Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
ÍW5. äorffis IV ygsITrrrsiW nógrAd 5 Túl a megyehatáron Műszakváltós a Wilhelm Pieck Járműipari Műveknél. (MTI Into — Járai Rudolf felvétele) A Duna. a Bába. a Rábca folyók vicUk.n 4ü9 ezer négyzetkilométernyi területet foglal el Győr—Sopron megye 396 800 lakossal. A kelták hagyták itt az első emberi nyomokat. Négy fontos üt maradványai emlékeztetnek a 'ómai korszakra. A honfoglalás után I. István alapítja hazánk e nvugati megyéiét. A középkorban a megyének már mind a három városa kialakult. Győrött. Sooropban és Mosonmagyaróvárok ma is áll a történelmi városmag. A XIX. században a kedvező nyugat-keleti szárazföldi és Feállított műhelyekben ismét megindult a termelő munka. Felépült az ország egyik legszebb. legkorszerűbb vasúti személypályaudvara. A felszabadulás óta ötről tizenháromra növekedett a város középiskoláinak száma. Ragyogóan szépek az pi oktatási Intézmények. 1958-ban a Felsőfokú Tan tőképző Intézet is megkezdte nevelő munkáiét. A városban számos egyetemnek működik esti tagozata. A város legszebb részén rr- a Duna éss a Rába alkotta félszigeten — a felszabadulás Három folyó, folyami útviszonyok ösztönzően hatnak a megyei ipar. a mezőgazdaság és a kereskedelem kifejlődésére. Győrött épült 1848-ban az ország második gőzmalma. A szénbányászat 1765-ben hazánkban először Sopronban kezdődött. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárat 1856-ban alapították. A kisalföldi folyók mentén évszázadok alatt kialakultak a többnyire jó földdel rendelkező falvak. A második világháború utolsó éveiben az angol-amerikai bombázások és a menekülő fasiszta hordák szörnyű pusztításokat végeztek a három városban. A legnagyobb üzemek szinte teliesen elpusztultak. Győr és Sopron lakóépületeinek mintegy 70 százaléka vált rommá vaev szenvedett kisebb, nagyobb sérüléseket. Győr a folyók és gyárak városa előtti strandfürdő is kedves pihenőhely volt. Akkor mindössze két hidegvizű medencéje és dunai fürdőié volt a strandnak. 1964-ben már négy. 1965-ben pedig hat / különböző hőmérsékletű (hideg és meleg termál) vízzel feltöltött medence nyújt üdülést. A termálvizű medencék télen is használhatók. A Duna. a Rába és a Rábca nartiáin az üzemi intézményi klubok, csónakházak sorakoznak. Uj, korszerű lakótelepek épültek és épülnek. Eltűnnek a történelmi városrészben keletkezett foghiiak. Az üzletek megszépültek. Az úl kereskedelmi létesítmények közé tartozik a Lenin úti nagy üveghomlokzatú áruház. Győr nemcsak a folyók, hanem a gyárkéménvek városa is. A felszabadulás óta a Wilhelm Pieck Járműipari Művek az ország egyik legkorszerűbb gépgyára lett. Termékei közül az automatikusan légszabálvozós vasúti szeA szabaddá vált megye lakossága lelkes építőmunkába kezdett. Győrött a felrobbantott tíz híd helyett újakat, szebbeket építettek. A romok eltakarítása után a helvmélykocsd. a diesel-motoros mozdony, a kikötői portáldaru sfb. Európa-szerte öregbítik a magyar Ipar hírnevét. A Richards Finomposztógyár A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia az ipipozáns Várban talált helyet. — Részlet a várból. (MTI foto — Járai Jtudolí felvétele) három város szövetei, a Győri Keksz és Ustyagyár édesipari készítményei öt világrészben ismertek. Műemlék az Alpesek lábainál Az ország legkülönbözőbb részeiből és külföldről is szívesein látogatják a természeti szépségeiről és műemlékeiről nevezetes 42 ezer lakosú Sopront. Az Alpok nyúlványai, a Lőver-hegyek jó lehetőséget nyújtanak a turisztikára és a gyógyulásra. A felszabadulás óta két úi ffvógyintézmény is létesült itt. Először az Állami Szívszanatárium és két éve a gyermek-szanatórium kezdte meg gyógyító munkáját. A dolgozók pihenését szolgálja az újjáépített Lőver- üdülő. Kapunyitásra készül a minden igényt kielégítő FenyAz egykori herceg Eszter- házy és gróf Pali avic ina birtokokon — 40 ezer holdon — a mosonmagyaróvári Hansági Állami Gazdaságban jól jövedelmező állattenyésztés és növénytermesztés folyik. Az állami gazdaság új korszerű, nagyteljesítményű hibridüzemmel is rendelkezik. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia az impozáns Várban talált helyet. Az elmúlt években úi épületekkel gazdagodott a nagy- múltú Akadémia. Elkészült az Új kollégium is. A közös gazdaságok fellegvára Országszerte ismert a Győr- Sopron megyei dolgozó parasztok 1959-es koratavaszi nagy forradalmi cselekedete. Győr. Öt országút találkozópontja. — Háttérben a Városi Tanács székháza (MTI foto — Fényes Tamás felvétele,) vés Szálló. E város idegenforgalmi érdekességei közé tartoznak a páratlan szépségű műemlékek. Szinte valamennyinek népi demokratikus rendszerünk adta vissza — nagy anyagi áldozattal. költséges restaurációs munkával — eredeti szépségét. A Fabrjcius-. a Cézár-, a Lábas-ház. a középkori zsinagóga. a várbástya. a Bel- loia.nwisz-tér. a Storinó-gyűiteElsőnek egységesen a kisalföldi falvak népe lépett rá a közös szocialista nagyüzemi gaizdáikodás útjára. Azóta mindössze öt éy jelt el és bebizonyították. hogy közösen összefogva jobbat, többet tudnak termelni. A Győr- Sopron megyei falvak 1959 előtt ió években 50 ezer sertést adtak el az áUampák. Azóta énnen duplájára növekedett a megyei szövetkezetek és a háztáji gazdaságokban eladott hízott sertések száma. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a növénytermesztés is fejlődött. A 8—10 mázsás búzatermés még az 1950-es években is sikernek számított. A termelőszövetkezeti gazdaságok Győr-Sopron megyében 13,5—14 mázsás búzatermést átlagosan ió időjárás esetében biztonságosan aratnak. Turisták tízezrei keresik fel Sopron városát. Képünkön: osztrák vendégek a várostorony előtti téren. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele) A termelőszövetkezeti parasztság munkáiét segítik a sopronhorpácsi, a fertődi és a mosonmagyaróvári mezőgazdasági kutatóintézetek. A Soproni Faipari és Erdészeti Főiskola és a Mosonmagyaróvári Akadémia tanárai ugyancsak fontos toldatuknak tartják, hogy tudásukat megosszák a termel ős zöve tkezetekkel. A termelőszövetkezeti parasztság gazdálkodását szolgálja a Fertődön szervezett kertészeti technikum, a csornai mező- gazdasági technikum és a Kapuvár melletti csermaiori tejipari technikum. Egy kis statisztika Az 1930-as évektől Hédervár, Fertószentmildós. Lébény és Ménfőcsanak községekben is általános gimnázium tevékenykedik. Csupán 1961-től 97 iskolai tantermet építettek Győr-Sopron megye falvaiban. Ugyatrábbon az időszakban 19 közsági kultúrház épült. Külön említést érdemel a kapuvári kultúrház, amelyet négymillió forintos költséggel építettek. A megye városainak és falvainak lakód nemcsak kulturális intézményekkel, úi lakótelepekkel lettek gazdagabbak, hanem személyes jövedelmük is gyarapodott. A kis^krgskfc delmi forgalom 1961-től 1964- ig 16,9 százalékai emelkedett A csokoládé fogyasztása 1961-től 3511-ről 5005 mázsára növekedett, a kakaóé pedig 460-ról 770 mázsára. 1961-ben 7435-ne, 1964-ben 9181-gn vásároltak porszívót és mosógépet. Tv-tulajdonos 1961-bea 2395 volt. az elmúlt év végén pedig 8211. Csupán 1964-ben 1600-an vásároltak személyautót. Ezek közül orvos í70, állatorvos 61. kisiparos és kiskereskedő 100, bérből és fizetésből élő pedig 1269. A nagyobb értékű gépek és berendezések vásárlása nem csökkentette a takarékbetétái- lományt. 1961-ben 235, 1964- ben 593 millió forintos volt a megyei lakosságnak az Országos Takarékpénztárban elhelyezett pénze. A jövő tervei most vannak kibontakozóban. A két baráti ország. Magyarország és Csehszlovákia összefogásával felépül a bősi-gapcsikovói nagy vizj erőmű. Az erőmű és létesítményei megváltoztatják az egesz Szigetköz képét. Termékenyebbé válnak a földek. A Wilhelm Pieck Járműipari Művek új gyáregységgel gazdagodik. Sopron belvárosának rekonstrukciója folytatódik. A létesítendő győri házgyár mindhárom város lakásépítési ütemét meggyorsítja. Lányai Sándor ménv. mind-mind Sopron gaz dag középkori müemlékeirő tanúskodik. Az ország legnvuéatibb városának legnevezetesebb kulturális intézménye a Faipari és Erdészeti Egyetem. A város iparában a. leaielentőseb - bek a textilgyárak. Az Éjpii- letaszbalosipari Vállalat az úi gyárak egvike. A Kisalfölcj-síkság észak- nyugati részében Moson magyaróvár is jelentős ipari várossá fejlődött. A Mezőgazdasági Gépgyár többszörösére növelte kapacitását. A lia- zai timföldgyártás két üzeme közül az egvik Moson- magyaróvárott működik. Az egykori elmaradt üzemet korszerű. nagy kapacitású gyárrá változtatták. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár az elmúlt éveikben új berendezéseket kapott és ezzel elérte. hogy termékei sok országba exportálhatók. Az ipar átszervezése óta a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat készíti hazánk építkezéseihez a szerelvényeket. Kilátás a Győri Vasas SE Wubházának teraszáról a Dunára. A túlsó parton a Püspökvár látszik (MTI foto — Vadas Ernő felvétele)
