Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
IMS. Iprffis 9. Seda NÖGItAD Egymillió nyereség a százholdas kertészetből Tavaly a tervezettnél mint- problémáiról beszélgetünk, a gépkocsik Salgótarjánba egy háromszázezer forinttal Kétségkívül nemcsak gazdasá- szállítják, ahol a szövetkezeti jövedelmezett kevesebbet a gilag megalapozottabb a kér- gazda fejcsóválva tapasztalja, Szécsényi II. Rákóczi Ferenc tészet munkája, hanem az hogy áruját több mint kétszeres Termelőszövetkezet száz hol- időjárás is kedvezőbb az áron adják tovább a lakos- das kertészete, s emiatt jog- idén. Tavaly március utolsó súgnak. Nem véletlen, hogy a jgal marasztalták el a vezető- hónapjaiban még csak a vetöburgonyát, — mert annak séget a tsz-tagok. Az előző hajtatóházban dolgozgattak, kedvezőbb az átvételi ára — évben ugyanis három miiló- most teljes egyhónapos előny- szívesebben termesztik, mint nál többet költöttek a kerté- nyel, már a hollandi-ágyak- az étkezésit az Ipoly-völgyi szetre: egy korszerű ikerhaj- bol telepítik ki „szabadföld- termelőszövetkezetek, tatóházat és körülötte nyolc- re” a palánlák százezreit A paraszt ember, de a van hollandi-ágyat építettek. Noha melegágyi primőrökkel szövetkezet is mindig számot a hozzájuk tartozó vízikutak- nem foglalkozik a szécsényi vet munkája eredményével. A kai és csőhálózattal együtt. tsz április közepétől már ío— Ilyen befektetéstől tér- iyarnatosan jelentkezik Salgómészetesen hasznot is vár az tarján piacán salátával, zöld- ember — mondja Boros Bé- hagymával, uborkával majd la, a közös gazdaság főmező- paprikával és paradicsommal gazdásza. A ' *'**"' ” “** — A hiba abból adódott, hogy meggondolatlanul terveztük a kétmilliós hozamot. A beruházással nem készültek el időre, s lehetett sem a hajtatóházakat, sem a hollandi-ágyakat telepíteni. Az üzembehelyezési munkák késésének következszécsényiek például az idén a múlt évihez képest 50 százalékkal több hasznot, nyereséget akarnak és várnak a kertészetüktől. Tavaly 10 700 forint ráfordítás mellett, valamivel több mint ötezer forint nyereséget hozott a kertészet egy-egy holdja. is. A karalábé már növeszti gumóját, virágzik az uborka is a hollandi-ágyakban. A nógrádi iparmedence munkáslakta települései, mert ezek Idén a gyakorlott és jól kép- emiatt "nem zöldségei! ásására hozták létre zett kertészeti szakmunkások kertészetüket a szövetkezet- hozzáértése és a munka to- beliek, jóminőségű, korai vábbi gépesítése következtézüldárut kapnák. Kérdés ben már csak 10 ezer forint azonban, hogy a szövetkezet tében a primőrökről csaknem megtalalja-e számítását? teljesen lemaradtunk. Termé- Árpolitikánk visszásságai szetes a kertészetbeli jártassá- sok esetben gátolják ennek a gunk sem volt elég. kertészetnek is a kibontakozását. A tsz szakemberei mondr«vl.nn/<nnl ták el> ho^ idén nem termel- Kjgynőnapom r,ek paradicsomot a konzervelőnnyel ^ ,réf é.re/ a tavalyi J 2,50—3 forintos kilogrammonIdén jobb feltételekkel, ala- ksnd -P!ac.‘ ár,. ™®1.lett ~ p«abb gajdéi köriiltekin- «**« jS-ÄÄ« téssel kezdődött ráfordítást, de 20 ezer forint bevételt terveztek a kertészet minden holdja után. A tagság is ezt hagyta jóvá. Jóminőségi3, korai zöldáru A szövetkezet A holnap többet kíván Tanuló bányászok A mindennapi fárasztó termelő munka után sok bányász számára kezdődik a második műszak. Benépesednek az iskolapadok, tanulnak a felnőttek. A nógrádi bányák területén is mind többen vesznek részt szervezett állami oktatásban, vagy éppen szaktanfolyamokon ismerkednek az újabb technikával, technológiával. Az oktatást, a trösztnél, a bányaüzemeknél, az aknáiknál létrehozott oktatási bizottságok segítik. Az elmúlt évben a nógrádi bányáknál több mint 12 ezer 800 fő vett részt valamilyen szakmai tanfolyamon. Az idén 5700 dolgozó számára szerveznek különféle szakmai tanfolyamokat Ezenkívül igen jelentős az állami oktatás különböző formáiban tanulók száma is. Köztudomású, hogy elég nagy a bányáknál az analfabéták száma. Az elmúlt év már hozott eredményt. Négy alapismereti tanfolyamon mintegy 90 embert tanítottak Ki legyen a rossz fiú? köcök hazánkban. JÓ bizonyosság arra, hogy a szocializmus építésének előrehaladásával mindinkább a nép veszi át és végzi el az állami feladatokat. A téma, sajnos, megl ehetőin régi. Nem is az lepett hogy az egészen más oéfú tanácskozáson szóba került, hanem az, ahogy a község egyik Vezető embere felvetette. A közepesnek mondható szövetkezet elnöke szánté panaszkodva kifogásolta: társadalmi tulajdont ká- ... rosttó téesz-tagok elleni be- születhet adványunkat az ügyészség visszadobta. Intézzük el magunk, fegyelmileg... Szerintem ez nem helyes, húzódoznak tőle az emberek. Azt mondják: miért én legyek a rossz fiú? Különben is — folytatta — semmit sem kapunk érte— Valamit, valamiért. Nem igaz És különben is! Tisztei*» az igazságügyi szervek líoz- záértését, tárgyilagosságét, alaposabb körültekintéssel meghozott felmentés vagy elmaras.ytalás az efféle ügyekben rrjásutt, mint abban a közösségben, ahol a felelősségre voi/it embert mindenJci közelrcá ismeri. Úgy gondolom, 'őz-elnök vitapartnerem ennek igazságéban nem kételkedik. Gondolom továbbá, abban sem, úgy a magáról megfeleldke- Nem, nem igaz — aett személyt a leginkább vitába aaomnyombam az el- humánus s egyben nagyon al- bizonytalankodott téesz-elnök- kalmas eszköz segítségéve! kei, s ha rövid időre is. ki- meg kel1 fékezni, vissza kell fejtettem ellenérveimet. Q ------•••*“ t ürelmesen meghallgatott, egy valami azonban már akkor szeget ütött a fej*ermbe: a jelenlevő huszonöt-harminc résztvevő éppoly egykedvűen fogadta az ő „sérelmét”, mint az én ellenvetéseimet- Azóta is nyugtalanít a dolog. Mmuezetn1 a helyes útra. De hát hogyan? Hogyan, amikor „ettől húzódoznak az emberek”. Miért tennék, amikor ez számukra a szóban forgó faluban kényelmetlen feladat... Kényelmetlen valóban. Kímeg írni, olvasni. Közülük fJgttho«y vannak, nos, szomorú dolog táraaintöbben folytatják tanulmá- k.at ^ajldssal vádolni, kár mondható célja, hogy minél előbb minél jobb minőségű a port árut átvevő HUNGARO- árut vihessen a munkáslakta . ,, „ , Lit. FRUCT is — a konzervgyár települések piacaira. A piaci te csak egynegyedét adta a para- stand külsó oldalán álló vá- tohazbol mar ka*™ad®*? dicsőm kilójáért. így azután sárlók is tudják, hogy a pri- hpitik kl a nevelt p^ántá leszavazták Konzervgyári mórként és minőségi áruként zsenge tnövénymmtszlbadföldl P^cot” a szövetkezetiek, kiültetése is kezdetét vette a szövetkezet száz holdas kertészetében. — Most már reális a kétmilliós terv: a kertészeti brigádoknak meg van a gyakorlata, a szakmái hozzáértése. Száz százalékom haszonnal jelentkező zöldségfélékért többet kell fizetni, mint az „árudömping” idején. Ebben az összefüggésben nem egyébről, mint a jobb munkaszervezésre. gondosobb munkára alapozott, kedvezőbb értékesítésről, a jobb életet biztosító jövedelzőbb árutermelésről van szó. A minőségi termék — Az elsőrendű áruért, az ^ ___________exportképes termékekért az S zereztünk egy öntözöd egy »"* “ ■‘—w palántaül tető- és egy táptalaj- ugyanis mindig igényesebb elgyűjtő-préselő gépét, s a *°”*raK ^betbve teszik re- birálás alá Erre aiapozmúlt évi munka eredménye- szuKre monajait. ják az idén egy millió forinként, kertészetünk talajéra- Az is előfordul, hogy az ét- tos nyereségre tervezett, jét is jelentősen növeltük. kezési burgonyának 80—90 százholdas kertészetüket a Lenti László, a tsz főkerté- forintért veszik át mázsáját a Szécsényi IL Rákóczi Ferenc sze mondotta ezeket, miköz- szövetkezettől. Semmi más Tsz tagjai ben a kertészeti árutermelés nem történik azzal, minthogy Nagy Ferenc Üzemeink december teljesítsék az éves export tervet A városi export-bizottság felhívása Népgazdaságunk fizetési emelésén kell munkálkodni még kivitelre nem gyártott mérlegének stabilitáséban a Már csak ezért is fontos, cikkeket is bekapcsoljanak jövedelmezően exportálható hogy a műszaki fejlesztési külkereskedelmünk áramába, áruk termelésének különleges tervekben ez a feladat jelen- a városi export-bizottság jelentősége van. A külföldi tőségéhez méltó helyet kap- munkájának immáron egy piacokon keresett áruk eló- jón. esztendeje középpontjában állítása, az export-termelés Ma még nem kevés az áll, hogy az export termelés szüntelen fokozása jelentősen olyan export termékek, dk- jelentőségét, az ezzel kapcso- hozzájárul gazdasági helyze- kék száma, amelyeknek elő- latos feladatok megoldását tünk további megszilárdulásé- állítása nem eléggé gazdasá- általános érvényű, társadéhoz — míg annak elhanyago- gos és minőségükben is van mi üggyé emelje. Elmondhat- lása az egész népgazdaságot még kivetni való. A gyártás juk, nem sikertelenül. Azzal érzékenyen érintő károkat műszaki, technológiai szín- hogy az üzemeket ezidén is okozhat, vonal-emelésének tehát ok- erre ösztönzi, s a fejlődés, a Megyénk iparában is év- vétlen együtt kell járnia a további sikerek elől igyekszik ről-évre nagyobb szerephez minőség javításával, a válasz- az akadályokat elhárítani — jut a kivitelre kerülő termé- tők bővítésével, a kivitel és a újabb jó szolgálatokat tesz kék gyártása, de ez mégin- csomagolás tetszetőssé, ugyan- nemcsak a szóbanforgó üzekább vonatkozik Salgótarján akkor korszerűvé tételével, meknek, dolgozóiknak, de az [ tok az anyag elsajátításához. nyaikat. Mindezek ellenére az oktatási bizottságok sem találják kielégítőnek a jelentke- egyéninekzések arányát. Felmérések ' igazolják, hogy a bányászok körében sokan vannak, akik nem rendelkeznek a 8 általános iskolai végzettséggel. Az általános iskolai felnőtt oktatással kapcsolatiban is elég sok gond van. Nehéz a műszakcserék megoldása, viszont a délelőtti és délutáni oktatást nein tudták még megszervezni. Az itt-ott jelentkező nevelőhiány pótlására felmérést is készítettek, melyszerint 37 olyan mérnök és technikus van, a tröszt területén, akik különböző tantárgyak tanítását v állanák szükség esetén. Más a helyzet a különböző szakközépiskolákban. Az elmúlt tanévben a középiskolákban 70 dolgozó végzett. Jelenleg 49-en tanúinak ezen a fokon. Egyetemre 51, mérnök-közgazdász tanfolyamra pedig 12 dolgozó jár. A trösztnek 30 társadalmi ösztöndíjasa is van, a mérnökök mellett tanárok és orvosok is. Az oktatás másik területe a különböző tanfolyamok szervezése. Az idén 177 tanfolyamon több mint 5600 ember tanulhat. Ezek egvrésze a szakmunkások továbbképzését teszi lehetővé, más része pedig a több szakma elsajátítását. Az elmúlt évi tapasztalatokat itt Is érdemes hasznosítani. Ilyen például, hogy a tanfolyamot a lakóhelyen szervezték meg, tehát nyugodtál* légkörben, jobb feltételek: között készülhettek a vizsgára a hallgatók, m'nt amikor a gépkocsikat visszatartották. Színvonal növekedést eredményezett az a vájár tanfolyam is, amit Nagy- bátonyban a vájártanuló intézetnél rendeztek. Itt a szakoktatók is jól felkészültek, de az iskolai szemléltető eszközök is sok segítséget ieleetetiparára. A megyeszékhely Mind ezt méghozzá úgy, hogy nagyüzemeiben az export tér- közben^ csökkenjenek az áru melés a második ötéves terv előállítási költséged, négy esztendejében több, Hiába termel azonban kt- mint három és félszeresére tűnő minőségű árut egy növekedett. Ez is, de a to- üzem', ha erről a cikkről a vábbi növekedés szorgalma- piacon nem tudnak. A régi zása is szükségessé tette az mondás, mely szerint „a jó MSZMP Városi Bizottsága bornak nem kell cégér”, fél- rrrilf t.t működő export-bi- revezető az export ter- zottság életrehívását, amely- melés esetében is. Csak he- nek tavalyi sikeres tevékeny- lyeselni lehet az export bi- ségéről a minap beszámoltunk zottság szándékait és tevé- már lapunkban. Az export kenységét, amely máris je- tanácskozás — utalva az lentékenyen közelebb hozta l9G4-hen elért eredményekre, egymáshoz a termelő üzeme- valamint arra, hogy tavaly két és a külkereskedelmi sikerült megteremteni az vállalatokat S amelynek exporttermelés fokozását, tő- nyomán egy-egy tizem mű- k»létesítését szolgáló alapvető szaki, gazdasági vezetőinek feltételeket — felhívást tett mind több alkalma van kül- közzé. E felhívás azt a célt országokban megismerkedni* tűzi a város iparának dolgo- vásárló igényeivel. Ez utóbbi tói, vezetői elé. hogy idei egyébként nemcsak arra jó, export tervüket határidő »lőtt, hogy az igények ismeretében december 15-re teljesítsék. azokat könnyebb kielégíteni, A cél elérése érdekében az pedig tartóssá, sőt állan- mindenek előtt az export- dóvá teszi a kereskedelmi Cikkek előállításának műsza- kapcsolatokat. De mód nyílik ki, technológiai színvonal- arra is, hogy újabb, eddig egész népgazdaságnak. B. X gek, ahol ennyire egyertel- okozóként elmarasztalni. Ám muen tartja magát a „ne nem kevésbé kínos, ha vs- sz*_d. szám, nem fáj fejem” laki durván a tyúkszemünk- ®>ndolkodtesfnód. Hasonló- re lép, amit rendszerint nem képpen nem hagy nyugodni is hagyunk szó nélkül. Le az a gondolat sem, hogy fordítva a képletet: nem an- nyílt — egyébként korántsem nak kell tehát restelkednie u->. „ — állásfoglalásommal, akit megkárosítanak, hanem »inte színvallásra szólítottam a tettesnek. De feltehető úgy tói az egybegyűlteket, lévén is a kérdés: ha a megtévecí: olyan a probléma, amelynek tsz-tag történetesen nem a harmadik féle megoldása közösen termelt takarmányt, egyszerűen nincs. Zavar to- közpénzen vásárolt szerszámot dézsmálja, illetve tulajdonítja el, hanem dolgozó társa egyéb ingóságaira vet szemet, a kárvallott szégyenkezne-e elégtételt venni, vagy vábbá az is: higgadt — de nem hideg, saenvedéiymen tes — okoskodásom nyomén nem támadt-e a résztvevőkben olyan gondolat: könnyű a kibicnek, nemsokára vége vetetni érte? a tanácskozásnak, hazamegy. Bezzeg, ha itt élne köztünk. Nyilvánvaló, hogy nem. ennyire egyszerűnek ítéiné-e Nem, pedig a két dolog körn eg a helyzetet, s egyáfta- *®tt lényegbeli különbség Ián, ítéletét szeméibe monda- nincsen. A szövetkezet va- ná-e azoknak, akikkel dolgo- gyona a tagság közös mun- zik, nap mint nap találko- kájának, közös verejtékezésézik Nem tudhatom, volt-e, van-e visszhangja a téesz- elnök és a köztem lezajlott problémának. Örülnék, ha volna, még akkor Is, ha csunek gyümölcse, valamennyi tsz-tag boldogulásának létalapja. Ez az a valami, aminek védelméért, azt hiszem, külön bér nem jár. Nyitva maradt még egy pán a huszonöt-harminc ecv- kérdés, vitapartnerem számó- ber fejében, lelkében. ra s legproblematikusabb: Ki _ , ,,, . ^ legyen a rossz fiú? Kinek a Valamikor a «wlédembert, dolga — ha mégis kényel- ha az ispán vagy az intéző metlen volna — szót emelni feljelentette a csendőrörsön, a szövetkezeti tulajdon vámért bármily kis értéket eltu- delmében? A válasz egyetlen lajdonftott, tettét az akkori szóba sűríthető: Mindenkié rend megalázóan és kímélet- így, csakis így értelmezhető lenöl megtorolta. Ez volt a a közösért érzett felelősség, sorsa a munkásnak is, ha így, csak is így lehet mlnimá- kezet emelt a szentként óvott, Usra szorítani a társadalmi védelmezett magántulajdonra, tulajdon megcsorbítását, herEzt a politika!, gazdasági, er- ddIasat kölcsi rendet hazáinkban a A meg nem nevezett szó- történelem végkép elsöpörte, vetkezet dolgozóinak túünyo- Nem természetes-e hót, hogy rnó többsége becsületes ember, egyenes úton jár. Hiszem, hogy a közös fellépés erkölcsi súlya alatt eltűnik, szertefoszlik majd az a hamis és tartalmatlan előítélet, amely az egyik oldalon türelemre vagy meghunydsz- kodásra kárhoztatja a gazdát, a másikon pedig egyenesen biztosítja, bátorítja a tolvajt. a nép államának megannyi jó Intézkedése között szerepel annak törvényben megfogalmazott kimondása is: a kisebb súlyú cselekmények elkövetőjét vonja felelősségre az a közösség, amelyhez a hibát vétő állampolgár tartozik. A népi ülnökök széles hálózatán túl ma már sok ezer társadalmi bíróság műAndrás Endre A mátraverebélyi Március 15 Tsz-ben Mengyi József, Senor István, Jakubovies Pál, Teleki Antal és Galbács Gyula fogatosok’ árpa alá fog ásol nak. Munkáink nyomában a vetőgépek azonnal megkezdték az árpa vetését is
