Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-10 / 256. szám

ttm. dee. TO. csütörtök NOGBÁD 2 ÁSVÁNYBÁNYÁSZOK A környező hegyek Imre, a nehézipari minisz- gyomrából kötélpályán ér- terhelyettese, Alics János- keziik a tűzálló téglagyár- naik, a megyei pártbizott- táslhoz és porcellángyártás- ság titkárának és Trizna hoz nélkülözhetetlen alap- Jánosnak, a megyei párt­anyag, a Felsőpetényi Ás- bizottság ipari osztály ve- ványbánya Vállalat rakó- zetőjének társaságában a dójára. Majzik István és helyszínen tanácskozott a brigádja szakavatott kéz- bánya fejlesztéséről, zel buktatja a nyersanyag- Ugyanis a kerámia ás a gal telt csilléket. Ha egy tűzállóanyagipar az eddigi- vonatravaló összegyűlt, — né! jobb minőségű alap- amely tíz csilléből áll — anyagot kér. A bánya fej- a dieselek magukkal von- lesztésével kapcsolatos ter- szolják az öt kilométerre veket a feldolgozó ipará- lévő vasútállomásra, ahon- igényeinek megfelelő­nan tehervagonok repítik en állítják össze. A fej- az ország különböző tájai- lesztésre azonban csak a ra. harmadik ötéves tervben Nemrégiben Haracska kerül sor. Mikroszkopikus vizsgálat. Végzi: László József né és Csóté Éva KISZ-fiatal, a laboratórium dolgozói Nemsokára indel az újabb szerelvény Koppány György felvételei (^elkfo zLiléA cl zá nzám adásra I. Számvetés elétt Űjabb számvetés előtt állnak termelőszövetkeze­teink. Rövidesen maguk mögött hagynak ismét egy esztendőt, amely sok örö­met hozott, de nem fukar­kodott a gondokkal sem. Az örömökre mindenki szívesen emlékszik vissza, a gondokat azonban igye­keznek elfeledni, hogy még a halvány emlékük se ma­radjon. Az esztendőt azon­ban még nem fejezték be a termelőszövetkezetek. Hátra van a legfontosabb teendő, a zárszámadás. Az egyéves munka eredmé­nyeinek, hiányosságainak felmérése, a tapasztalatok elemzése, s a tanulságok levonása. Tiszta mérleget Ezekben a napokban egyetlen fontosabb dolog sincs, mint a zárszámadás­ra való készülődés. Nem könnyű feladat felmérni egy év munkáját Gondos felkészülést, lelkiismeretes, pontos munkát kíván. Ha nem fordítanak gondot ter­melőszövetkezeti vezető­ink, tagjaink a meglévő vagyon, a megtermelt ér­tékek hiánytalan számba­vételére, a hanyagság meg­bosszulja magát. A zárszámadási munká­nak fontos feladata, hogy az éves terv megvalósítá­sának eredményeit és hiá­nyosságait bátran, őszin­tén, aprólékosan elemez­zék. Annak sincs semmi értelme, hogy az év köz­ben elkövetett hibákat, az esetleges vezetési hiányos­ságokat különféle pénz­ügyi manőverekkel próbál­ják eltussolni, mert ennek később látják kárát. In­kább arra ügyeljenek, hogy a jövő évi munkában már ne ismétlődjenek meg az idei hibák. Fontos jellegzetessége az elkövetkező zárszámadá­soknak az is, hogy előké­szítésükből a tagság nagy tömegei szeretnék kivenni a részüket. Szükséges is, hogy minél több tsz-tag bekapcsolódjon ezekbe a munkákba, segítsen a lel­tározásokban, ismerje a tsz vagyoni helyzetét, ki­kérjék a véleményét az anyagi eszközök ésszerű felhasználásában. A koráb­bi gyakorlat szerint a zár­számadást rábízták a fő­könyvelőre. A tagságot nem vonták be a zárszám­adások lebonyolításába. Nem igényelték, vagy csak elvétve egy-két termelő­szövetkezetben kérték k: a tagok véleményét. Ezt bi­zonyítják a tavalyi zár­számadó közgyűlések ta­pasztalatai is. Azokban a közös gazdaságokban, ahol a tagsággal közösen ké­szüllek az évvégi számve­tésre, ott a zárszámadó közgyűlések is hasznos vi­tafórummá változtak. A megye néhány terme­lőszövetkezetében azonban még ennél is tevékenyeb­ben vesznek részt a tagok a zárszámadás előkészíté­sében. Sok termelőszövet­kezeti tag maga is elké­szíti az egyéni zárszám­adásét, de — mint például a szécsényi II. Rákócziban — sor kerül brigád szám­vetésekre Közös ügy Mondani sem kell, hogy az egész munkának alapja a közös vagyon pontos számbavétele. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mi­lyen fontos, hogy a meg­termelt termékeket, a ve- rejtókes munkával gyara­pítóit közös vagyont hiány nélkül leltárba vegyék. A pásztói járásban, ahol már november végén elkezdték a zárszámadási leltározást, megkülönböztetett figyel­met fordítanak a lelkiis­meretes munkára. A leltá­rozási bizottságokba a leg­rátermettebb embereket válogatták ki, akik gyor­san és megbízhatóan szám- baveszik a tagság értékeit. Mindettől függetlenül a termelőszövetkezeti ellen­őrző bizottságok ismétel­ten ellenőrzik a leltározá­sokat. Alapos munka vár a lel­tározókra, mert ebben az esztendőben tovább erő­södtek, gazdagodtak a kö­zös gazdaságok. Üj gépek sokaságával, korszerű gaz­dasági épületekkel gyara­podtak. Tovább növeke­dett a termelés anyagi- technikai bázisa termel 6- szö vetkezet emkben. Ter­mészetesen ez hozzájárult az árutermelés fokozásá­hoz, a növénytermesztés és az állattenyésztés fej­lesztéséhez. őszintén szól­va nem lehetünk elégedet­tek a termelésszerkezet kialakulásának mértékével, az árutermelés aránytalan­ságaival, amely elmaradt a rendelkezésre álló lehe­tőségek mögött. Negyven tsz új irányba Ezek a kérdések felvetik és megoldásukhoz sürge­tik a megye termelő szö­vetkezeti termelésének to­vábbi koncentrálását, és speoializálását. Ez a fela­dat állandóan napirenden szereplő kérdés. Bizonyít­ja többek között az is, hogy ennek az esztendő­nek a végén negyven ter­melőszövetkezet utoljára készít zárszámadást a je­lenlegi üzemi keretek kö­zött. Két terfnelőszövetke- zetközii vállalkozás pedig az idén először összegezi az új működési forma ke­retében végrehajtott tevé­kenység termelési tapasz­talatait. A termelés anyagi-tech­nikai bázisának növekedé­se, a termelőszövetkezeti tagság nagyobb munka­kedve a mezőgazdasági termelés további emelke­désével járt. Sok közös gazdaságunkban pedig a tagság jövedelmének je­lentősebb emelkedése sem maradt el. A számítások szerint tovább csökken a gyengén gazdálkodó szö­vetkezeti gazdaságok szá­ma is. Ez a gazdasági szín- vonalbeli erősödés azon­ban a jövő sikereinek ala­pozását, a bővített újrater­melés szélesítését is felve­ti. Igen nagy Macist a zárszámadások idején a tez-ek számviteli dolgozói­ra. Azokra, akik közvetle­nül foglalkoznak a külön­féle elszámolásokkal. Mun­kájuk rendkívül fontos* hiszen ők tartják számon' a gazdaság tartozásait, s vigyáznak arra, hogy a szövetkezet se rövidüljön meg. Ezekben a napokban mindenütt azt számolgat­ják a főkönyvelők, köny­velők, hogy mennyi ked­vezményt lehet elszámolni1 a szövetkezetnek, hogyan oszthatnák el a leghaszno­sabban a jövedelmet. Ar­ról azonban nem szabad megfeledkezni a számvite­li dolgozóknak, hogy elen­gedhetetlen az eltelt év tapasztalatainak alapos közgazdasági elemzése. A párt és a tanács; segítségével Ezeket a feladatokat minden termelőszövetke­zetben végre kell hajtani. De, hogy hol mennyire lelkiismeretesen hajtják végre és -milyen sikerrel, az attól is függ, hog;.’ mennyit segít a pártszer­vezet, a tanács é* nem utolsósorban a tagság. Mint ahogyan más nagy munkák előtt összefog a falu, most is fogjanak Ö6sze az emberek és vl - gyek sikerre a zárszám • adásokat. Ez a siker csak akkor lesz teljes, ha a számvetél nagy munkája mellett nem feledkeznek meg szövetke­zeteinkben a jövő évi fel­adatok gondos megtervező séről sem. Ennek a kél munkának a különválasz­tása egyébként is oktalan­ság. Amint elkészültek egy- egy termelőszövetkezetben a zárszámadással, azonnal hozzá Jehet látni a tervek elkészítéséhez. így lénye­gesen könnyebb és gyor­sabb ennek a feladatnak a megoldása. Tóta Ferenc a Megyei Tanács vb elnökhelyettese Apa és Ti% éve dolgozik az ál­lami gazdaságban, s ahogy mondja 1957 óta „parancs­noka” a szőlő és borgaz­dálkodásnak. A kezdet, az ismerkedés a súlyos fürtöket nevelő tőkékkel, persze ennél jóval koráb­bi időkre nyúlik vissza Vámosmikolán. egy grófi, birtokon kezdte. Lehet annak már jó negyven esztendeje is. Mióta itt van Szirákon, „meggyógyí­totta” a beteg, veszni in­dult tőkéket. A haszonta­lan szőlők helyébe újakat telepített. A sziráki hegy­oldalakon már 130 holdon eresztett gyökeret, hoz termést évrél-évre a sző­lő. Negyven holdat Zelnik János telepített. Erre a mostani évre nemcsak azért emlékszik szívesen, mert illatra. íz­re egyaránt kellemes bo­leánya rokkal teltek meg a ha­talmas háromszintű bor­piaci, az 5-6 éves boro­kat őrző „bormúzeum” hordói. Mintha valamics­két szűnne a gondja, hogy mellette van. segít neki a leánya is. Zelnik Kati rövidre nyírt, huncut hajfürtjei alól kíváncsisággal teli csillogó fekete szemek te­kintenek a világba. Ta­vasz óta ő is részese édes­apja, tanítómesteré mun­kájának. — Bevallom, nem ez volt a régen megálmodott pálya — mondja, miköz­ben a hordók világába kalauzol — Az érettségi után egyetemre készül­tem... Nem vettek fel. Azt tanácsolták, dolgozzam egy évig, s jelentkezzem újra. Én közben elvégez­tem Gyöngyösön a szőlé­szeti és kertészeti techni­kumot. Onnan kerültem ide Szitákra az idén. — Valóságos offenzivát kezdtünk a hegyvidéki szőlők védelmében... A nagyüzemi szőlőtelepítés­nek, a szőlőművelő gé­peknek nem kedvez a hegyvidék. A szőlöskertek egyre ritkábban díszítik a hegyoldalakat, mindin­kább leereszkednek az al­jba... A hegyek, a dom­bok oldalai ott maradnak ültetvény nélkül, szabad prédájául az eróziónak. Ezen szeretnénk mi segí­teni — magyarázza. Később távolabbi ter­veiről vallott, amelyeket akkor szeretne valóra vál­tani. ha befejezik ezt a türelmet, s mindenekelőtt a szakmában nagy-nagy jártasságot kívánó kísérle­tet. — Szeretnék szétnézni a világban. Nem. csupán egy-két hetes társasuta­zásra gondolok... Lega­lább egy hónapig megte­lepednék egy olyan or­szágban ahol a szőlőkul­túra magasabb fokon áll a miénknél. Dolgozni, $ mindenekelőtt tanulni sze­retnék... Így beszélt, s közben bejártuk a tágas pincékét, Medoch Noiret, Traminit, Rajnai rir.linget kóstolgat­tunk, amelyek szőlőjét a sziráki dóm boldalak ne­velték. Még a kristálytisz­ta gyöngyöző italt Kati a poharakba töltötte, nagy szeretettel beszélt a hegy­vidéki borok sajátos za- matáról, amelynek meg­mentésére vállalkozott a Sziráki Állami Gazdaság­ban Zelnik János és ő. Az apa, aki mögött évti­zedekre tehető tapasztalat áll, s a leánya, aki lelke­sedéssel, határtalan szor­galommal igyekszik pótol­ni a hiányzó, tapasztala­tokkal telt. évtizedeket. Vtacze Istvánná i T

Next

/
Oldalképek
Tartalom