Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-14 / 88. szám

Világ proletárját, egyesüljetek! NOORAD Af MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. 88. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 14. SZERDA Küzdelem az erózió ellen Megyénk mezőgazdaságé- oan az egyik legnagyobb íondot az eróziós károk okoz- íák. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaság országos irá- íyító szerveitől a károsodó termelőszövetkezetekig és az állami gazdaságokig fontos feladatnak tartják a károk elhárítását, megelőzését. Ná­lunk, a megyében még csak egy éve folynak a szervezett talajvédelmi munkálatok, a talajpusztulás megelőzésére. Az első esztendő számszerű eredményei még nem tanús­kodhatnak nagy előrehala­dásról, hiszen a kezdet kez­deténél tartunk. Már az első évben millió­kat költött államunk a megye zabolátlan patakjai­nak megfékezésére, mész-sze- gény talajaink javítására, a talajvédelem egyéb tennivaló­ira. Egyes községek határa már majdnem teljesen átfor­málódott. A rétsági járásban Nőtincs, Romhány és Fedső- petény környékén már ki­bontakozik a talajvédelem­mel járó természetátalakító változás. Ha a kezdeti ered­ményekkel nem is lehetnek teljesen elégedettek a mező- gazdasági üzemek, a munka első gyümölcsei mégis szép reményekre jogosítanak. Eb­ben nagy szerepet játszik, hogy a falusi emberek több­sége megértette az erózió elleni védekezés fontosságét — s ezt tőle telihetően támo­gatja. Ez nagy eredmény akkor is, ha a termelés hoza­main még nem tapasztalható 9 változás hatása. A szervezett talajvédelem első lépéseit igen nehezen tették meg a termelőüzemek. Maguk az egyszerű emberek is bizalmatlanul fogadták az újszerű tevékenységet Az előkészítés sem volt a leg­jobb. Elkéstek jónéhány mun­kával. Az év végére azonban sikerült végrehajtani a talaj- védelmi terv nagy részét Ebben a sikerben kiemelkedő szerep jutott a Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak. Az idén tovább kell folytat­ni az erózió elleni védekezést Az elkészült tervek szerint újabb termelőszövetkezetek­ben lehet hozzákezdeni a szervezett talajvédelemhez. A kivitelező Talajjavító Válla­lat külön megyei üzemveze­tőséget is felállított annak érdekében, hogy a Lókos Vízgazdálkodási és Vízhasz­nosítási Társulat hatásköré­ben — a komplex talajvé­delem kiemelt területén — közvetlenebbül irányíthas­sák a kivitelezés nehéz mun­káját. Az Idén kedvezőbb a helyzet mint a múlt év ha­sonló időszakában, így az eredményeket is jobbaknak reméljük. A Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya tanácskozást rendezett a közelmúltban, s erre meghívta a talajvédelmi tevékenységben érdekelt válla­latokat. szerveket. A tanács­kozáson végérvényesen tisz­tázták a vitás kérdéseket, ame­lyek zavart okoztak az idei munkák elindításában. Szavak­ban tehát minden akadályt el­hárítottak a munkák elől. Most már a tervek vatoraváltásán a sor. A jelenlegi helyzetben tehát az idén nagyobb sikereket le­het elérni az erózió elleni vé­dekezésben mint tavalv. Csu­pán az eaves szervek, vállala­tok összehangoltabb működé­sére van szükség. Az idei fela­datok sikeres megoldásának, valamint a következő évek ta­lajvédelmének kulcskérdése az 1965-ös tervfeladat maradék­talan teljesítése. Ebben az év­ben majdnem tizenhat millió forint értékű talai.yédelmi munka vár elvégzésre. Megnőtt a felelőssége a ta­lajvédelemben érdekelt ter­melő üzemeknek is, különösen azokban a termelőszövetkeze­tekben. ahol már hozzáfogtak a természet átalakító munká­hoz. Gondos munkát, nagy erőfeszítést igényel a talajvé­delem jó végrehajtása, azon­ban még nehezebb az elért eredményeket megtartani. Ta­valy előfordult, hogy a rét­sági járás három termelőszö­vetkezetének határában je­lentős károkat okoztak a ta­lajvédelmi gépek. A tsz-tagok jogosan állapították meg, hogy az nem talajvédelem, amely a már megtermett ér­tékek pusztításával jár. A jö­vőben nagyon kellene vi­gyázni arra, hogy a munká­ban részt vevő gépek ne ta­possák össze a bevetett, be­ültetett táblákat Nagyon fontos, hogy az Mén olajozottan haladjon a tervek megvalósítása. Az 1965- ös év fordulópont Nógrád me­gye talajvédelme rövid-törté­netében. Ha a terveket mara­déktalanul megvalósítják, ak­kor az év végére befejeződ­het az erózió elleni védeke­zés első szakasza a Lókos Vízgazdálkodási és Vízhaszno­sítási Társulat területén. Ugyanakkor megkezdhetik a komplex védelem első mun­kálatait a Zagyva felső fo­lyásánál. Mindez különös erő­feszítéseket kíván. A terme­lőszövetkezetek a legjobban úgy segíthetik elő a komp­lex talajvédelmi munkát, ha a termelés zavartalanságát is megőrzik, de közben folya­matosan biztosítják a mun­katerületet a talajvédelem dolgozóinak. Pádár András Kilenc féle hibridkukorica Mire elérkezett a kukorica­vetés kezdete, az egész or­szágban ott a vetőmag a fel­használó-gazdaságok raktárá­ban. Az állami gazdasági hib­rid-üzemek az utóbbi hetek­ben 2300 vagon hibrid-kuko­ricavetőmagot szállítottak ki a termelőszövetkezeteikbe, to­vábbi 400 vagonnal az állam: gazdaságokba, 1500 vagomnyi vetőmagot pedig exportra ad­tak. Ä szállítások csaknem mindenütt befejeződtek, csu­pán néhány kisebb tételt in­dítanak még a napokban azokba a termelőüzemekbe, ahonnan pótrendelés érkezett. Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatóságán adott tájékoz­tatás szerint a megtermelt hibrid-vetőmag gyakorlatilag már az ország 2 300 000 hol­das teljes kukoricavetés-terü- letére elegendő. Az üzemi te­rületeket mindenütt a legjob­ban bevált hibridekkel vetik be, a háztáji gazdaságokban és a szórványos egyéni par­cellákon azonban itt-ott ra­gaszkodnak miég a hagyomá­nyos fajtákhoz. Ezek közül főleg az aranyözön, a szegedi siárga és néhány rövid te­nyészidejű tájfajta „tartja magát”. A hibrid-üzemek elegendő mennyiségű vetőmagot tarta­lékoltak másodvetésre, illetve az esetleg elemi kárt szenve­dő gazdaságok igényeinek ki­elégítésére. Főleg a korai éré­sű MV—ÍO-esfoől és a közép korai, üszögrezistens MV— 59-esből kaphatnak még pót­lólag a rászoruló termelőüze­mek. Vasárnap délután Csitárou (Koppány György felvétele) Bányászfiatalok a terv teljesítéséért A célt as első három kosé kerülni Ssilárd fegyelem, termelékenyebb technológia, hányás és Ssorospatak kissistái as élen A Nehézipari Minisztórrum, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és a KISZ Köz­ponti Bizottsága az elmúlt évben felhívással fordult az ország bányászifjúságához a gépesítés fokozása, a baleset­csökkentés és a termelékeny­ség növelése érdekében. Az elmúlt évi versenyfel­hívás értelmében eredményes versenyben teljesítették túl éves terveiket az ország bá­nyatrösztjeinek fiataljai. A verseny eredményét nemrégi­ben hirdették ki. Eszerint a Nógrád megyei bányász- fiatalok a megtisztelő ötö­dik helyet, s az azzal já­Május 1-re 35 játszóteret szerelnek fel Salgótarjánban Bokodi Kálmánnak, a sal­gótarjáni városi tanács park- fenntartó részlege vezetőjének tájékoztatása szerint Salgó­tarjánban jelenleg negyven játszótér van. — Sok ez, vagy kevés? — A város arányaihoz ké­pest sok. Szinte valamennyi külső telep is rendelkezik kü­lön játszótérrel. — Mindet felszerelik-e eb­ben az évben? — Néhány kivétellel, igen. Ezt a munkát április elején megkezdtük. Eddig körülbelül 25—30 játszóteret szereltünk fel játékokkal. Május 1-re 35 játszótéren szórakozhatnak a város ifjú polgárai. — Mivel? — A legkedveltebb játékok a hinták, a kör- és a billenő hinták, a körforgók. A homo­kozó egyenlőre még kevés. — Avatnak-e új játszóteret az idén? — Igen. Ebben az évben három új játszóteret építünk és szerelünk fel: az új strand­nál, Baglyoson és a megyei tanács mögötti lakótelepen. — Melyek a legforgalma­sabbak? — A legnépszerűbbek talán a vásártériek. Ügynevezett központi játszóteret azonban eddig még nem alakítottunk ki. A jelenlegiek a lakókörze­tek igényeit kielégítik. — Szándékoznak-e füvesíte­ni? — A játszóterek többsége salakos. Világviszonylatban a füves, gyepes játszótereké a jövő. A következő években mi is erre törekszünk. Jelen­leg viszont még nagy gond a gyepszőnyeg öntözése. A gye­rekek számára is kedvelt ki­ránduló park lehet egész év­ben a füves, fás Zója-liget, ahol majd kis állatkert is lé­tesül. — Végezetül, mennyi játék­szer lesz összesen az idén? — Nemrég végeztünk ép­pen kis számítást. Eszerint, ha a salgótarjáni gyerekek ugyanabban a percben ven­nék birtokukba a játszóterek játékait, körülbelül ezerhá­romszázán játszhatnának egy- időben. (tóth) ró dicsérő oklevelet nyer­tek el az ország legjobb trösztjei­nek rangsorában. Az elmúlt évi versenytei- hívásf a KISZ 1964. decem­beri kongresszusán a Nógrád megyei bányászfiatalok fel­újították. Az általuk beter­jesztett módosításokat, ame­lyek a párt december 10-j határozataira épülnek, s ma­gát a megismételt verseny- kezdeményezést a KISZ kong­resszusa nagy lelkesedéssel fogadta. A nógrádiak kezdeménye­zésére a Nehézipari Mi­nisztérium, az Országos Bányaműszaki Felügyelő­ség és a KISZ Központi Bizottsága erre az évre is megismételte tehát fel­hívását. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt KISZ-bizottsága és az összes alapszervezete ennek értelmében azt a célt tűzte ki, hogy ebben az évben fo­kozottabb munkával az első három közé kerüljenek. A cél megvalósítása érde­kében a nógrádi bányászfia­talok a verseny három szem­pontja alapján a trösztön be­lül is versenyt kezdeményez­tek. Hogy csökkenjen a baleset, a tröszt KISZ-bizottsága az alapszervezetek főzött kiosz­totta a Legfőbb érték az em­ber című kis balesetelhárí­tási füzetet. Az üzemek fia­taljai ezekbe jegyzik fel az észlelt balesetforrásokat, amelyeket aztán a műszaki vezetők segítségével fokoza­tosan megszüntetnek. Felújí­tották a korábban jól bevált „Baleseti totó kérdezz, fele­lek” vetélkedőket is. A gépesítés fokozására Bün­den üzemrésznek lebontották a teljesítendő tervet. Ezzel a fiatalok pontosan megisme­rik a rájuk háruló feladato­kat. A termelékenység növelé­sének emeléséért legfonto­sabbként a munkafegyelem meg­szilárdítását, a régi és az új, termelékenyebb tech­nológiák betartását tűz­ték célul. Mindegyik üzem felajánlást tett, hogy éves tervüket je­lentősen túlteljesítik. A trösztön belül lezajlott versenyt a napokban értékel­ték, s a három legjobb ered­ményt elérő üzem KlSZ-alap- szervezetét az igazgatóság pénzjutalomban részesítette Az első helyezett Kányás és Szorospatak öt-öt ezer forint jutalmat kapott, a második helyen végző Kisterenyei Új­lak és Tordas KlSZ-szerve- zete négy-négyezer forintot, a harmadik helyezettek, a Nagybátonyi Szolgáltató Vál­lalat Gépműhelye, illetve a mátranováki Csurgó táró K ISZ-szerveze te három-há­romezer forint jutalomban ré­szesült. Ezek az eredmények lel­kesítik most a tröszt KISZ-szervezeteinek tag­jait, hogy jobb munkával elérjék kitűzött céljukat, s az ez- évi versenyben az ország bá­nyászfiataljai közül az első három legjobb helyezés, egyi­két szerezzék meg. A KGST szénipari állandó bizottságának ülésszaka VARSÓ (TASZSZ. PAP): A KGST szénipari állandó bizottsága Varsóban április 8-. tói 12-ig megtartotta 20. ülés­szakát. amelynek munkájában Bulgária. Csehszlovákia. Len­gyelország. Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság. Románia és a Szovjet­unió küldöttsége vett részt. Megfigyelőkkel képviseltette magát az ülésszakon a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság is. Az állandó bizottság ülés- száka megvitatott egyes kér­déseket. amelyek összefüggés­ben állnak a KGST-tagorszá- gdk 1966-tól 1970-ig terjedő időre vonatkozó széni par fej­lesztési tervének összehangolá­sával. NDK-vevöszolgálat hazánkban Az NDK új gazdasági mód­szereinek megfelelően a nem­rég létrejött ipari egyesülé­sek ezentúl a külföldre szállí­tott áruk további sorsát is figyelemmel kísérik. Mos! Magyarországon is létrehoz­ták az első két vevőszolgála­tot az NDK-gyártmányú gép­kocsik, illetve traktorok és mezőgazdasági gépek karban­tartásának segítésére. Magyarországon már jelen- tŐB mennyiségű NDK-igyártimá- nyú gépkocsi és mezőgaz- sági gép van forgalomban, s a behozatal tovább folytatódik. Az idén többi között 2500 Trabant és 756 Wartburg gép­kocsi érkezik hazánkba, s vá­sárolunk az NDK-tól újabb 500 RS—0—9 típusú, úgyne­vezett eszközhordó gépet, amely 38 féle mezőeazdasági munkagép üzemben tartására alkalmas. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom