Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

Í965 malm szerda vflr.i» * n 3 Guxdukág» i alapfogalmak Nemzetközi fizetési mérleg A e,mérleg” a gazdasági élet­ben gyakran használt elszá­molási, összehasonlítási mód­szer, amely egy-egy gazdasági jelenséget úgy vizsgái, hogy az erőforrásokat és a felhasz­nálást — tételesen részletez­ve — szembeállítja egymás­sal. így kiderül: a vizsgált te­rületen hiány, vagy felesleg mutatkozik-e? Minden évben összeállítják pl. a legfonto­sabb anyagok, termekek nép- gazdasági mérlegét, a mun­kaerő mérlegét stb. A nemzetközi fizetési mér­leg az ország egy év alatti külföldi pénz-kifizetéseinek és külföldről származó pénz-be­vételeinek szembeállítása- A különböző tételek lelsorolása után elkészítik az egyenleget, ami nőm más, mint a mérleg lsét oldalának, a bevételek és kiadások végösszegeinek kü­lönbségé, Az egyenleg aktív, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, míg ellenkező esetben passzív. Milyen tételek szerepelnek a nemzetközi fizetési mérleg­ben? Legjelentősebb a kül­földre szállított és íj külföld­ről vásárolt áruk ellenérté­ké. Ezeket a kereskedelmi bevételeket és kiadásokat kü­lön is számbaveszlk és kül­kereskedelmi mérlegnek neve­zik. Ez összegszerűen a fize­tési mérleg legnagyobb része. Az országok nemzeti jövedel­mét alkotó terméktömegben vannak olyan áruk, amelyeket az országban nem használnak fel, s ugyanakkor szükség van egy sor olyan termékre, ame­lyeket az országban nem ál­lítanak elő. Hazánk pl. gyógy­szereket, műszereket stb. sok­kal többet termel, mint amennvit felhasználhatunk, míg pl. vasérc, koksz, pamut stb. szükségletünket leginkább külföldről fedezzük. Így a nemzeti jövedelem egy része a külkereskedelemben kicse­rélődik. Magyarország nemze­ti jövedelmének kb. egvhar- madát cseréli más termékek­re ami magas aránynak szá­mít és azt jelenti, hogy a kül­Űnnepi Könyvhét, i 965 Bölöni György: kereskedelem lényegesen be­folyásul ja az orsxug egész gazlaságl életét.. Nemzetközi pénz-mozgás ke­letkezhet úgy is, hogy egy or­szág beruházásokat végez más ország területén. Ilyesmire pl. segély keretében kerülhet sor (mint az asszuáni gát építése Egyiptomban a Szovjetunió ál­tal), vagy ha több ország, kö­zös használatra létesít beru­házást más ország területén. Az ilyen nemzetközi tőkemoz­gás, valamint a törlesztések- kei. továbbá az esetleges ka­ntat vagy osztalék kiegyenlí­téssel összefüggő fizetések szintén szerepelnek a nemzet­közi fizetési mérlegben. Az áruk szállításával, a biz­tosítással stb. járö szolgálta­tások, az ajándékozás, örökö­södés, a diplomáciai képvise­letek fenntartása mind szük­ségessé tesznek országok kö­zötti fizetéseket, s így szere­pelnek a nemzetközi fizetési mérlegben. Jelentősek lehet­nek az idegenforgalommal ös­szefüggő tételek is. Egy ország fizetési mérlegé­ben természetesen sok ország­gal kapcsolatos fizetések sze­repelnek- Hazánk fizetési mér­lege is tartalmaz szocialista éj kapitalista országokkal kap csőlátás tételeket. Ami a szo­cialista országokat illeti, nem szükséges, hogy mindegyikkel kíHön-kiMSn fizetési egyen­súlyban legyünk. Az un. kli- tinn elszámolási rendszer te­hetővé teszi, hogy az egves országokkal kapcsolatos, tar­tozásainkat más országokban fennálló követeléseinkkel egyenlítsük ki. Ez a lehető­ség kapitalista országokra nem vonatkozik, velük országon­ként kell megteremteni a tar­tozások és a követelések egyensúlyát. Hazánk gazdasági helyzeté­nek szilárdsága abban is tük­röződik, hogy nemzetközi fi­zetőképességünket a legblzal- matlanabb. a legnagyobb biz­tonságra törekvő tőkés cégek, országok sem vonják kétség­be. Ugyanakkor nagyon fon­tos- hogy maximális import takarékossággal és a tervben megszabott export feladatok pontos és megfelelő minőségű teljesítésével is tovább javít­suk nemzetközi fizetési mér­legünket. "dóaUia kend B. Gy. Tapasztalatok a tanácsi helyiiparban A TANÁCSI IPARI VÁL­LALATOK termelése az utób­bi években jelentősen meg­gyorsult, gyártmány struk­túrájuk ugrásszerűen kiszé­lesedett. Emiatt a vállalatok jelenlegi szervezete már nem tudta kielégíteni 3 velük szemben támasztott minőségi igényeket. Ezzel egyidőben megnőtt az érdeklődé* és a figyelem a tanácsi ipar iránt. Ez természetes dolog, mert a megye iparában mind na­gyobb feladatok hárulnak rá. s ezért évről-évre növekszik jelentősége. Ez elsősorban az iparfejlesztésben, a munka­órák, főleg a nők foglalkozta­tottságának növelésében, a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésében je­lentkezik Mindeset viszont úgy kell megvalósítani, hogy közben növekedjék a termelékenység, gazdaságosabb legyen a ter­melés. új cikkek sokasága kerüljön a piacra, emelked­jék a termékek minősége, és lehetőséget teremtsünk a he­lyiiparban is az export-ter­mékek előállításához. Az előbb említett feladatok megvalósítására éppen ezért a régi szervezeti keretek szűknek bizonyultak. Szük­ség volt a helyiipari vállala­tok átszervezésére, szakosítá­séra, s ennek nyomán a pro­filtisztításra. Erre az év elején került sor. Azóta magunk mögött tu­dunk ©gy negyedévet. Ez igen rövid idő ahhoz, hogy reáli­san tudjuk . értékelni a gaz­dálkodás hatásfokát. Azon­ban már most az eddig elért eredményekből is többirányú következtetést lehet és kell is levonnunk. Nyílt titok, hogy a tanácsa könnyűipar, nem teljesítette első negyedéves tervét, csu­pán 91,2 százalékot ért el, azonban az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva még­is többet termelt ez az ága­zat, mégpedig 6,6 százalékkal, azaz 2 millió 450 ezer forint­tal. Ha viszont az 1965. évi tervfeladat negyedéves bon­tását vizsgáljuk, kiderül, hogy míg tavaly az első negyed­éviben az évi tervnek 20,6 százalékos teljesítését írtuk elő, addig ebben az esztendő­ben, umikor megvalósítottuk uz átszervezést, 22.6 százalé­kot jelöltünk meg. Ennek a megnövekedett feladatnak viszont csali a 21,4 százalé­kát teljesítettük. Bár mennyiségben lema­radtunk, ennek ellenére a Központi Bizottság december 10-i határozatának megfele­lően igyekeztünk gazdaságo­san termelni. Ez csak rész­ben sikerült. A termelési költségtervet az előírt 91,4 százalék helyett 89 százalék­ra csökkentettük. Ugyanakkor vállalataink bevétele — nye­resége —, majdnem egy mil­lióval több, mint az elmúlt év időszakában. A SZAKOSÍTÁSSAL egy. idejűle-c az átlagostól elté­rően, az idén több új termék gyártását kezdtük meg, mint az eimúlt év azonos idősaa- kában. Már gyártjuk a* egy­személyes kárpitozott sez- lont, sorozatban történik a kábeldob termelése, folyik az export, célokat szolgáló láda­gyártás, megtettük az előké­születeket a D—4K és az U—28-as traktorvezető fül­kék sorozatgyártásához. És mindezt különösebb beruhá­zás nélkül, több-kevesebb si­kerrel. Nehezítette munkánkat to- bábbá az is, hogy egyes meg­rendelőink, a takarékosssági esztendőre hivatkozva korábbi igényeik egy részét vissza­mondták. Ezek helyett is ke­resni kellett újabb munkát, ugyanakkor meg kellett küzde­ni a szakosítást ellenőrzők­kel is, akik személyes érde­keik előtérbe helyezésével minden hibát, mulasztást, gondot, problémát bajt az átszervezésre akartak ráag­gatni. Ezzel szinte mestersé­gesen lelassították a fejlődés tempóját, bizonytalanságot te­remtettek, ahelyett, hogy ké­pességeik latbavetésével segí­tették volna ezt a munkát. Ilyen funkcióharc keserítet­te az emberek szája ízét, akadályozta a jobb munkát a balassagyarmati nehéz kon­fekcióban, és a szécsényi te­lepen. Káros hatását a mai napig is érezzük. A szakosítással az volt a célunk, hogy felszínre hoz­zuk azokat a tartalékokat, amelyek a régi formában nem kerültek a figyelem, az érdeklődés középpontjába Ezért, amikor az első negyed­év hibáiról szólunk, tulajdon­képpen az újabb eredmény­hez vezető útról, tennivalók­ról beszélünk. Ebből indu­lunk ki, amikor az egy mun­kásra eső termelékenységi terv 92,9 százalékos teljesí­tését vizsgáljuk, vagy, ha a 13 fős létszám túllépéséről vitatkozunk. AZT TAPASZTALTUK, hogy üzemeinkben az előbb említett időszakban elég nagy volt a belső munkanélküli­ség. nem voltak eléggé át­gondoltak a munka- és üzem- szervezési intézkedések. Ez vonatkozik teljes egészében a Nógvdd megyal Textilipari Vállalatra és a Nógrád -me­gyei Bútor- ás Faipari Válla­lat szécsényi részlegére. De kapkodó volt a felkészülés az új gyártmányok előállítására la. Nem sikerült máról-holnapra, a telepek és a központok kö- zötti gyártási programot jól összehangolni. Emiatt egyes helyeken átmenetileg nem tudták a munkásokat kielé­gítően foglalkoztatni. De fel­színre kerültek olyan jelen­ségek is, amelyek ha nem történik meg az átszervezés, a mai napig is rejtve marad­nak: a rendezetlen állóeszköz nyilvántartások, a magánren­delőknél kintlévő pénzek, lel­tárhiányok, illetve többletek, stb A szakosítás helyessége mel­lett szólnak továbbá azok az eredmények, amelyek a ter­melőeszközök ésszerűbb fel- használásában jelentkeznek. A Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat balassagyar­mati üzeméből a kihasználat­lanul lévő gépeket a szécsé­nyi üzemben hasznosították, ahol addig jóval alacsonyabb volt a gépesítés műszaki színvonala. Az átszervezés módot adott arra, hogy a régebben eldobott, hasznos hulladékot most a szécsényi üzemben dolgozzák fel egyes gyártmányokhoz. Az előbbie­ken kívül, a jó szakember gárdával rendelkező Balassa­gyarmat segíti a Szécsény- ben tevékenykedő betanított munkások sokaságát. Amikor az első negyedé» tapasztalatairól szólunk, a ma- gyei tanács ipari osztálya* nak irányító munkájáról la véleményt mondunk. Vágyig a jót is, a rosszat is magun­kénak valljuk. A meglévő hiányosságok megszüntetésére már több intézkedést tettünk. Többek között a létszám betartására, az új szakemberek beállítá­sára, ahol még nem történi ez meg, Hozzákezdtünk az ügyrend kidolgozásához, fel­kutatjuk az export-lehetősé­geket, a helyszínen ellen­őrizzük a kiadott utasítások végrehajtását. tanácsokat, javaslatokat adunk a munka jobb elvégzéséhez, és ha a szükség úgy kívánja, felelő*, ségne vonjuk a mulasztó* kát. Napról-napra céltudato­sabban munkálkodunk, hogy a jelenlegi gondokat mielőbb legyőzzük, jól hasznosítsuk az eddig feltárt tartalékokat, és keressük a fejlődés újabb lehetőségeit. EDD1& IS BEBIZONYOSO­DOTT, ezért továbbra is az a véleményünk; osztályunk dolgozói a Központi Bizottság december 10-i határozatából adódó gazdaság-politikai fel­adatokat egyedül nem képesek megoldani. A munka haté­konyságának növelése érdeké­ben, kérjük az illetékes te­rületi pártbizottságok veze­tőit, az üzemi pártalapezer- vezeték vezetőségeit, a kom­munistákat, a szakszervezeti aktívákat, és a KISZ-fiatal©* kát, hogy az üzemeikben el­készült intézkedési tervben foglaltak megvalósításához adják okos elképzeléseikéit, javaslataikat, dolgos két ke­züket, jó példájukkal pedig ragadják magukkal munka­társaikat, hogy minél előbb bebizonyíthassuk: az átszer­vezés a vártnál előbb hozta meg a kívánt eredményt. Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője ŐRZŐK „Az emberi élet múlandó. Azonban tetteit megörökíti a történelem.” IDiuLesici A Szépirodalmi Könyvkia­dó a Magyar Könyv Ünnepi Hetén jelenteti meg új ki­adósban Bölöni György leg­jelentősebb és legközismer­tebb allcotását. A szerző fran­ciaországi emigrációja idején irta ezt a könyvet, melyben a XIX. század világába ágyaz­va mutatja be Táncsics Mi­hály életét. Bölöni György, miként azt másik rendkívül közismert alkotásában „Az igazi Ady”-ban tette, ugyan-' úgy ebben a művében Tán­csics Mihály életét és mun­kásságát szabadítja meg a csalfa, vulgarizáló, vagy ép­pen tudatos félrevezetésektől és mutatja be a semmi meg­alkuvást nem ismerő, szabad­ságharcra buzdító Táncsics Mihályt. A jobbágyi sorból induló forradalmár életének minden szakaszát az egykorú hiteles dokumentumok fel­használásával nagy tudomá­nyos felkészültséggel vázolja, az írói mesterség nagy eré­nyeit csillogtatva, mely által a mű nemcsak hiteles élet­rajz, hanem egyben kitűnő művészeti alkotás. Ismeretes, hogy Bölöni a negyedszázados kényszerű emigráció után a „Hallja kend Táncsics” kéziratával tér haza 1945-ben a felszaba­dult Magyarországra. Köny­vét politikai tankönyvnek szánta, melyben felfedi az 1848-as események indítékait, bemutatja fejlődési vonalát azzal a céllal, hogy 48-as örökséget hozzáadja a ma­gyar újjászületéshez. A könyvnapra megjelenő mű Bölöni György művet so­rozatának első köteteként Jovanovics Miklós szerkesz­tésében jelenik meg. A kötés­terv Rudas Klári ízlését di­cséri. Vratni József művelődési otthon igazgató ..A salgótar­jáni öblösüveeevár kulturális élete” című dolgozatából idé­zem: „Nem volt könnyű felada­tom visszamenőleg a gvár in­dulásától kikutatni hogyan indult el a kulturális tevé­kenység hiszen 1893 óta két világháború nusztított. amelv a meglévő jegyzőkönyveket, írásokat — ew kis időszak kivételével — csak mind el- Dusztította. Az 1893-tól az 1920-as évekig tartó időről Ti­hanyi Lászlónétól (Borsos Anna) és Krenáes Józseftől kantam felbecsülhetetlen adatokat. fénvkéDeket. és el­beszélések alaDián Ismertem meg a múltat. Valamint azok­ból az 1906-1914 időszakiján felvett jegyzőkönyveikből, amelyek a „Salgótariáni Pa- laczkevári Munkások Társas Egyesületének” üléseiről ké­szültek. s amelyeket Fülöp Pál adott át nekem a jubile­umi ünnepség alkalmával ekékkel a szavakkal. Kedves Vratni elvtársi fogadja tőlem és őrizze úp? mint aho®van én őriztem ötven éven át”. 1. Őrzők. Nem találok jobb szót arra amellyel a salgó­tariáni öblösüvegevpr műve­lődési otthona látopa+ómak jelentős részét. icVlemezíhef­ném. Az őrzők a közéD- illet­ve az idősebb korosztály tag­jai Kora délután elindulnak a kolónia macskakövem, vaev a város távolabbi részéből, hogy a játékterem hűvösében csendes beszélgetés közben, cigarettafüstben meehánviák- vessék a naD gondjait vagv éooen régmúlt időket idézze­nek. Az újságírónak viszonylag könnvü a dolga csak lejegy­zi ezeket a nélküle is nao- mint nan zailó beszélgetése­ket. amelvek többnyire így kezdődnek: Arra emlékszel- el?...” Sok mindenről szó esik ilyenkor. Arról is amikor 1893-ban először szállt fel a füst a wár kéményéből, s ar­ról a tizenhárom évről is. amikor az üvegesek csak a gvár kantiniába járhattak és költhették a pénzüket. S amikor a gvár urai a maevar és a nemzetiségi (osztrák, cseh. szlovák, szerb. stájer, német) dolgozók között mes- lerségesen szították a viszá­lyokat. 1905 máius elsején például a német üv--»spk a jelenlegi kolóniában lévő 14-es számú lakóházra vörös zász­lót tűztek ki Amikor a ma­gyar üvegesek ezt meglátták azormal levették és helvébe a nemzetiszínű zászlót rakták. Bizonv vibráltak az ellenté­tek. mint a fénves meleg üveg a nacionalista és a so­viniszta uszítás is akadá­lvrvyí'S p«.-»/vPn*jÄ*(. Szivoboda Károly üveggyár! hűtőmester. Strak. Ritcsehel. Haneman és Plesinaer segít­ségével 1906 máricus 25-én megalakítja a Salgótarjáni Palaczkgvári Munkások Tár­sas Egyletét”, amelv első idő­ben kizárólag kulturális téren tevékenykedik s csak később kezd foglalkozni tagtá—ai se­gélyezésével is Az egvlet lét­rehozása után Szvoboda nem­sokára a dalkört Is megalakít­ja s a füstölgő kémények tö­véből fel-fel röppen. fel-fel izzik « dal Ki volt Szvoboda’ . Sz. K. üveggyár! hűtőrrester 1875-ben Gaián született. Mor­vaországban tökéletesen meg­tanulta az üvegipar gyártási tifkpit maid Erdélyben. Ro­mániában Csehországban és Ausztriában praktizált, 1894- h-n lépett a Salgótarjáni Üveggyár szolgálatába „íria róla 1934-ben a Nógrád és Hont vármegye nun gráf iáia Hogy ekkori tevéken "kedésé­vel mennvit segített. arra nincs monográfia. Névrokona a gondnok Szvoboda Nándor nevet: — Igen kénem én is igen régi bútordarab vagyok. Figyelem a régi bútordara­bot”. Villogó szemű. barna ember. Alapító tag S máris kezdi sorolni a programot: — A klubba most nem me­hetünk ott mérlegképes köny­velői tanfolyam van Az isme­retterjesztő előadások több­nyire érdekesek sokan hall­gatlak őket. Van három tele­vízió. sok iáték. hetenként P-’ -Pl 1 rp 0+ v«é-+fív>V ­hetenként táncos összejövete­leket rendezünk működik az olvasókör, a tékeszakosztálv De hát hívom a többieket is. ne egyedül beszéljek. Mondom, a hivatalos prog­ramra most nem vagvok kí­váncsi másért jöttem ide. Azért elsiet, öszes. magas férfival. Kruppa Gyula veze­tőségi taggal tér vissza. — Én neme sale azért járok ide. mert hoev tagja vagyok a vezetőségnek s én vagvok a film-felelős Nekem kérem itt barátaim vannak. akikkel minden nap találkozom, be­szélgetek. Itt ismertem meg őket. mi már szinte részei va­gyunk ennek az öreg otthon­nak. Azt pedig hogv ki a íó sú­gó. Sándor Vilmostól tudjuk meg. — Az én apám bányász volt. mégis üveges lettem. Ti­zennégy éves koromtól dolgo­zom a gyárban közben három évet Belgiumban töltöttem bánvában. Ennek a ovoroai mée most is itt vannak a ke­zemen. Amióta üveges vagyok, s amióta létezik ez a* otthon én azóta iárok ide Most pár évig ritkábban esti tagozaton a technikumot végeztem el. Korábban én voltam az ötven éves színjátszó szakosztály súgóié. Kérem az a ió súgó aki ismeri * a — Mit gondol hánv éves vagvok én? _ 7 — Hetvenhat. Idős Földi József, az. olva­KóVör a'anít.ó fcaeia hosszú évtizedeken át ..kívülről” is­meri a könwtár többezer kö­tetét. még ma is kölcsönöz. — Az alanítő gvűlést 1928, márciusában tartottuk az, 0]- vasókör tagjainak egy pengőt kellett lefizetni, abból vásá­roltam Budapesten a* eiső könyveket. A könyvtárnak jelenleg 315 olvasója van. s oár hónán múlva megkezdik itt is a sza­badpolcos. korszerű kölcsön­zést. Frink Ferenccel, a teke- osztálv edzőiével a játékte­remben beszélgetünk. 1951- lől edző. — Most tavasszal és nváron hetenként kétszer edzünk. je­lenleg a meweben az első a csapatunk Húsz tagja van. Nváron megrendezzük a Ki­lián versenyeket.. Ez mindig igen sók fiatalt vonz. Beszélgetek az. emberekkel - az ..őrzőkkel”. Arról akartam írni. mit kapnak ők n műve­lődési otthontól miért, iámak ide. Kiderült az, otthon vala­mi egészen különleges dolgot ad nekik Segítségével vala­mit megőriznek önm agukból - s a világból. Valamit? Na­gyon sokat,. Mindenekelőtt az ifjúságot ahoev ülnek a tv előtt, a játékterem asztalai mellett álldoeáinak a ieke- nálva környékén sétálnak az öreg falak között a g^ár kör­nyéki napsütötte kolónia öreg otthonában Vagy éonen elbeszél "rt-nek a fiatalokkal tím-ircnVni ód­nak nekik. Tóth Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom