Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

- v •• -• .rfr\ v ~~*r-r p?^7P*qK 1965. április 2. péntek. NÖGRAD Többet, jobbat, olcsóbban: A MEZŐGAZDASÁGBAN IS Hasznos javaslatok Néhány javaslattal szeret­nem én is elősegíteni termelő­szövetkezetünkben a mezőgaz­dasági termelés növelését, a sa esetén a gyümölcs értékesí­téséből betervezett nem is kisösszeeű jövedelem csak terv marad. Nem gyarapítja szövetkezeti tagok iövedelmé- sem a közösség, sem a szövet­nek gyarapodását. Természete­sen a javaslatok csak akkor hozzák meg az eredményt, ha azokat a termelőszövetkezetek vezetői figyelembe veszik, s ha lehetséges, meg is valósítják. Gazdasagunkban több mint S3 hold annyira elvizesedett. hogy azt már évék óta nem vonhatták be a mezőgazdasági termelésbe. Ezek a korábbi években mind jól hasznosítha­tó területek voltak, és a vízte­lenítés után a volt vízlevezető árkok kitisztításával, újra ér­tékes termőterületekké válná­nak. A Kátyel-dülőbem lévő mintegy 20 hold vizenyős, sá- sos régi kaszálót javaslom te­lepítsük be nyárfával. A fák közét kaszálóként úira haszno­síthatnánk. de a fatelepítés néhány év múlva igen jelentős jövedelmet biztosítana terme­lőszövetkezetünknek. Van a termelőszövetkeze­tünkben 51 hold termő gyü­mölcsös is. A termelőszövetke­zet vezetősége a mai napig nem gondoskodott a gyümölcs­fák kötelező ápolásáról, pedig már csaknem elkéstünk ezzel kezeti tagok egyéni iövedel mét. Rendelkezünk a gazdaság­ban két 50-50 köbméteres jó alapéiban lévő silógödörrel. hozamkiesést okoz az állatte­nyésztésben. A majorban megépítettük nagyon helyesen a tráevaléku- takat. A kút tartalmát azon­ban nem szállítják el időben és így része elfolyik, na mennyiségű értékes tápanyag megy veszendőibe. Javaslom, hogy megfelelő hígítással, egy amelyeket eddig nem, vagy ®dott időpontban rendszeresen csak résziben hasznosítottunk. Mivel lédús takarmányból év- ről-évre hiány jelentkezik a termelőszövetkezetben, javas­lom. a tenmelőraövetk°-»t ve­öntőzzük a rét- és legelőkre. A trágyalé kiszállításához szükséges felszerelés rendelke- zéürtkve áll. Ugyancsak javas­lom. hogy a majorban lévő zetőeésénék. ho— készítsünk szervestrágya kezelésére is na- zöldsilót, s itt hasznosíthatjuk RVO'>^> Zondot fordítson a ter- __ . .. ,, , melőszövetkezet vezetősége, az eddig kihaisznalatlan siló­gödrökiet. A silótaikarmáTiy hi­ánya jelenleg is tekintélyes 5t,v. Kovács Jánosné tsz tag. Nógrádszakál Tapasztalatcserét a gyümölcstermelő gazdaságokban A nagyüzemi gazdaság«* létrehozásával megteremetet- tük a lehetőségét annak hogy kihasználjuk egy-egy község határának természeti és talaj- adottságaát. Az is igaz. hogy az elmúlt négy-öt év alatt több termelőszövetkezetben a munkával. Javaslom, a ve- nem éltek ezzel a lehetőséggel, zetőség sürgősen szervezze Véleményem szerint ezért he- meg a gyümölcsös tavaszi ápo- lyes lenne felmérni valámenv- lását. mert ennek elmúl aszta- nyi közegben, hogy a határ Javítóműhely a szövetkezetek társulásával A Központi Bizottság hatá­rozata a mezőgazdasági ter­melés másfél-két százalékos növekedését tűzte ki célul. A mezőgazdasági termelés növelését szolgálja az is, hogy megfelelően ösztönözzük a szövetkezeti tagókat a közös tevékenységre. Véleményem szerint helyes lenne, ha a já­rásban irányelvet dolgozná­nak ki a premizálásra, hogy ne lenne a termelőszövetke­zetek között lényeges eltérés, hiszen ez egy-egy járásban feszültséget okoz. Javaslom továbbá, hogy azokat a réteket, amelyeket fel lehet törni, a termelőszö­vetkezet számítsa fel és vessék be takarmánnyal szakaszosan. Korábban már nagyon jól be­vált nálunk ez a módszer, a nyári takarmányozás mellett több mázsa jutott télre is a tejelő teheneknek, meg a hí­zóállatoknak. Ugyancsak javaslom a já­rás termelőszövetkezeteinek, hogy ahol a legelőterületek, szántóföldek között kisebb- nagyobb parlag területek van­nak, ültessék be gyümölcs­Ugyancsak helyes lenne, ha a közös gazdaságok, esetleg többen társulva is, javító mű­helyt állítanának fel, hogy az erőgépek javításával ne kell­jen azonnal a gépállomásra szaladni. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a gépek szállítása a gépállo­másra és vissza több időt vesz igénybe, mint a gép tulajdon­képpeni javítása. Helyes len­ne, ha a kisebb alkatrészeket is közösen szereznék be és tá­rolnák a gazdaságok. A trak­torosok premizálásánál pedig azt javaslom, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők az elvég­zett munikák minőségét ve­gyék alapul. Vegyék figye­lembe a szántásnál a forgó­kat, a megadott mélységet, a vetés folyamatosságát, a jól elkészített magágyat. Csak a gondosan végzett munka hoz megfelelő jövedelmet a ter­melőszövetkezetben és ezt éreztessék a gazdaságok a traktorosokkal is. rnilyen kultúrák meghonosítá­sára alkalmas. Az ilyen ter­mesztés sokkal előnyösebb lenne a népgazdaságnak és a termelőszövetkezeteknek is. Nagyszerű példa erre a dré- gelypalánkiak esete. Kapás Jó­zsef. az elnök úgy nyilatko­zott a Népszabadság munka­társának. hogy a sóravalót sem keresnék meg a tagok, ha a hagyományos gazdálkodást folytatnák. Természetesen helytelen lenne, ha mod min­denütt málna, földieoer. meg féketeribizli termelésével fog­lalkoznának a termelőszövet­kezetek. Nálunk a szántóterület nagy része hegyes-dombos. Ezeken a területeken azonban jó ter­mést hoz az aim- a körte, a ribizli, az eper. ha megfelelő­en végzik a telepítést, gondos kezek ápolták a csemetéket. Karancskesziiben. Karanesbe- rényben, Pílinybem. Mihályger- gén erre lehetőség volna. A gyümölcstermesztés jelentősen növelné a termelőszövetkeze­tek jövedelmét. Véleményem szerint a sza­kosított gazdaságok szakember szükségletéről is már most kel­lene gondoskodni. Elsősorban úgv. hogy a termelőszövetkezet a faluból fiatalokat küld kü­Vb. Dénes János elnök Ságújfalu lönböző iskolákra ösztöndíijal. Ez nemcsak szakembert jelen­tene a közös gazdaságnak, ha­nem erősödne a tulajdonosi ér­zés is a szövetkezeti tagokban. Hiszen az ő fiaikat, leányaikat taníttatta a termelőszövetke­zet. Lenkő Albert Salgótarján Fiatalasszonyok, hetven kisgyerekkel A nógrádi óvoda képek­kel díszített szobáiban ebéd utáni álmukat alusszák a pi­cinyek. Három óvónéni vi­gyáz a 70 gyerekre, ők ma­guk összesen nincsenek het­ven évesek. A vezető óvónő Alt Gyuláné korelnök, a maga huszonnégy évével. Hét éve foglalkozik már gyermekekkel, azóta, hogy Aszódon elvégezte az óvónő képzőt. — Feisőpetényben az ál­lami gyermekotthonban kezdtem meg a gyakorlati munkát. Nagyon nehéz te­rület volt, de nagyon hálás feladat is egyben. Az ottani kisgyerekek rengeteget sir- tak, mert bármilyen gondo­san foglalkoztunk velük, bármennyit törődtünk apró kis életűikkel, érzelmileg nem tudtuk szétosztani magunkat és a gyerekeknek hiányzott a szülői szeretet. Szívszorí­tó, leírhatatlan látvány az. ahogy ezek a mindenkitől elhagyatott apróságok ra­gaszkodnak azokhoz, akik foglalkoznak velük. Egy év után ide kerültem Nógrádba vezető óvónőnek. Akkor még nem ilyen volt ez az óvo­da, mint ma. Mindent fel kellett építeni. A költségve­tés sokszor kevésnek bizo­nyult, de a szülök segítőkész­sége minden nehézséget, át­hidalt. Ha bármire szüksé­günk volt néhány napon be­lül elkészítette a szülői mun­kaközösség. — Elmosolyodik. — Persze ebben közrejátszot­tak az eredmények is, az, hogy a szeretet, amelyet a gyermekek iránt érzünk, köl­csönös. Mindannyian jól érzik magukat nálunk. Erre vonat­kozóan talán a legjellemzőbb az a kis történet, amely kü­lönböző gyerekekkel már több ízben előfordult. Az ál­talános iskola első és má­sodik osztályából vissza-visz- szajönnek a gyerekek: „hadd járhassunk mi még ide^ óvo- niänd, mert itt olyan jó’. — Hogy mi a titka? Talán az, hogy ón még ma is úgy érzem magam, mikor belé­pek az óvódéba, mintha elő­ször járnék itt. Pedig ma mór tudom, hogy mit kell ten­nem, de mégis van bennem egy kis lámpaláz, mert sze­retném még jobban végezni a munkám. Ha új szakköny­vet adnak ki, mindig megve­szem és elolvasom. És per­sze a munkatársaim lelkiis­meretes, áldozatkész munkája a legfőbb része annak, hogy szép eredményeket tudunk felmutatni. Muszáj is jó mun­kát végezni, mert a legszigo­rúbb MEO-s a kisfiam, Csa­ba, aki három és fél éves, szintén itt alszik a szomszéd szobában. A szomszéd kis ágyon Ko­vács Gézáné kisfia, a 18 hó­napos Ákoska pihen. A húsz esztendős fiatalasszony egy éve végezte a kecskeméti óvónőképzőt. A szomszéd fa­luból jár ide naponta dolgoz­ni. — Eredetileg nem erre a pályára készültem, ugyanis Vácott érettségiztem, a me­zőgazdasági technikumban. Meg is kíséreltem a mező- gazdaságban elhelyezkedni, de sajnos fizikailag nem bír­tam azt a munkát. Ma már bármilyen állást kínálnának cserébe, nem tudnám itthagy­ni a gyerekeket. Nagyon so­kat tanulok a vezető óvónő­től. Bár korban alig idősebb nálam, de a gyakorlati évei­nek száma jóval több az enyéimnél. Horváth Józsefné huszon­három éves és szintén „vé­letlenül” került erre a pá­lyára. Érettségi után a nyári szü­netben egy hónapra ide jöt­tem helyettesíteni, aztán amy­nyira megszerettem ezt a hi­vatást, hogy itt maradtam. Négy évig képesítés nélkül dolgoztam és csak később szereztem oklevelet. Az én kisfiam is itt van állándóan körülöttem. Tizenegy hóna­pos és még alig totyog. A szomszéd teremben ez­alatt már felébredtek a na­gyobbak. Kezükben ceruza, előttük papír és Irénke óvó­néni (Alt Gyulámé) egy lab­dát mutat, amelyet rajzolnak, hogy fejlődjék kézügyességük Mire a beszélgetést befejez­tük, már ébredeznék a pi­cinyek ‘ is. Mosolyogva, vidá­man, sírás nélkül. Érzik, hogy szeretik őket és gondoskodnak róluk. M. 2. A vonalak még bizonytalanok, de a rajz vitathatatlanul lab­dát ábrázol Ebéd után pihenünk, hogy nagyra nőjjünk fákkal. Így a talajt is védnék az erózió ellen, azonkívül a termelőszövetkezeteknek is jö­vedelmet jelentenek, ha a gyümölcsfák termőre fordul­nának. Termeljünk keverék zöldtakarmányokat Tesng ás&zwnk Hifulat Javaslom a termelőszövetke­zet. vezetőségének, az állatok takarmányellátása érdeké­ben termeljünk minél több másodnövényt, elsősorban a fehérjékben gazdag borsós ke­verékre gondolok. Borsót egyébként termelhetnénk ét­kezésre ig. mert ezzel növel­ni lehetne a gazdaság jöve­delmét. Ugyancsak javaslom, hogy a szarvasmarha és a sertés mellett foglalkozzon a szövet­kezetünk kisállattenyésztéssel. Jó lenne a nyúltenyésztést megvalósítani a közösben és a háztáji gazdaságokban egy­aránt. A. nyúltenyésztés nem igénye álságosán nagy beru­házás* a takarmányozásban sem túl igényes, s ez megint csak növelhetné a szövetkeze­ti tagok jövedelmét. Medvegy Pálné —■ Pusztahenfci. A múlt évben a ceredi Bú­zavirág Termelőszövetkezet­ben követésre méltó próbálko­zással találkoztunk. A terme­lőszövetkezet 90 holdon ter­melt keverék zöld takarmányt, ebből 60 hold borsós naprafor­gó. 30 hold pedig napraforgós csalamádé volt. Az első táblá­ba. 30 holdas területen kisebb- nagyobb parcellákon gabona sortávolságra napraforgós bor­sót vetettek szakaszosan. A munkát akkor kezdték, amikor tavasszal a talaj annyira meg­száradt. hogy a gépek munká­hoz láthattak. Eev-egy szakasz területe mintegy 10 hold volt, s holdanként 20 kilogramm napraforgót, és 60 kilogramm borsóvetőmagot használtak fel. Ugyanezen a 30 holdon, ahogy a fővetésű növényt, ugyanúgy szakaszosan vetették a másodnövényt is-, a napra­forgós esalamádét. Ezen a te­rületen 20 kiló napraforgót és 60 kilogramm kukorica vető­magot tették a földbe. Ilyen hasznosítással kétszeresére nö­velték a tavaszi fővetésű, egv nyári növények egységnyi te- rületre.iutó termését. A borsós napraforgó holdanként 85. a napraforgós csalamádé pedig holdanként 65 mázsás zöldtö­meget adott. A 30 hold főveté­sű borsós napraforgónál 2550, a napraforgós csalamádénál pedig 1950 mázsa takarmányt nyertek. A harmadik 30 holdas terü­leten ugyancsak borsós nap­raforgóval vetették el. Az el­ső szakasz május második fe­lében került a földbe, a má­sodik tíz-tizenkét nappal ké­sőbb. a harmadik szakasz ezt követően ugyancsak 10-12 napra. Ezen a területen 85 mázsás átlagtermést számolva ez ugyancsak 2550 mázsa zöld­takarmányt jelentett a gazda­ságnak. A terméseredménye­ket összesítve kiderült. ho<ry a 90 holdas területről több mint hétezer mázsa zöldtakarmányt takarítottak be a szövetkezeti­ek. A termelőszövetkezet 120 hízómarhát úgyszólván e-°n a takarmányon hizlalt meg mert a napi 30 kilogrammos takar­mányadaghoz csupán esv kiló pillangós szénát és 2 kilo­gramm kukoricadarát kaptak az állatok. A takarmányok betakarítá­sát a termelőszövetkezetben akkor kezdték meg. amikor a napraforgó bimtoósodni kez­dett. s a levélzet még üdén. zölden ült a száron, a borsó pedig viaszérésben volt. ^ A múlt év tapasztalatai azt ’bi­zonyítják. hogy a napraforgós borsó kiváló takarmány, s ko­rán. május végén már betaka­rítható. Az állatok szívesen fogyasztják. Tejtermelő értéke 8-10 százr1 -kfcal magasabb, mint a tisztán vetett silókuko­ricáé A hízóállatoikat átlagosan 476 kilogrammos súlyban, ex­port minr^-^ghen értékesítették a szövetkezetiek. A zöld takar­mányok etetésével naponta 12 kiló pillangós szénát takarítot­tak meg --v-egy állatnál. A 120 hízóállattal, a 180 napos hizlalási időt számolva ez 2592 mázsa pillangós szénát jelent. A zöldtakarmányok termesz­tésének lehetőség“''4 a terme­lőszövetkezetek még mindig nem használják ki a megyé­ben. Pedig ez a megfelelő ta­karmánybázis megteremtésé­nek alapvető feltétele. Barlai Gábor _______, . Salgótarján c A szép s ég édesleslaéte a tisuztas^ágnak Dr. Bártfay Miklós gyógy­szerész egy esztendeje, az új patika megnyitáséikor került Cerédre. A falubeliek hamar megszerették, sőt a községi tanácsba is beválasztották. — A temérdek új házzal büszkélkedő Cored jórésze oly csinos, hogy Budapest egyik elővárosaként sem kellene szégyenkeznünk miatta, — állapította meg az egészség- ügyi állandó bizottság elnö­keként dolgozó gyógyszerész. — Egy év tapasztalatainak birtokában nyugodt lelkiis­merettel mondhatom, hogy a ceredi nép tisztaságkedvelő. A bányászat és a mezőgazda­ság nyújtotta anyagi jólét itt a kulturáltság igényével pá­rosul. Benn a faluban mind­össze két olyan porta van, amely a tisztaság tekinteté­ben súlyosan kifogásolható. Az egészségügyi állandó bizottság elnö<ke ezután a fa­lu legnehezebb problémájá­ról, a Dankó Pista utca — közhasználatúbb nevén: a ci­gánysor —> egiészségügyi vi­szonyainak megjavításáról be­szélt. — A telep két kútja közül az egyik jóformán semmit sem ér. Geológus véleményé­re vagyunk kíváncsiak, le- het-e vele egyáltalán valamit kezdeni. Szeretnénk a cigány­sor lakóit mielőbb hozzáse­gíteni a»*nozí hogy olyan szép, egészséges házat építhesse­nek, mint például Radics Ti­bor bányász, állandó bizott­ságunk egyik tagja. Ehhez persze évek kellenek. Köze­lebbi céljaink már-már meg­valósulóban vannak. A fő­tér portalanítását — például — ebben az évben megold­ják. Ide szeretnénk autóbusz váróhelyiséget, ami az iskola­körzetesítés óta különösen fontos volna. A kanyargós, csúszós hegyi utakon télidő­ben gyakran késik a busz. Ugyanitt park létesítését is szorgalmazzuk. A szépség édestestvére a tisztaságnak. A főtéri park szép látványa bizonyára sokakat késztetne arra ,hogy házuk előtt virá­gos kiskertet teremtsenek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom