Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

NŐGRAD TWrí április TI. vasárnap. Szocialista építésünk hatékony segítője Fontos dokumentum ax ideológiai munkáról Az MSZMP Központi Bi­zottsága néhány héttel ezelőtt megvitatta a párt időszerű ideológiai feladatait. A vita eredményeit összefoglaló do­kumentumot azonban nem öntötte határozat formájába. Irányelvekként tette közzé, a párt elméleti folyóiratában, a Társadalmi Szemlében. Miért történt ez így? Azért, mert feladatainkat, s köztük a szo­cialista tudatformálás felada­tait, már a párt VIII. kong­resszusa meghatározta. Nem új, ettől eltérő határozatra van tehát szükség, hanem an­nak vizsgálatára, mit valósí­tottunk meg ebből. Továbbá: nem lehet minden ideológiai kérdést határozatta] lezárni. Az irányelvek éppen arra ösz­tönöznek mindenkit, aki szel­lemi életünk valamelyik terü­letén dolgozik, hogy tovább tanulmányozza a kérdések megoldásának legjobb módját. Ezzel és a mai legfontosabb kérdések kiemelésével tovább élénkítik Ideológiai munkán­kat. Á tömegek szocialista tudatossága Azt a közeget, amelyben ma az ideológiai munka folyik, az jellemzi, hogy a szocializmus alapjainak lerakása óta to­vább növekedett a dolgozó tö­megek szocialista tudatossága. Szép eredményeket értünk el a kultúra területén. Ámde változatlanul küzdenünk kell a dogmatikus és a revizionista nézetek s különösen az imperialistáknak a szocialista országok belső gyengítésére irányuló „fellazítás!” taktiká­ja ellen. Ez és a nemzetközi kommunista mozgalomban ki­alakult vita is megkívánja az állandó és szívós eszmei küz­delmet, az ideológiai munka megjavítását. Itt az ideje, hogy véget vessünk az e mun­kában gyakran tapasztalható bátortalanságnak, lassúság­nak, az ismert tételek mecha­nikus ismételgetésének. Az ideológiai munkát szocialista építésünk hatékony segítőjévé kell tennünk. A mindennapos termelő- munkának eszmei vonatkozá­sai között sok vita folyik ar­ról, hogy hat az életkörülmé­nyek javulása az emberek gondolkodására? „Elpolgária­sodá&t ókoz” — mondják egye­sek. Mi elutasítjuk ezt az ál­radikális felfogást, az azonban tapasztalható, hogy ha néme­lyek olyan keresethez jutnak, amelyet nem érdemeltek ki munkájukkal, akkor ez való­ban erősíti a kispolgári ön­zést és haszonlesést. „A ma­gasabb életszínvonal automa­tikusan növeli a szocialista tudatot” — mondják mások. Biz sem igaz: a szocializmus tettekkel való igenlését, a szo­cialista tudatosodást megköny- nyiti az anyagi körülmények állandó javulása, de fontos feltétele a céltudatos, friss, rugalmas eszmei-politikai ne­velőmunka. És szükséges a tervszerű, szocialista munka- szervezés, s az, hogy a dolgo­zó valóban a magáénak érezze üzemét, községét, egész álla­munkat. A demokratizmus tóvá bbf e j I esztése Ehhez sokoldalúan tovább kell fejlesztenünk társadal­munk szocialista demokratiz­musát. Az elmélet művelőinek ma fontos feladatuk, hogy en­nek módozatait tanulmányoz­zák. Annyi máris megállapít­ható: megvan a lehetősége és a szükségessége is annak, hogy hatékonyabban nyilvánuljon meg a szocialista demokrácia választási rendszerünkben, parlamentünkben, tanácsaink­ban, a központi irányítás és a helyi önállóság jobb összehan­golásában. És ami a legfon­tosabb: ezzel tovább növek­szik a munkásosztály vezető szerepe is, mert jobbon érvé­nyesül a párt politikája, amely a dolgozók akaratát fe­jezi ki. Az apolitikusság, a köz­ügyek iránti közömbösség a kapitalizmus káros eszmei öröksége: egyik megnyilvánu­lása a kispolgári szemléletnek, amely még ma is széles kör­ben hat, s amelyet nyugatról jövő hatások is táplálnak. Ez ellen elsősorban a szocialista viszonyok tökéletesítésével, eszmei harccal küzdünk, úgy azonban, hogy türelmesek va­gyunk azokkal szemben, akik még nem érkeztek el a szocia­lizmus tudatos vállalásáig. El­ítéljük a vallásos ideológia el­leni harc kapcsán tapasztal­ható türelmetlenséget és op­portunizmust. Terjesztjük a tudományos világnézetet, cá­foljuk a vallás mai érveit, bí­ráljuk az egyház képviselői­nek azokat az állásfoglalásait, amelyek politikánkkal ellen­tétes törekvéseket tükröznek. De a szocialista nemzeti ös­szefogás keretében kommu­nisták és pártonkívüli mate­rialisták együtt dolgoznak a hívőkkel. Tudjuk, hogy ezek­nek többsége neveltetése foly­tán lett vallásossá, vagy ba­jaira keres vigaszt a hitben. Társadalmunkban megvannak a feltételei annak, hogy ha ezek az emberek bekapcso­lódnak a társadalmi tevékeny­ségbe, ha megismerik a szo­cializmus új erkölcsét, akkor meggyőző érveink hatáséra előbb-utóbb megtalálják az utat a szocializmushoz. Az internacionalizmus Széles körben, sokféle for­mában hat még nálunk a na­cionalizmus is. Vele szemben erősítenünk kell a szocialista hazafiságot, amely mindenek­előtt népünk szocialista vív­mányainak, ezek nemzeti és nemzetközi jelentőségének a tudatából táplálkozik, s amely eggyéfort az internacionaliz­mussal, azzal a meggyőződés­sel, hogy hazai eredményeink és a világ haladó erőinek sike­rei elválaszthatatlanul össze­függnek. Ezért erősíti népünk a barátságot a Szovjetunió­val, mint a kommunizmust épitő nagyhatalommal, a ha­ladás úttörőjével, a béke fő védelmezőjével. S támogatja annak a szocialista világrend- szernek az egységét, amely egyenjogú szocialista államok internacionalista közössége és szuverén itásuknak is legfőbb biztosítéka. Fontos tényezője országaink fejlődésének és egységének az, hogy tovább fejlesszük gazdasági együttmű­ködésünket, leküzdve ennek akadályait. A szocialista or­szágoknak ezért is harcolniuk kell a nacionalizmus, s első­sorban saját nacionalizmusuk ellen. A társadalomtudományban eredményes harc folyik a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásáért, a dogmatikus és revizionista nézetek ellen. Amikor hangsúlyozzuk, hogy a marxizmus a legutóbbi negyven évben is fejlődött, akkor egyúttal azt is látjuk, hogy sok, az élet által felve­tett új kérdést kell még fel­dolgoznia, sok vitás problé­mát kell tisztáznia. Amilyen örvendetes a szociológiai ku­tatások megindulása, olyan sajnálatos, hogy egyik-másik folyóirat szociográfiai jellegű írásai torz, elriasztó képet festenek a mai társadalmi va­lóságról, mások divatossá te­szik a polgári ideológia „mo­dern” termékeit. Némelyek viszont túl egyszerűnek mutat­ják be a szocializmushoz ve­zető utat. E hibák kiküszöbö­lése fontos feladata Ideológu­sainknak, különösen az ifjú­ság szocialista . nevelésének szempontjából. Az irodalom és a művészet Társadalmunkban igen nagy tudatformáló szerepe van az irodalomnak és a művészet­nek, s e területeken is vannak kiemelkedő eredményeink. Egyes művek azonban a szo­cializmus eszméitől való eltá­volodást, kispolgári nézeteket, vagy világnézeti közömbössé­get, kiábrándultságot és pesz­szimizmust vagy álforradalmi türelmetlenséget tükröznek. A helyes álláspont az, hogy korunkban az irodalom és a művészet csak akkor töltheti be társadalmi hivatását, ha tudatosan és következetesen a szocialista realizmus alap­ján áll, ha tehát a valóságot a maga lényeges tendenciái­ban ragadja meg és tükrözd. Ezen belül igen sokféle stí­lusáramlat lehetséges. A párt nem avatkozik bele az írói és művészi alkotómunka mű­helykérdéseibe, de mint tár­sadalmunk ideológiai és poli­tikai vezető ereje, állásfogla­lásaival az irodalomnak és a művészetnek is ad eszmei irá­nyítást. Időszerű ideológiai felada­taink kijelölésének azt kell eredményeznie, hogy fokozó­dik a párt kezdeményező, irányító és szervező tevé­kenysége a szocialista epitő- munka és az ideológiai harc támasztotta problémák elmé­leti. marxista kidolgozásában, s erősödik az az eszmei mun­ka. amely a tömegekre legna- gvobb hatást gyakorló ideoló­giák: a kisoolffáriság a nacio­nalizmus. a vallásos világnézet leküzdésére irányul. Az agdtáci­ós és propaganda munkának is bátrabban és kezdeményezőb­ben kell szembeszállnia a té­ves felfogásokkal, a demagó­giával, a demoralizáló néze­tekkel. Az iskolában és a saj­tóban. a tudomány és a kultú­ra területén folyó ideológiai munka, a Központi Bizottság irányelveinek szellemében, megújult erővel fáradozik azon. hogy egész népünkkel elfogadtassa a marxista világ­nézetet, meghonosítsa és ér­vényre juttassa a szocialista erkölcs köve tel menyeit, s megtanítsa az embereket szo­cialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Vietnami helfzstkép A dél-vietnami fővárosban ellentmondó hírek keringe­nek Csüng Tan Cang tenger­nagyról, a haditengerészet fő­parancsnokáról. Egyes jelen­tések szerint a haditengeré­szet tisztjei által a főparancs­nok ellen Indított felkelés után csütörtökön állásából felmentett és pénteken letar­tóztatott Csüng Tan Cang is­mét a haditengerészet élere került. A felkelésben részt vett több fiatal tiszt e jelen­tések szerint sietett hűsége»- kttt tenni a főparancsnoknak. A Da Nang-i támaszpontra szombaton reggel megérkez­tek az első egységei annak a háromezer amerikai tenge­részgyalogosból álló kötelék­nek, amelynek Dél-Vietnam- ba küldését pénteken jelen­tették be. A partizánok öt kilométerre! a partraszállás helyéről megtámadták a partraszálló amerikaiakat fe­dező dél-vietnami kormány­csapatokat. A szabadsághar­cosok ugyancsak támadást intéztek a Saigontól 435 kilo­méterrel északkeletre fekvő Gul Nhon városában felállí­tott amerikai katonai rádió- állomás ellen, amelynek be­rendezésében károkat okoz­tak. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője pénteken sajtóértekezleten bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya esetleges vietnami béketárgyalásokon nem lenne hajlandó elfogadni a Viet- cong kénviselőit egyenrangú tárgyalófélként. Az amerikai kormánv szerint a tárgyalá­sokon csupán az érdekelt kor­mányok képviselői vehetné­nek részt. ^Pintér A SZÁZAJD NEVEZETES Szabó Jícuzló : bűnügyei Ledéremé, mi van a kosárban ? 37. — Férjem a Prónay-különít- mény tisztje volt. Ebben az időben ismerkedett meg Ko- delka Ferenc hentesmester­rel, aki húsárut szállított a különítménynek. A férjem és Kodelka később is fenntar­tották a barátságot, és ami­kor a férjemet kivezényel­ték Csepelre. ismét üzleti összeköttetésben álltak egy­mással. Kodelka négy nappal ezelőtt meglátogatott ben­nünket. Hosszan elbeszélget­tünk . . . Időközben férjem a farkaskutyáját levitte az utcára sétálni. Negyedóra múlva tért vissza, s amikor benyitott az ebédlőbe. Ko­delka éppen át akart ölelni. A férjemet erre a látványra hirtelen indulat fogta el. és mielőtt magához tért volna, előrántotta szolgálati fegyve­rét, és hátulról lelőtte Kodel­ka Ferencet. Persze, én ma­gamból kikelve felugrottam, és kirohantam a konyhába. Félórát lehettem odakint, s amikor visszajöttem, láttam, amint férjem a jól megter­mett. erős embernek vagdos­sa a kezeit, lábait. Egv ideig néztem, aztán rámparancsolt. hogy segítsek neki. A holt­testet kisebb I darabokra vag­dostuk. és egv nagy. vala­mint két kisebb bőröndbe csomagoltuk. Megállapod­tunk hogv kivisszük a Du­nához. bedóbiuk a vízbe, és ha valakivel találkozunk, azt mondjuk, hogy megdöglött kutyánkat daraboltuk fel. és azt dobjuk a Dunába. A fér­jem elhívta a testvérét is. Léderer Sándor banktisztvi­selőt. hogy ő is segítsen ki­vinni a csomagokat . . . A detektívek, persze. Ká­deremét bevitték a rendőr­ségre. Néhány órán belül le­tartóztatták Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagyot és Léde­rer Sándor banktisztviselőt is. A tisztviselő eleinte azt vallotta, hogy a fivére felké­résére azért segített a bőrön­dök szállításában, mert az azt mondta, hogv farkasku­tyáját viszik a Dunához. Lé­derer Gusztáv viszont azt vallotta első kihallgatása al­kalmával. ho?v fontos irato­kat akart elrejteni. A renőrorvosok eközben megállapították, hogy Ködei­két szabályosan, szinte mes­teri hozzáértéssel szeletelték fel. Közben a hentesimester la­kásán is megkezdték a ki­hallgatásokat A családtagok ennek során azt mondották, hogy Kodelka azzal búcsú­zott el tőlük: „Léderer fő- hadnagvékhoz megyek láto­gatóba.” Aztán házkutatást tartottak Kodelka lakásán, s részben a családtagok állítá­sa. részben a megtalált fel- pították. hogy a hentesmes­ter 70 millió koronát vitt magával. A nyomozás rövi­desen azt is kiderítette, hogy Léderer kutyája a csendőrfő- hadnagy másik, zugligeti la­kásában van. valószínű te­hát. hogy a kutyát már né­hány nappal előbb elszállí­tották a Tölgyfa utcai lakás­ból. így előre eltervezvén azt. hogy ha kérdezik tőle, mit visz a csomagban, nyu­godtan mondhassa: a kutyá­ját. A Tölgyfa utcai ház la­kói vallomásukban arról is beszéltek, hogy Lédererék öt évvel előbb költöztek a ház­ba. mégpedig egyenesen a hírhedt Britannia Szállóból, és holmijukat is onnan hoz­ták, A gyilkosság kipattanásá­nak másnapján, amikor köz­tudottá lett, hogy Léderer a hírhedt Prónay-különítmény tagja volt, a Népszava ezt ír­ta: „Rablógyilkosság történt, és a nyomozó hatóságok ku­tató lanzettája mellett ki­buggyan egy egész történe­lemláva jogtalan birtokrek- virálásról, homályos eredetű milliókról... Emlékezzünk csak, hogy mi volt ez a brii- tannlabeH különítmény Bu­dapesten. az orszáe szivének kellős közepén? Emlékez­zünk. miképpen védelmezte a hatalomnak büntető parag­rafusokból szőtt drótsövénve ezt a kelevénrt, amelyről be­szélni sem volt szabad. Aki csak szólni is mert arról, hogy mik történnek a Britan­nia Szálló pincéiében, arra menten ráhúzták a paragra­fusokat. amely a maevar nemzet becsületének védel­mére csinálódott. Ezek után csoda-e. ha a természetüknél amúgy is véres cselekedetek­re hajlamos gonosztevők föl- buzdultak ezen a védelmen, és elkövették mindazt, ami­nek még csak kis hányada is alig jutott napfényre. A bri- tanniabeli cinkosok világából fakad ez a bűn is ...” Néhány újságíró, a többi között Fényes László, haladó szociáldemokrata hírlapíró, vállalkozott arra, hogy fel­deríti a brltannias csendőr- tiszt útját. A Prónay-különít- ményről előző fejezeteink­ben már olvashattak, s ami­kor a Léderer-féle gyilkosság történt, már a közvélemény előtt sem volt titok a Prónay- zászlóalj múltja. Tudni kell, hogy a Prónay-különítmény- nek nemcsak Szegeden voltak egységei, hanem a Dunántú­lon is. Ez az egység is úgy­nevezett „tisztogató munkát” végzett, vagyis emberek szá­zait gyilkolta halomra. Nos. ennek a dunántúli egységnek volt az egyik tisztje Léderer Gusztáv főhadnagy, aki a Du­nántúl számos községében — mint ezt a hírlapírók ki­derítették —- személyesen is részt vett a kivégzésekben. Sok esetben saját maga akasz­tott, így többek között Duna- földváron a Korona Szálló tulajdonosát, Kovács Józsefet, néhány nappal később pedig Stein Ignác kereskedőt. Kü­lönös kedvteléssel kínozta a keze közé került áldozatokat. Részt vett abban a hírhedt vérengzésben is, amit a Pró- nay-különítményesek követ­tek el. A kecskeméti haladó emberekkel. Léderer is azok között volt, akik megrohan­ták a kecskeméti fogházat, kihurcolták a foglyokat s le­gyilkolták őket. Aztán Erős­szálláson a saját nadrágszijá- ra akasztotta fel a 17 eszten­dős Futó Istvánt. Bölcskén Lefkovlcs Béla kereskedőt agyonlőtte, Somló Györgyöt pedig halálra verte... Itt ta­nulta Léderer Gusztáv a „böllérmesterséget”. (folytatjuk) Megemlékezés Buchestwaldban Berlin, (MTI): A buchenwaldi egykori ná­ci koncentrációs tábor volt foglyai ma ünnepük meg a tábor felszabadításának 20. évfordulóját: a foglyok az il­legális kommunista pártszer­vezet vezetésével fellázadtak a rabtartó SS-gyilkosok ollen és fegyveres harcban felszaba­dították magukat. Az évfor­duló megünneplésére számos európai országból küldöttség utazott a Német Demokrati­kus Köztársaságba. A tíztagú magyar küldöttség Földes László földművelésügyi mi­niszterhelyettes vezetésével megérkezett a berlini Ost- bahnhofra. Zorin átnyújtotta megbízólevelét PÁRIZS, (TASZSZ): Zorin, a Szovjetunió új párizsi nagykövete szombaton látogatást tett de Gaulle fran­cia köztársasági elnöknél és átnyújtotta megbízólevelét. Élesedik a Gibraltár miatti spanyol - angol viszály A Gibraltár miatti spanyol- angol-viszályt súlyosbította a Franco-kormány kihívó han­gú jegyzéke, amely visszauta­sította Anglia tiltakozását a spanyol hatóságok eljárása ellen. (A spanyolok ugyanis érvénytelennek minősítették a „Gibraltár kormánya” felül- bélyegzésű angol útleveleket; amit az angol külügyminisz­térium Anglia szuverenitása megtagadásának és Anglia belügyeibe történt tűrhetet­len beavatkozásnak bélyeg­zett). A spanyol válasz, amelyet pénteken nyújtott ót az angol külügymi­nisztériumban Thomson kül­ügyi államminiszternek Santa Cntz spanyol nagykövet, ke­reken kijelenti, hogy Spanyol- ország nem ismeri el a gib- raltárl útleveleket, mert egyáltalán nem fogadja el Anglia felségjogát Gibraltár felett. Most aktuális Most olcsóbb/ Férfi ballonkabát .'>30— Ft helyett 350,— Ft. ■ Női ballonkabát 400,— Ft helyett 350,— Ft ■ KÜLÖNBÖZŐ SZÍNEKBEN KAPHATÓK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom