Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

W6S. április 9. péntek ff ö G B A D 5 Többet, jobbat, olcsóbban: 4 MEZŐGAZDASÁGBAN IS Állattenyésztő állatorvosokra van ssükség Az állattenyésztés fejleszté­sében lényeges feladat az ál­lategészségügy korszerű ten­nivalóinak biztosítása. A nagyüzemi állattenyésztésben mások a tartási módok és a takarmányozási eljárások, amelyek viszont más állat­egészségügyi szemlélet ki­alakítását teszik szükségessé. A nagyüzemben a korszerű me­zőgazdaság fejlődése nem az állatorvoslást, hanem a be­tegségeket megelőző védeke­zéseket helyezi előtérbe. En­nek a munkának előfeltéte­le, hogy az állatorvosok ala­posan részleteiben is megis­merjék a nagyüzemi állatte- nyéstéssel járó állategészség­ügyi tennivalókat. Az állat­tenyésztés termelékenységé­nek fokozása érdekében fi­gyelemmel kell kieérniök az állategészségügyi tennivalók­kal összfüggő költségek ala­kulását, és a megelőző intéz­kedések hatását az üzem jö­vedelmének alakulásában. Tehát a megelőző védekezési módszerek gazdasági hatásá­nak vizsgálatához, az állator­vosoknak bizonyos üzemtan! szemlélettel kell rendelkezni­ük. Kis parcellás termelési Vi­szonyok függvénye, következ­ménye volt a kisüzemi szem­lélet, amely az állatorvosok körében jelentkezett. Ez most már nem felel meg a köve­telményeknek. A kialakult szocialista gazdaságok nagy- üzmi szemléletet, közösségi tudatot és új erkölcsi, politi­kai felfogást követelnek. Ezen nem változtat az sem, hogy termelőszövetkezeteink egy része a termelés színvonalát és módszereit tekintve még nem mindenben felel meg a nagyüzemi követelményeknek. Az állatorvos jó vagy rossz munkája szorosan összefügg a jövedelmezőséggel. Minden elmaradt liter tej, elhullott csibe növeli az önköltséget. Sok betegség _ terjedését gyógyszeres kezeléssel, oltá­sokkal meg tudunk állítani. De a helyes megelőzéssel megtakaríthatjuk a gyógyszer árát Ugyancsak önköltség csökkentést jelent a szarvas- marha állomány gümőkór mentesítése, a meddőség, a felnevelés! betegség megelő­zése, a fiaztató, az istállók helyes építése, általában a megfelelően és időben alkal­mazott megelőzés. A szocialista mezőgazda­ságban az állatorvosok egyé­ni anyagi érdeke már ma is jobban kapcsolódik az állat- tenyésztés fejlődéséhez, mint a korábbi években .Az állat­orvosi feladatok sorendje az állatok orvoslása, megóvása és az állomány gyarapítása is más mint régen volt. Véle­ményem szerint az állatte­nyésztés minőségi fejlesztésé­nek állategészségügyi alapfel­tételei három csoportba so­rolhatók. 1. A termesztéstechnikai módszerek állatorvosi felada­tai: a mesterséges terméke­nyítés, a tenyésztési biztonság egyes kérdéseinek megoldása. 2. Az idült jellegű fertőző és parazitás betegségek szervezett felszámolása: ide tartozik a gümőkór, a brucel­lózis, a májmételykór, a kérődzője tüdőférgessége, a fertőző tüdőgyulladás. 3. A nem fertőző betegsé­gek: ezen belül különösen a meddőség megszüntetése, a mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos feladatok. A gyakorlat ma úgy veti fel a kérdést, hogy az állat­orvos olyan szakember legyen, aki nemcsak akkor áll a ter­melőszövetkezet rendelkezésé­re, amikor állategészségügyi kérdésekről esik szó. A gya­korlatban mind gyakrabban hallható az igény: a nagy­üzemeknek állattenyésztő ál­latorvosok kellenek. Az állat­orvos munkaterülete sok vo­natkozásban érintkezik más mezőgazdasági szakember, el­sősorban az állattenyésztő munkaterületével. így együtt­működésük természetes. Elő­fordul azonban, hogy sokszor versengenek egymással és ez kárt okoz a közösségnek. Véleményem szerint itt két tényezőt kell figyelembe venni. El kell fogadni azt a tételt, hogy az állatorvosi szakmának csak eszközei or­vosiak, de célkitűzései gazda­sági jellegűek. A másik do­log pedig az, hogy mind két szakember a mezőgazdaság azonos célkitűzéséért dolgo­zik, természetesen mindkettő a maga módján. Ezért az ál­lattenyésztő az állatorvosban ne csak olyan szakember! lásson, akinek legfőbb felada­ta a beteg állatok gyógykeze­lése, hanem olyan munkatár­sat, aki lényeges munkájának természetesen az állattenyész­tővel karöltve, a betegségek megelőzését tartja. Dr. Bemard Arthur Drégelypalánk A mustár jó támasztónövénye a bükkönyféleségnek A bükkönyfélék mákter­mesztésében néhány év óta visszaesés taoasztalható me­gyénkben. Termel Szövetkeze­teink idegenkednek termelésé­től. mert a gépi betakarítás nagy gondot jelent, azonkívül a termelés hosszú évek óta nem hozott megfelelő ered­ményt. Eddig ugyanis a hagyomá­nyos módszerrel termesztettük a bükkönyféléket úgy. hogy szöszösbükkönyből egy holdra 15 kiló vetőmagot vetettünk 80—85 kiló rozzsal, Pannon bükkönyből 20 kilót, búzából 80-85 kilót szórtunk a földbe, tavaszbükkönyből pedig hol­danként 40 kiló vetőmagot használva. 50-60 kiló zab vető­maggal keverten vetettük el. Ez a termelési módszer nem vezetett megfelelő eredmény­re. mert hosszú idő óta mind a három növényből hihetetlen alacsony termésátlagokat ér­tünk el. Ezt bizonyítja a kö­vetkező táblázat is: Szöszös­Pamnon­Tavasz­bükkönymag bükkönymag bükkönymag 1961. év 2 q 2 q 1,3 q 1962. év 1,2 1 1,4 1963. év 0,6 1,6 1,3 1964. év 0,6 0.6 2,7 A bükkönyfélék fényigénye« fény- és társasnövény igényes­növények a társ asnö vén vek ségét ki tudjuk elégíteni. pedig a zárt állományt nagvon kedvelik. Kísérletek igazolják, hogy a bükkönyfélék legked­vezőbb feilődése tiszta vetés­ben volt. Ennek hátránya vi­szont. hogy csapadékos május esetén túl buján fejlődik, meg­dől. majd lerogy. Ez a körül­mény a magkötést befolyásol­ja és lehetetlenné teszi a gé­pi aratást Több üzemi Kísérlet tanús­kodik arról is. hogy vannak esetek, amikor a szöf^ösbilk- köny időbeni lekaszálásával a saribükkönv kielégítő magter­mést ad. A tisztáin vetett ta­vaszbükkönynél is előfordul, hogy egyes években jó termést ad. más években viszont ép­pen az esős május miatt nem sikerül a termés. így a bizton­ságosabb maghozam elérése érdekében iavaslom. hogy a termelőszövetkezetek tovább­ra is tartsanak ki eey-egy ki- sebb mennyiségű támasztónö­vény alkalmazása mellett, amellyel a bükkönyfélék Ilyen meggondolásokból ki­indulva a mátramindszenti Mátragyönwe Termelőszövet­kezet az elmúlt évben mustár táimasztónövénnyel termelt ta- vasabükfcönyt. Egy holdra 40 kiló bükkönymagot és 2 kiló mustárt vetett el A termés 10,2 mázsa tavasZbükkönymag és 4,33 mázsa mustármag volt. Két menetben kombájnnal vé­gezték az aratást és a magvak szétválasztása csig&triőrrel tör­tént. A bükkönyfélék magter­mesztésénél a mustár támasz­tó növény új módszer. Szö- szösbükköny esetében is foly­nak próbálkozások ilyen te­kintetben. A saöszöst ősszel sűrű állománnyal vetik 40-50 kiló vetőmag felhasználásával. Tavasszal holdanként 2 kilo­gramm mustármagot vetnek a bükkönyre. A mustár ugyanis kiváló támasztónövénv. nem dől meg és így a gépi aratás lehetőségét biztosítja. Barlai Gábor flláhai képek Nem messze a híres pá­rád! gyógyfürdőtől egyemele­tes, szerény épület húzódik meg a hegyoldalban: a Mát­rai Erdőgazdaság központi irodája. Innen irányítják a 43 ezer hektár állami és a 25 ezer hektár termelőszö­vetkezeti erdő gazdálkodásét. Az erdőgazdaság nagyságára jellemző, hogy 103 Nógrád, illetve Heves megyei község közigazgatási területét öleli fel. Az erdők specialistái Az igazgató, Hangyái Tibor csendes beszédű, fiatal em­ber. Egy éve került Vas me­gyéből a Mátrába, de már olyan rajongással beszél a Cserhát vén szomszédjáról, mintha gyerekkorától itt él­ne. Csak az erdészek tudnak így beszélni, akik együtt él­nek az erdővel. Nekik is fáj, ha baj éri az erdőt, s örül­nek, mikor látják a fák nö­vekedését, a vad gyarapodá­sát. Pedig az erdész mindig csak fél munkát végez. Vagy befejezd, amit az elődje kez­dett el, vagy elkezd valamit, amit csak az utódja fejez be. Ilyen az ő életük. A röpke év tapasztalataiból is sok érdekeset említ az igazgató. A legérdekesebb az országosan egyedülálló mun­kaszervezet. — Mielőtt idekerültem, már foglalkoztak itt a szakosítás gondolatával, amit sikerült nagyszerűen kivitelezni — magyarázza. — Erdészeteket vontunk össze, kerületeket szüntettünk meg. ugyanakkor fakitermelési, erdőművelési részlegeket alakítottunk ki. Ezeknek az élére a legráter­mettebb kerületvezető erdé­szekből kerítettünk szakirá­nyítókat. A területük na­gyobb lett, de az új felada­tuknak megfelelően csak egyetlen üzemággal foglalkoz­nak, s ebben specialistává válnak. A szakosítást az erdőgazda­ság központjában mér régen megoldották, s valamelyest az erdészetnél is. Eddig ugyanis minden munka — a mag­gyűjtéstől a kitermelésig — a kerületvezető erdész kezében összpontosult. A növekvő szakmai követelmények ezt már nem teszik lehetővé. Ezért kellett a szakosítást kinn az erdőben is megvaló­sítani. A tsz-erdők érdekében Hangyái Tibor mosolyogva jegyzi meg. hogy ők már az időt is megelőzték. A termelőszövetkezeti er­dők érdekében kialakítottuk a szakirányítási körzeteket is. Az erdőgazdaság területén ti­zenkilencet, amely három­négy szakirányítási körzetet Szakosítás az erdőben foglal magában- Ilyen helyen a szakirányító erdész mellé egy műszaki vezetőt is alkal­mazunk. A mátraiak ezzel megelőz­ték az időt, mert az erdő­rendezések során a termelő- szövetkezetek birtokába ke­rült erdőkben tulajdonképpen csak október 1-től, tehált az 1965—1966-os gazdasági év kezdetétől tevékenykednek a közös gazdaságok. Természe­tesen pontos üzemterv sze­rint, az erdőgazdaság irányí­tásával. Ennek az irányítás­nak a rendszerét alakították ki a tizenkilenc körzettel, jó- előre. A szakosítás együtt járt egyes erdészetek megszün­tetésével . Az erdőgazda­ság területe átnyúlik a ml megyénkbe is. Három erdé­szet, a pásztói, nagytaátonyi és a nemti, nagyrészt me­gyénk területén helyezkedett el. Ezek közül a nemti erdé­szetet összevonták az erdő- kövesdlvel. Viszont a pásztói­hoz hozzácsatolták a gyön­gyöstar j árút. Vitathatatlan, hogy sokkal szervezettebb munkát lehet végezni az úi körülmények között. Jellemzi ezt az is. hogv az elmúlt gazdasági évet 1.2 millió forintos eredménvi avu­lással zárta az erdőgazdaság. Tavasz a Mátrában Ezekben a napokban nagy a tavaszi készülődés a Mátrai Erdőgazdaságban is. A faki­termelés változatlan energiá­val folvik. de benépesültek már a csemetekertek is. szor­galmas asszonvök. lányok sze­dik ki a földből a csemetét s készítik elő őket az ültetésre. Ilyenkor az igazgatónak sincs maradása az irodában. Hosszú írtakat tesz meg naponta, meg­látogatja a munkahelyeket — A f aki termeléssel nincs különösebb bai —- mondja — de elmaradtunk a faanyag szállításával. A csapadékos időjárás miatt húszezer köb­méter anyagot nem tudtunk elszállítani «de! rakodóink* ró]. Ennyivel maradtunk el az időarányos terv teljesítéstől. Február és március elején si­került tizennégy ezer köbmé­tert ledolgozni, de még mindig van tartozás. Pedig mindent megtettünk a hiányok pótlásá­ra. A Pásztói Erdészetben még éjszakai műszakban is folyt a munka. Szól Hangyái Tibor a kővet­kező nagy munkáról, az erdő­sítésről is. Náluk ez sem kis feladat. A csemeték nagy ré­szét már elosztották az egyes körzetek között. A termelőszö­vetkezeteknek igényeik sze­rint adtak csemetét — Egész éves erdősítési fel­adatunk több mint négyszáz hektár. Ebből csak keveset alig tizenöt százaléknyit tud­tunk elvégezni az ősszel — rnondia az igazgató. Az erózió ellen Szóba kerül a mátrai re­konstrukció is. amelyet né­hány éve kezdtek el a Mátra kopárosain. Ez a hatalmas munka nem egy-két évre szól. hanem több ötéves terv ideié­re. Természetesen minden év­ben folytatják a munkát, az anvagi lehetőségeknek megfe­lelően. Az idei erdősítésen kí­vül a mátraiak is hozzájárul­nák az ország fásítási akció sikeréhez. Ebijén az évben csaknem ötmillió forintértékű fásítást végeznék. A Mátrai Erdőgazdaság ha­talmas területen működik. Nagy. értékes vagyont bízott államunk a mátrai erdészekre. Évente százötven-százhatvan- ezer köbméter fát termelnek ki a Mátra hegyoldalain, lej­tőin. Többmillió csemetét gon­doznak féltő szeretettel, hogy évtizedek múlva zúgó erdők­ké növekedjenek. Ezek az em­berek tudják hogv a most ül­tetett erdői: alatt ők mór nem sétálnak vadra lesve. A gye­rekek. unokák kezébe kerül ez az örökség. Gazdag örökség Pádár András Sertéshizlalás Nemrégiben a korszerű gazdálkodásról hallottam vitát a rádióban. Nagyon érdekes volt az a rész, amelyben a takarmánykeverékekkel vég­zett sertéshizlalásról szóltak a szakemberek. Különösen azt hangoztatták, milyen elő­nyökkel járna, ha a termelő- szövetkezetek a sertéstáp II. helyett koncentrátumot kap­nának. Ez annyit jelentene, hogy nem kellene naponta szállítani a tápot s így a fu­varköltségen mintegy száz­ezer forintot takarítanának meg. Nálunk a termelőszövetke­zetek többsége már süldötáp- paá, vagyis sertéstáp I-el és nem hízótáppal, sertéstáp II- vel hizlal. Ugyanis a gazda­ságok főleg fehér hússüldő­ket hizlalnak, amelyek hat— hét hónapos korukra eürík a 110 kilogrammos súlyt. Így a fiatal állatok nagy növe­kedési erélyét jól kihasznál­ják, mert ébben az időszak­ban főként húst termel az' állat. A hús termeléséhez a megfelelő biológiai értékű fe­hérjét a süldőtáp biztosítja. Jól bevált módszer, ha a sertésszállós etetőterének kö­zepén elhelyezett onetetöt megtöltik süldőtáppal és a széleken elhelyezett vályúk­ban vízről, esetleg savóról gondoskodnak az állatgondo­zóik. Jó, ha télen lucemalisz- tet, nyáron pedig zöldlucer­nát is kapnak a sertések, mert ezzel kevesebb tápot fo­gyasztanak. Ez az etetési el­járás igen eredményes. Ta­pasztalataim azt bizonyítják, hogy a sertések így a ta­karmány 28 százalékát érté­kesítik. A gyors hizlalás pe­dig igen jó jövedelmet je­lent a közös gazdaságoknak. Nálunk a termelőszövetke­zetek nem naponta, hanem 10—14 naponként szállítják a tápot az ütemezésnek meg­felelően. Természetesen nem közömbös, hogy mit, mivel és hogyan keverünk össze. A tápanyagok egymásra való hatásának szerepe van a ta­karmányok biológiai értéké­nek kialakításában, a hiányo­san elkevert koncentrátum súlyosan mérgező lehet. Az otthoni keverés munkaerőt és gépi berendezést igényel, amelynek költsége a fent em­lített százezer forintos fuvar­díj megtakarítást terheli. Vé­leményem szerint abban, hogy egyes termelőszövetkezetek eredményesebb sertéshizialást folytatnak, mint némely ál­lami gazdaság, abban éppen az játszi!: nagy szerepet, hogy a termelőszövetkezeteket kész táppal látták el. Dr. Muraközi József A Nógrád megyei Gabona- felvásárió és Feldogozó V. állatorvosa Tatarozzák a pásztói kiskereskedelmi üzleteket A Pásztó és Vidéke Körze­ti Földművesszövetkezet már ebben az évben 80 kiskeres­kedelmi üzlethelyiség tataro­zását végezte él. A munkák­ra eddig 240 ezer forintot költöttek. Jelentős, 24 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a tatarozá­soknál a szövetkezet dolgo­zói és választott vezetőségi tagjai. Ebben az évben ösz- szesen 720 ezer forintot for­dítanak az üzletek karban­tartására, tatarozására. Pász- tón eddig már 30 kiskereske­delmi boltegység kapott új, tetszetős külsőt. Szépül a községi tanács melletti önkiszolgáló bolt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom