Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

" • ' ■ "" -y - ------—- - - —- —------------------------------r----------.--• r^-r ' 1988, április 15, csütörtök fiOGIÁB Apró, nyugtalanító bűnök Beszélgetés a szabálysértésekről — Büntetés, vagy nevelés? Ítélje meg mindenki saját belátása szerint. Amikor dr. Nemeez Attilának, a salgótar­jáni városi tanács igazgatási osztálya vezetőjének ezt a kérdést feltettük, válaszában kissé kibővítette a túl egysze­rű kérdésfeltevést. — Hosszú ideig a szabály­sértési ügyekben viszonylag enyhe büntetéseket szabtunk ki. Figyelmeztetésnek szántuk és szerettük volna, ha a fi­gyelmeztető jelleg nevelő hatásban mutatkozik meg. — Közérdekűnek tartja-e, hogy szabálysértési ügyekben megszigorították a büntetése­— Sok... •— Igen, sok. Viszont elsza­porodtak az erdei szabálysér­tések, a csempészés is kez­dett elterjedni. Szemléltetés­képpen: tavaly június végéig száznyolcvan szabálysértési ügyünk volt, egész évben ősz» szegen ötszáztizenkettő. De ez- évben sem javult különösed ben a helyzet. —, A számok sajnos nem csökkennek, ezért kénytele­nek vagyunk szigorúbb eszkö­zökhöz folyamodni, önkényes beköltözés esetén háromezer forint a büntetés felső határa. Összetett szabálysértési Ügy esetén négyezerötaáz forint. De joga van a szabálysértést előadónak harminc napi el­zárásig terjedő büntetést is kiszabni. Csak oszthatjuk Nemecz Attila véleményét, amikor azt állítja, hogy a közmorál ja­vulása a város fejlődésének és újjáépítésének örvendetes velejárója kellene legven. Most — sajnos — még nem az. B. L két? — Feltétlenül, mert a sza­bálysértési eljárások statiszti­kája égy város mindennapi erkölcsének és a kulturált, öntudatos magatartásnak egyik mutatója. Sokan azt hiszik, hogy a szabálysértés afféle bocsána­tos bűn, melyért a szabály­sértési előadó valamelyes pe- niteneiát szab ki, evvel azián vége, esetleg pár hónap mul» vh újabb szabálysértést lehet elkövetni. Egyesek szemében, de néha viszonylag sok em­ber tudatában nagyon ala­csony, vagy nagyon rugalmas az erkölcsi mérce, melyhez a társadalmi közösségben való életet mérik. — Mivel tudná ezt a fel­fogást szemléltetni? — Nemsokára elérkezik a szabadságok és a turisták ide­je, a nyár. Sokan elutaznak. Nehogy olyan tágítható lelki­ismerettel induljanak útnak, mint az a nagymama korú néni, aki — nagyon rendezett anyagi körülmények között él — a piacon tavaly nyá­ron fél végnyi különböző ruhaanyagot, hét férfiinget, nyolc íejkendőt, bővebb memy- nyiségű női fehérneműt s egyéb apróságokat árult. Néni megrendelésre hozta mindezt, hanem árulta a piacon, Arra hivatkozott: mások is ezt te­szik. — A büntetés? — Nem maradt el. Elko­boztuk az árut és ötsúz fo­rint büntetést fizetett — Mennyi bírságot szabtak ki tavaly? — Harmincnyolcezer fo­rintot. Az idén már tizenöt­ezret. Vulkán-IQ Balassagyarmaton, a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál megkezdték a Vulkán—10 elnevezésű petróleumgáz-íőző sorozatgyártását. Az új háztartási készülékből nyolcezret készítenek el a belkereskedelemnek ebben az évben Tjaoaszi riport (NEGYEDIK RÉSZ) A MA ÉS A HOLNAP A mór félesége elbeszé­léséből ismert Cs. J. 1982 szeptember 16-án délelőtt be­ment a falu kocsmájába, éle­tében talán először. Évente átlag 200 hektóliter borra ter­mett. de csak ünneoeken ivott eev keveset. Most reme­gő kézzel, mohó szájjal, kicsit szertartásosan ürítette az első poharat. Aztán még hatot. Egyetlen szó nélkül. Közben mereven figyelt egy karos lámpát a falon. A hetedik fröccs Után rekedt hangon ki­áltott föl: „Hány lámpa van itt főnök úr!'’ „Egy van. Cs. úr, csakis egy." Az bólintott, fölállt és támolyogva indult az ajtó felé, Félóra múlva a Tanácson elkészült az irat. mi­szerint Cs. J. fö'diét átadja az államnak. Hatvannégy éves volt ekkor. S még aznap délután neki­indult. Az ország másik végén kötött ki. eSV építkezésen. Betonozó brigádba került, s havonta 1500—»1700 forintot küldött haza. ami 13 évvel ezelőtt igen szép pénz volt. A felesége pedig hetenként rend­szeresen adta postára a cso­magokat. bennük sózott sza­lonna. tarhonya, lebbencs, füstölt hús. A falu volt szegényei jól — rosszul lenlezett mosollyal fi­gyelték a doleot. biztosabban, egyenesebb derékkal lépték az utcán, és homlokukon fel­jebb tolták a kalapot. Ezerkilencszázötvenhárom- Mwi i*£-t alakítottak. 38 tag­gal. Átvették többek között Cs. J. leadott földjét is. Ösz- szel állami segélyt kértek, hogy biztosiam tudják az évi kenyérgabonát. Az önmagát száműzött em­ber másfél év után jelent meg Ismét a faluban. Két hold szőlőt kért és kapott VIsLsza. Még az év őszén 90 hektoliter mustot szűrt le, s vett egy lovat, amellyel egy közeli építkezésen fuvarozott napi 120 forintért. Sz, I. így emlékezik: „A volt szegények, a csoport tagjai is­mét bizonytalanabbul léptek az utcán, s a kalapjuk széle akkor süllyedt szemöldökü­kig, ha- Cs. J.-vel találkoztak... Egyszeresük azon vettem ész­re magam, hogy már csak egyedül én nem. tisztelegtem az öregnél... Pedig akkor már éreztem, hogy mi győztünk. Cs. I. ugyanis nem vett meg egy neki fölkínált földda.ra- bot, hanem inkább a régi há­zat, apái, nagyapái otthonát, építtette újjá." Ezerkileneszázötvenhét jár nuórjéban a tsz csoport — 6:32 arányban kimondta ön­maga feloszlatását. A hatok között volt Sz. I. is, As a gyűlés után lement a patak medrébe, öklével verte a föl­det. Sírt. Kicsit elbizonytalanodott: ötvennyolcban „megkereszte- lődött’ a harmadik gyereke. S akkor egycsapásra megvál­tozott minden: a falu hozzá indult precesszióra, mint pár évvel azelőtt Cs. J.-hez... 3 ő legalább olyan dühös volt emiatt, mint amaz. Azt hit­te, gúnyt űznek belőle, s mint renegát kommunistát emlegetik. Aztán egy este az utcán ta­lálkozott Cs. J.-vel, aki akkor már nagybitég volt. Kezeltek, váltottak pár rövid monda­tot álldogáltak az éjszakát fo­gadó falu közepén. Sz. I. állítja, hogy már Kö­vetkező réggel nem emlálce- kezett, mit mondott neki a másik. Talán semmit. Szóban talán néhány banalitást az esőről, a permetezésről és a lágyszemre kapálásról. Még­is úgy maradt meg benne ez az utolsó találkozás, mint éle­te egyik legtartalmasabb, legbőbeszédűbb eszmecseré­je. Rájött, hogy Cs. J.-t és az apját, testvéreit — és min­den Cs. J.-t — azért tiszteli és tisztelte a falu, mert azok egyek voltak a közösséggel: nem ettek nagyobb darab sza­lonnát, nem fogták kisebbre a rendet a búzatáblában, nem volt több ünneplőjük és nem keltek később, mint bárki más a faluban; asszonyaik nem jártak cifrábban, nem szül­tek kevesebb gyereket és nem öregedtek később, mint a legszegényebb napszámos felesége. Sőt, a Cs. család életvitele még az átlagnál is puritánabb, szegényesebb — betegesen, állati an szegényes volt. S amikor Cs. J. az ötvenes évek elején tönkrement, ak­kor öregen, betegen még egy­szer bemutatta a falunak, ho­gyan kell talpraállni két keze és esze erejével — s ezzel egy letűnő korszak, egy letűnő életforma hattyúdalát énekel­te el. Talpraéllt, a „hörcsög- politika" módszereivel, de már nem követte végig a ré­gi utat: nem vagyont gyűjtött újra, hanem utódai életét igyekezett emberibbé, köny­Két tsz — egy vállalkozás Határidőre akarják befejezni a munkákat Egy fél éve működik a balassagyarmati járásban a Termelöszövetkeseti Építési Vállalkozás. Annakidején azért hozta létre east a szer• vezetet az érsekvadkerti és a cserhátsurányi termelőszö­vetkezet, hogy segítse a kö­zös gazdaságok építkezéseit. Tavaly — rövid működése alatt Is — már nagy szere­pei töltött be as Építési Vál­lalkozás a termelőszövetke­zeti beruházások megvaló­sításában, Az idén is jelen­tős feladatok Várnak rá. A tervek szerint az idén valamivel több mint nyolc millió forint értékű építési és felújítást munkát szeret­nének elvégeztetni a vállal­kozás szakembereivel a já­rás termelőszövetkezetei. En­nek az összegnek a felhasz­nálása, illetve a beruházá­sok és a felújítási munkák alapos szervezőmunkát köve­telnek. Mindenekelőtt azért, hogy elkerüljék az építkezé­sek jövőre való áthúzódását, Az Idei nagyobb feladato­kat csak abban az esetben tudják jót teljesíteni, ha időben biztosítják a szerző­dések alapján az építőanya­gokat, pontosan betartják az építési határidőket, sokkal jobb összhangot teremtenek a tcrmelös'zövetkezetek ve­zetőivel a beruházások gyors és jó megvalósítása érdeké­ben. Áz első negyedév utón Megyénk minisztériumi lipara összességében 101,5 százalékra teljesítette esedé­kes tervét az év első negyedé­ben. A nagyvállalatok közül azonban, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 1.2 millióval kevesebbet termelt az előírtnál. Súlyos az elma­radás a tolmács! felügyelet alá tartozó vállalatoknál, amelyek a termelésben too helyett csupán 92 százalékot értek el. nyebbé tenni. S ez nem csu­pán az új ház építéséből lát­szik, hanem abból is, hogy legidősebb unokáját mezőgaz­dasági technikumba adta. Sz. I. szerint ezért érdemel­te meg. hogy a falu tiszteleg­jen előtte. S ugyanakkor érez­te, hogy 6 nem érdemelte meg a hasonló tisztelgést harmadik gyermeke megke- resztelése után. Mert igaz ugyan, hogy ezzel a falukö­zösségbe akart visszatérni, de úgy látta, hogy saját eszméi­nek valőraváltásánál nem volt olyan következetés, olyan töretlen erejű, mint Cs. J. volt a saját életformájának kiteljesítésében. Mikor ezeket a gondola tait egy járási funkcionárius • nak elmondta, az eléggé el­ítélte őt; nem látott semmi legendásat Cs. J. életútjában, sem példát, amelyet követni lehetne, akár áttételesen Is. Szerinte Cs. J. pusztáin a hörcsögösdiből adott példát, s a falu lakosait a szocializmus ellen hangolta. Lám, még őt, Sz. I.-t is. Akkor megingott, de ma már látja, hogy ez a funk­cionárius rosszul ítélte meg a dolgot. S rosszul akkor is, mi­kor 1830-ben azt mondta, hogy a parasztság meghiúsít­ja a párt kollektivizálását előirányzó határozatát. Sz. I. ma már látja, hogy a Köz­ponti Bizottság helyesen ítél­te meg az ő falujuk paraszt­ságát is: hogy azok már nem akarnak a régi módon élni, hogy rájöttek a hör- csögpolitika csődjére, értel­metlenségére. S szerinte ehhez Cs. J. pél­dája is segítette őket. • .. .Járjuk a falut, Sz. I.-vel — este. öt óra. A főutcán hatalmas porgo­A dolgozók bizalmából Újjáválasztják az üzemi tanácsokat AZ ÜZEMI DEMOKRÁ­CIA mélyítése, a dolgozók jogainak még sokoldalúbb érvényesítése céljából a köz­életünknek igen fontos állo­mása volt az üzemi tanácsok létrehozása. Nem különálló szervezetek, hanem olyan ta­nácsadó testületek, amelyek a szakszervezeti bizottságok irányításával, választóik meg­bízásából gyakorolják jogai­kat. Megyénkben 51 üzemi tanács van, amelyekben csaknem 800 választott ak­tíva véeez munkát. A kor­mány által biztosított foga­ikat három nagy csoportba oszthatjuk. Az elBőbe tartoznak a vál­lalat gazdaságos működésé­vel kapcsolatos ellenőrzések. A véleményezési jogok ki­terjednék a tervjavaslatok kialakítására, főbb bérezési formák meghatározására, na­gyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezetésére. Leggyakrabban alkalmazott jogkörük a döntési jogkör. Ennek jegyében készítették el a nyereségrészesedés! sza­bályzatot. határozták meg a munka- és védőruha felosz­tásának elvét, gyakorlati mód­szereit. döntöttek az igazga­tót alap szociális- és kultú­rál is részének felhasználásá­ról. Az üzemi tanács működése sikeresebb, ha tevékenységét munkaterv alapián végzi. En­nek jelentőségét mind több helyen ismerik fel megyénk Üzemeiben. Az Acélárugyár­ban, a Szlrákl Állami Gaz­daságban, az Öblösüveggyár­ban és másutt féléves mun­kaprogram alaoján tevékeny­kednek. Sőt egyes vasipari üzemeknél a napirendek ki­választásánál rendszeresen kikérik a tagság véleményét. Legtöbb helyen negyedéven­ként megtartják a tanács­üléseket. A tanácsban tevékenykedők tekintélyüket jő munkájukkal vívták ki. A ZIM Salgótarjáni Gyáregy­ségében egygp bányaüzemek­ben és a Cserháti Erdőgazda­ságnál dolgozó tanácstagok többségéi, évek óta végzet! eredményes rriunkájuKéri többször kitüntették. Ennek a testületnek tevé­kenységei, elősegítette az ;s, hogy egyes kérdések megvi­tatását műszaki, közgazdasá­gi szakemberek bevonásával bonyolítják le. Ezenkívül he­lyenként, így a Nógrádkóves- dt kőbányánál és a2 Öblös- üveggyárban előre és írásban elkészített anyagot, küldenek ki a tanács taglalnak hog» azok az ülés előtt választól körében tájékozódjanak a megvitatásra kerülő problé­máról. Mindezek hozzájárul­tak a tanácsülések hatékony­ságának és tartalmi színvo­nalának emeléséhez. MA MAR SENKI SEM vitatja, hogy az Üzemi taná­csoknak nagy szerepük van a demokratizmus szélesíté­sében. Munkájuk még rend­szeresebbé tétele érdekében azonban szüksége« néhány olyan jelenséget megemlíte­ni, amelyek gátolják az elő­rehaladást. Ezek között említhetjük az ellenőrzési és véleményezés! jogkörbe tartozó kérdéseket. Napirendre tűzésük legtöbb helyen csupán tájékoztató jellegű. Érdemi vita így nem bontakozhat ki, és hasznosít­ható javaslatok Is csak rit­kán születnek. A kisterenyei bányaüzemnél, de máshol is, az értekezletek számának csökkentése céljából a ta­nácsüléseket műszaki érte­kezletekkel, aktívaülésekkel összevonva tartják. Bár ezek a tanácskozások szükségesek, és hasznosak, de méssem azo­kat a kérdéseket tárgyalják, amelyek az üzemi tanács ha­táskörébe tartoznak. Amellett, hogy egyes üze­mi tanácsok nagyon eredmé­nyesen tevékenykednek, el­követik azt a hibát is, mint például Szirákon és Nógrád- kövesden, hogy öt-hat témát tűznek napirendre. Ezeknek alapos megvitatása szinte lehetetlen. Ugyanis az ülése­ket általában munkaidő után tartják és azokra a résztve­vők egy része már fáradtan jelenik meg. Gátolja a céltudatos. Kö­vetkezetes munkát az Is, hogy molyagot göngyölít maga után a sertéskonda. A temp­lom előtti téren a pásztor bc- lefúj apjától örökölt tülökjé- be, szembefordul. a jószágok­kal és ostorával hatalmasat esei'dít. Öblöshasú kocák, kérdőjel- farkú fürge malacok és meg­fontolt ártányok váltanak irányt jobbra-balra, aszerint, hogy melyiket hol várja tele vályú. S a nagyobbik rész balra, az újfalunak tart. — Ennyire elszegényedtek a régi gazdák? Sz. I. mosolyog. — A dehogyI Hanem ma­napság már Ők is Paptagján építenek. — Látja az arco­mon, hogy egyszerűen hely­beli Háry Jánosnak tartom ezért a mondatáért. Ezen ka­cagnia kell, s az imént befu­tott busz felé mutat; — Pe­dig így van, higgye el!.,. Nézze csak azt a hátizsákos nénit... Igen-igén, amelyik most vet keresztet... Na? tátja? Most száll le a buszról a menye, meg a fia... No, hát a K. család is régi módos gazdák voltak mindig. Az Öreg házukat kipofozták, de a fiú — tsz-kocsts ■— most ta­vasszal kért telket a Paptag­ján. Ott épít. — Teljesen megszűnik az Sregfalu? — Harminc-negyven év múlva biztosan ... — legyint SZ. I. a völgy felé. — Nem is kár érte. Minden vtz odasza­lad. Kicsit Idpas is. Még nyolcvan évvel ezelőtt is sás, nád, meg mocsári tölgyek kö­zött álltak a házak. A Cégiek azért telepedtek oda, hogy tö­rök-tatár, labanc ne leljen rá­juk. .. a hozott határozatokat, dön­téseket. javaslatokat nem rög­zítik jegyzőkönyvbe. Sőt egyes vállalatoknál egyálta­lán, vagy csak ritkán vezet­nek jegyzőkönyvét, A MÁSODIK NEGYEDÉVI termelési tanácskozásokon vá­lasztják újjá az Üzemi ta­nácsokat. ahol értékelik az eddigi munkát, ahol a ta­nács tagjai számot adnak megbízatásuk teltesítéséről. Ezeknek előkészítésére, megszervezésére nagy gondot kell fordítani. Biztosítani kell, hogy a dolgozók minél na­gyobb számban jelenjenek meg. Előtte azonban helyes tájékozódni a bizalmiak se­gítségével. a munkások véle­ményéről, javaslatairól. Kí­vánatos, hogy a tanács ös­szetétele tükrözze az adott üzem. gazdaság jellegét, biz­tosítsa az egyes ágazatok, műhelyek képviseletét. Ahol az üzemi tanács tagjainak munkája megfelelő volt. ott újabb két. évre megerősítik tisztségükben az eddigieket. A jó jjtunka biztosítékát, már most meg lehet terem­teni azzal, hogy olyanok ke­rüljenek a jelölő listára, akiknek rátermettsége, élet- és munkatapasztalata meg­van, tekintéllyel bírnak, és képesek a hatáskörükbe utalt kérdésekben helye* álláspon­tot elfoglalni. Az üzemi tanács működé­se nem áll szemben az egy­személyi vezetés elvével, ugyanakkor a társadalmi el­lenőrzőn nagyon hatásos mód­szerének bizonyul. De csak akkor, amennyiben a testü­let tagjai a rendelkezésükre bocsátott joggal jól élnek, vállalják a felelősséget, üze­mük, gyáruk sorsáért, fejlő­déséért. Kunszabó Ferenc Solymosi Imre (Vége) SZMT közgazdasági felelős«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom