Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-12 / 258. szám

19S4 deserrüs*' 12. aseatbat M 6 G B A B Negyven munkahelye!!, a munkások 90=95 százaléka termel g Másfél hónapi késés fi Melyükön vannak a gépek Nea* mindegy, hogy a vagyis decemberben a téli hónapokban milyen munkások mindegyike Hol- íitemben dolgozik megyénk gozik, ugyanúgy, mint az állami építőipara. Ezért a előző hónapban. vállalat vezetői már jó elő­re felkészültek .a tél foga­dására. Számbevették le­hetőségeiket, módosították régebbi . elképzeléseiket, A következő év első negyedévében e tekin­tetben azonban öt-tíz százalékos csökkenéssel számolunk, hogy a hideg napok se Vagyis 1965 első három teljenek el mupkátlanul. hónapjában 1000—1200 Arra a kérdésre, hogy munkás tevékenykedik milyen munkák elvégzését majd az építkezéseken. Te­tervezik a téli időszakban, hát 100—150 fővel több Szálai Győző, a Nógrád munkáskezet foglalkozta­megyei Építőipari Vállalat tunk, mint az előző év műszaki osztályvezetője a azonos időszakában, következőket válaszolta.; Végül a folyamatos mun­— December 1-től már- kával kapcsolatos műsza- cius 31-ig hatvan millió ki feltételek biztosításáról értékű munka elvégzését érdeklődtünk, terveztük. Ebből 42 millió — A szükséges munka- az első negyedévre jut. gépek a helyükre kerül- Tervünket felettes hatósá- tek. A terevezett négy gőz- gunk is jóváhagyta. Ennek kazán helyett már öt van. megfelelően számbavettük. Ezek mint hőközpontok hol, milyen munkákon tu- biztosítják a fűtést, de dunk dolgozni. előmelegítésre is használ ­A létesítményeket a juk a habarcskészítésnél, szerint, hogy milyen betonozásnál és a szerke­mértékben téliesíthe- tők, rangsoroltuk. Az elsőbe azok tartoznak, ahol a külső hőmérséklet­től függetlenül is lehet zeti munkáknál. A napokban terven fe­lül újabb három kazán érkezik majd a mun­kahelyekre. dolgozni. Ez a legkeve- A nem egészen zárt épü- sebb, mintegy 3 százalék, letekben pedig 212 koksz- A feladatok több mint fe- kosárból és 214 dobkály- lét, 54 százalékát zárt hából kiáradó meleg se- szerkezetü épületekben Biti _ a munkák jobb el veg­akarjuk elvégezni. Itt a zését. A különböző beton­et szalag bevezetésével van bajom. Nem igen láttam jelen­fűtésről nekünk kell gon- szerkezetek takarásához doskodni. Olyanná kell szükséges nádpadlót ts tenni ezeket a létesítmé- biztosítottak, az ablakok, nyékét, hogy mínusz 5- a-'tok átmeneti befedésére 15 fok külső hőmérséklet szol6al° muanyagfoliakat esetén is nyugodtan dől- * beszereztük s egy ré­gozhassunk. A harmadik szuk, ™a,r kmt 18 vva" a- , . , munkahelyeken. V. K. kategóriába tartoznak azok a munkák, amelyeket a szabadban kell majd el­végezni mínusz 5 fokos hőmérsékletig. Az előbb említettek fi­gyelembevételével 40 munkahelyet készítet­tünk elő a téli munká­ra. — Az épületek jelenlegi állapota mennyiben bizto­sítja az előbb vázolt el­képzelések megvalósítá­sát? — kérdeztem az osz­tályvezetőtől, — Még szeptemberben minden létesítményre el­készítettük a részletes munkaprogramot. Ebben munkafázisonként részle­tesen előírtuk az építés- vezetőségeknek, -hogy mi­korra, mit kell elvégezniük és milyen mennyiségű anyagot használhatnak fel. Az előirt ütemet na­gyobbrészt nem sike­rült eddig betartani. Jelenleg egy—másfél hó­napi elmaradással számo­lunk. Ennek oka, hogy a lakások befejező munkála­tai az év végére zsúfolód­tak és a távfűtés is sok munkáskezet kötött le. Mégis azt beül mondanom: az elcsúszás alapvetően nem teszi lehetetlenné a ter­vezett munkák elvégzését — ha az időjárás is ked­vező lesz, Szóbakerült a munkások téli foglalkoztatottsága is. Az osztályvezető ezt mond­ta. Ráiidgáliiak e Ahol megvalósulnak a javaslatok Nem Árulnak zsákba­macskát, nem szépítgetik szükebb környezetültet, közvetlenek, s az első ké­résre végig kalauzolnak az tízemben. De akkor már átlapozgattam a szeptem­beri termelési értekezlet jegyzőkönyvét. A vágóhíd, postosabban a Pest-Nógrád megyei Húsipari Vállalat Balassa­gyarmati Üzeme a vizsgá­lódás színhelye. Régi, tol­dozott, foltozott üzem. Ki­nőtte a „gúnyáját." Ha ró­költenének pár százezer forintot, emberibbek len­nének a munkahelyi körül­mények. Mindezért azon­ban nem sokat panaszkod­nak. Tudják, hogy a pénzt az állam ide se tolhajta ta­ligával■ Aztán. . úgy gon­dolkodnak az üzem veze­tői. de a munkások is: se­gíts ember magadon .. . Meg is teszik, ami tőlük telik. így került önerejük­ből beton az udvar nagy részére. Munkaidő után csinálták, megkurtítva a pihenő órákat. Erről a kölcsönös kezde­ményező készségről tanús­kodik a már említett jegy­zőkönyv is. Együtt tanul­mányozzuk Rein Lajos te­lepvezetővel, Széles István párttitkárral és Schnit- zinger László mühelybi- zottsági titkárral. A gé­pelt oldalak könnyen ácie- kinjhetők. Bekezdésenként tartalmazzák a felszólalok neveit, s azt is, hogy ki mit mondott. ..Galantes Sándor a füs­tölő dolgozója azt kérte, hogy egésztísék ki a dolgo­zók létszámát, mert két ember nem győzi a füstö­lést túlórázás nélkül, s ez nem mehet így örökösen". — Jogos volt a kérés? — Igen — kapom a vá­laszt. — Kiegészítettük a lét­számot. ma már négyen dolgoznak ott. Valóban így történt. Ké­sőbb, amikor felkerestük ezt a munkahelyet, köny- nyü volt meggyőződni az állításról. A füstölőt házi­lag megnagyobbították, s ma már négyen dolgoznak itt. Velenczei Istvánnak a ja­vítóműhely vezetőjének is hasonló gondja volt még szeptemberben. Javaslatá­ra új dolgozót ala-klmaztak a javító műhelybe. A ki­egészítő műszaki feltétele­ket, új gépek beszerzé­sét azonban még nem tud­ták biztosítani, Erre sok pénz kell, s az előteremté­se meghaladja a helyi ve­zetők jogkörét. Az észre­vételt a központba továb­bították. Láczkó István azt tette szóvá a termelési értekez­leten, hogy lyukasak a zsírtároló hordók. Ez az észrevétel is bekerült a jegyzőkönyvbe, s azóta intézkedtek. Munkába he­lyeztek egy nagyobb űr­tartalmú tartályt, s így nem szökik el a forró zsir. A legutóbb lezajlott ter­melési értekezlet óta meg­oldották a bérfeszültség­ből keletkezett problémái— ka-t is, Több ■ dolgozónak megnyugtatóan rendezték a fizetését, ' A termelési értekezleten elhangzott javaslatok te­hát nem merülnek fele­désbe. Az üzem vezetői rászolgálnak arra a biza­lomra, amellyel a munká­sok kéréseikkel, javasla­taikkal hozzájuk, fordul­nak. S ez kedvezően hat a munkára. Tálán ennek is tulajdonítható, hogy ebben a nélkülözhetetlen üzemben rendszeresen tel­jesítik a tervet. g, e. Az ízléses leányka cs bakfis ruhák elkészítésében nagy és fontos szerep há­rul a szabászatban dolgozókra: Balázs Juditra, özv. Deák Sandornera es Csa­bák Jánosnéra, a Nográd megyei Kézműipari Vállalat balassagyarmati részle­gében Koppány György felvétele A műszaki vezető és a politika — Se párttitkár nem lás”, a gyakori röpgyűlése- vagyok, se ideológus. Ve- zések és egyéb, gyenge agi- zetem a gyárat! — mondta tációs módszerekből faka- kedvetlenül a vidélki nagy- dó bosszúság emléke. Vi- üzem műszaki igazgatója, lágos, senki sem. óhajtja amikor egy értekezlet^ annak a tapsokban jelent- afelől érdeklőditek nála. kező „politizálásnak” a milyen a munkások politi- visszatér lsét, már csak kai hangulata. — Nekem azért sem, mert apolitikus — tette hozza — egyelőre volta bebizonyosodott Amint viszont óhaj ta­nunk és munkálkodnunk kell, az a gyorsabb ütemű lévő műszaki vezetőt, aki fejlődés, a korszerűbb ne bólogatott volna, „Hát munka iparban, mezőgaz- bizony, a kolléga fején ta- daságban, mindenütt. Meg­tolta a szöget.” oldhatja ezt egyes-egyedül Tökéletesen fejezte ki a gazdasági vezetés, nkár- egy — nem is szűk kör- milyen színvonalas is kö­bén _ elterjedt nézetet, lömben? Mesit.alálha1,ia-e a amely szerint az üzem ve- megoldást, ha egy nagyon zetése olyan bonyolult köz- jelentős tényezőt, az em- gazdasági, gyakorlati, mű- berek fejében megforduló szaki kérdések halmazát gondolatokat, egyénileg je- kínálja a maga illetéke- lentikező érzelmeket fi- seinek, hogy ahhoz még gyeimen kivül hagyja? politikai tevékenységet, is Néhány napja megis- követelná -------A l enne. __________ ________ M ás kérdés, hogy iga- üzemről volt szó, ahol né­hány éve még ki se T/ít- szottak a tervlemaradás és a fegyelmezetlenség egymás! agyonterhelés merkedrtem egy gyár kol­lektíváiéval. Asztalosipari za van-e? ,,Szalagot, ehhez persze tömérdek számítás és műszaki félté- erősit6 ^ egymásbafonó­tel kell. dó bozótjából. Jelenleg tul­De a politikai feltétele- teljesítik a terveiket. az két sem lehet elmellőzni, üzem jó ütemben fejlődik Kétségtelen: sokakat még _ igaz, kitűnő műszaki kisért az ötvenes évek né- vezetője van. De ez a mü- hány balkezes gazdasági szakilag képzett igazgató a intézkedésének emléke es párt csoportok bizalmi jai­— As eés® hónapban, az akkori „agyonpolitizá- vai is megbeszélte, mi a baj ebben vagy abban a műhelyben; és amikor egy korábban „túlszaladt” bér­ből vissza kellett vennie, a legszélesebb műhelynyil- vánosság előtt jelentette be. együtt a pártszervezet és a szakszervezet em he­reivel. Ha valamit el akar érni, olyan megátólértető- dő módon keresi meg a politikai munkásokat, mint ahogyan más a főmérnököt kéreti. Az a véleménye, nem várhat eredményt,, anél­kül, hogy a munkások hangulatát ne ismerné; és nincsenek illúziói afelől, hogy ezt csak jó. aktív, széles üzemi demokráciára támaszkodó pártszervezet ismerheti. Minden erejé­vel segíti hát az üzemi demokrácia szélesítését. Ha lehet így mondani: utasítani ö utasít, de sze­reti. ha ezt egyúttal min­denki a saját, ötlete, véle­ménye megvalósításának tartja. Es a „motor", ahogyan az üzemeket nevezni szok­ták, — megy. Itt történetesen kom­munista igazgatóról van szó. De nincs olyan párton- kívüli igazgató vagy fő­mérnök, akire nézve ne lenne érvényes az élet igazsága: az emberek, az üzemi közvélemény nél­kül nem megy. Mert ezek az emberek szocialista or­szágban élnek és — ha vitatkoznak is egyben, másban — szocialista gon­dolkodású vagy afféle kö­zeledő emberek. Ez pe­dig. éppen a politizálás hatásosságát húzza alá. Ha feltételezzük, hogy az emberek egy része még nem sokat törődák a táv­lati célkitűzésekkel, s egyszerűen keresni jött a gyárba? Ez vajon ok ar­ra, hogy — mivel egy részben apolitikusak — mi is azok legyünk ve­lük szemben? Vagy in­kább arra kötelez, hogy jobban politizáljunk, mint korábban? A politizálás nem „zár­ható be” néhány szobá­ba. A politikának kint a helye a gyárban. Ott van dolga, akár a villamos- energiának. Próbálja csak meg egy napra áram nél­kül, az „apolitikus” igaz­gató. Nem megy! De vele — jobban megy. Meg lehet-e olda­ni nélküle annak a fél­sikerű megoldásnak a tel­jessé tételét, amit az anyagi ösztönzés az er­kölcsiek nélkül tehet? Nyilván nem. Meg lehet-e magyarázni nélküle egy- egy, a műszaki vezetés számára teljesen világos, de csak népgazdasági táv­latban érthető intézkedés hasznát a munkás számá­ra? Ezt sem lehet. Lehet-e nélküle újabb szocialista brigádokat bekapcsolni a termelés folyamatába'.’ Nyilván nem, pedig sok .ló üzem vezetői el tudják mondani, mit jelent mun­kakedvben, lelkesedésben, kezdeményezni tudásban az,' hogy az elmúlt évben a brigádok száma 2280-nai tagjaik száma hatvanezer­rel nőtt! Ezek az emberek se va­lami leszűrt közgazdasági és műszaki eLeimet, ereo- ményeként csatlakoztak a jobban termelni akarók és azért jobban is dolgozók bővülő seregéhez. Politi­zálni kellett velük és ér­tük? Igen. „Sematikus” dolog ez? Nem. A jó poli­tika megköveteli a maga korszerű, agibatív, embe­rekre valóban ható mód­szereit — akár a mai re­pül őtechni'ka a radart és a hőálló ötvözetetek Ilyen politizálásáé »an szükség az üzemben. Hogy1 arról legyen szó, arról folyjék mindem vita., ami előreviszi a termelésé, a fejlesztést, a munkát. Mondjuk, a szalag beveze­téséi is. Dehát lehet-e így polfhL zálni a műszaka, gazdasá­gi vezetők nélkül? Vaion nem ez az egyedül helves* korszerű vezetési stílus? Ba&teá Peres» T

Next

/
Oldalképek
Tartalom