kérdést. Kiderült, hogy a vezetők va­lóban szép összeget vágtak zsebre és a közgyűlés határo­zata alapján még illetmény- fát és kukoricát is kaptak. Vi­szont az is igaz. hogv a sízö- veflkezet a vezetők áldozatos munkája nyomán rövid idő elaitt felvirágzott és tavaly már a tagság átlagos jövedel­me prémiummal együtt meg­haladta a munkaegységen kén ti hatvan forintot. A szorgalma­sabb tsz-tagok között nem egy olyan akadt, aki húsz-har- minoezer forint prémiumot kapott, pedig ez a gazdaság nem foglalkozik olvan nagy­jövedelmű növényekkel, iránt a málna, földieper, fekete ri­bizli. A kertész prémiuma például meghaladta a har­mincezer forintot is. mert a kertészet öntözés nélkül is rendkívüli termést adott. A vezetők prémiuma tehát el sem éri. nemhogy meghalad­ná a rendszeres szorgalommal dolgozó tsz-tagok prémiumát. A premizálás egyébként is nagyon helyes és szabályos volt, hiszen a vezetők jutal­mazását. akár csak a tagokét, ugyancsak a termelési muta­tóktól, az eredményes gaz­dálkodástól tették függővé. A vezetők a tagsággal együtt ugyanabban voltak érdekeltek, hogy szakszerű, pontos mun­ka follyon és istállókban, nö­vekedjenek a hozamok, csök­kenjenek a költségek, minél gyorsabban fejlődjön, erősöd­jön a gazdaság s ezáltal a jö­vedelem is állandóan emel­kedjen. Furcsa véletlen. hogy ugyanazon a napon egy olyan tsz,-ben is megfordultam, ahol a tsz-tagok jövedelme állami támogatással is esek az egy- harmadát érte el, . mint az előbbi tszben s a vezetők fur­csa módon itt is felvették a prémiumot. Igiaz ugyan, hogy a járási irányító szervek vizs­gálata felfedte ezt a vísz- szásságot és a vezetőket a jog­talan prémium visszafizetésé­re kötelezte. Viszont az is az 'gazsághoz tartozik, hogy eb­ben a tsz-ben a prímiumfel- tételeket úgv á1 lapították meg, hogy a vezetők premizálása ilyen eredménytelenség mel­lett i« lehetővé vált. A terv- tárgyaló közgyűlésen azután a tagság helyesbítette a ta- velv elkövetett hibát és az idén már olyan határozatot hoztak, hogy a vezetők pré- rr.'urnát is az összterméstől a flzm—dreTet fejlődésétől teszik függővé. S bár emelték a ju­talom összegét, az idén már csak akkor kaphat prdmiu- mot a tsz-vezető, ha minden üzemég hiánytalanul teljesí­tette az éves tervekben fel­tüntetett feladatat. A vezetők premizálása, ju­talmazása országosan is, így megyénkben is újkeletű do­log, de mint minden új mód­szert, ezt is az éleit, a fejlő­dés követelte meg. A tagság szükségesnek tartotta, hogy a szövetkezet vezetői anyagilag is érdekeltek legyenek a szö­vetkező gazdálkodási eredmé­nyeiben, s ezáltal mindent el­kövessenek a közös gazdaság mielőbbi felvirágoztatása, a nagyobb jövedelem érdeké­ben. Ugyanakkor visszás is volt, hogy amikor a tagok je­lentős orém:umot vettek fel pénzben és terményben, ugyanakkor a vezetők nem részesültek a terven felül ter­melt javakból, pedig az igen jelentős részben az ő fárado­zásuk eredményeként jött létre. Nem véletlenül keres­ték és keresik ma is a tsz-ek- ben a vezetők jutalmazásának ösztönző és igazságos módsze­reit. Elvileg azonban minden esetben az az irányelv kell érvényesüljön, hogy minden prémium mögött megfelelő eredmények legyenek. Növe­kedjenek a hozamok mind a nővén v termesztésben. mind az állattenyésztésben. csök­kenjen a termékek önköltsé­ge. jó legyen a gépek kihasz­nálása. takarékosan bánja­nak alkatrésszel és üzem­anyaggal. És így tovább. Mindez megszabja a külön­böző új módszerek kidolgo­zásának. kísérleteinek, alkal­mazásának gyakorlati irányát is. Következetesen küzdeni kell azért, hogy a vezető, de a tag ugyancsak ne kap­hasson prémiumot, ha az elő­írt fefflbételéknek nem tesz eleget szakmailag és em­berileg szorgalomból nem nyújtja azt, amit a feltételek előírnak. Nagyon helyesen jártak el azok a szövetkeze­tek, amelyekben a tervtár­gyaló közgyűlésen részletesen megvitatták a vezetők jutal­mazási feltételiéit is. Jártunk már olyat tsz-ben. ahol a közgyűlés véleményét elmulasztották kikérni a ve­zetők jutalmazásával kapcso­latosan s ezt a hiányosságot a tsz-elnök azzal igyekezett megmagyarázni, hogy náluk a tagság nem eléggé fejlett még ahhoz, hogy megértse a veze­tők premizálásának lényegét és hasznosságát, s így minden bizonnyal leszavazták volna a vezetőségi ülésen jóváha­gyott javaslatot. Ebben nem­csak a tagság, a tsz-demokrá- eia lebecsülése nyivámuit meg, hanem a szövetkezeti vezetők téves vezetési, irányító mód­szere is. A taggság megérti és igényli, hogy a vezetők ve­le együtt érdekeltek legyenek a termelő munka sikereiben. Természetesein senki nem állíthatja azt, hogy a tagok részéről nem nyilvánulhatnak meg hasonló téves nézetek. Hi­szen ilyen téves nézetekre vallanak az olvan me<T~'rilvá- nul ások is. mint ami a beve­zetőben emlí+ett tsz-ben is ta­pasztalható volt. hogy egye­sek ott irigyelteik meg a ve­zetőktől a nagyobb jövedel­met és prémiumot, ahol a •vezetők erőfeszítést követelő, áldozatos munkával rendkí­vül szén eredmények elérésé­hez irányították a tsz-tago- kat. Viszont nyíltan, a tagság­gal közösen az efféle hibás nézttek leküzdhetők hiszen a premizálás lent is. fent is a közösen imzéRlkedók közös érdekeit érinti. Lakos György ■ Ii«n "UH I IW'MMiliWIIWMim Péter János megérkezett Prágába Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Otto Winzer államtitkárral, a Német Demokratikus Köztár­saság megbízott külügyminisz­terével május 24-én és 35-én eszmecserét folytatott. A megbeszélésen résztvet- j tek: Marjai József nagykövet,, a külügyminisztérium cso­portfőnöke. Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság nagy­követe a Német Demokrati­kus Köztársaságban, Kőmíves Imre főosztályvezető és Va­dász Frigyes főosztályvezető- helyettes; a Német Demokra­tikus Köztársaság részéről: Johannes König kiilügymi- niszterhclyettes, Wilhelm Meissner, a Német Demok­ratikus Köztársaság nagyköve­te a Magyar Népköztársaság­ban és a külügyminisztérium más vezető munkatársai. A magyar külügyminiszter a látogatás során széleskörű eszmecserét folytatott Willi Stoph miniszterelnökkel. Csütörtökön az Interflug menetrendszerű IL—18-as re­pülőgépével Péter János, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere és kísérete el­utazott a Német Demokratikus Köztársaság fővárosából. Péter János a Magvar Nép­köztársaság külügyminisztere 1965. május 27-én Prágába érkezett. A repülőtéren Vac­lav David, a .Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külüev- minisztere és a csehszlovák külügyminisztérium több ve­zető munkatársa fos-adta. Benezúrfaiva — Magyargéc — Nógrádmegyer — Sósha/tyán — Kishartyán között húsz­millió forintos költséggel tizenhatkilométeres aszfalt út épül a régi rossz makadán út helyett. Ebben az évben hat kilométeres szakasz készül el. Koppány György felvétele Korsserűsítés, bővítés, hálósatfejlesxtés Javítják a vilGamosenergia-elíátást Jól kezdődött és iól is folytatódik az ÉMÁSZ Sal­gótarjáni Üzletigazgatósága számára az 1965. év; első ne­gyedévi tervét 104 százalék­ra téliesítetté: feladatainak végrehajtása a második év­negyedben is tervszerű ütem­ben halad. A lesnelentősebb beruházás gyümölcsét ezúttal elsősor­ban Balassagyarmat a me­rve másodüt városa fogia el­vezni A Salgótar.ián-Balassa­Csehszlovák mezőgazdasági szakszervezeti küldöttség megyénkben íren ió baráti kapcsolat ala­kult ká a MEDOSZ mérvéi bi­zottsága és a szomszédos besztercebányai mezőeazdasá- ei szakszervezet kerületi bi­zottsága között. Most cseh­szlovák szakszervezeti dele­gációt lát. vendégül a MEDOSZ megvei bizottsága. A csehszlovák szakszervezet besztercebányai kerületi bi­zottságának küldöttsége szer­dán déldőtt érkezett Balassa­gyarmatra. A határon Tolnai István, a MEDOSZ megvei bizottságának titkára. Lová­szi Gvula. a Cserháti Erdő­gazdaság iCTa7.ratóia és Kiss János, a MEDOSZ megvei bizottságának munkatársa fo­gadta a vendégeket A cseh­szlovák szakszervezeti kül­döttséget Kovácsik József, a csehszlovák mezőgazdasági szakszervezet besztercebánva* kerületi titkára vezeti A de­legációval iött, Zuzkin István, erdőgazdasági igazgató Gérv László állami gazdasági szak- szervezeti titkár A küldöttség orsoramiában szeretjei több állami gazdaság és erdészet megtekintése az egyes termelési módszerek ta­nulmányozása Szerdán dél­után a vendégek meglátogat­ták a Sziráki Állami gazdasá­got. ahol a szőlő és komlóte- leníté<g tekintették meg Teg- nao délelőtt ellátogattak a Pásztori Állami Gazdaságba, ahol kertészeti kérdésekről ér­deklődték és tanulmányozták a szarvasmarha hizlalás mód­szerét Délután Salgótarján­ba érkeztek s látogatást tettek az S7.MT-ben A küldöttség ma reggel Bu- I daoestire utazott s megteld n- I ti a Nemzetközi Vásárt. Hol- I nao oedig meglátogatták a romhánvi- és a szócsőn vi er­dészetet ahol a nvárfa tele­pítése és csemetenevelés kér­déseit beszélik meg a szak­emberekkel . A csehszlovák szakszervezeti küldöttség szombatig tartózkodik me- megvénikiben gyarmat gerincvezeték, to­vábbá a balassagyarmati — 70 százalékban auto­matizált — alállomás mee- ÓDÍtése egvesanásra sok Droblémát old meg. Először is a mintegy 2 millió forintból létesülő gerincveze­ték mentén elterülő helységek villamosenergiia ellálását ren­dezi. megiavítia. A több mint 8 millió forintos költséggel éDülő városi alállomás oedig alapvető feltétele Balassa­gyarmat iparosításának. Át­adása után jelentősen csök­kennék s.1 üzemzavarok. A gerincvezeték építése a befe­jezésihez közeleg az alállo- mást még ebben az évben átadták rendeltetésének Jelentős hálózatfejlesztés megvalósítása valamint a közvilágítás / tökéletesítése korszerűsítése folvik a me­gye több lakótelepén Már befelezték a kisfe­szültségű hálózatelosztás korszerűsítését. Kazáron Patvarcon Cserhat- ha’.áoon Szüffvön Zaewa Dál­iáivá — összesen mintegy 3 millió forint értékben Ui há­lózatot. létesítenek még ebben az évben Salgótarján külön­böző kerületeiben összesen ezer. Hugvagom 1 100. Endre- íalván 1000. Karancskesziben 500 méter hosszúságban. Fej­lesztik a villamosenergiia szol­gáltatást a Zabarhoz tartozó Kutágas-iousztán a Mátrano- vákhoz tartozó Nvírmed- pusztán: átépítés következté­ben megjavulnak a feszültség viszonyok további tizennégy község villamoshálózatában: Ez utóbbi munkára 4 millió forintot fordítanak At energiaellátás biztonsá­gosabbá tétele érdekében va­lamint a közvilágítás korsze­rűsítése céljából a salgótarjáni Vörös Had­sereg út kórházi szaka­szán földalatti kábelekkel cserélik fel a légvezetéke­ket és elhelyeznék 68 higanygőz­lámpát. Még ebben az évben higanygőzlámpák fogják meg­világítani Zagyva nálfa! va fő­útvonalát valamint Ereszt­vén vt is Nógrádi Ifjúsági Napok Úttörők négynapos harci taraja A KISZ Nógrád megyei Bizottságának Úttörő Elnök­sége négynapos harci túrát szervezett megyénk legjobb úttörői részvételével. A hadi­játék csütörtökön kezdődött, és vasárnap és véget a Nóg­rádi Ifjúsági Napok kereté­ben. A négynapos harci túrán az úttörők felelevenítik a Nógrádi Sándor által veze­tett partizánegység tevékeny­ségét, végigjárják a partizá­nok útjait és lejátszák az el­lenséggel folytatott hősi har­cokat. Az a cél, hogy a részt­vevő pajtások ismerjék meg a partizánok áldozatos tevé­kenységét, s személyesen is találkozzanak a hősi múlt ma is élő képviselőivel. Is­merjék meg, ha csak kis mértékben is azokat a ne­hézségeket, amelyeket nap mint na.p le kellett küzdeni a partizánoknak. A tegnap megkezdődött négynapos harci túrán hat­van úttörő vesz részt me­gyénkből. A Nógrádi Ifjúsági Napok keretében tegnap délelőtt újebb kiállítás nyílt, meg Sal­gótarjánban, az Iparitanuló Intézetben. A KIS'-7 megyei Bizottsága és a MŰM Sal­gótarjáni 211. számú Ipari- tanuló Intézet közös rendezé­sében összeállított kiállítás a fiatal szakmunkások reme­keit mutatja be. A kiállítás május 30-ig tart nyitva. Kiemelkedő eseménye lesz a Nógrádi Ifjúsági Napok programjának a ma Salgótar­jánban kezdődő bányász fia­talok országos tanácskozása, amelyet a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt épületében tartanak meg. Ugyancsak a Nógrádi Ifjú­sági Napok acélárugyári programjának keretében ta­nácskozásra gyűltek össze a vállalat fiatal technikusai, mérnökei a Technika Házá­ban. Vitaindító beszédet Ür- mössy László főmérnök mon­dott. A gyár vezetői nagy elis­meréssel figyelik a fiatal szakemberek tevékenységét. Segítségükkel sikerült már sok problémát megoldani. A hideghengerművi és huzal­művi fiatal mérnökök, tech­nikusok például sikerrel ol­dották meg azt a feladatot, amelynek célja a munkások­tól független termelési vesz­teségidők felmérése volt. Ilyen és ehhez hasonló tevé­kenységnek jelenleg is tág te­re van a gyárban. Több üzemben az anyagmozgatás nehéz fizikai munkát igé­nyel. Ennek megszüntetése érdekében a fiatalok egy­szerű szerkezetek tervezésé­vel, megalkotásával járulhat­nak hozzá az alapanyag, fél­kész- és késztermék szállítás, a vagonból való ki és berako­dás megkönnyítéséhez, üor- szerűsítéséhez. Friss gondolkodásukkal, eleven javaslataikkal sokat tehetnek a fiatalok a terme­lékenység fokozásáért, az ön­költség csökkentéséért. A rúdhúzó üzemben például igen sok az úgynevezett vég­hulladék, a kovácsológyárban az anyagok darabolásának pontatlansága miatt emelke­dik az anyagfelhasználás. Sok gondot okoz az is, hogy a szerkesztési osztály telje­sítőképessége elmarad a kö­vetelményektől. Emiatt egy- egy tervdokumentáció elké­szítése túlságosan hosszú ideig tart. Az acélárugyári fiatal műszakiak nagy szol­gálatot tennének a gyárnak, a népgazdaságnak egy társa­dalmi szerkesztési osztály felállításával. A fiatal műszakiak tanács­kozásán résztvevő mintegy ötyen mérnök és technikus nagy tetszéssel fogadta a fő­mérnök előadását, amely után élénk vita alakult ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom