Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-30 / 101. szám
tűtfS. iíp1?ífís fsÄfflfxr wrrtnrm» s Tavasz a téglagyárakban Á téglagyárak éppen úgy lat területért kötelező techno- két kell kezelniük — magya- várják a tavaszt mindig, mint lógia, a szénporos keverés, rázza nem kis büszkeséggel a mezőgazdaság. Az ország- Cazdaságos is — magyaráz- Csörgő Mihály a íiatal gyárnak, az építőiparnak nagyon zák. Ezt a módszert egyéb- vezető kell a tégla és ha csak egy- ként Ludányhalásziban kezükét napos késés van már azt ték kikísérletezni. A tavalyi Megérkeztek a fúrókocsival is nehéz pótolni évközben. Az eredményekkel lehet dicse- iS közben. Á gyár jövője idén hosszú idők óta talán kedni. A szénporos keveréssel szempontjából fontos kutatóéi őször időben sőt volt olyan a tervezett 4350 forint he- fúrást végzi,k el a közeljövőhely, ahol a tervezett határ- lyett csak 33,10 formt égetési jJen idő előtt megkezdték a nyers- költség esett ezer téglára. gyártást. A legtöbb téglagyár- Több mint százezer forint a gyárudvaron és a szinek nál a kemencék egész télen megtakarítás ennél az egy ajatt szárad már a tégla Az át. pipáltak csupán a szüksé- téglagyárnál és bizony joggal els- negyedévben 240 ezres ges javításokat vegeztek el büszkék arra. hogy a legmo- t .zprp.nlíii, is rajtuk. Megkezdődött tehát a demebb Mályi Téglagyár y EIKerult szerezmuK, es ha az esőzések visszavetették nyersgyártási szezon Mi új- után a legkisebb égetési költ- . . ság a téglagyárakban? seggel dolgoztak. A megyei *s. öket’ azért elemi káruk téglagyárak közül a szécsényi- nincs. ben is 6,62 forintot takarítót- ... . __ ,. ... t ak meg, de Kisterenyén több Az >dén a nofadf tegla- mint 50 forint. Ipolytarnócon gyíkban nem fizettek nye- — Tízmillió nyerstéglát ln€g 03 68 forint; égetési költ- ft'segr eszesed est, mert a válkell az idén gyártanunk — új- s- esett ezer téglára. Bi- la,at ™alt éy' eJ.ed™e.ez‘ sagolja Tozser István gyarve- 0 - , ........... nem tette lehetővé. Jövőre? z ony eleg nagy a különbség. Ki tudná megjósolni? Még a nyersgy ártási idény elején járunk. A jelek nagyon biztatóak. Nem elmaradást kell Utunk következő állomása pótolniuk, hanem az előnyt ^^^______a szomszédos Szécsényi Tégla- növelni úgy, hogy legyen miv anezret* összedöntött!'”Ennek 6-vár’ a ludányhalásziak örö- vei etetni egész éven át a ellenére időarányosan tudjuk koí\ versenytársa még akkor kemencét. Ezen múlik min- a tervet teljesíteni áprilisban >s. ha erről külön nem ke- den is - mondja. Közben két te- £íult iras- Kanacitasuk. ter- herautó tégláért jött, de diszpozíció hiányában nem tudták kiszolgálni őket. Ludányhalóazi zető. — Időben kezdtünk és március végére 50 ezer nyerstégla előnyünk volt. Sajnos kevés a szárítóüzemünk és a legutóbbi esőzés csaknem hatSzéeaény —Nagyon kell a tégla. /ült írás. Kapacitásuk, tér vük is azonos. A téli karbantartáson, kemence felújításon kívül — amire 180 ezer forintot fordítottak — nem \olt különösebb fejlesztés. Bi Bódé János Új kor nyitánya „A hatalom kiadta a párán- njamug kísértette, hát érthető léssel és este táncestéttvel fog. elsején *" 9VCU unnep maJus volt a rettegés. Rémítő jövő iáik megünnepelni. A szolga-- f . ... . dallamát hallották csendülni bíró az ünnepélyt nem enged. ,, lrt a, 0 a prole- a íj Párizsi Initernacionálé te. Azért mi mégis szénen tan a tu savai együtt erzo Ju- határozatával menetelő törne- megünnepeltük. A rend- és yu^f- ® uev mondta to- gek zaiából. De a hatalmas csendőrségen kívül még a vá- vább. a hatalom kiadhatja.a kísértet már jóval korábban rosi tűzoltóság is magára, vál- parancsot. hosv sorompo alá- ott bolyong a világban. Az lalta ama szégyenletes szere- ion szén emberi akarásoknak, amerikai munkásság 1886-ban Det. hogy a munkások ellen Csendorszuronnval vigyázhat- harci riadót fúj a nyolcórás induljon Cirkáltak a ..mihasz- la a tilalom szentséget, am a munkanapért, a nagyobb bér- nák” meg a .fogdmeg Jan« termeszét tavaszi lázat, mezők ért. Tizenhét halott, temérdek Csík” mindenütt . . eledesvt. kertek virágbaboru- sebesült vére az utcaköveken S két esztendővel később lasut nem parancsolhatia visz- — ez a bátor sztráik eredmé- még keserűbb a tarián.i dolSZS» . - .. . • ,, ,. nve. S ezt a napot kívánta gőzök májusa. Igv szól a le. A termeszettel együtt el. le- örök-emlékezetessé tenni négv lentés' legzik az ember egvutt teremt évvel később a munkások .Salgótarjánban is ünnepel* wodaxat dermedtség után. Ta- 1890-es Párizsi tanácskozása, tek az ipari és üveggyár! műn* lan igv es ezért lett május 1 Eprien 'hetvenöt esztendeje. kasok. de áldozat nélkül itt világot oezsdito ünnep hét- Hogyan vált valósággá? sem történhetett semmi. A ve not esztendővel ezelőtt. ,,A hdtttlcym Tctcidtci cl páváti- rend őrsé s? ok nőikül hat rnun* A nagy ..kísérteit” elindult csőt: Ne legyen ünnep május kást megkötözitetett küket Fü- Európában. Beiárta térségeit, elsején... fekne kísért, a szolgabíró oeátleoett a tengeren, s közös Hogyan vált valós黫á? . . dik kitoioncoltatta őket 1 erővé kovácsolta gyárak, föl- Pillantsunk be korabeli kró- Mikor még betyárok és rablók dek robotryiit. hivatalok szel- nikákba. dúltak az országban, az ember lenn jobbágyait. Paranccsá Salgótarján munikásmáiusá- nagyobb biztonságban volt nőtt a szó zászlóikon, hogy: nak eseményéről így emléke- mint most” Világ proletárjai, egyesülje- zik 1894-ben az úiság: Mennyire más ezek után tek!..................................... ..Az itteni szolgabíró ..meg- 1919 máiusa! ™ elXamtóőn Féielmes kísértet rémlett a mentette” a hazát. Munkás- egész munkásságunk szabadon még alig erőbe teliesedő, ifjú társaink elhatározták. hogv ünnepelhet, kapitalizmus elé: a kommu- május elsőiét munkaszünete- a május elsejék hetvenöt Naponta öt vagont rakunk az zony bekötőútjukra nagyon építőipar számára, ez 28 ezer ráférne a felújítás, mert még tégla, és mi 40 ezret égetünk, jó időben is életveszélyes raj- A többit majd gépkocsikkal ta a közlekedés. Egy előnyük szállítjuk el, hisz a környék- viszont van: több a fedett re is sok kell. Volt-e fejlesztés a télen? — Igen. Kaptunk 250 ezer forintot a kemence átalakítászárítószín, jobban tudnak védekezni az elemi károk ellen. — Mi is időben kezdhettük sóra. Eddig ugyanis kétféle a nyersgyártást és volt is az technológia volt az egy kemencén. Egyik része felső hu zatos, úgynevezett dudarend elmúlt negyedév végére 187 ezer darabos előnyünk. Sajnos az esőzések itt is sok gonszerű volt, a másik pedig al- dot okoztak, de bízunk ben sóhuzatos, harangrendszerű. n®. hogy időarányosan azért Most az egész, a kedvezőbb tudjuk a tervet tartani — ezt alsóhuzatos rendszerű lett, viszont Czobor Pál gyártásamivel - gyorsul az égetés, vezető újságolta. Amit még Számításunk szerint a hat. megtudtunk: naponta itt is napos égetési időt öt napra öt vagon téglát adnak fel az lecsökkentjük ami azt jelen- éPítők számára vasúton és lecsökkenjük, ami azt jelen gépkocsikon Ezenkívül még ti, hogy ugyanazon a kernen- 28—30 ezer darabot szállíta- cén 20 százalékos kapacitás nak el. növekedést érünk el — magyarázza. Az udvaron serény munka folyik. Dolgoznak a kihordók. Gépkocsikra ra- Korszerűsödtünk. Itt van a kodnak. Hosszú csillesort kanalaslkotrógép és szalagosíKiaterenye Eredmények és gondok a gépállomásokon Az idei népgazdasági terv- goztek, és ugyanakkor az éves adatok jobb minőségű és gazból fakadó nagyobb feladatok, termelési érték előirányzatai- daságosabb elvégzésére. A ter- különösen a gazdaságos és ml- kát a javítási tevékenységnél melókenység növekedés és a nőségi munka, jelentkeznek a 47 százalékra teljesítették, költség csökkentésre tett vái- gép- és gépjavító állomások Hasonlóképpen jól indultak látások összege a vállalások munkájában is. Az erre az a pásztóiak is. Náluk külön alapján meghaladja a más- évre előírt termelési érték említésre méltó, hogy a költ- félmillió forintot. Az 1965. évi növekedés meghaladja a ségráfooudítások a korábbi év- rmmlkaverseny mozgalom a három százalékot, amit hez viszonyítva sokkal kedve- szocialista brigádok versenyén ugyanakkor csaknem öt száza- zőbbek. lékos termelékenység növekealapul. A 16 traktoros brigád- A szervezett munka ered- bél 15 a „Szocialista brigád” déssel kell elérni. E felada- ménye nemcsak a gépállamá- cím elnyeréséért versenyez, tokát akkor lehet teljesíteni sokon hanem a tsz-ben is A műhelyekben dolgozó szaksikeresen, ha a negyedéves érezteti hatását. A szalagsze- emberek nagy része 11 raű- termeiési, gazdasági mutató- rű javítással — noha akadnak helybrigádban versenyez a kát az állomások dolgozói még jócskán hibák — több „Szocialista műhely” cím élrendszeresen teljesítik. géptípusnál sikerült a javítási nyeréséért. Ebben az évben már eddig A másik fontos faladat, i<Jőt csökkenteni. Így említés- hogy gyökeres minőségi vél- re méltó a Szuper Zetor trak- tozás történjen a tsz-ek ré- torok motorcserés főjavításé- is a vezetés eszközévé vált az szére végzett javítási munkák- ndi mutatkozó javítási idő életnző munka. A továbbiakban és szolgáltatásokban. Az csökkenés. Míg tavaly egy ban ezt az elemző tevékenyse- elsó negyedév mérlegének ta- gépre 333 órát fordítottak, az pet kell fokozni és a núsága szerint sikerült a terv idén 215 óra is elegendőnek dolgozókkal is széles körben célkitűzéseinek időarányosan bizonyult egy gép főjavítósó- meg eleget tenni. Lényegesen job- ra. Nem ilyen kedvező a helybak a mennyiségi és minősé- aet több más traktortipusmál, lési és gazdasági mutatókat. A dolgozók többsége már vontat a ló. Feltűnik a szén- tottuk az agyagszállítást. Erre gd mutatók a tavalyi év aao- bár esetenként indokolt a _ ^ ián forintot fordított a nos időszakához viszonyítva, többlet idő ráfordítás, érdépor kazal, ami úgy néz ki, 360 ezer forintot fordított a mintha szeméthegy lenne. vállalat. A hét ember helyett- Van ebben olyan por is, most kett6 lá^a el a bánya ami több mint háromezer ka- és a nyersanyagszállítási lóriás. Jó az még nekünk, munkát, persze sokkal köny- Az idén már az egész válla- nyebben, mert csak a gépeCsaknem három millió forint- mos komolyabban elmélyedni fásban biztatóak es ha az el- tal javult az eredményesség jobb módszerek bevezetésén. ert eTC^_^3roket folvamato- és emelkedett az egy fóré ju- Az állomások dolgozóinak ®aP sikerül megtartani, sőt tó termelési érték. A gépállo- több mint fele a termelési tamások közül elsőnek a bér- nácskozások során különböző Sy®lT1í a megye gépáJomásai celit kell kiemelni, ahol ked- vállalásokat tett az idei tér- nakvező költséghányaddal dől- me lési és gazdálkodási fel- S. E. Egy éni telménye. S mindjárt arra is megfelelően biztosítják, s hogy valamiféle korlátozását a dől gőzök jogainak és érdekeinek. Helyesen úgy fogható és társadalmi érdek következtethetünk, hogy ez az érdekek érvényesítéséne az elv" és követelmény azok- a társadalom követelményei ban a megváltozott viszp- vei összhangban kell állniok. ez fel, hogy a dolgozók na- nyokben gyökerezik, amelyek Jelenti-e mindez azt hogy gyobb érdeke az össztársadal- szocializmust építő társadal- társadalmunkban az egyéni mi szempontok érvényesülémunkban a közérdek és a és közösségi érdekek között se, mint pillanatnyi sajátja. E CIKK TÉMÁJÁT egy igazságnak megfelelően —, társadalmi érdekek között je- nem lehet ellentét? Erről Arról van tehát szó, hogy beszélgetés adta: az autóbusz- hogy a személyi — és tár- jentkeznek. nincs szó. Senki sem tagad- két, nem egyenlő súlyú érra váró emberek egyik ki- sadalmi érdekek összhangja AZ EGYES DOLGOZOK ja, az érdek-összeütközések dek ütközik össze és a tár* sebb csoportja vitatkozott ar- egyik alapelve a szocializ- érdekeit és a közösség ér- lehetőségét, — sem az egyé- sadalom javára mutatkozó ról, hogy miként lehet egyez- mus építésének; megvalósító- dekeit szerves egységnek kell ni- és a társadalmi érdek súlykülönbség magának az tetni az egyéni — jogászi fpr- sa fontos eszköz a fejődés- tekinteni, mint ahogy össze- közötti vonatkozásban, milliva.l ól ví3 • fiZPimólvi —— ér- t>©n. az általános dőrchala'* e. TÍ,.r»H/3<lróca.*7.(aíi+ilr/í,yóef>lr egyénnek, a dolgozónak a mulával élve: személyi — ér- ben, az általános előrehala- függésük valóban a legszoro- Érdekösszeütközések lehet- szempontjából is fennáll; kédeket a társadalmi érdekkel, dósban. És ez nem egysze- A dolgozók, az állam- nek, vannak, de a mi viszo- zenfekvő tehát, hogy a naA vita egyáltalán nem volt rűen elvont fogalom, hanem polgárok jogainak és törvé- nyaink, szocialista viszonyok gyobb súlyú társadalmi érakadémikus, hanem az egyik a mindennapi munka köve- ny€f, érdekeinek védelméhez között egyáltalán nem meg- dek nek kell a megoldásnál vitázó fél vélt sérelme in- telménye, — legyen bár „ap- közérdek fűződik — ez oldhatatlanok. Éppen, a kö- elsőbbséget adni. dította el. Valami apró ügy, ró”, vagy „nagy” dolgokról államunk népi jellegének zos cél: a szocializmus épíamelyet az üzemi ezakszerve- is szó. egyik igen fontos ismérve, lésének nagy munkája az a zeti bizottság számára nem Az állampolgároknak és Mint ahogy az is feltétlen közeg, amelyben ezek az elkedvezően döntött el, s e dön- szervezeteiknek, jjz őket meg- ismérve, hogy az egyes dől- lentmondások feloldódnak, satését az adott műhelykollek- ülető jogok szabad gyakorló- gőzök, az egyes állampolgá- játosan kiegyenlítődnek, tiva érdekeire hivatkozva in- sált __ e jogok társadalmi rok is legsajátabb érdekük- Társadalmunk az állandó A SZOCIALIZMUS építése, a párt és a kormány helyes politikájának végrehajtása, és ami ebből következik: a dolgozók jólétének állandó növelése, az a cél, amely a dokotaa. Többen — alak is- rendeltetésének megfelelően nek tekintik a társadalom, a fejlődés, előremozgás állapo- mindenn'api munka'során komerték az ügyet — a szak- — törvény biztosítja népi közösség szempontjait. tóban van, s ez egyre ma- vacKo!-ja a do]„ozök ds a társzervezeti bizottságnak adtak államunkban. Konkrétan ez Mint ahogy az egyén, a gasabb szintű követelménye- sadalom érdekeinek egységét igazat mondván: a közös ér- azt jelenti, hogy á jogok társadalom, a közösség tag- két támaszt mindenkivel dek az, amelyet elsősorban gyakorlása és a kötelezetné- jakérti él és dolgozik — ér- szemben; ám ezekkel nem figyelembe kell venni a dön- g^k teljesítése során olyan dekeit is elsősorban a közös- mindenki tud nyomban lé- viijiuit iiuo^ ___ t ésnél, hiszen ebbe az „ér- maga artásnak kell érvénye- ség hordozza. Éppen erre épül pást tartani. Az elmaradás té 'telm^hetetl^'er^n&íyedekközösségbe” beletartozik süin}> hogy az érdekek meg- az a tétel, hogy a személyi- is — lehet az csak pillanat- ke), teremtett. leraktuk a szó az is. akinek pillanatnyilag valósítása elsősorban a társa- és társadalmi érdek össze- nyi — ellentmondás forrása ciaUzlnu aianiait s most a hátrányt, vagy vélt sérelmet daiom> a közösség érdekeivel függő egységében az alapve- lehet, amelyet azonban ép- szociailzmus felépítésén fáokoz az elutasítás. álljon összhangban. E lát- tő oldalt a társadalmi érdek pen a fejlődés talaján kell radozunk s ez az a legfőbb Az egyéni és a közösségi szólagos két tétel összevetésé- jelenti. Ennek jogi kifejező- és lehet megoldani. A meg- 6rdek amelyben aZ eg«z tár_ érdek összhangjának biztosi- bői emelkedik ki tisztán az dése az, hogy népi államunk oldásnak természetesen a tar- ^daiQmnak és minden egyes a dolgozók szocialista együttműködését. Ez a munka az elmúlt húsz esztendőben szántása - a legfontosabb tár- egyéni és közösségi - sze- törvényei a dolgozók jogai- sadalmi érdek elsőbbsége tagjának akarate egyesül! sadalmi problémák egyike, mélyi és társadalmi — erdek nak szabad gyakorlását, azok alapján kell bekoverkezm — Mondhatjuk úgy is, — az összhangjának elve és köve- társadalmi rendeltetésének és ez egyáltalán nem jelenti ...................................................................................................................................................................................................................................................... D. F. fordulása minden esztendő, ben a harcra készülők nania. tavaszi sereglése volt. Fel* hangzó dalukat ezért akarták ellhall’gsttatni mindig a hatalom pribékjei. A baion ettek heevét a kardok élét. a puskák sortüzét. meeritkített sorokkal ugvan. de túlélték. Amikor régi mé'rasokon zöldülő ligetekben. bontakozó fák alatt szuronvok közelében evülekaztek a bátrak, bízták és tudták ezt. — mi más adta volna értelmét! Nehéz volt kitartani. A hatalom útra- mea úira kiadta a parancsot: ne leeven ünnep máius e'seién.” Mégis volt. Néha titkon, néha szuronynak feszülő mellel, fórra* dalmi lázzal, Hetvenötször útult meg máig. szerte a világban a tűzre kárhoztatott eszme. Doraibbl is úirakelő főnix módiára. Hetvenöt év kerek dátum. Ilven állomáson az ember éle* tét ünnepelni szokás. Hogyne ünnepelnénk hát a nemzetközi munkás összefogás hetvenötö* dik születésnapját teljes szivünkkel. győzelmünk örömével. Nekünk a máius 1 már melengetőén édes és keeveletes nap. De sok még a helve a világnak, ahol a harc szimbóluma ma is. Bátor helytállásé. kiállásé a dolgozó ember jogaiért, ahol az elszánt hatalom villantja fegyverét a nap ünnepi menetelőire. Ám hetvenöt év alatt nagyot fordult a világ. Hatalmak dőltek meg úi erők nőttek fel a történelem porondján — mérkőzni a réeivel. A mérkőzés végéhez nem fér kétség, s ez ad bizakodást azoknak, akik ma még búivá ünneolik a dolgozó ember nemzetközi szolidaritásának napját. Miniket, az épülő szocializmus fiait bátorításra kötelez az ünnep Deklarációra, hogv mellettük áHunk. számíthatnak erőnkre harcukban. Kint. a barackosokban olyanok már a fák fehér virágzásukban. mintha uattogóval hintették volna tele. Jönnek mindenütt a természet szebbnél szebb akarásai, hogv úi életet terem ienek a földnek. Mért ne teremthetnénk mi. embereik úi és szebb életet földünkre. Haladunk a csillagok felé. s itt. lent mée keménv harc minden léptünk a tökéletesedés út ián: kusza és rendezetlen az élet. Rendezni világunk ügyeit, a 75. máir_ 1 is ehhez a feladathoz sorakoztat. Csak íev nincs hiába az ünnep. Aka^i még ahol a hatalom kiadhat ia a Darancsot: ne leeven ünnep máius elsején, ám a hetvenöt év előtti döntés mégiscsak úi kor nvitá- nva volt. Barna Tibor illlMHtimtllU. Köszöntjük a szocialista munkabrigádokat, a szocializmus építésének élenjáró harcosan,
