Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

■ *7 .......................................™ " ............. ~..................... ...............................1.................. ■ *..................~............. ..........• - ■ ■ Í' 9g!t WnüSf« *n V 6<3 n\o Megyénk éüLeem^i A Nógrád megyei Építőipari Vállalat9 a Széchényi Tangazdaság és a Pásztói Gépállomás Nagy az öröm néhány Nógrád megyei üzemben. Bizo­nyossá vált a már hetek óta Htokban dédelgetett remény* ség: három megyei üzemet, a Nógrád megyei ÜpítMpari Vállalatot, a Szécsényi Tangazdaságét és a Pásztói Gép­állomást, tavaly egész esztendőben kifejtett eredményes termelő munkájuk elismeréseként az élilzem címmel tün­tették fci. Az ország legjobbjai kozott Az építők salgótarjáni székházéban ezekben a na­pákban nagy a sürgés-forgás. A döntés akkor érkezett, ami­kor a vállalat központja, már megkezdte a költözést az új, korszerű épületbe. Kérdé­sünkre: mivel érdemelte ki a vállalat az élüzem címet, a főkönyvelő ad felvilágosí­tást. Eszerint, bár a Nógrád megyei Építőipari Vállalat ta­valyi termelési tervét 99 szá­zalékra teljesítette, munká­jának minőségi mutatói — tehát a termelékenység emel­kedése, az önköltség csükKe­orsaág legjobb építőipari vál­lalatainak sorába emeltéit. A vállalat termelékenysége 1964-ben csaknem hat száza­lékkal szárnyalta túl az elő­ző évit, költségssintje a meg­engedettnél alacsonyabb volt, s az engedélyezettnél keve­sebb volt a bérköltség is;. A vállalat tevékenységének el­bírálásánál nagy súllyal esett a latba, hogy a salgótarjáni építők ötvennégy lakással túl­szárnyalták lakásépítési ter­vüket. A váll ’lat dolgozói szá­mára rendezett éliirem-ün- nepség, s ezzel együtt az új székház avatása április 24-én lesz. nőse, a bérgazdálkodás — az Ök is reszesei A Kőbányai Porcelángyár dolgozóit az elmúlt évi jó munkájukért a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös ván- dorzászlajáéal tüntették ki. A sikerben jó részük van a balassagyarmati gyáregység munkásainak is, akik nem­csak az elmúlt évi feladatai­kat teljesítették, hanem egy jólsikerült negyedévet hagy­tak maguk mögött ebben az esztendőben. Az év első három hónapjá­ban 7,7 millió értékben gyár­tottak kondenzátort, melyből 1 millió értékben Jugoszláviá­ba, Bulgáriába és Romániába exportáltak. Ebben az idő­szakban három műszakban termeltek, hogy az export igé­nyeket maradéktalanul kielé­gíthessék. Áprilisban azonban visszaálltak a kétműszakos termelésre, mivel a bel- és külföldi ' igények nem indo­kolják a háromműszakos ter­melést. Kettős feladatot oldott meg a Pásztói Gépállomás A megye gépállomásai kő- A Tolmáesi Gépállomás azon­túl a Tolmáesi Gépállomás ban halálos baleset miatt ki- wtán a Pásztói Gépállomás esett az élüzem címért folyó nyújtotta a legkiválóbb tel- versenyből, jesítményt az elmúlt évben. A pásztóiak megismételték aa 1963-as jó eredményeket, a gépállomás munkája egyen­letes lejtodést mutatott to­vábbra is. A céltudatos mun­ka eredménye, bogy a Pász­tói Gépállomást ismét kitün­tették az élüzem címmel, A gépállomás kollektívája kettős íeladstot oldott meg tavaly. A mintegy 53,060 nor- málboldas termelési tervüket több mint 6?.0öö normálhold- ra teljesítette«, A másik nagy feladatot, a javítási ter­vet még jelentősebben túltel­jesítették: a csaknem három millió forinttal szemben majd­nem ötmillió, forint értékű gépjavítást végeztek. A termelösaÖYCtaezeteknek a vállait gépjavításokat és két termelőszövetkezet teljes mű­szaki kiszolgálását maradék­talanul teljesítették, minősé­gi kifogás nem fordult elő. A tsz-ek 151 erőgépből 66-et nagyjavításban részesítettek, amelyek közül 21 cseremoto­ros javítás volt, A 28 tsz kö­zül 18 kötött szerződést a gépállomással sservízszerö karbantartásra. A tsz-eknek S78 alkalommal végeztek kar­bantartást Az 1863—64-es téli gépja­vítás Idején megvalósították a« Utas és DT típusú trakto­rok szalagszerű javítását. Külön említésre méltó a gépállomás vezetőségének ál­landó törekvése a dolgozók biztonságos munkafeltételei­nek, valamint a szociális kö­rülményeknek megteremtésé­re. Tavaly igen jelentős be­ruházásokat végzett a gépál­lomás saját erőből. Korszerű _ ebédlőt és munkák«*állót épí­tettek, több műhelyt korsze­rűsítettek. Á tizenegyedik Mezőgazdasági üzemeink közül egyedül a Szécsényi Tangazdaság dicsekedhet az­zal, hogy az utóbbi évtized­ben minden évben kitüntet­ték az élüzem címmel. Nem véletlen dolog ez. A Széché­nyiek évről-évre kimagasló teljesítményt nyújtanak a termelőmunkában, gazdálko­dásuk követendő példaként áll a megye mezőgazdasági üzemel előtt. Ismeretes, hogy a gazdaság­ban kétirányú termelés fo­lyik. Jelentős terveket kell teljesíteni mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben, Nagy szerepe van a gazdaságnak a különböző vetőmagvak termesztésében, a tenyészállatok nevelésében. Ugyanakkor míg a tangazda­ság vetőmaggal, tenyészálla­tokkal járul hozzá más 'gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek fejlődéséhez, dicséretre méltóak az áruértékesítési eredmények is. A tangazdaság dolgozóinak munkájára jellemző, hogy csaknem tíz százalékkal szár- nvalták túl termelési érték- tervüket. Er.éke&ítési tervüket viszont tizenkét százalékkal. S mindest a megengedettnél alacsonyabb költségek fel- használásával. Gazdasági eredményeikről a legtöbbet mondja talán az, hogy egy katasztrális holdról három­ezer forint a gazdaság tiszta jövedelme. Az állattenyész­tés illusztrálására is csupán egyetlen adatot; minden száz hold után háromszáz mázsa húst óitékesit a gazdaság. A Szécsényi Tangazdaság immár tizenegyedszer kapja meg az élüzeni elmet, az ápri­lis 30-án aorrakerülő ünnep­ségen. Válságban a részes-művelés A tervtárgyaló közgyűlések tapasztalatai a balassagyarmati járásban A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben ta­valy 1961-hez viszonyítva az egész mezőgazdasági terme­lés kilenc százalékkal, az árutermelés pedig 10.8 száza­lékkal emelkedett. Az utóbbi négy évben több közös gaz­daság megalapozta gazdálko­dását és mind céltudatosab­ban biztosítja a további fej­lődést, a javuló eredménye­ket. A TERVTARGYALASOK. tervjóváhagyó közgyűlések során látszott már, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályának irányító munká­ja nyomán javult az összhang a termelőszövetkezetekkel. Különösebb vitákra, nézetel­térésekre nem került sor. A kenyérgabonát és a szálasta­karmányt a mezőgazdasági irányító szervek elképzelései szerint tervezték meg a ter­melőszövetkezetek. A kapás növényeket, takarmánygabo­nát viszont néhány tsz-ben a javasoltnál kisebb területre tervezték. Ezzel kapcsolatban néhány termelőüzemben vita keletkezett. Azonban a tsz-ek nem azért nem tervezték a járás által kért területre, mert nem akarják a kérdé­ses növényeket megtermelni, hanem azért, mert kevésnek bizonyult a szántóterület. A járásban ugyanis 1300-1400 hold szántón más minőségű termelés folyik. Ezen a terü­leten gyümölcsösöket telepí­tettek, egy részén pedig mű­velési ágváltozást hajtottak végre. AZ IDEI TERVEK sajátos­sága, hogy sokkal gondosab­ban, átgondoltabban készül­tek, ugyanakkor az átlagter­mések is jobban teljesíthető­ek, mint a korábbi években. A termésátlagokat a legutób­bi három év tényszámal alap­ján vették számba. Kenyérga­bonából például 9,2 mázsás átlagtermést, míg intenzív búzából 11,9 mázsát tervez­tek holdanként. De nemcsak a kalászosok, hanem a ka­pásnövények tervezett ter­mésátlagai is reálisak: a 14 mázsás kukorica, vagy a 61 mázsás burgonya termés el­érhető a balassagyarmati já­rásban. Az állattenyésztésben ha­sonló alapossággal terveztek, mint a növénytermesztésben, A mennyiségi fejlesztéssel szemben a minőségi követel­mények érvényesültek. A szarvasmarha, különösen pe­dig a tehénállomány minősé­gének javítását az idei gon­dos selejtezések Is elősegítik. Ennek kettős a haszna: jobb tehénállományok alakulnak ki, ugyanakkor több kiselej­tezett szarvasmarha kerül hizlalásba. A termelőszövet­kezetek általában nagyobb mennyiségű gabona, burgo­nya, hízottsertés, baromfi és vágómarha eladását tervezik az idén, mint amennyit a fel­vásárló szervek igényelitek, Ezeknek a terveknek a teljesítését jelentős pénzösz- szeggel támogatja az állam, beruházások és egvéb juttatá­sok formájában. Építkezések­re, gépek vásárlására példá­ul több mint 12 millió forint tervhitelben részesülnek a termelőszövetkezetek. Talaj­javításra, talajvédelemre, rét- és legelő javításra stb, pedig csaknem tíz millió fo­rint támogatóst kapnak. A lei-vek jók, a gazdálkodás körülményei, lehetőségei elő­segítik a célok megvalósítá­sát. Sok múlik azonban a termelőszövetkezeti vezetők irányításán, a tagság munká­ján, szorgalmán. Erre viszont csak akkor lehet számítani bizakodással, ha a tagságot érdekeltté teszik a jobb ered­mények elérésében. Ezzel pe­dig nincs minden rendben a balassagyarmati járásban. A GYENGÉN GAZDÁL­KODÓ termelőszövetkezetek­ben előszeretettel alkalmaz­zák a részes művelést, tehát az össztermék egyharmadáért végzett munkát. Kétségtelen, hogy ez átmenetileg több ter­melőszövetkezetben bevált, Növeli a tsz-tagok termelési kedvét, de egyidejűleg bizo­nyos feszültséget is okoz ez a jövedelmezési forma. Akik részesművelésit végeznek, job­ban járnak ugyanis, mint akik csak munkaegységért dolgoz­nak, Hiszen általában mun­kaegységre dolgozók tesznek legtöbbet a közös gazdaság­ért, ők dolgoznak a legtöb­bet és a legrendszeresebben. Az utóbbi évek tapasztalatai éppen ezért azt bizonyítják, hogy a részesművelés alkal­mazása nem célszerű. Han­ton, Mohorán és Ilinyben például harmados részesmű­veléssel akarnak burgonyát termelni. A burgonyaterme­lésnél tudvalévőén a legtöbb munkafolyamatot már gépek végzik, kevés a kézi munka, tehát a tsz-tag jogtalan jöve­delemhez jutna s a közösnek a vetőgumó leszámítása után aha marad valamennyi a 'termésből. Ma mái' csak a gyenge tsz-ben ragaszkodik görcsösen a tagság a részes műveléshez. Ellenpélda erre a raagyaroán- dori szövetkezeté, ahol a ta­gok leszavazták a részesmű­velésit és az úgynevezett nád­udvari módszert fogadták el. Egy-egy munkafolyamat el­végzéséért munkaegységet kapnak, és részesednek a megtermeli össztermékből is. Azt már termelőszövetkezete válogatja, hogy a nádudvari módszert hogyan alakítják a helyi, sajátos viszonyokhoz. A részes művelés csak ad­dig alkalmazható, amíg a szövetkezet fejlődéséi. meg­erősödését segíti elő, de ami­kor márt feszültséget okoz, sürgősen új, megfelelőbb munkadíjazást kell keresni. A legpraktikusabbnak eddig megyénkben a készpénz elszá­molás mutatkozott, azonban ennek bevezetésére még kor­látozottak a feltéttelek. A BALASSAGYARMATI járás termelőszövetkezetei — néhány kivétellel — megfe­lelően gazdálkodtak tavaly. Bizonyítja az Is, hogy hal gyenge termelőszövetkezet a közepesek közé került. A szö­vetkeze: ok jól felkészültek az idei tennivalókra, a tavaszi munkák mindenütt jól halad­nak, Sikerük azon múlik, hogy a tsz-vezdtők a további­akban hogyan biztosítják a termelés feltételein., # mikéni állnak helyt a termelőszövet­kezeti tagok a sokféle, nehéz munkában. Pádár András Lenin születésének 95. évfordulója Lenin a Népbiztosok Tanácsában I A. Lunaesarszkij visszaemlékezése Lenin idejében pezsgő és tevékeny élet zajlott a Népbiztosok. Tanácsában.' Már akkor kialakultak az ügyvitel külsőségei. Rendkívül szigorúan szabták meg a felszólalók számá­ra rendelkezésre álló időt, akár saját előadók voltak, akár meghívottak, vagy éppen egy vita résztvevői. Mindenkitől megkövetelték, hogy mondanivalóját fog­ja rövidre: tömören és a lényegről beszéljen. A Nép­biztosok Tanácsában valami összpontosító légkör uralkodott, s úgy tűnt, mintha még az idő is tömörí­tett lett volna, annyi tény, gondolat és határozat el­fért egyetlen percben- Ugyanakkor azonban a bürok­ratizmusnak, a hivatalos fontoskodásnak még a leg­csekélyebb mellékig« sem volt érezhető, _ s hiányzott az a feszültség Is, amely olyan emberekből árad, akik erejüket meghaladó munkát végesnek. Mert ez a munka Ugyan felelősségteljes volt, de Lenin idejében mégis olyan könnyűnek látszott, mint soha azelőtt vagy azóta. Lenin szerette a jókedvet. Arcán gyakrabban je­lent meg a mosoly, mint bárki másén. Ransom, ez a jószemű angol figyelt fej egyszer arra, hogy korunk nagy embereinek e legnagyobbja mennyire kedveli a vidámságot, az önfeledt kacagást. Ransom ezt is he­lyesen értelmezte, amikor azt mondotta: „Az ő neve­tése az erejéből fakad, de ennek az erőnek a fonása nemcsak Lenin rendkívüli képességeiben keresendő, hanem kommunista mivoltában is. Tökéletes kulcsa van a társadalom titkainak és nehézségeinek feltárá­sára. a kommunizmus a megdönthetetlen prognózis- alkotás olyan magabiztosságával ruházta fel, hogy ter­mészetes, ha nincs még egy pplftficys, aki annyira biz­tos lehetne önmagában, terveiben és elképzeléseiben, mint Lenin.” Lenin, valahányszor mulatságos ellentmondáson kapott ra.ifca valakit, jóízűen einevette magát, s ilyen­kor vele nevetett a hosszú tanácskozó asztali körülújó tekintélyes testület, amelynek tagjai nagynevű forra­dalmárok és korunk újtípusű emberei voltak. Nevet­tek; vagy az elnök tréfáin — mert nagyon szerette a tréfát —, vagy az egyes előadók tréfás megjegyzé­sein. Am amint elült a nevetés vihara, ismét a ko­rábbi, élénk és friss komolyság lett úrrá a testületem, s a beszámolók, viták, határozatok folyama éppoly gyors vplt, mint antiakelőfcte. Azt látni kellett volna, ahogyan Lenin a beszélő­ket hallgatta. Nem tudok arcot, amely szebb lett vol­na Vlagyimir IIjicsénél. Rendkívüli erőt sugárzott, ar­cában és szemében volt valami fenséges és oroszló n- szerű, amikor, az előadót tekintetével is figyelmesen követve, a szó szoros értelmében magába szívott min­den egyes s>zót, vagy amikor ugyanazt a* előadót a kiegészítő kérdések pergőtüzének vetette allió. A Népbiztosok Tanácsúban sok kitűnő elme fog­lalt helyet, de Lenin rendszerint mindenki másnál előbb végzett a kérdések elemzésével és jutott el a megoldáshoz. Mindebben azonban a legcsekélyebb | igyekezet sem volt, hogy „brillírozzon". Ha valaki megfelelő megoldást javasolt, Lenin nyomban felis­merte célszerűségét, s már mondta is: „Diktálja csak le ezt a határozatot, ez telitalálat,” Bosszankodni — különösen a Népbiztosok Taná­csában — rendkívül ritkán látták Lenint. De ha meg­haragudott, akkor aztán alaposan Ilyenkor nem vá­logatott a kifejezésekben. „Begyepesedett szovjetmál- tóságos urak", „szájtátiak”, „fejletlenek": ilyen és más, korántsem hízelgő szavak hagyták ol ajkát — talál­kozunk ezekkel a kifejezésekkel feljegyzéseiben, táv­irataiban, telefonüzoneteiben i*. De a fejmosáésrt senki sem neheztelt meg Lenin­re Az olyan kommunista, illetve szovjet ember, aki „megsértődött" volna Leninre — egyszerűen elképzel­hetetlen. Világ proletárjai* egyesüljetek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom