Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-09 / 255. szám
V ó G * 4 n Téli gondok a vanyarei állattenyésztő telepen A hó meghozta az efe*5 komolyabb gondokat is a vanyarei Virágaó Termelő- szövetkezetbe- Nem csak amiatt fő a feje, hogy több mint háromszáz holdon sikerült mélyen szántani a földet, s ez a munka most a bizonytalan kora-tavasza napokra marad. A gondot inkább az okozta, hogyan vészeli át a fagyos téli napokat a közös gazdaság nagyszámú állatállománya. A termelőszövetkezetben 280 szarvasmarhát , közöttük 180 a tehén, 50 anyasertést, 170 hízóit, 500 juhot számlálnak. A közös gazdaságban nem ^ rendelkeznek megfelelő állat- szállásokkal. Különösen a sertéseknél és a juhokn/M aggasztó a helyzet, s előrevetette árnyékát a szűkös takarmányozás gondja Is. A juhokat régen készített, szerfás épületekben tartják, amelyek akkor sem feleltek meg rendeltetésüknek, amikor az ácsok munkájának végeztével, behajtották az első állatcsoportot. A szállásokat később sem téliesítették, s bizony a. téli ellés egyaránt megviseli az anyaállatot és az apró bárányokat. Az egyedüli járható út most már itt is az új Kodályok építése, mint ahogy jövőre már az új 300 férőhelyes hizlaldában gömbölyödjenek 105-1M kilóssá a sertéseik. Takarmánynak, szálasnak, abraknak egyaránt szűkiben vannak. Szakai Ferenc a szövetkezet mezőgazdásza úgy számolta, legalább még 5 vagon pillangós szénára és 4 vagon abrakra lenne szükség ahhoz, hogy nyugodtan nézhessenek a téli napok elé az állattenyésztők. Kevés a takarmányozásra alkalmas szalma is. A hiányzó takarmány mennyiséget, egyéb lehetőségek híján silóval pótolják a szövetkezetbenTermészetest: n >sy is a. legszigorúbb takarékossági intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a termelőszövetkezetben a létfenntartó és termelő takarmánya valamennyi állatnak meglegyen a leginségesebb koratavaszi hónapokban- is. Mert az állattenyésztés jelentős jövedelmet, csaknem félmillió forintot hoz az idén. A jövő évi termelést pedig ezekben a téli hónapokban alapozzák meg a legtöbb gazdaságban. Szakszerű, de takarékos takarmányozással vigyáznak az állatgondozók arra: ne romoljanak le túlságosan a tejelő szarvas- marhák, a sertések, a gyapjút, tejet adó juhok. Gyorsabb anyagszállítás Korsierűsítik a vasutakat a Banyagépgyérban ■A Zagya apálfaivl Bányagépgyárban egyre több gondott okozott a belső szállítás. A korszerűtlen üzemi vasúti pályák lassították mind az anyagok, mind a készáruk és termékek szállítását. A szállítás meggyorsítása érdekében ez év szeptemberében és októberében megkezdték a vasutak felújítását. Eddig elkészültek a raktári fővágány, az anyagtelcpre vezető új vasút, illetve a gyáron keresztül haladó fővágány korszerűsítésével. A felújítás során új talpfákat és síneket helyeztek el, illetve a földbesüppedt vonalakat kiemelték, A munkálatokat előreláthatóan a jövő év első felében fejezik be. A kommunisták szava A lezajlott tisztújító taggyűlések újból megerősítették azt a tényt, hogy a kommunisták tudatában vannak társadalomformáló küldetésüknek. Tudják, hogy akár a munkában, akár az emberi magatartásban tőlük várják a legtöbbet. A polemikus beszámolóik, a sok helyen magas hőfokúra izzatt viták is ennek a bizonyságai. Még akkor is, ha egyik-másik taggyűlésen keveset foglalkoztak a pártszervezet belső életével, ha egyik másik felszólaló vélt sérelmeknek, vagy éppen a kommunista úgynevezett mellőzésének adott hangot. Kevés kivétellel igen mozgalmasak, felelősségteljesek voltak a tanácskozásnak ezek a fórumai és ez érvényesült a titkos választások során is. A mindinkább kibóntakozó dorn okra óra jegyében erősítették meg posztjaikon azokat a régi tisztségviselőket, akiknek munkastílusa jő volt, vagy választottak olyan új vezetőket, akik következetesebben tudják érvényre juttatni a párt politikáját, a kollektíva akaratát A termelés pártel lenőrzése nem egyszerű séma Asz elhangzott beszámolók. de a viták is jól mutatják. hogy megyénk kommunistái megértették a VIII. pártkongresszus útmutatásait. Tudják, hogy a társadalmi haladás legfőbb területe ma a gazdasági épitőmunka, s a gondolkodásban rejlő polgári, vagy más megcsontosodott felfogások elleni ideológiai harc. A vezetőségek több évről szőlő számadásában a gazdasági munka alakulása, a termelés pártellenőrzése szerepelt döntő súly- lyal. Ám meg kell mondani, nem mindenütt ügyeltek a helyes arányokra. Némelyik taggyűlés pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelés pártellenőrzését sokhelyütt rosszul értelmezik. Az adóssággal küzdő Síküveggyár pártbizottságválasztó taggyűlésének beszámolójában számos statisztikai adat és összehasonlítás igyekezett magyarázattal szolgálni az adósságról. Az érződött ebből, hogy a pártvezetőség beszámoltatta a termelési mutatók állásáról a gazdasági vezetőket, de a beszámoltatáskor elhangzottak kellő elemzés nélkül kerültek a referátumba. Ez aztán a vitára is hatással volt: úgyszólván termelési értekezlet jelleget öltött. A nagyüzemi pártbizottság kritikátlanságát jellemzően bizonyítja a gyári újító mozgalomban kialakult helyzetet, A partértekezleten sok szó hangzott el arról, hogy egyes gazdasági vezetők nemtörődömsége miatt az újítási javaslatok hónapokig porosodtak az íróasztal fiókban. Csak a városi pártbizottság határozott közbelésépére igyekeztek gyorsan letudni a restanciát Kritikus légkört A pártszervezet helyi vezetői erről miért nem tudtak. és miért nem intézkedtek? A termelés pártellenőrzésének fontos része a beszámoltatás. De ha csak ezt látjuk, témákban gondolkodunk. A pártvezetőségnek tudnia kell mindenről, ami a környezetében történik az elhangzott javaslatokról. Számon kell tartani a vezetők Ígéreteit. A kommunisták helytállása a munkában szintén ide tartozik. A példás pontos munkás, aki mindenkor a legjobb tudása szerint teljesíti kötelességét, felelősséget ébreszt környezetében, közvetve segítséget nyújt a párt ellenőrző tevékenységének. A kritikus légkör, a vezetőt is jobb munkára sarkallja. Ha ez a gyakorlat lett volna az uralkodó az elmúlt évek során a Síküveggyárban. akkor nem hangzik el annyi bíráló megjegyzés a pártbizottság újjáválasztó: taggyűlésén. j Gyarapítsuk az általános műveltséget Örömteljes, hogy számos párttag érzi. pótolna! kell elmaradt iskolai tanulmányait. Az idő, a követelmények sürgetnek erre. A valamikor megszerzett szakmai képzettség, ideológiai tudás, egymagában ma már kevés. Üzemeinkben, termelő- szövetkezeteinknél, intézményeinknél sokhelyütt választottak érettségizett, egyetemet végzett kommunistákat is a pártvezestő- ségbe. Ez természetes és jó gyakorlat. Akik felismerték a szükségességét a tanulásnak, az önművelésnek, azoknak az ismeretei mindinkább bővülnek, mozgalmi tevékenységük színesebb, gazdagabb és vonzóbb. A szakmai, tudományos kérdéseket csakis a műveltség gyarapításával, szakmai tovább képzéssel lehet megközelíteni, megfelelően értelmezni. Enél- kül a pártmunkás gyenge partnernek mutatkozik a gazdasági, műszaki vezetővel való vitában; környezetére való hatása is kisebb. A taggyűlések helyesen foglaltak állást amikor erre is felhívták a figyelmet. A kommunisták szava úgy hatásos, ha abból a felelősség mellett érezni lehet a tárgyi ismereteket. Ez ösztönöz és példát ad. Gulyás Ernő POMPEJI PIROS KMoanyaeok \ A — Ki festette ki a lakását először a világon? — Már az ősember. _ *> — Azazhogy, ó még csak a belső díszítést ismerte, telerajzolta különböző figurákkal a barlangja falát — Azóta? — A fáraók idejében szövegeket festettek a falra, majd freskókat, A keresztény időszámítás szerint ezer körül kőkockákkal díszítették a falakat. — A pompejí pirosat hogyan festették? — Valamiilyen természetes kötőanyagot használtak, valószínűleg kazeint és földfestéket. De ez csak feltételezés. a pompeji piros összetételét nem tudja senki. . •» — A mestereiket, sMk megálmodtak éc elkészítették a festéket, betemette a Vezúv lávája. A titkukat magukkal vitték az enyészetbe. A pirosat itt hagytak nekünk, számunkra azóta fogalommá vált. a A tartósság, a megbízhatóság fogaimévá. Es a hűségévé! A festék és a fal egymáshoz való hűsége ez. Anyag hűsége az anyaghoz. — A legfontosabb a kötőanyag — hallom Bar- tus Kálmán hangját. Figyelem a szavait. A MÜ.M. salgótarjáni 211-es számú Iparitanuló Intézetben beszélgetek a meleg tekintetű fiatalemberrel, aki a szobafestő és mázoló tanulók egyik szakoktatója. — Kötőanyagot az ősember még nem hasznait — folytatja. — Kővel rajzolta fel ábráit huzatos barlangja falára. Csak a belső díszítés fejlettebb fokán dolgoztak természetes anyagokkal, ásványi festékkel, oxidfestékkel. A ma leginkább elterjedt kötőanyaga a gyanta. Érdekes kötőanyag még a kazein,, amelyet szerves állati termékekből (tejből. túróból, mészből) készítettek a középkorban. Én a kötőanyagokra kíváncsi vagyok. De nemcsak az efélékre. Azokra elsősorban, amelyek az embert kötik! Egy városhoz, egy utcahoz, egy másik emberhez, vagy éppen egy munkakörhöz, egy intézethez. Mert nemcsak egyfajta szerelem van, amely tágranyílt lányszemhez fűződik. Vannak másféle szerelmek is. amelyek nem kevésbé tarlósak az előbbinél. Ezek a munkához, az anyag (talán éppen a festék) formálásához kapcsolódnak. Vannak szerelmek, amelyek elmúlhatnak. Ezek nem! Bartus Kálmán szerelme az utóbbihoz tartozik. A kezdet? Elvégezte a középiskolát, beiratkozott az egyetemre. Betegség miatt szakította meg tanulmányait. Az ecsetet ezután adta kezébe szülőfalujában. Endrefalván az unokabátyja, kitűnő festő kisiparos. Festegette hát a falakat, esténként alig várta, hogy ledobhassa a festék-permetezte gúnyát. Ez a gúnya melegíteni kezdte később. Az intézetbe 1962-ben hívták meg szakoktatónak a szobafestő mesterség szerelmesét. Öt mi köti az intézethez, jelen foglalkozásához? — Néha; figyelem a gyerekek szemét — mondja. — Hogy csillog-e? Hogy szerelem lesz-e ebből. amit elkezdtek, vagy csak örökös nyűgnek érzik a munkát. , Bizony más kötőanyag ez, mint akár a kazein. Tartós, megbízható? Azt hiszem, igen, bár előállításának technológiáját nem jegyezték le. — Nem lehet mindent megtanítani — hallom ismét a meleg tekintetű férfi hangját. — Mert, hogy mi a mész-, az enyves- és a műanyagfestés, azt megtanítjuk gyakorlatban és elméletben. De azt hogy a festékkel-beszórt gúnya melegítsen, azt mindenkinek magának kell megtanulnia. — Ki hát a jó festő szakember? — Mondhatnánk, aki ismeri a technológiákat,. De ez nem elég. A legkorszerűbb technológiával készült kötőanyagból is hiányozhat valami. A szív. Kötőanyagok, igen. Van. ami a munkához, van, ami ezen kívül az élethez is szükséges. Az embernek ezeket a kötőanyagokat is ismernie kell! Tóth Elemér BEMUTATJUK; 3CJS& ko/u/re nzu.fi kiildőtlei Péntekem ül össze a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos kongresszusa, ahol megyénk fiataljait számosán képviselik. Bentlát Sándor, Kistere* nye Újlaki bányaüzem vájára, a bányaüzem KISZ szervezetűnek titkára. Kegjri Jánosué szeg csomagoló, a Salgótarjáni Acélárugyár szegcsomagoló üzemének KISZ titkára. Ujlaky István. a Salgó* tarjám Városi KISZ Bizottság titkára. Virágh Lászlőné betanított munkás, a Salgótarjáni öblösüveggyár dolgozója. Kaszás Ambrus peda?&, gus, a KISZ Nógrád ' megyei Bizottságának úttörő titkára.
