Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

1955. április 23. péntek.' NŐGBín 5 Többet, jobbat, olcsóbban A MEZŐGAZDASÁGBAN IS Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei A megyei tanács, az Állami Biztosító, a MÉSZÖV és a Nógrád Szerkesztőségének „Többet, jobbat, olcsóbban a mezőgazdaságban is” című pályázat március 31-gyel lezá­rult. Azokat a pályamunkákat azonban, amelyeket március 31~í dátummal postára adtak, a bíráló bizottság figyelembe veszi a díjak odaítélésénél. Ezalatt az idő alatt jelentős számú pályamunka érkezeit szerkesztőségünkbe, amelyek feldolgozása és közlése még tart. Ahogy azt időközben a bíráló bizottság megállapította, eddig a legtöbb megvalósít­ható javaslat a Sziráki Állami Gazdaságból érkezett. A pályamunkákban a javaslatok egész sora található, amelyek a gazdálkodás szinte valamennyi ágazatára kiterjednek. Megvalósításuk százezreket jelentene a népgazdaságnak, s az állami gazdaságnak is. A Szirákról érkezett írások közül bocsátjuk most az olvasókelé az alábbiakat Szervezzük tervszerűen a szállítást Mezőgazdaságunkban mind zését tenné lehetővé. A nagyobb lehetőség kínálkozik a megépítéséhez szükséges gát ösz­vegvszeres mázunk a gyomirtást alkal- magborsótáblákoru belterjes gazdálkodásra. Leg- szeg számításaink szerint nem továbbá a kukorica termő te- alaDvetőbb feladataink közé egészen 200 ezer forint, rületének közel kétharmadán, tartozik, hogy egységnyi terű- Ugyanakkor az öntözött terű- E munkálatok elvégzésével le­letről a legmagasabb hozamot leteken nő vek dne a termés, a lentős költségmegtakarítások­biztosítsuk. gépesítsük a tér- kialakított tóban _ haltenvész- melési folyamatokat, az áruki- lésre lenne lehetőség. így a kai és még jelentősebb ter­méshozam növekedésével szá­bocsátás ütemes növelése és az Sát beruházási összege egv év molhatunik. A rendelkezésünkre álló gé­hogv főképpen GAZDASAGUNK 15 kilo­méterre fekszik a legközeleb­bi vasútállomástól, s a telep­helyek is meglehetősen nagy távolságra esnek egvaiástól. Egy-egv évben több mint 650 vagon ipari anyag, termény és egvéb áru érkezik hozzánk va­súton. Mi is mintegy 35U vagon árut küldünk az államnak, kü­lönböző társaseazdaságoknalk. Ugy anakkor csaknem 1400 va­gon terményt szállítunk be a határból betakarítás idején. A központi takarmánykeverő üzemből évente 380 vagon abrakot szállítunk ki az állat- tenyésztő telepekre és r_ian mintegy 1300 vagon trágya ike­rül ki a szántóföldekre. Mind­ezek azt bizonyítják, hogv gaz­daságunkban érdemes foglal­kozni a korszerű szállítás szer­vezésével. Bérszabálvzatuník szerint a rakodómunkásoknak mindez mázsa fel- és lerakott áruért 90 fillért és minden megtett kilométerért 15 fillért fizetünk. Ezekkel a bértételekkel szá­molva a fenti árumennviségek átlagosan 8 kilométeres szállí­tása évi 413 ezer forint mun­kabért igényel, amelyből a rakodási bér 379 ezer forint. Ezéket a költségeket termé­szetesen a hagyományos kézi rakodási módszer figyelembe­vételével számoltuk. Ha a szem esterményeket. és az ipari anya0okát billenő rak­felületű pótkocsival szállítiuk. a nagyobb teriedelmű árukat például a szénát, szalmát, ku­koricaszárat nagv magasítóval, két pótkocsis erőgéppel szállít­iuk. a trágyát pedig géppel rakjuk föl és trágyaszóró ko­csival szórjuk ki, a rakodási költségek évi 138 ezer forint­tal csökkenthetők. A KÖLTSÉGEK további csökkenését jelenti, ha az úgynevezett nem utazó rako­dómódszert szélesebb körben alkalmazzuk. Ebben az esetben a rakodó munkások egv részét a felrakás, kisebb részéi nedig a lerakás helvéo foglalkoztat­juk. A szállítást végző jármű­vön ebben az esetben csalt a felelős vezető tartózkodik. Je­lentősen rövidül a rakodási idő. egv-egv dolgozó több árut tud mozgatni, s így keresete nem csökken. Mégis a kilomé­ter pénzből egv évben úiabb 6 ezer forintot takaríthatunk meg. Jelentősen csökkenne a szállítás közben előfordulható balesetek száma. Ez a mód­szer természetesen csak ott. s akkor kifizetődő, ha nagytö­megű áru szállításáról és hosszabb, folyamatos munká­ról van szó. Ezek a módszerek végsőso­ron az éves szállítási munka­bérköltségeknél mintegv 140— 150 ezer forintos megtakarítást tesznek lehetőj/é. Természete­sen a korszerű szállítás meg­szervezése alapos előkészítést követel. A legfontosabb tenni­való egv egyszerű menetgrafi­kon elkészítése. Ennek segítsé­gével fievelembevéve a szállí­tó járművek sebességét. a szállítási távolságot és az út­viszonyokat. meghatároz __iuk a szükséges járművek szamát úgv. hogv a rakodásnál ne le­gyen tétlenül álló jármű. Ter­mészetesen a szállító jármű­vekhez kell igazítani a rako­dómunkások számát és a szük­séges segédeszközöket is. NAGYTÖMEGŰ SZÁLLÍ­TÁS esetén gondolni kell arra is. hogv legalább eev tartalék- járművünk legven. amelv közben egyéb murikát is végez­het a kiinduló állomás közelé­ben. Csak nő a teljesítmény, ha a szállításnál váltott pótko­csit alkalmazunk, mert lev vi­szonylag kevés erőpénoel. nagymennyiségű árut mozgat­hatunk meg Körmendi Sándor önköltség folyamatos csökken- alatt többszörösen is megtérül- tése érdekéiben. A Sziráki Állami Gazdaság­ban az árukibocsátás az el­múlt négy év során kétszere­sére növekedett, s ez több te­rületen ielentős önköltség csökkentést eredményezett. Le­hetőségeinket azonban mér korántsem használtuk ki ilyen tekintetben. A hozamok növe­lése és a költségek csökkenté­se megköveteli, hogy az öntö­zéses komlótermesztésen túl­menően. egv hordozható öntö- zősziváttvú és hordozható cső­vezetékek felhasználásával már az idén A hozamok növelésének ál­landó és kimeríthetetlen for­rása a terveket, elgondolásokat oesítésre fordítható összeget valóra váltó dolgozók öntuda- az Mén úgv használjuk fel. tos munkája, szorgalma. A leg­az állattenyésztési munkákat gépesítjük. jobban megtérültő beruházás a dolgozók szakmai tudásának növelése és ezt igen fontos fel­adatnak tartják gazdaságunk­ban is. A rendelkezésünkre ál­ló eszközök, anyagok és beren­dezésék okos. célszerű kihasz­nálásával természetesen páro­sítani kell önitatókat vásárolunk és gé­pesítjük a trágya kiszállítását az Istállóból. Szeretnénk ha a gépek segítenék a tömegta­karmányok kiadagolásában is. a Csehszlovákiában látott megoldások alapján. Azokon a területeken, ame­lyeken vegyszeres gyomirtást Mindezek ígv együttesen höz­et dolgozók anyagi érdekeltségét is. rendszeresen öntözzük alkalmazunk, elvégezzük a zák meg a várt eredményt. kalászosok lorobtrágyázását is. a közel 70 holdas új telepítő- továbbá a fertőizött területe­termésthozamok. az áruterme­lés állandó növelését, az ön­sű szőlőket is. Ugyancsak le- ken a fabonapoio.ska elleni vé- költségi mutatók csökkentését. hetőség van a vízforrások kör­nyékén elterülő takarmánv- termő területek öntözésére. E területek növényvédelmét és a növényzet lomibtrágvázását az öntözéssel eevidöben megold­hatjuk. E javaslat megvalósí­tása ielentős segédüzemági ka­pacitást és munkaerőt szabadí- lana fel. Az igv jelentkező ho­zam növekedés és költségmeg­takarítások évi összege, az előzetes számítások alapién meghaladja a 600 ezer forin­tot. dekezést is. Hasonlóképpen Cs. Nagy László Talajtakarás a szőlőkben Azokon a hegyoldalakon, ahol gépi művelés nem alkal­mazható, a szőlőtermesztés visszafejlődőben van. Kézi munkaerőre számítva, ma már nem telepítenek szólót ezeken a területeken . Pedig ezek a régi, hagyományos aprított a szóló A palántául tetőgéo alkalma- szőlőtermelő hegyoldalak zásával kiültetésre kerülő do- most is hasznosíthatók lenné- hánvoalánták beöntözését az nek. E nehéz gond megoldá- eddiEi kézi locsolás helvett sát jelentené a talajtakarás, ticvanosak megoldhatjuk a amely a szőlőtermesztésből hordozható öntöző berendezés- teljesen kiiktatja a lalajmun- sel. Biztosabb így a dohány- kákát. Á takarmány hasznosítása Az előző évi aszály miatt országszerte nagy volt a ta­karmányhiány és így az állat­állomány áttel éltetésé igen sok, gondot okozott. A szak­szerű takarmányozást leg­többször nem tudtuk foiztosí- tami, s így csökkent az állat­tenyésztésiből származó bevé­tel is. A, múlt év tapasztala­tain azonban okulnunk kell és már most folyamatosan fel kell készülni a következő év­ié. Az állatok téli fehérje és vitamin ellátása állandó gondját képezi az állatte­nyésztőknek. A répafélék ter­melése és téli tárolása igen nehéz, különösen akkor, ha korán beköszönt az esős ősz. Nagyon jó szolgálatot tesz a lucemaliszt. Ez kis fáradság­gal, megfelelő gondossággal házilag is elkészíthető. A lu- cemalászttel nemcsak a fe­hérje és vitaminszükségletet biztosítjuk, hanem pótoljuk a hiányzó abrakot is. Már a lu­cerna első kaszálásából hideg- íevegős, vagy állványos szá­rítással biztosítsuk azt a szé­namennyiséget, ami a várható szükségletet fedezi. Amikor a darálót másra egyébként sem használnánk a lueemaszénát meg is darálhatjuk. A lucer- 0 _ m _ nahszt ^ó^^tároiható és bár- ^ fakarrtíámfozasi konsßgßkßf termelt takarmányt Is ide szállítják. A jó táperóben lé­vő területeket aztán másod­vetéssel tovább hasznosítjuk. A szállastakarmányokat és a szalmaféléket amennyire gé­pi kapacitásunk a munkacsú­csok ideién megengedi azokon az állattenyésztő telepeken kazlazzuk be, ahol majd fel­használjuk. Ezzel a téli ta­karmányozás költségeit je­lentősen csökkentjük. Javas­lom a gazdaság vezetőinek, hogy a következőkben a ta­karmányrépa termőterületét is a majorok közelében he­lyezzük el. Sertéstenyésztésünkben igen nagy kárt okoz, hogy az anya­állatok különösen az ellést követő második napon több malacot agyannyomnak. En­nek megakadályozására fiaz- tató, szoptató rács betétet al­kalmazzunk, amely kis költ­séggel házilag is elkészíthető. A ráccsal leválasztott térben ellenek a kockák, utána ott szoptatnak. Itt csak annyi he­lye van, hogy lefekszik, de nem tud forogni és így nem nyomja agyon a malacokat. A takarmány megfelelő hasznosításához az állatnak nagymennyiségű vízre van szüksége. A megfelelő vízel­látást az önitatók biztosítják a legjobban. Az a lényeg, hogy állandóan tiszta, jó ivó­vizet biztosítsunk az állatnak. Különösen a nyári melegben fontos ez, mert az eltikkadt, szomjazó állat nem termel. Az állatszállások közül igen sok nem felel meg a korsze­rű követelményeknek. Nyá­ron, amikor az állatok na­gyobb része karámban van, akkor van idő az épületek felújítására, korszerűsítésére. Javaslom, az üzemekoen már most vizsgálják felül, melyek azok a férőhelyek, melyek korszerűsítésre várnak. Ta- vasztól-őszig sok esős nap van, amikor a dolgozókat nem tudják a határiján fog­lalkoztatni. Ilyenkor dolgoz­hatnak az állaitszállások átépí­tésén, korszerűsítésén. Nálunk azt tartják, hogy a juh igénytelen állat. De a jó takarmányozást éppen úgy meghálálja mint a többi ál­latfaj. Üjabb rendelkezések az erdei legeltetést nem en­gedélyezik, pedig tavasszal és késő ősszel a legtovább az erdőkben legelhetnének a ju­hok. Megfelelő őszi takar­mánykeverékek vetésével, biztosivnatjuk a szükséges ta- karmánymemnyiséget és ez gazdaságossá teszi a juhte­nyésztést. Több féle keveré­ket használhatunk téli legelő telepítésére is, sőt megfelel a célnak a tiszta őszi árpa, vagy káposztarepce is. Szél Árpád nalánták eredése ás 50 hold átlagában a terméshozam nó- , vekedése és a költségmegta­karítás 150—200 ezer far in tot jelentene. Újabb lehetőség kínálkozik a gazdaságban víztározók létre­hozására. Az alsósarlósi ser­Tapasztalatadm azt bizonyít­ják, hogy lényegében mind­egy, mivel végezzük a taka­rást. A lényeg az, hogy a tő­kék között a talajt úgy elta­karjuk a napfénytől, hogy a gyomok fejlődését megakadá­lyozzuk. Így a szőlőtőkék téstelepet érintő völgy elzárá- gyomtalanítása, a kapálás, a sa egyetlen völgyzáró gáttal fedés, a nyitás elmarad. Ha többszáz holdás terület öntő- szerves anyaggal történik a Gépesítsük a kukorica betakarítását takarás, például venyigével, így még tápanyag utánpótlását is biz­tosítjuk ha két-három év után kellő műtrágyával a talajba dolgozzuk. Ugyancsak előnye még e módszernek, hogy vé­delmet nyújt az erózió ellen. A hagyományos műveléssel az állandó kapált, lazított talajt nagyobb menyniségű csapa­dék rombolja és könnyen el- hordja. A talajtakarás a csa­padék beszivódását lehetővé teszi, de az eróziót meggátol­ja. Gazdaságunkban a talajta­karást felaprított szőlővenyi­gével végeztem, 12 centimé­ter vastagságban. De takar­tunk összetört kukoricacsut­kával, ugyancsak 12 centimé­teres vastagságban, amelyre még 3 centiméter lignátpor került. De elhasznált rizsszal- maszál és használt papirzsák is megfelel e célnak. Kapá­lást egyáltalán nem kellett végeznünk! Amikor szeptem­berben felemeltük a papír­zsákot, vagy megmozgattuk a ven.vígét, alattuk a talaj ned­ves volt. Tehát a talajtakarás­sal a csapadék leszivárgását nem gátoltuk, és megvédtük a talajt a fölösleges párologta­tástól is. Gazdaságunkban a legfontosabb abrak alapanyagot a kukorica adja. Megyénkben a kukorica termesztéséhez külö­nösebb előnyök nincsenek. Ennek ellenére nálunk is évről- évre nő a kukorica termőterülete és ezzel együtt az egy holdra jutó hozam is. 1961-ben a kukorica termőterülete 460 hold volt. Az egy holdra eső 1 átlagtermés pedig 11.8 mázsa. Tavaly már megközelítette a 70Q holdat az a terű- zÁsa "bizonyult. Tökéletesen let, amelyen kukoricát termeltünk és a termésátlag 17,6 zárták a talajt és két-három volt. Az idén 770 holdon termelünk a gazdaságban kukon- év cát. A kukoricatermesztés gépesítése és a vegyszerek megfe­lelő alkalmazása jelentős ereményeket biztosíthat az idén is. A legjobbnak a venyige és lignitpor együttes alkalma­múlva szervestrágyaként került a talajba. A másik leg­jobb és legolcsóbb takarás! mód a papírzsákok, vagy Amióta gazdaságunkban a vegyszeres gyomtalanítást rizsszalmazsák felhasználása. alkalmaztuk, műveletlen, vagy hiányosan művelt kukorica­terület nincs. Á jó talajelőkészítés, a szakszerű vetés és a Értéke nincs, csak össze kell szedni, ami a gazdaságokban vegyszeres gyomirtás mellett a legfontosabb tényező a ké- használatlanul, szétszórva he­CsökkßMtsük Ugyancsak a pillangósta­karmányokkal való takarékos­ságot szolgálja a következő javaslatom is. A legtöbb he­lyen szálas állapotban kapják az állatok a pillangós takar­mányt, ami nagy pazarlást je­lent. Az állat a takarmány egvrészét elszórja, összetipor- ja. másrészét összenyálazva otthagyja. Ennek megbánásá­ra több módszer van. A leg­jobb kiváltképpen a sertések­nél a takarmány pépesítése. A pillangósokból készített pe remű pépet a sertés szíve­sen fogyasztja és jóformán vesztesig nélkül hasznosítja. Ehhez természetesen tjépesi- tőre van szükség. Ismeretes, hogy termelőszö­vetkezeteinkben és az állami gazdaságokban az állatállo­mány takarmányozási költsé­gei magasak. A költségek ab­ból adódnak, hogy a tö­megtakarmányt nem a fel­használási helyéhez közel termelik, hanem a határ távo­labbi részéből szállítják a majorokba. Ezért gazdaságunk vezetői okulva a tavalyi tapasztala­tokból, a tömegtakarmány- termő területeket a majorok közelében jelölték ki. Köny- nyebb és olcsóbb így a ta- la.íerőutánpótlás is, hiszen a szervestrágya kiszállítása a telepről történik, s a meg-. zi, munkaigényes betakarítás minél nagyobbfokú gépesíté­se. A kézi és a gépi művelés közötti különbséget a követ­kező példa is magyarázza. Átlagosan 30 mázsás csöves ter­més esetén kézi műveléssel a kukorica betakarításának költ­ségei a következőképpen alakulnak: Törés száron fosztva: Zsákba szedve 30x9 Ft= 270,— Ft Felrakás járműre 30x0,90 Ft 27,— Ft Cső behordás 30x3 km = 9 to/km. 25,— Ft Szárvágás, kötözés, kupolás 140,— Ft Szárbehordás 40 qx3 km= 12 to/km 34,— Ft 1 kh. összesen: 496,— Ft Ugyanez KB—II csőtörővei: 1 kh. csőtörés, szárvágással és félszecskázással. önműködő ra­kodással = 3 kh. 168,— Ft Szárszecska behordás 40qx3 km =12 to/km 34,— Ft Cső behordás 30x3 km = 9 to/km 25,— Ft 1 kh. összesen: 227,— Ft A példa tehát azt igazolja, hogy a gépi betakarí­tás több mint 50 százalékos költségmegtakarítást jelent. Ha ezt a munkát adapteres kombájnnal végezzük, a költségek ver. Mi a papírzsákokat gallyakkal rögzítettük a ta­lajhoz. A zsákok között és a tőkék között a víz szépen le­szivárogott a talajba és a meg­őrzött vízmennyiség termésfo­kozó hatást fejtett ki. Emel­lett a szőlőknél minőségi javulást és korábbi beérést is tapasztaltunk, amelyet a pa- pírzsáfcofc fényvisszaverő ha­tása segített elő. Valamennyi szőlőtermelő gazdaságban meg lehet tehát találni azt a módot, amellyel elvégezhetik a szőlőben a ta­karást. Igaz a jövő takarási anyaga a fólia lesz, de addig még ebből elegendő mennyi­séget gyárt az ipar, addig is ajánlatos az általam elmon­dott, s leírt anyagokat fel­használni. Javaslom tehát, a további 20—25 százalékkal csökkennek. E betakarítási mód- szőlőtermesztésben takará­Zachar István szer hátránya az, hogy erősen csapadékos időben nem al­kalmazható, és kedvező időjárás esetén is rendkívül alapos és gondos szervezést, megbízható, jó gépeket követel. Javaslom, hogy az idén a kukorica termőterületének háromnegyed részéről géppel takarítsuk be a kukoricát Tarczy László sós módszer kiterjedtebb al­kalmazását, hiszen így jelen­tős mértékben csökkenhet a szőlőművelés költsége. Zelnfk János .HIOIIIIIM"1" Éljen a nemzetközi munkásosztályt összefogó proletár internacionalizmus!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom