Nógrád. 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

Világ vroletárjm, egyesüljetek 1 f NOORAD Al MSZMP NÓGRÁD M EGY t) BIZOTTSÁGA BS A MEGYEI T ATI A.C S L AP.i A XXI. ÉVF. 122. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. MÁJUS 26. SZERD • Megtisztelő feladat Sok szó esik mostanában arról hoev mikéntien lehetne meaevor-sitani a termelőszö­vetkezetek erősödését feilő- dését. s hoevan kellene elhá­rítani az útból azokat az aka­dályokat amelyek ezt az elő­rehaladást nehezítik. Ezekkel a kérdésekkel felel ősséetel ie- sen foglakoznak mind az ál­lami irányításban dolgozók, mind a gazdaságokban, válla­latoknál levő szakemberek s természetesen magtik a ter­melőszövetkezeti vezetők is. A leeihe'vesebb azonban, ha az érdekeltek nem külön-külön. hanem együttesen keresik és talá'.iák mee a célraveztő megoldásokat. Ez a felfogás iutott ér­vényre Néoköztársasáaumk Elnöki Tanácsának abban a törvénvereiű rendeletében is. amelv előírta az Országos Ter­melőszövetkezeti Tanács meg­alakítását és a me"vei tsz-ta- r.ácsok életre hívását. A ter­melőszövetkezeti mozgalom győzelmével és az azóta falun történt változások szükséges­sé tették, hoev az edd;sínél szélesebb körű testület foglal­kozzék rendszeresen a tsz-ek irányításának. gazdálkodásá­nak. szervezeti életének leg­fontosabb kérdéseivel. Ezért került sor arra hoev az 1961- ben megalakított Termelőszö­vetkezeti Tanács utódaként nemcsak az országos tanács működik hanem minden me­gyében munkához lát a melveá tsz-tanács is. Ezek a megyei testületek — termelőszövet­kezeti elnökök, szakemberek, brigádvezetőik, taeók közül ki­választott — 11-15 tagból ál­lanak. Az országos tanács a kor­mány. a megvei Dedig a me­gyei tanács véerehaitő bizott­ságának tanácsadó szerve. Akik ezekben a testületekben helvet kanták, azoknak mód- iuk van arra hogv gazdag tana.sztalataikkal. hozzáérté­sükkel iavaslataiikkal hatéko­nyan elősegítsék a termelő­szövetkezetek. az egész ma­gvar mezőgazdaság fellendülé­sét. A kormány és a megyei vezetők is igénylik, kérik ezt a segítséget hogv még sike­resebben folytathassák ári: az agrárpolitikát, amelv 1958 óta érvényesül hazánkban. Ez a Doliitika meeeevezik a szö­vetkezeti narasztsá® törekvé­seivel. összeegyeztet; a tsz- tagság a nagyüzemi társas gazdaságok, valamint a néD- gazdaság érdekeit. A termelőszövetkezeti em­berek iól tudiák. hoev számos fontos kérdés me°vitatásával. hasznos módszerek elterieszté- sével. kisebb-naevobb hibáik megszüntetésével gyorsítható a feilődés. A megvei tsz- tanács taeiainak bizonyára értékes iavaslatai vannak Déldául a tervezés tökéletesí­tésére a tsz-ek állami támo­gatásán rk eredményesebbé té­telére. ök. a szövetkezeti élet és munka mindennapjainak. c>römeinek és eondiainák ió ismerői, tudiák leghiteleseb­ben elmondani mii ven ha­tást váltanak ki a gazdálko­dásban. a falvak életében a különféle intézkedések Igen nagy szükség van vélemé­nyükre. tanácsaikra abban is hogy mikéonen lehetne eleiét venni azoknak a visszásságoknak amelyek akár a tsz-ek és a termeltető felvásárló vállalatok kapcso­latában akár a nénziievi tá­mogatásban hitelellátásban előfordulnak. Mikénrven érvényesül a de- rn okra ti z^nis a termel őszö- vetkezriben s mennyire tart- lák tiszteletben a tsz-ek önál­lóságát az irányító szervek? Megfelelnek-e a követelmé­nyeknek és a lehetőségeknek azok az eszközök, amelyekkel a legiobban bevált termelési eljárásokat gazdálkodási módszereket igyekeznek el- terieszteni a tsz-ekiben? Mi­iven '-na',7.tálatok vannak a tsz-ek és a községi tanácsok együttműködéséről, s mit kell iavítan’ ebben a tekintetben? — II von és hasanlókénoen foto« kérdések egész sora ke­rülhet naDiren.dre a megvei tsz-tanács ülésein. Központi probléma a ter­melőszövetkezetekben, hogy a hozamok növekedésével egy­idejűleg csökkenjenek a ter­melési költségek. E törekvés sikerének egyik alapvető fel­tétele, hogy az illetékesek pontosan ismerjék a tsz-ekben szerzett ilyen tapasztalatokat. A valóságos helvzet a té­nyek feltárása — erre ugyan­csak lehetőségük van a ter­melőszövetkezeti tanács tag­jainak — elengedhetetlen ah­hoz, hogy helyes állami in­tézkedések szülessenek, de nélkülözhetetlenek az egyes gazdaságokban fellelhető hi­bák megszüntetéséhez is. A iövedelemelosztás. a mun­kadíjazás sokat fejlődött az utóbbi években: Ennek a fo­lyamatnak vitathatatlan elő­nyeit még nem mindenütt is­merték fel. Rendkívül fontos a tsz-tanácsnak ezzel a kér­déssel is foglalkoznia, s ne kerülje meg azt a problémát sem, hogy több termelőszö­vetkezetben aránytalanságok keletkeztek a tagok egyes csoportjainak a közösből szár­mazó jövedelme között. Saj­nos helyenként hajlamosak — alapos .vizsgálódás, gondos elemzés nélkül —, elhamar­kodott következtetéseket le­vonni ebből a jelenségből. A tsz-tanács tagjaira is hárul az a feladat, hogy megmagyaráz­zák, mennyire káros a fel­színesség s milyen súlyos hi­bák származnának abból, ha a gazdálkodás valamelyik ágá­ban bevált jövedelem elosztá­si formát elvetnék, csak az­ért. mert a másikáéban méa nem találták meg a célrave­zető módszert. Gyakran vitatott kérdés a közös és a háztáji gazdaság kapcsolata. Szélsőséges néze­tek ezzel összefüggésben is akadnak. A tsz-tanács számot­tevően hozzájárulhat ahhoz- hogy itt ugyancsak egészsé­ges fejlődés következzék. A közös és a háztáji gazdaság szerves egységet alkot s az a helyes, ha ennek megfele­lően kezelik a háztájit Köz­tudomású, hogy a szervezett háztáji árutermelés lehetősé­geinek hasznosítása igen fon­tos népgazdasági érdek. Elő­mozdítani ennek az érdeknek az összeeoveztetését azzal hogy elsőrendű feladatunk ter­mészetesen továbbra is a kö­zös gazdaságok erősitése, min­den megyei tsz-tanácsnak megtisztelő kötellessége. Különösen a legutóbbi évek­ben. biztató eredménnyel járt a tsz-ek országos versenye. Erősödik a termelőszövetkeze­tekben az új hajtás, a szo­cialista brigádmozgalom- A megyei tsz-tanácsok alkalma­sak és képesek arra, hogy még általánosabbá toevék az ész­szerű és tartalmas versery előbbre vivő tapasztalatait. Túlzás nélkül mondhatjuk: rengeteg tennivaló vár a tsz- tanácsok tagjaira. Elsősorban rajtuk múlik, hogy miilyen eredménnyel töltik be fele­lősségteljes tisztségüket. De nem kismértékben fiié« attól, hogy jó javaslataikat, kezde­ményezéseiket mennyire és hogyan hasznosítják a megyei tanácsok, az állami szervek. G. P. Tudományos ülésszak a párt szövetségi politikájáról Kedden délelőtt a Párttör- téneti Intézetben megtartott tudományos ülésszakon Vass Henriknek, a Párttörténeti In­tézet igazgatójának előadása az ellenforradalomtól a párt VIII. kongresszusáig eltelt idő­szak alapján elemezte a part szövetségi politikáját. Hang­súlyozta. hogy az MSZMP po­litikájának kialakításában messzemenően figyelembe vet­te a szövetségi politika ko­rábbi tapasztalatait, valamint az 1956-os ellenforradalom ta­nulságait. ’ ! Az előadó említést tett ar­ról, hogy a jelenlegi helyzet sem mentes különböző ellent­mondásoktól, amelyek gátol­ják a szövetségi politika fej­lődését. s amelyeknek meg­oldása alapfeltétele a szoci­alista nemzeti egység to­vábbi megszilárdításának. A vitában felszólaltak neves tertónettudósofc, egyetemi ta­nárok, majd Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető helyettese fog­lalta össze a kétnapos ta­nácskozás fontosabb tanulsá­gait. A rozzant földszintes házak utolsó maradványai is tűnőb en vannak már a régi Sal­gótarján legegészségtelenebb, legzsúfoltabb lakótelepén, a »Belgiumon”. Egy hatvan- négylakásos hétemeletes lakó épület már áll, hamarosan mellé sorakozik egy ugyan­csak hatvannégy lakásos, majd egy százhuszonöt lakásos lakóház is (Koppány György felvétele) Nógrádi Ifjúsági Napok Két kiállítás nyílt tegnap délután, illetve este két ifjú­sági író—olvasó találkozóra A Nógrádi Ifjúsági Napok folyam tevékenységével, a programjaként tegnap ismét szövetség rádiós szakköreiben két gazdag anyaggal rendel- és klubjaiban folyó sokágú került sor Salgótarjánban. kező kiállítás nyitotta meg mimikával rádió arlnlmm kapuit Salgótarjánban. munkavaj, rádió adó vevő , A Nógrádi Szénbányászát; iránymérő készülékekkel, s a Tröszt igazgatóságának épüle- Délelőtt 10 órakor a városi rádióamatőr mozgalommal, tében dél utón három órakor úttörőházban Szabó Ferenc igazgató nyitota meg az út­törőhöz és a Nógrád megyé­Gazdag anyaggal képviselik magukat a kiállításon a mo­találkozott az igazgatóság KISZ alapszerveze tőnek tag­ben működő szakköreinek úttörőcsapatok dellező klubok és szakosztó- jaival Szintiványi Kálmán a Sárgakezű lányok, a Tűzto­termékei'ből lyok, amelyek hajó-, repülő­rendezett kiállítást, amely az gép-modelleket, sebességi rony, a Nyugati szivárvány és lom során született, gyújtó- modelIeket stb- allktottak ki. más nagysikerű müvek szer- ményeket és munkákat is tar- A kiállítás számot ad a tar- zője. Az érdekes talmazza. A tablókat, a leve- talókos tiszti kiképzésről, az leket a kiállított tárgyakat összetett honvédelmi varse­szemlclve a látogató képet ___. ...... . . . . k ap megyénk úttörőinek tévé- nyekn>k v-©űl a polgári vé- kenységéről, s a szakkörökben delmet bemutató tablókon az végzett munka a sok ötletről, atom elleni védekezés mód­s^rgalomról és ügyességről jait, a sugármérő műszereket tanúskodik. . ....TT ismerhetjük meg. Az úttörőház szakköreinek (a texil-játók, a fotó-, s az Ugyancsak a Nógrádi Ifjú- szervezet tagjaival és a telep egyéb gyűjtő szakkörök) mun- sági Napok keretében tegnap dolgozóival, olvasóival, kain kívül érdekes a baglya- si kisdobosok, a szécsényi népművász-szakkör, valamint a balassagyarmati úttörők szakköreinek számos alkotása és gyűjteménye. A kiállításon a salgótarjáni járási rajzver­seny ifjú művészeinek alko­tásaival is megiAfrienkedhet a látogató. beszámoló utóin az író válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Tájékoz­tatta olvasóit a közeljövőben megjelenő műveiről. Szenitiványi Kálmán este hét órakor Baglyasalján is­mét találkozott a helyi KISZ Péter János látogatása Willi Stophnál Péter János, a Magyar Népköztársaság Berlinben tartózkodó külügyminiszte­re és a kíséretében lévő veziető munkatársak kedden délelőtt látogatást tettek Willi Stophnál, az NDK miniszterelnökénél. E látogatás során meleghangú, baráti eszmecsere alakult ki a magyar és a német ál­lamférfiak közötti. Kárpáti József, hazánk ber­lini nagykövete kedden ebé­det adott Péter János kül­ügyminiszter tiszteletére. Az ebéden német részről meg­jelent Otto Winzer állam­titkár, az NDK külügymi­niszterének első helyettese* aki jelenleg a külügy minisz­tériumot vezeti, és mások. Délután 2 árakor nyílt meg a városban egy szabadtéri ki­állítás is. A Béke-sétány fái alatt felállított katonai sát­rakban rendeztek fegyver- technikai kiállítást a megyei kiegészítő parancsnokság, az MHS és a munkásőrség tevé­keny közreműködésével. A megnyitó beszédet dr. Laka­tos József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának mun­katársa mondotta. A kiállí­tás öt nagy témacsoportban mutatja be az MHS tevé­kenységét, néphadseregünk jelenlegi fegyvertechnikáját, polgári védelemben eddig el­ért eredményeinket. Megis­merkedhetünk a szövetség munkájával, a gépjárműtan­Megkesdődött a növényápolás Előkészületek a takarmánybeiakaríiásra Furcsa helyzetet teremtett a megye mezőgazdaságában a későn jött, esős tavasz. A legtöbb közös gazdaság hatá­rában már a növényápolást munkájának eredménye, hogy silókukoricával pótolják a félszáz hold kivételével be- hiányzó takarmányt, fejeztek a burgonya vetését. Az elmúlt két hét alatt Megközelíti a 29 ezer hol- jelentős előrehaladás történt a dat az a terület, amelyen vé- növényápolásban is. A borsó végzik a szövetkezeti tagok, gezíek a kukorica vetéssel. sarabolását valamennyi ter­de néhány községben még mindig nem fejezték be munkájukat a burgonyát és kukoricát vető gépek. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint a kedvezőtlen idő egy hónapos eltolódást okozott a soronkövetkező munkákban, azonban a héten már a me­gye valamennyi termelőszö­vetkezetében földbe teszik a burgonyát és a kukoricát. Az elmúlt két hét alatt, a kedvező napos időt ki­használva munkával töl­tötték a vasárnapokat is a szövetkezetekben. A traktorosok és a termelő­szövetkezeti tagok szorgalmas A hét elején a rétsági járás néhány termelőszövetkezeté­ből jelentették, hogy az erő­sen átázott földön még min­dig nem dolgozhatnak meg­felelő ütemben a traktorok, s ezért késik a munka befe­jezése. Ez nem egészen há­romszáz hold kukoricát jelent a járás közös gazdaságainál. A silókukorica vetését lé­nyegében befejezték a termelőszövetkezetek. A rétsági és a salgótarjá­ni járás néhány gazdaságá­ban, ahol a mezei pocok, n téli fagyok kárt okoztak a pillangós vetésekben, most melőszövetkezetben befejez­tek. A cukorrépát most már a legkritikusabb területeken, a szécsényi járás árterüle­tein is elvetették, s a 3320 hold nagy részén, mintegy 1600 holdon elvégezték a nö­vény sarabolását is. Azokban a gazdaságokban, ahol idő­ben elvetették a cukorrépát, megkezdték a napokban a répa egyelését is. Néhánv nap múlva meg­kezdődik a burgonya és a cukorrép". k«oá­bet?ka­ríH.sn is a megye szövetkeze­teiben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom