Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-16 / 90. szám
HM* április T*í p^nTeTT W (i C R á P 3 TIZENHATMILLIÓ KULCS A Zománcipari Müvek Salgótarjáni Gyáregységét nem tartják számon az exportáló üzemek között, pedig voltaképpen nyugodtan odasorol- hatnók. Az országban egyedülálló kukisüzemében ugyanis csak ebben az évben például tizenhatmillió kulcs készül — amelyek nélkül a világhírnévre szert tett EDZETT zárak ugyan mit érnének ...? Ilyenformán, bár az üzem készítményei nem közvetlenül, hanem az EDZETT gyár révén kerülnek külföldre, több mint hetven országban szereztek becsületet a salgótarjáni ipar dolgozóinak. Annak, hogy az itt készült kulcsokra reklamáció még sehonnan sem érkezett, oka van. A kulcsöntödében évről évre szívós harcot folytatnak a selejt csökkentéséért, a gyártási technológia tökéletesítéséért. Szigorúan ügyelnek arra, hogy hibás áru el ne hagyhassa a műhelyt. S példamutatóan tevékenykedő' ezért a kulcsüzemben dolgozó huszonhét, asszony is. Hogy az önmagukkal szemben támasztott követelményeknek még jobban megfelelhessenek, 1958-ban Kállai Éva nevét felvéve, brigádot alakítottak. Az idén, május elsején kapja meg a brigád másodszor a szocialista címet Turiczki Jánosné, kulcs váló gáté. A brigád tagjai csomagolás előtt önmaguk végzik a minőségi ellenőrzést. A törvényesség és a bérbizfenság MA MÄR MINDEN öntudatos munkás tudja, hogy az életszínvonal emelését csakis a termelés állandó növelésének útján lehet biztosítani. De nemcsak több termékre, hanem jobbra is szükség van. Ez utóbbinak megvalósításában sokat segíthet az ösztönző bérezés. Vagyis szükség van arra. hogy az eddiginél alaposabban foglalkozunk a minőségi munkára ösztönző bérformák kimunkálásával. Ma már az üzemek vezetői magúk döntik el. hogyan szabályozzák a különféle bérezési kérdéseket, s ezt a vállalati bői szabályzat keretében oldják meg. A JOGKÖRREL való élés, nem uj feladat, az üzemek évek óla készítenek bérszabályzatokat, amelyet nem kell minden évben újólag megkötni, csupán ki kell egészíteni az előző évben jelentkező problémák megoldásával. A gondosan elkészített bérszabályzat segíti a munkások bérbiztonságát, nyugodt légkört teremt, s ez előnyösen hat a termelésre. A vezetők számára pedig egyértelmű utasítás a bérügyek szabályozásában és intézésében. Mivel január 1-én életbe lépett a Munka Törvény- könyv harmadik fejezetének módosítása, ezért szükségessé vált az új szabályzatok elkészítése, illetve módosítása. Az Acélárugyárban, a Nógrádi Szénbányászati Tröszetnél. az állami gazdaságoknál és gépállomásoknál teljesen átdolgozták, más helyeken, így az Ötvözetgyárban, a Felsőpetényi Ásványbányánál csak az érintett részeket egészítették ki. A szabályzatok felülvizsgálatai azt bizonyítják, hogy az üzemi vezetők egyre inkább megér: ették a Központi Bizottság decemberi határozatából fakadó minőségi követelmények pontosságát s ennek megfelelően az előbb vázolt feladatokat elősegítő bérformák kialakítására törekszenek. A bányaüzemeknél — palaválogatóknál — az alapbéren kívül, új prémiumrendszerrel növelik, a szén kalória tartalmát. A Magyarnán- dori Állami Gazdaság tehenészetében a tejzsírfokhoz és az előírt istálló átlaghoz kötötték a prémium kifizetését. A 2-es sz. AKÖV-nél arra törekszenek, hogy a gépjárművek vezetői necsak az eltöltött órák. hanem a szállított súly titán is kapják fizetésüket. A megkötött bérszabályzatok többségére jellemző hogy nemcsak a bérkérdéseket tartalmazzák. hanem az ezzel összefüggő munkaügyi fel- ada'.okai, valamint a szak- szervezeti bizottságok jogait és kötelezettségeit is.. Különösen most van jelentősége ennek, mert a jogszabályok egyresze megváltozott és a dolgozók sok kérdésre várnak világos, félre nem érthető feleletet. Ezért röviden, közérthetően kell ismertetni a leglényegesebb változásokat. Ennek kapcsán terjesztésre alkalmas jó munkamódszerrel találkoztunk a vasipari üzemeltnél. A munkaügyi osztályok munkatársai és a szakszervezeti bizottságok bérbizottságainak aktivistái felkeresték a műhelybizottsá- gokat, az üzemegységek vezetőit, és javaslatokat kértek a bérszabályzat tervezethez. Az így összegyűjtött elképzelések feldolgozására, valamint a tervezet egyes fejezeteinek összeállítására munkabizottságot alakítottak. A mezőgazdasági üzemekben a márciusi termelési tanácskozásokon felmerült javaslatokkal egészítették ki az eredeti elképzeléseket. Nógrád- kövesden a magtárban dolgozó munkások tartós léi- számmegtakarítást kezdeményeztek. Av rendelet értelmében a megtakarított létszámra eső bér bizonyos százalékát fizetésként kapják meg. Az állami gazdaságoknál, Az idén: 21000 hold új erdő A fásítás távlati programja Interjú dr Sáli Emillel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetőjével A Köziponti Sajtószolgálat m unaktársa nélhány — általános érdeklődésre számottartó — kérdéssel kereste fel dr. Sáli Emilt, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetőiét. Az alábbiakban ismertetjük a kérdéseket és a kapott válaszokat. — Az Országos Erdészeti Főigazgatóságról viszonylag ritkán ír a sajtó. Hallhatnánk-e bevezetőben valamit e szerv Jellegéről, tevékenységéről? — A főlgiazEatáság tizenegyedik éve működik országos hatáskörű szervként: alapvető feladata a népgazdaság különböző ágainak ellátása fával. Közvetlenül irányítjuk az ország erdeinek túlnyomó részévéi gazdálkodó állami erdőgazdaságokat. s ilyen vonatkozásban a vállalati központ szerepét töltjük be: ugyanakkor hatósági légkörrel irányítjuk és ellenőrizzük az ország összes többi erdeiben folyó gazdálkodást. A főigazgatóság vállalatai végzik a fűrész- és lemezipart termelést, a gyufagyár tást. továbhá a ládacvár- tás zömét is. Mindezeken túlmenően a felügyeletünk alá tartozó értékesítő vállalat útján kaDia a népgazdaság ösz- szes többi ága a hazai termelésű és az importált faanyagokat is. Az 1961-ben hozott erdőtörvény értelmében nemcsak a faanvageal történő országos gazdálkodás, hanem a fát felhasználó népgazdasági ágak ilyen értelmű ellenőrzése is a főigazgatóság feladata. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság által irányított egységes gazdálkodásnak tulajdonítható például. hogv míg az 1920—1938 közötti időszakban évenként csak 3.5 millió köbméter fát termeltünk ki, ez a mennyiség ez idén eléri a 4.6 milliót a harmadik ötéves terv végére Dedie az 5 millió köbmétert. A tervszerű erdőgazdálkodás következtében erdeink készlete állandóan gvaramszik. s íev csaknem egy- 'harmadával több fát termelhetünk ki. az állomány veszélyeztetése nélkül, mint ameny- nvit a felszabadulás előtti évtizedekben kitermeltek. Az erdőgazdasági farönkszabvá- nvok módosításával Déldául lelemtősen növelhettük a fűrészáruvá feldolgozható famennyiséget. a minőség romlágépállomásoknál a helyiipari és a vasipari üzemeknél az elkészült szabályzatokat a megyebizottságok és az illetékes gazdasági irányító «servek felülvizsgálták, s ahol szükséges volt, ott észrevételeiket is megtették. Az összevont vállalatoknál azonban el kellett térni az eddig kialakult gyakorlattól, tekintve, hogy ezek formáikban igen különbözőek. A TELJESlTMÉNYBŰR rendszereknek nemcsak a mennyiség növelésére. hanem a minőség javításéra, a selejt csökkentésére, az anyaggal való takarékosságra is ösztönözniük kell. Erre különösen azoknál a vállalatoknál van szükség, ahol az elmúlt években növekedett a selejt, sok volt a reklamáció, romlott az áruk minősége. Ennek ellenére azt tapasztaljuk. hogy az Acélárugyárban, a Síküveggyárban, a Romhá- nyi Cserépkályhagyárban nem érvényesítik azokat a bérformákat, amelyek a fokozottabb minőségi követelmények elérésére ösztönöznének. Gondolunk itt az úgynevezett kombinált bérrendszerekre. Ez utóbbi módot nyújt arra. hogy a darabbér mellet külön prémiumfeladattal serkentsenek a selejt csökkentésére. a termékek minőségének növelésére^. Ezt az utat járják az Öblösüveggyárban. Az eredmények máris biztatóak. Az eltel't egy év alatt 1.5 százalékkal csoksa nélkül. A főigazgatósághoz tartozó Mohácsi Farostlemez- gyár ma már több mint 160 ezer űrméter lágvfát dolgoz fel évenként: korábban ez — csekély kalóriatartalma miatt — tüzelőnek sem volt kelendő. A második ötéves terv első néev évében mintegy 120 ezer katasztrális holdon telepítettünk úl erdőt. A faanyaggal való gazdálkodás mellett esv- re többet foglalkozunk azzal is. miképpen tehettük alkalmassá erdőinket üdülésre Pihenésre. kirándulásra. Mind több lehetőséé nyílik az erdők egyéb termékeinek (a gombának. az erdei gyümölcsnek stb) a feldolgozására és értékesítésére. Ugyancsak a fő- igazgatóság feladata az évről évre több devizát is hozó vadgazdálkodás Irányítása. — Melyek az ertlfi- gasdálkodáa idei célkitűzései és a fásítási hónap eddigi tapasztalatai? — Erre az évre 21 ezer toatasztrálls hóidat irányoztunk elő fásításra, és erdőtelepítésre. Ennek mintegy 60 százalékát most. a többit maid őszszel kívánjuk elvégezni. Március közepén ló ütemben indult országszerte a fásítás, az erdősítés, s íev minden reményünk megvan arra. hogy az említett 1965-ös célkitűzést megvalósítjuk A fa lassú növekedése —országos átlagban 50-60 év szükséges ahhoz, hogy a kiültetett facsemete iparilag hasznosítható fává növekedjék — korlátokat szab. x nem tudunk egyik évről a másikra elegendő nyersanyagot adni az ipar- naik. Sikerrel kísérletezünk azonban a gyorsan növekvő fafajok elterjesztésével: ez a munka {elsősorban az úgynevezett nemesnvárfák ültetésével) — évek óta. az idén is nagy arányokban folyik. E fajták már Öt-hat éven belül is jelentősen gazdagítják az ország iparilag feldolgozható fa-nversamvagkészletét. Az utolsó öt évben (változatlan árak mellett) az erdő- gazdaságok 24 százalékkal nagyobb termelési értéket állítottak elő. E fejlődés jelentőségét még jobban kidomborítja. ha hozzátesszük: ugyanebben az időszakban munkáslétszámunk mintegy 4 százalékkal csökkent. Ez csak fokozott gépesítéssel volt lehetséges. kent a selejt. De sokait segíthet a gazdaságos termelés megvalósításában a minőség szerint változó darabbér is, De csak ott, ahol ennek feltételei megvannak. SAJNOS VAN olyan tapasztalatunk is. hogy a bérsza- bályzatök az elismerésre méltó munkát végzők mellett nem mindenütt tartalmazzák azok felelősségrevonását. akik rossz minőségű termékeket állítanak elő és ezzel kárt okoznak a kollektívának, a népgazdaságnak. Nem szolgálja megfelelően a haladást az sem. hogy sok üzemünknél, vállalatunknál még ma sem készült el az 1965 évre szóló bérszabályzat. A lassú munkát még az sem mentheti, hogy az utóbbi időben sok olyan új rendelet és intézkedés került napvilágra, amelyet feltétlenül be kellett építeni a szabályzatba. A szakszervezeti bizottságok munkája a szabályzatok elkészítésével nem fejeződik be. Tehát az eddigieknél több gondot kell fordítaniuk a végrehajtásra, az év közben felmerülő esetleges módosítások átvezetésére és az ellenőrzésre. ^Jeg kell ezt tenniük. mert ezzel is elősegítik a törvényesség betartását, a munkafegyelem megszilárdítását. és a dolgozók bérbiztonságát. Murányi László SZMT Közgazdaság: Munkabizottságának vezetője Állami erdőgazdaságaink 19ü4-ben az öszes fsain vac 80 százalékát géppel termelték ki. — Hogyan érintette az erdőgazdálkodási a földtörvény? Mi a helyzet az er- dőaávokkal? — A mezőgazdasagi rendeltetésű földek védelméről szc/ló törvény meghozatala óta a/. állami erdőgazdaságok erdőtelepítése s a mezőgazdái'«i szerveik (tsz-ek. állami gazdaságok stb) fásítási tevékenvsr- ee átmenetileg visszaesett. Ennek okát abban látom, hoffv egyelőre a földtörvény korlátozó előírásai Vannak előtérben. csak a következő években. a törvénv véerehaltábá- nak második szakaszában kerül sor a tevőleges — taiaitt- vitással. fásítással stb egybe- kötött — földvédelemre Ezzel maevarázható. hoev a mezővédő erdősávok létesít cm is visszaesett.. Véleményen: szerint azonban a mezőse zd-' sági termelés további növelése néhány éven belül ismétel:- n szükségessé teszi jelentős területeken az erdősávok létesítését. — Tudomásunk szerint az erdőtelepítésnek és a fásításnak 30 éves távlati program ía van. Kanhat- nánk-e erről nemi tájékoztatást? — A kidolgozott 20 éves távlati program az 1960-tól 1980-ig terjedő időszakra szól. s az ország területének mint- ecv 4 százalékára tervez .erdőtelepítést és fásítást. A terv részletesen felvázolja a; ezzel kapcsolatos elveket, de a konkrét földrajzi helyeket nem rögzítette. Ezért mindenképpen időszerű, hogv a mezőgazdasági. a vízüeví és az erdészeti szervek érdekeik ösz- szehaneolásával készítsék el most már a részletes terveket, figvelembevéve a talaiiavítás, A részletes tervek elkészítése annál inkább sürgős mert a most záruló ötéves tervben az eredetileg elhatározott ütemhez mérten — az ismertetett nehézségei miatt — kissé elmaradtunk — mondta befejezésül dr. Sáli Emil. U. L. Üj mesterséges tavat létesítenek Szirákon Nógrád megyében már a korábbi években is foglalkoztak a gazdaságok komlótelepítéssel, azonban a munka nem hozta meg a várt sikert. Most a Sziráki Állami Gazdaság 64 hold újtelepítésű komlója már első alkalommal gazdag terméssel fizette a gazdaság szakemberei, a komlótermelő munkások fáradozását A komló az öntözhető déli domboldalakon díszük, s a termésered" . é- nyék túlszárnyalják az országos átlagot A gazdaságban a korábbi években egy völgyzáró gát segítségével négy mesterséges tavat létesítettek. A négy tó már január közepéig megtelt vízzel, s így a mintegy 10 holdnyi területen 75 ezer köbméter vizet tárolnak. Ezek a tavak biztosítják a komlókertek öntözését. A közeljövőben egy újabb mesterséges tó létesítését tervezik a Sziráki Állami Gazdaságban. így lehetőség lenne arra is, hogy a komlótelepek mellett a gazdaságban megoldják a tcknrmány- termő területek öntözését is. Az öntözéses takarmánytermesztés nagyon sokat jelentene Szirákon. A központi állattenyésztő major állatállományénak évi takarmányszükségletét zöld Oltószalag rendszerrel, ilvmódo’- egész éven át biztosíthatnák
