Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-28 / 99. szám
1965. április S8. szerda. HÖGBAn 3 Újítók és újítások Aktuális munkák Két szövetkezet Egymás segítésével Kettőjük neve gyakran sze- _ Néha viszont akárhogy majd be. A higanygőz beszírepel a Nagybátonvi Szolgáltató Vállalat újítási előadójának naplójában. Egyikőjük Szűcs István, a TMK részleg vezetője, társa. Kővári Ottó pedig elektrotechnikus, a tekercselő próbaüzem vezetője. Közös újító tevékenységük kezdetére lev emlékeznek: — Én aikkor is párttitkár voltam, amikor először dugtuk össze lejünket, hogy újiít- sunk — kezdi Szűcs István. .— Ér. nedig akkor üzemi is aikariuk felvázolni gondolataimat, sehogyse megy — mondia nekikeseredve a technikus. De ez is hozzátartozik az úiítósorshoz . . . Panaszkodnak? Nem. Csak saiát példájukon keresztül akarják óvni. tanítani azokat., akik a fvors siker reményében akarnak ujno üstökösként feltűnni az életben. Pedig ők aztán ionosán dicsekedhetnének sikereikkel. De nem levasal célzó újításuk pedig a bányászok egészségvédelmét szolgálja. Nemrég került az úji.-ási naplóba az az elképzelésük, mely szerint a villamosmotorok forgórészét poliészterrel kellene bevonni. — Több nincs? kérdem tréfásan. — De van. Méghozzá kettő... — válaszol magabiztosan a oárttltkár. miközben a soron- követikező újításukra mutat... bizottsági titkár voltam szól Kővári Ottó. — Azóta sem hagytuk el egymást. — mondják mindketten. Ök is. akárcsak sok más társuk, hosszú ideig töprengenek. vitatkoznak és számtalan könyvet olvasnak el, mire végleges formába öntik 1ó gondolataikat. De még ekkor is érhetik váratlan meglepe- ( lések az embert. szik. Helyette inkább —nrénven. de mégis melegen szólnák elfogadott, illetve most készülő úiításaikról. Az egyiknél 54 ezer forintos megtakarítás várható. A másiknál már működik a kísérleti példány. Ebből a típusból Vízválasztón. Zagyván. Mát- ranovákon. Kazáron építenek De lesz több is — mosolyog. Úgy ismerik őket. hogy egviktik sem szeret nagyot mondani. Ha pedig azt állit- iák, hogy több is lesz. arra mérget lehet vermi. Búcsúzóul még annyit mondanak; bár most más beosztásban dolgozunk, de továbbra sem haevluk el egymást. Venesz Károly A két újító, akiket a trösztnél megtartott legjobb újítók tanácskozásán is jutalmaztak Vegyszeres gyomirtás a kalászosoknál A kalászosok vegyszeres gyomirtása jelentős művelet, gondos előkészületeket igényel, mert a munka ideje egybeesik a tavaszi növényvédelmi munkák csúcsával. Az időjárás esős és a gondokat is csak növeli, hogy rendkívül kevés idő alatt kell elvégezni a vegyszeres kezelést. Alapvető követelmény, hogy a vegyszerezést akkor végezzék a gazdaságok, amikor a gabonavetés magassága elérte a '15—20 centimétert, a gyomnövények pedig három-négy leveles fejlettségi állapotban vannak. Ez az idő általában április közepétől május közepéig tart. A 25 centiméternél nagyobbra nőtt gabonában már nein érdemes permetezni, mert a gyomok nagy része is megerősödik és ellenáll a vegyszer hatásának. A kalászosom vegyszeres gyomirtása nagyarányú szervezettséget igényel, különösen most, amikor gyakran esik az eső, amely a kalászosok fejlődését meggyorsítja. így előfordulhat az is, hogy az őszi gabonavetések egy részében a növények fejlettsége miatt nem lehet elvégezni a vegyszeres gyomirtást. Ilyen esetben a rer :!elkezésünkre álló rövid idő alatt elsősorban a kései vetésű őszi kalászosokat és a felül nem vetett tavaszi árpavetéseket kell vegyszeres védelemben részesíteni. A tavaszi gabonafélékben, a sörárpa kivételével, a hormon- hatású Dikonirt készítménnyel Irtjuk a gyomokat A sörárpa érzékeny a Dikonírtra., ezért gyomtalanításához más vegyszert használunk. A termelőszövetkezetek és a megyei Növényvédő Állomás tulajdonában mintegy 75 permetező gép van és ezekkel a gépekkel 21 ezer hold őszi gabonavetés gyomtalanítását tervezik a közös gazdaságok. A munkához rendkívül rövid idő áll rendelkezésünkre ezért csak a nagyobb teljesítményű gépek használhatók gazdaságosan a gyomirtó vegyszerek permetezésére. A gépek megfelelő kihasználásához az szükséges, hogy. valamennyi szövetkezetben tervszerűen végezzék a permetezés munkafolyamatait, megszervezzék a munkát, azt Is hogy a termelőszövetkezetek egymás között szoros kapcsolatot alakítsanak ki a vegyszerezés ideje alatt. A termelési költségek csökkentésének, a nagyobb terméseredmények elérésének egyik eredményes útja a permetező trágyázás. Ez az új módszer első ízben kerül bevezetésre Nógrád megyében, amikor is a Dikonirtba kevert Karbanidot egy munkamenetben permetezik ki a kalászosokra. Barlai Gábor jó házassága AZ EGYrXÁZASDENGELEG1 Kossuth Tsz sziráki üzemegységének vezetőjét elküldték az egyéves iskolára Pécelre. Ilyen hosszú időre vezető nélkül nem maradhat egy üzemegység, ezért felkérték Bányász Jánost, vegye áti egy évre az irányítást. Bányász Jánosnak bármennyire is jólesett a bizalom, nagyon meglepte. Nem volt ő sem brigádvezető, sem csapatvezető, hanem csak egyszerű, de nagyon lelkiismeretes dolgozója a tsz-nek. Az igaz, hogy mindenhez ért. Növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, kertészethez. Legutóbb Kaluzsa Istvánnal, a kőművessel dolgozott együtt az ácsmunkát végezte. — Már minden voltam a termelőszövetkezetben, csak vezető nem. De erre nem tartom alkalmasnak magam. Öreg vagyok már — tiltakozott. A tagok is, a tsz vezetősége is, határozottan kérte, hogy vállalja el a megbízatást. Azóta is olyan lelkiismeretesen végzi a munkát, hogy panaszt még keresve sem találnának rá. Pedig most nagy a megpróbáltatás. Hatszáz hold a szántójuk száz emberre, akiknek legtöbbje hatvan éven felüli. A gabonafélék vetésével rendben is volnánk, java részét elvégzi a gép. De a többi!... Az eső után, amikor fel- szikkadt egy kicsit, Bányász János végigjárta a határt. Gyönyörű a vetés. Az eső mintha húzná kifelé. Ha megszikkad, elvégzik a vegyszeres gyomirtást is. Gépet kaptak, csak egy-két kisegítő emberre van szükség. A nagyobb gondot a szőlő okozza. Mert SZIRAK HIRES a jó bor- termésérőL Erő, zamat van a borukban, ősi hagyomány a szőlő-termelés Szirákon. Mikor egyesült a két tsz, elosztották, hol mivel érdemesebb foglalkozni. A szirákiak erős- köcftek az ősi jussért, a szőlő- termelésért Készítettek is egy tervet, amely arról tanúskodik, hogy 1970-re Szirákon száz holddal megemelik a szőlőtermelést Ha most elmaradnának a tavaszi ápolássá.', mit gondolnának a dengele- giek a szirákiakról. Ezért minden erőt aira összpontosítanak, hogy elvégezzék a közös művelést. Iparkodni kell, mert a háztáji szőlőre is időt kell adni. Van egy új településük, ott még pótolni ke’l a kipusztult tőkéket Bányász nagyon jó barátságban van Kaluzsa Istvánnal, aid most a párttitkári tisztséget viseli, vele osztja meg új gondjait. A napokban is határjárás után vele tanácskozta meg, mit tegyenek. Számolgatták az erőket, de bárhogyan törték a lejüket úgy találták, hogy a saját erejükkel a pótlást már időre nem tudnák megoldani. — Látod István, itt az ereje az összefogásnak! Segítséget kérünk a dengeiegicktóL ígérték, hogy szívesen jönnek — magyarázta Bányász. Szirák és Dengeleg összefogása nagyon jó házasságnak bizonyult. Dengelegen sok a munkaerő és a hozzáértőkben sincs hiány. A szirákiakra sem lehet panasz, mert ott is kiváló emberek élnek. I-Ila- vacska János messze vidéken híres szőlészeti szakember, és ifj. Szpisák Pál pedig híres állatgondozó Az ö kezükre fizták a 109 növendéket. És a száz tsz-tag közül még számos jó dolgos embert lehetne felsorolni. MINDENESETRE Kaluzsa segít mozgósítani mindenkit, hogy idejében elvégezzék a munkát, amely ilyenkor nagyon magasra tornvosodik, ha elmulasztanak egyetlen határnapot, egyetlen munkamenetét Is. — Ha már megbíztak, végezzük el a munkát becsülettel — ezt tartja az öreg Bányász is. A szirákiak miatt nem is kell senkinek nyugtalankodni, nem maradnak adósai a földnek. B. Gjr. Inkább társadalmi, mint rendőri feladat Ellentétek a Péeskő utcában — Lépések a megoldás felé Művész sosem állítaná egymás — Aki újításra adia a felét, az számoljon a kudarcokkal is, mert enéikül nem megy — magyarázza az elektrotechnikus. A oárttitkár egyetértőén bólint. Nem csoda, hisz egvütt szenvedik át. viselik el az alkotás minden gondiát. baját, de egvütt osztoznak a sikerben, az ezt követő örömben. Az egyik újításuk olvasás közben, a másik a munka hevében. a harmadik szakmai vita során, a negyedik oedig ..véletlenük’ születik meg. úgy mint . . . De ne vágjunk elébe a dolgoknak. Hallgassuk meg. mit mond a oárttitkár. — Elmerülve ballagtam a gének között, egvszercsak arra leszek figyelmes, hosv az aknákban rengeteg a fémforgács. amelyet lassan, körülményesen szednek ki. Egy pillanatra megálltam és elgondolkodtam. Nem lehetne ezt másként — kérdeztem önmagámtól? Dehogynem! Ügy, ahogy Dunaújvárosban láttam. Mágneses kocsimegoldással. Kevesebb segédmunkás kell. gyorsabb a munka és már szedés közben külön lehet válogatni a színes fémet a vasforgácstól. Máskor meg Csak a témát mondia el kollégájának. aki raizban vázolja fel a megoldás lehetséges módjait, kiszámítja a műszaki mutatókat, maga elé kénzeli a gén működését. De még ez sem elégséges. — Sokszor a helyszínen dől el, hogy jó. vagy rossz volt a számításunk. Előadódik, hogy menetközben jövünk rá a hibára. Ilyenkor eav nercig sett! késlekedünk, gyorsan kijavítjuk — Vallja t*e a Párttitkár. -mellé oly kiáltó ellentétben a tűnő múltat s elevenedő jelent, amint azt az élet tette a salgótarjáni Pécs- kő Utcában. A hegy lábánál modem távfűtéses épületek, az oldalban viskók. Szinte csoda, hogy le nem csúsznék a meredekről, amelybe kapaszkodva egymáshoz karnyújtásnyi közelségbe zsúfolódnak. A telepet kétszáznegyvenhét cigánycsalád lakja, kereken ezerháromszáz gyerekkel. Több a játéknál Az utóbbi hetekben aggasztó hírek érkeztek a Péeskő utcából. — Cigány suhaneók kőzáporral támadtak rám — panaszkodott a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, egyik éjjeli őre. — A múltkor önök meg is írták, hogy ebtien a környezetben képtelenség a társadalmi tulajdon és a magunk biztonsagát garantálni. A javaslat napvilágot látott, azóta majdnem agyondobtak. — Általános iskolás fiamat a homlokán sebest tette meg egy cigánygyerek — panaszkodott egy fiatal mama. — Elszaladt. Fussak utána? Még engem is megvemé- nek. — Két kisgyerekem alól Péeskő utcaiak húzták ki a háromkerekű játékot — told.i a meg egy családapa. — Megint ott a két fekete kandisznó! — méltatlankodik egy házfelügyelőnő. Az egész város területén még kellene tiltani a sertéstartást! Házról házra... A panaszokat, észrevételeket ismertettük az illetékesekkel. Első útunk — mivel a panaszlottak javarészt gyermek- és fiatalkorúak —. a BM városi-járási rendőrkapitánysága ifjúságvédelmi előadójához vezetett. — A közrendet, a társadalmi tulajdont féltők felháborodása jogos — mondotta a rendőrtiszt. — A problémát ismerjük. Tavaly az első negyedévben harminc szülőt és négy- fiatalkorút, ez év első negyedében huszonhat szülőt és öt fiatalkorút részesítettünk jegyzőkönyvi figyelmeztetésiben. A legutóbbi negyedévben, szintén csak a városiján, szülők részére tizenhét, fiatalkorúak számára két jogpropaganda előadást tartottunk. A márciusi előadások egyikére a gyermekükkel legkevesebbet törődő szülőket személy szerint, írásban hívtuk meg. Munkánk segítésére a városi KISZ- bizöttság és a nőtanáes az elsősorban hívatott a társadalmi szervezetek közül. Meggyőződésem, hogy mindkettő többet tudna nyújtani annál, amit eddig adott. A magam részéről, hivatali kötelességemen túlmenően is készséggel támogatnék minden, a Péeskő utcai prol>- lóma megoldására irányuló tévéIcGnysGoöt. A rendőrkapitányság helyettes vezetője így nyilatkozott! — A környékbeliek méltányos óhajának eleget téve a Péeskő utca táján sűrítettük a járőrözést. S mivel Salgótarján nagy részén megszilárdult a közbiztonság, a veszélyeztetett környéken a j árőrszolgá- latot tovább erősíthetjük. E mellett a közrend tekintetében ki nem elégítő területre polgári ruhás nyomozókat Is irányítunk. A rendőrség az arra okot szolgáltatókat előállítja majd a kapitányságra, sőt őrizetbe is veszi. Mindent, ami rajtunk áll, igyekszünk megtenni. Teljes sikert azonban csak a társadalmi és hivatalos szervekkel, a lakosság nagyobb, becsületes hányadával összefogva érhetünk el. A sertéstartás kérdéséről a városi tanács vb-titkárával és az igazgatási osztály szabálysértési előadójával beszélgettünk. Az előbbi elmondta, hogy a Péeskő utcában — országos érvényű jogszabály és a település jellege miatt — a sertéstartást megtiltani egyelőre nem lehet. Az utóbbi megadta a saját reszortjára vonatkozó felvilágosítást: aki a lakóházak között ténfergő sertéseket lát, tulajdonosuk ellen tegyen szabálysértési feljelentést. Az esetleg eredménytelen figyelmeztetésit előbb kisebb, majd nagyobb összegű bírságolás követi. Az EM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatának főmérnöke elismerte, hogy a megsebesített éjjeli őr mindkét aggodalma alapos. Az is, amely saját személyi biztonságára, és az is, amely a társadalmi tulajdon megőrzésére vonatkozik. „Segítünk, hogy segíthessenek rajtunk“ Társadalmunkban — törvényeink szerint 1— semmiféle faji megkülönböztetés nincs. Igen-igen szükséges idejében felfigyelni, nehogy a szivekbe beszivárogjon a gyülöl- köd-'-'i mérge. Nagyon nehéz eltávolítani onnan! A márciusban megjelent, a telepek gyorsabb felszámolásáért alkotott rendelettel megadta a lehetőséget a kormány. Azon a héten, amikor ez a rendelet megjelent, eljött ide a cigánytelepre az 1. számú pártalapszervezet titkára, s elmondta az ittenieknek, miről van szó — emlékezik Gabona Ferenc tanácstag. >— Együtt írtuk össze azok nevét, akik az akcióban részt kívánnak venni. Ügy ötvenen lehetnek. A városi tanács-vb ebben az évben tizenöt családot tud telekhez juttatni; jövőre harmincat, de ha a vb-elnökhelyettes fáradozása sikerrel jár, hatvanöt. Ki-ki ott választott telket, ahol a legmegfelelőbbnek találta: a Művész- telepnél, Bagdyason, Zagyvapálfal- ván, vagy az Eperj »-telepen, Nagy- családos. kiskeresetű emberek vagyunk. Sándor István tpítóstechm- kus a mi kedvünkért, társadalmi munkában módosította a típusterveket. Így hetvenkét-, hetvenhat- és nyolcvanhatezer forint helyett ötvennégy, ötvennyolc, illetve hatvanötezer forintért építkezhetünk. A Lakáskarbantartó Ktsz kibővítette a jogszabályban biztosított, kedvezményt. Most azon fáradozunk, hogy minél több cigány szerezze meg a kedvezményes építésre jogosító folyamatos munkaviszonyt. Ezzel Igyekszünk segíteni azoknak, akik mirajtunk segítenek. A városi tanács vb még ebben az évben megnyitja a cigányóvodát. Területet biztosít, hogy a gyermekék szabadabban futkározhassanak, de ne kényszerüljenek unalmukban a városban csavarogni. A kbzísták „Ifjú gárda” néven reggeltől estig működő szolgálatot szerveznek. Az ügyeletesnek nemcsak a játszótér rendjének fenntartása lesz a dolga, hanem az is, hogy a telepi gyermekek elkóborgésát megakadályozza. A kiszdsták ifjú gárdája május elsején mutatkozik be. — Másfélszáz esztendős ez a telep, így tudják az öregek — említi Gabona Ferenc. — Sokan szelhetnénk, sőt akarjuk, hogy jövőre ti-, zedannyi se legyen. De rendje, békéje sokkal előbb... Borváró Zoltán .iiiHiiitiimiimmi'ümnm! ............................................................mim.............................................................................................................................................mimilimnnmimmim,......immimmiiimmimmiimmiiimimmiiiim..........................................mm........................................... É ljen a társadalmi haladás élén járó, forradalmi harcokban edzett magyar munkásosztály!
