Nógrád. 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
V Vit Vüág prokftátjcíí, egyevuTjrtck f 7 sffy/7 ( ) fül G IFI 1 # AZ *í 5 r v .•• NÓGfiÁD V. f C Y 6 I B I Z-O T T 5 A C .•- ~ .1 A ■■• 5C V i: ' XXI. ÉVF. 77. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK Beruházás és termelés a mezőgazdaságban nagyüzemi köcÉő term Második ötéves teivünk- ben évenként növekvő ősz- szegeket fordítunk mezőgazdasági beruházásokra. Végeredményben az egész ötéves terv időszaka alatt az eredetileg tervezett 34,4 milliárd forinttá! szemben 43,5 milliárd forintot használunk fel a' mezőgazdaság fejlesztésére. Ha megvizsgáljuk, mire költjük ezt a jelentős összeget, akkor a következő képet kapjtúc 40 000 új traktor, 6500 kombájn és soktízezer munkagép kerül ez idő alatt a mezőgazdasági termelésbe. Nagyüzemi építkezésre mintegy 15 milliárd forintot fordítunk. Mindenekelőtt létesíteni kell 400 000 új nagyüzsemi szarvasmarha- férőheilyet, 1,5 millió sertés- férőhelyet, 710 000 juh-férő- helyet, 33 000 vagonos magtárt, 65 000 vagonnyi kuko- ricafcárolőhelyet és mintegy 220 000 négyzetméter alap- területű nagyüzemi barom- fireveiésre alkalmas épületet,. Persze a termelésben közvetlen ül szerepet játszó beruházásokon kívül még egyéb, a mezőgazdáság tér- nyelést szolgáló létesítményekre is tetemes összege* fordílanak. Gondol junk továbbá a mezőgazdasági szalk- oktaüás kiterjesztésére, a kutatási és kísérteti intézmények fejlesztésére, bekötőutak, öntözőcsatornák építésére. A beruházásokkal kapcsolatos nézetek közül különösen kettőt érdemes említeni, Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést: szükséges-e a mezőgazdaságban ilyen arányú beruházásokat megvalósítani? Mások azt erősí- getik: ha már ilyen nagy összegekkel támogatjuk a mezőgazdaságig , termelést, akkor megjeéu nézni, hogy ezek a befektetések teljes egészükben megtérülnek-e? . Köztudomású, a mezőgazdaság átszervezése előtt kis- parcellás, szétaprózott ter- \ meíés folyt hazánkban. Amikor a dolgozó paraszt- családok százezrei tenmelő- sszövetkezetekbe tömörültek, jnég csak a lehetőség teremtődött meg arra, hogy a mezőgazdasági termelés a nagyüzemi termelés útjára lépjen. Nem kell különöseb- ben bizonygatni, hogy a kisfparcek s növénytermesztés \ gépe eszközei; illetve az égvén állattartás épületei rjem képezhették a nagyüzemek kialakulásának alapjait. 1 Ezek a felszerelések úgyszólván egyik évről a másikra alkalmatlanná váltak 4 további gazdálkodásra. \ Ezt a helyzetet felismerve hirdetne meg annakidején a párt cf> a kormány, a kettős feladat; végrehajtásának programját, miszerint az át- i'akulást úgy kell végre- e íjtani,- hogy közben a me- .• "gazdasági termelés ne es- *n vissza. Erre csak egyet- n mód kínálkozott: nagy- emi köv -telményeknek megfelelő < ,‘kkol, eszkö- kkel é;s é, tétekéi biztosiam legalá s az átszervezés előtti ijesítmények eV résénék jitételeit. A -' sodik ötév terv mező- gazdasági beruházásai döntően ezt a célt szolgálták. szórt lenne téves úgy vélekedni, hogy a második ötéves terv során beruházott -szegekkel a régihez viszonyítva, jeler lsen növeltük a mezőgazdaság termelőerőit. Hiszen nagyrészt a régebbi kisüzemi termelési eszközöket pótoltuk. I az szintén igaz, hogy a minőségi változás is számot* "'ő, mert a fermában mű- termelőerők lényegesen hatékonyabbak, mint a kisüzemiek. Főként ennek köszönhető, hogy hazánk mezőgazdasága — sokfele nehézség ellenére — az átszervezés óta jelentősen növelni tudta termelését. Ezt a növekedést tél bizonyítják a számok. A búza holdanként! termésátlaga az 1951—60-es évek 8—9 mázsájáról a legutóbbi négy évben ÍO mázsa fölé emelkedett. A kukorica termésátlaga a régebbi M—13 mázsa helyett 1364-ben már n>e#iaíadta a Hí mázsát. Hazánkban az összes hústermelés az 1934—38-as évek átlagában 365 000 torma volt, viszont 1964-ben már kereken 640 000 tonna — vágyás majdnem kétszerese a légebbknek. A termelőszövetkezetek bruttó termelési értéke 1962-ben csaknem 25 mSUiánd forint volt. viszont 1964-ben mér mintesv 30 milliárd forint értéket termeltek. Végeredmé’'"*<ben hazánk mezőgaadasáea 1961- hez viszonyítva h ’ — év alatt 10,1 százalékkal növelte termelésének értékét, vagyis az évi növekedés 3,3 szó zajékor. A tenmetés fejlődésének ez a mértéke a nemzetközi összehason irtásiban is a legjobbak közé tartozik! A nagyüzemi beruházások eredményeinek tehát márts hasznát látja az egész népgazdaság. Teljesein nyilvánvaló, hogy e beruházások révén növekedhetett például a munka termelékenysége a mezőgazdaságban. 1961-hez viszonyítva 1964- re az egy mezőgazdasági dolgozóra számított bruttó termelés értéke 21,3 százalékkal növedett. De a beruházásoknak hasznát látjuk úgy is, hogy a mezőgazdaságból származó terményeik és termékek legtöbbjét kedvezően tudjuk értékesíteni a külföldi piacokon. 1964-ben hazánk összes exportjának 21 százalékát adta a mezőgazdaság: a mezőgazdasági exportunk 1961-hez mérten kereken 32 százalékkal növekedett. Rendkívül jelentős tény: a fejlett tőkés országokból behozott áruféleségeknek mintegy felét mezőgazdasági termékek exportjával egyenlítjük ki. Mindezek alapján persze helytelen lenne a*t a következtetést levonni, hogy a mezőgazdasági beruházások hatékonysága — az utóbbi években — a legkedvezőbben alakult. Sok még az olyan „tandíj”, amelynek fizetését elkerülhetnénk. Nem ritka például, hogy egy-egy épületet vagy gépet nem éppen a célnak megfelelően használnak. A mezőgazdaság idei termelését — a tavalyihoz viszonyítva — 1,5—2 százalékkal kívánjuk növelni. Figyelembevéve az eddigi eredményeket és tapasztalatokat, e cél elérése újabb és az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kíván a mezőgazdaság dolgozóitól irányítóitól egyaránt. És talán az egyik legnehezebb s legfontosabb feladat: a beruházások és a termelési célok olyan összhangjának megteremtése, amely már egyúttal a következő ötéves terv előkészítését is szolgálja. Horváth László Erohfrvíwlászat Dél-Yielnamfean Útjára indult a hálastaféta Vigye el köszaneimnhet és üzenetünket a nagy szovjet népnek fiatal és érdeklődő üdvözölte az út két oldalán a stafétaboté. okto® Az őblftsiive^gyári rekon^ritküió (3. otdai) A megyei labdarágóhafaekság eredményei SL otd-b firdeiarewi. 1965 (S. 0*11* A nvohorai művelődési kázhavi (5. oki«?! „Indítsuk hét útjára ezt a hálastafétát! Vigye el köszó- netünket és üzenetünket a nagy szovjet népnek. Köszö- netünket, amiért húsz évvel ezelőtt elhozta nekünk is a . ^ ß {}atal sportolóJeat A üzenetünket, szoviet Uraim Lásaió mondott beszédet. illetve kötötte rá Balassagyarmat járás fiataljainak há- 1 aszaáag-caekrát. A széceényi fiatalok a község határúban vették át a stafétabotot a motorosoktól. Innen vitték a községi szoviet emlékműhöz, ahol Skoda Ferenc volt az ünnepség szónoka. A staféta a járási székhelyeken kívül még számos községben megállt, ahol a falvak vezetői. s a falvak népe üdvözölte. örbaiom, Eadrefalva, P4- líoy, Szál ma teres. Karancsság és Ságúifalu úttörői és fiataljai kezeit. A városban több Ho- emlékműhöz. A satóóterjáaí méter hosszúságban élő sorfal ünnepségen Ujlaky István * között haladt tovább többeser városi KlSZ-titkár tartott szabadságit, s hogy erőnkhöz, tehetségünkhöz mérten éltünk is e szabadságadta lehetőségekkel. Vigye el Nógrád megye ifjúságának szeretetét és háláját, s ígéretünket, sohasem, leszünk hűtlenek ahhoz az ügyhöz, amely az emberiség, köztük népünk boldogulását szolgálja Ragyogó napsütésben, ezekkel a szavakkal indította útjára tegnap délelőtt kilenc órakor Rétságró! a hátastafé tát Nagy Zoltán KISZ titkár. A staféta felszabadulásunk huszadik évfordulója tiszteletére indult megyénkből a Szovjetunióba, s kapcsolódott az ország őt megyéiéből indított országos felszabadulási stafétához. A stafétabotra, amelyet a települések között az MHS motoros szakkörének tagjai vittek, a rétsági járás úttörői és kiszesei negyvennégy szalagot kötöttek. Az üímeoélyes indítást követően Érsekvad kert fiataljai üdvözölték a stafétát, amely ezután Balassagyarmatra érbeiyezték el szalagjaikat a bá- lacsoikarbam. A felszabadulási staféta délután érkezet Salgótarjánba. A zagyvapálfalvi síküveggyár előtt az üzem kiszesei fogadtok. maid a pásztói staféta megérkezése után futók vitték tovább a stafétabotot, amely délután két órakor érkezett a salgótarjáni szovjet megemlékezőt. Ezután ünnepélyesen felkötötték a hála szalagjait. illetve búcsúztatták dl a megyeszékhelyről tovább induló stafétabotot. Salgótarjánból motorkerékpár vitte tovább Kistoronyé. Nagybátony. Ma- conka. Nemti és Nádujf»- lu községeket érintve. A stafétát délután öt órakor Ivád községben adták át Heves megyének. A megyétől Oasvár István búcsúztatta. Innen Heves. Borsod - A bauj, Zemplén, Hajdu-Bihar, liléévé Szabolcs-Szatmár megyén halad keresztül, s Záhonynál búcsúzik Magyarországtól. Itt egyesülnek a staféták. Az ewesült stafétát központi küldöttség viszi a végcélig. Uzsgorodig. i ú Mjpftléf szövetkezeteknek üdüli kában az állandó bizottság — Vizsgálat a teí-ddx-a — Országos tapasztalatcserén megyei tanács mezögaa- állandó bizottsága jelentős segítséget nyújt a mezőgazdasági feladatok sike-es megoldásához. Áz állandó bizottság is és a mellette működő ideiglenes szakbizottságok is számos vizsgálatot végeznek, amellyel feltárják a legfontosabb tennivalókat. Többek között ilyen vizsgálat alapján indult meg az erózió elleni védekezés és a tsz építkezések meggyorsítása. A vizsgálatokat a tanács megtárgyalja és emeli határozattá Az idén is hasonló célkitűzések szerepelnek a munkatervében. A megye négy termelőszövetkezetében, Pásztóm, Nőtincsen, Érsekvadkerten és Bércéi en a tsz-beruh á zások helyzetét vizsgálja meg. A vizsgálatra építészekből, tsz-vezetőkből alakított szakbizottság segítségét is igénybe veszi. Ezenkívül naegviwsgőlja, hogy ' 265-ben - megalapozott-e a talajvédelmi tervek megvalósítása. Ennek a vizsgálatnak azért nagy a jelentősége, mert az idén 15,5 millió törtét álI rendelkezésre az erózió elleni védekezésre. Az állandó bizottság vizsgálata arra szorítkozik, hogy az illetékes szerveknek nem kerülte el valami a figyelmüket, a komplex talajvédelem tervezésében, kivitelezésében. Az állandó bizottság segítséget nyújt a tanácsülés été kerülő mezőgazdasági jellegű beszámolók elkészítéséhez is. Az idén tanácsülés tárgyalja meg többek között, hogy az öntöző berendezésekkel ellátott termelőszövetkezetek, mint például Diósjenő, Szurdokpüspöki, Szécsény, hogyan használják ki a felszereléseket, és hogyan alakul az üzemek ebből eredő jövedelme. Az állandó bizottság vizsgálata alapján a tanácsülés hasznosabb, konkrétabb határozatokat hozhat az öntözéses gazdálkodás további elterjesztésére, a gazdaságosabb öntözésre. Az állandó bizottság elnöke és egy tagja nemrégiben a Szolnok megyei tanácsnál járt és tanulmányozta Szolnok megye munkáját. A legutóbbi ülésen megtárgyalták a Szolnokban szerzett tapasztalatokat is. Jónak találták az ÁB-tagok egy-egy területre való beosztását, a mezőgazdasági munkák sokoldalú ellenőrzését, a tagok szakmai felkészültségét. Megállapították, hogy Szolnak megyében a tsz-ek a sertéstenyésztésben kiváló eredményeket értek el, ezért módszereiket a nógrádi ÁB me- gyeszerte ismerteti, elterjeszti. Kormán^kitüntetések a 20. évforduló alkalmából Tegnap détotam a megyei pártbizottságán kedves ünnepségre került sor. Jakab Sándor elvtárs, a Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első titkára ,f- lamá kitüntetéseket adott át azoknak a kommunistáknak, munkásmozgalom ban több évtizede dolgozó elvtáraaknak, akik maradandó érdemeket szereztek munkájukkal. A M un kaérdemr end arrartv koszorúját kapta Matuz József elvtárs. a megyei pártbizottság titkára, Andó Gyula elv- társ, a Balassagyarmati Járási Pártbizottság első titkára. A M unkaórd emre nd ezüst fo- koKatát Géczi Istvánnak, a Szócsényi Járási Pártbizottság titkárának, a párt- és tö- megszervezeti osztály vezetőjének, Toronyi Lászlónak, a Salgótarjáni Járási Pártbizottság propaganda- és művelődési osztály vezetőjének, Csábi Imre elvtársnak, az Öblösüveggyár pártbizottsága titkárának, Sukerek Lajos elvtársnak, nyugdíjasnak, az illegális mozgalom résztvevőjének nyújtotta át. A Munkaérdemrend bronz- fokozatát kapta Mikúla János elvtárs, a Zsuny-pusztai tsz pártszervezetének titkára, Lengyel Tusi István elvtára, nyugdíjas, a megyei pártbizottság tagja, Bollä József elvtárs, a mátraszőllősi tsz pártszervezetének titkára, Varga Istvánná elvtársinő, a homok- teronyei tsz pártszervezetének titkára, szocialista brigádvezető. Teljesítették esedékes tervüket Felszabadulási verseny a Bányagépgyárban Sikeres negyedév után felkészülés az indiai exportra Két nappal határidő előtt Irthatják a berendezések zö* teljesítette negyedéves tervét mét, úgyszintén a visontai a Salgótarjáni Bányagépgyár. külfejtésű bánya és megkap- Hat ár időre szállították a ta az 1200 milliméter széles és megrendelt berendezéseket egy kilométer hosszúságii gu- az ország különböző területé- miszalag berendezést. Ezen- re, d_e időben elkészült ex- kívül nagyobb mennyiségben portra Csehszlovákia számára készítettek szállítóberende- két úgynevezett kaparókocsi zéseket a Bánhidai Hőerőmű számára. Stadler István művezető irányításával márciusban rekorderedményt ért el a sü- veggerenda-gyártó részleg, amely 1850 darabot készített ebből a fontos bányabiztosííó elemből. A második negyedévben szaporodnak a feladatok a Salgótarjáni Bányagépgyárban. Növekszik az exportteris. A szocialista lakatosbrigádok élenjárnak a felszabadulási versenyben és amikor a legjobbakról érdeklődtünk Csontos elvtárs, a főmérnök úgy nyilatkozott: nehéz‘lenne, különbséget tenni közöttük. Surányi Imre, Parádi Gyula, Vramecz József, Hegyi Tibor vezetésével a lakatos melés is. India számára kéz- brigádoknak nagy részük van dik meg a szállítószalag be- abban. hogy a kiemelt beru- rendezések gyártását, amiből házashoz, a Borsodi Ércelőké- negyedév alatt mintegy 3 mil- szítő számára időben leszál- bő forint értékűt késztettek. Valóra váltották a vállalást Elkészült as újtipusú gáztűzhely null-sorozata Befejezték ötven darab új- típueú gáztűzhely szerelését a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében. A gáztűzhely szerelde dolgozói — összhangban a gyár felajánlásával — még az év elején kötelezték magukat, hogy felszabadulásunk 20. évfordulójának esztendejében, az első évnegyedben kibocsátják a gyár műszaki kollektívája által kialakított üjtípusú, korszerű gáztűzhely null- sorozatát Míg az új gyártmány íelszerszáimozása folyt, a szerelde két ifjúsági szocialista brigádja, a Komarov és a Jegorov brigád, önként vállalt tanfolyamon sajátította el a sorozatgyártás elméleti és gyakorlati tudnivalóit. E hét hétfőjén hozzáláthattak az első ötven darab gáza régi típusú tűzhely gyártásával sem maradjanak el. Szerdán jelentették az üzemből, hogy a null-sorozat készen van. A tűzhelyeket alapos minőségi ellenőrzésnek vetik alá: a ..-pasztalatok nagyon kedvezőek. A gyár életében nagyjelentőségű gyártmány kiállja a próbát, miként kiállta az első erőpróbát a szerelde munkásgárdája is. Értesülésünk szerint az újtípusú gáztűzhely sorozatgyártását a második negyedév végén kezdik el, miután a régi típusú készülékre szóló megrendeléseknek eleget tettek. Még az idén, mintegy tizenhatezer darab korszerű, a haziai forgalomban levő külföldi típusokkal is versenye tűzhely összeszereléséhez — képes gáztűzhelyet állítanak raá&bozza úgg, hqgy közben elő,
