Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-08 / 254. szám

IM. december Ä. kedd NOGRAD 5 Változások a mezőgazdasági AZ ILLETÉKES SZAK­EMBEREK már tudomást szereztek arról a kormány- határozatról, amely új ala­pokra helyezi .a mezőgaz­dasági szakmunkásképzést. Ennek a határozatnak a bevezetése és maradékta­lan végrehajtása biztosíta­ni fogja, hogy a jövőben alaposabban képzett szak­munkások kerüljenek a mezőgazdaságba. Ismeretes, hogy néhány esztendővel ezelőtt me­gyénkben is alig akadt né­hány mezőgazdasági szak­munkás. A rövid múltra visszatekintő oktatás meg­kezdése óta sem lehet di­csekedni nagy előrehala­dással. Kezdetleges volt az oktatás, maguk a termelő­üzemek vezetői sem sokat törődtek a szakmunkás- képzéssel. A tanulókat szí­vesebben alkalmazták munkára, mint oktatták. Még olyasmi is előfordult, hogy akadályozták a ta­nulást. A mezőgazdaság roha­mos fejlődése, a gépesítés, a közös gazdaságok meg­alakulása, a koncentrálódó termelés, a jövő sajátos, specializálást követelő fela­datai már túlnőtték a ren­delkezésre álló szakem­ber, illetve szakmunkás­utánpótlás lehetőségeit. A KORMÁNYHATÁRO­ZAT éppen a fenti okok figyelembevételével írja elő a mezőgazdasági szak­munkások számának növe­lése mellett az oktatás mi­nőségének megjavítását. Jelenleg minden terme­lőszövetkezetünkben van már szakmunkás. De nem jut minden munkahelyre. Az ideális állapot persze az lenne, ha egy-egy mun­kahelyre legalább egyetlen jólképzett szakmunkás jut­na. Ugyanis mellettük a többiek betanított mun­kásként végezhetik tenni­valójukat. Tehát a szakmunkáskép­zés új rendszerében kü­lönbséget tesznek a szak­munkás és a betanított munkás között. Mindenki tudja, hogy milyen nagy gondot okoz évről-évre a szántóföldi erőgépek két- műszakos működtetése. Legnagyobb akadálya en­nek az, hogy nincsen ele­gendő szakképzett növény- termesztő traktoros. Ahol azonban gondoskodtak ar­ról, hogy segéd trak toroso­kat tanítsanak be, nem volt fennakadás. IGEN LÉNYEGES a be tanított munkások rend­szerének kiépítése. Ugyan­is a betanított munkás már rendelkezik a szakma bizonyos elemeivel, ala­pot nyer a szakmunkás- képzettség megszerzéséhez is. Megyénkben igen so­kon vannak ilyenek, bár ezek már idősebb embe­rek, de lényegében rájuk támaszkodva oldottuk meg eddigi gondjainkat. Ná­lunk egyelőre a felnőtt szakmunkásképzés a fej­lettebb, ami ugyan csak átmeneti forma, de enélkül igen sovány eredmények­kel számolhatnánk Gondoskodik a kormány- határozat ai iskolai gya­korlatok kérdéséről is. Né­hány főbb mezőgazdasági szakmában gyakorló üze­meket jelölnek ki, mégpe­dig olyan gazdaságokban, ahol az illető szakmához kapcsolódó üzemágban a legkorszerűbben végzik a termelőmunkát. Ezekben a gazdaságokban a tanu­lók megismerkedhetnek a legújabb módszereiddel és a legmodernebb gépekkel. Ez azért fontos, mert gyakran előfordult, hogy a tanulók mást hallottak az iskolában és mást lát­tak a gazdaságban, ahol gyakorlatukat végezték. A gyakorlati oktatás tartal­mának gazdagítását, haté­konyságát segíti elő majd az is, hogy a szakmunkás- tanulók osztály-keretben végzik gyakorló munkáju­kat, szaktanár felügyelete alatt. A kormányhatározat megjelent, mindez azonban még nem jelent több, job­ban képzett szakmunkást. Ez_ csak úgy válik anyagi erővé, ha termelőszövetke­zeteink gondoskodnak a munkaerő-tervezésről, megadnak minden lehető­séget a tanulnivágyó fia­taloknak, de arra is gon­dot fordítanak, hogy a visszakerülő szakmunkás a szövetkezetben haszno­sítsa frissen szerzett tudá­sát. Pádár András •• Otren év a satupadnál Rövid tüskés haja hófe­hér már. Elgondolkozik, ahogy a satu fölé hajol. A legidősebb itt, bár izmos alakján ez egyáltalán nem látszik. Megfontoltan, de úgy dolgozik, mint a gép. Kapkodni sosem látták, de lazsálni sem, pedig több mint 50 éve gyárban, üzemben dolgozik. — Váradi János elek- trólakatos csoportvezető, még nem tudunk olyan munkát rábízni, amit meg ne csinált volna. Megja­vítja az még az órákat is. Egyszer pedig készített egy olyan miniatűr villa­mos mozdonyt, ami éppen úgy működött, akár az iga­zi. Nagyon jó szakember — így vélekedtek róla, amikor érdeklődtünk felő­le. A zagyvái gépműhely legidősebb munkása, több mint negyven évvel ezelőtt került jelenlegi munkahe­lyére. Akkorra már meg­járta az üveggyárat, aho­va tizenhárom éves korá­ban került, az acélárugyá­rat és a tűzhelygyárat is. — Mindenáron szakmát, lakatos szakmát akartam tanulni. Nem sikerült az üveggyárban. azután az acélárugyárban sem, vé­gül a tűzhelygyárban inas lehettem. Lakatos- és vas­esztergályos szakmát ta­nultam —r emlékezik Vára­di János. Az első világháború után, mint szakszervezeti bizalmi nem egyszer a ra­kodóra került. Szanálták és újra visszavették, ö pe­dig hü maradt a gépmű­helyhez. Ez a hűség a szó szoros értelmében igaz. Közeledett már a front 1944-ben. A bányánál ki­adták a parancsot a teljes bénításra Ami érték volt, vagonba kellett volna rak­ni és indítani Németor­szágba. Váradi János Olb­rich Vincével és Bányik Mihállyal szövetkezett, Éj­jel vissza lopódzhak a gyárba. Csak az éjjeliőr Tomcsik Vilmos tudott ró­la, hogy ott voltak. Először összeszedték a gépszíjakat, 32 tekercset mintegy 300 méternyi ke­rült a vagonmérlegkar ak­nájába. A karra aggatták, hogy ne érje a víz. Azután 11 villanymotort, kapcsoló berendezést rejtettek el. Mire kivilágosodott, már otthon voltak, de a cipe- léstől még vagy két hétig fájt a derekuk. Nem gon­doltak ők akkor arra, mi így dolgozik a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Tájékoztató az egyesület tevékenységéről Az újításokat, találmá­nyokat, iparművészeti nüveket alkotó, valamint az iparjogvédelem kérdé­seivel foglalkozó dolgozók körében merült fel az a kívánság, hogy a szakmai érdekképviseletre, vala­mint a szakmai ismeretek terjesztésére egyesületi szervezetben is lehetőség nyíljék. Ennek az igény­nek tesz eleget a Magyar Iparjogvédelmi Egyesü­let. Az egyesület előmoz­dítója az ipari tulajdonra vonatkozó hazai joglkotás munkáját. így javaslato­kat tesz a szabadalmi, ta­lálmányi, védjegy, minta- oltalmi, újítási és verseny­jogi kérdésekben. Segíti az iparjegyvédelmi kér­désekben a nemzetközi egy üttműködést. Folyamatosan rendez előadásokat, vitaüléseket. Újítási és találmányi-, iparesztétikai, védjegy- és nemzetközi szakosztálya működik; ezek az 1963-64 évben-hazai és külföldi előadók részvételével-szá- mos előadást tartottak. Hasonlóan gazdag prog­ramot készítettek elő az 1964-65 oktatási évre. Az egyesült nemzetközi vonatkozásban is képviseli a magyar újítók, feltalá­lók, iparművészek, ipar- jogvédelmi szakemberek közösségének állásfoglalá­sait, érdekeit. Az egyesület — a szoci- lista országok szakembe­reinek részvételével — a közelmúltban nemzetközi kollokviumot rendezett Budapesten. A nemzetközi tudományos tanácskozáson az iparjegyvédelem sok elvi és gyakorlati kérdé­sét vitatták meg, s elha­tározták a szocialista or­szágok hasonló társadalmi szervei • közötti együttmű­ködés fokozását is. lesz, ha észre veszik, tet­ték, amit úgy éreztek ten­niük kell. Csak akkor, fel- szabadulás után, amikor meg akarták kezdeni a termelést, látták a többiek honnan szedik elő az in­duláshoz nélkülözhetetlen eszközöket, összecsókolták őket. Váradi János már akkor sem volt fiatal, de azóta még egy szakmát tanult. Ahogy szaporodtak az elektromos berendezések, úgy vált kiváló elektróla- katossá. Sok fiatal meg­fordult mellette. Ipari ta­nulók politechnikás diá­kok és még sokan mások is, Baj volt három fiatallal. Úgy mondták rossz szagát érezték a munkának. Gon­dolkoztak, hová is te­gyék őket Döntöttek: menjenek Váradi János bácsi mellé. Ma már mindhárman jó szakmunkások, szorgalma­sak és messziről köszönnek az őszhajú embernek. Váradi, Jánosra otthon is több gond hárult, mint másra. Két gyereket ne­velt, az egyik lakatos volt, ma alezredes. A másik a villanyszerelő áramütés ál­dozata lett. Két árva ma­radt utána, akiket a nagy­szülők nevelnek. Ma már mind a' kettő lakatos ta­nuló. Miattuk nem kérte még a nyugdíjat, pedig már elmúlt 63 éves. . Legutóbb a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen Szabó Imrével együtt búcsúztat­lak. Pénzjutalmat kaptak a bányavezetőségtől és kü­lönböző tárgyjutalmat a többiektől. — Furcsa lesz majd, hisz annyira megszoktam a műhelyt, az embereket. Barátom volt itt fiatal, idő­sebb. Csak azokat nem szerettem, akik kerülték a munkát. Még maradnék, de az asszony beteges már. Azután majd csak bejárok én ide. Nem messze la­kom — mondja. Említi egy sérelmét: Esedékes lenne az 50 éves jubileumi jutalom, hisz 50 évet és nyolc hónapot dol­gozott le. Ehhez persze igazolásokra volt szükség. Az üveggyár megadta, a Hinschgyár utóda a ZIM is. Az acélárugyár azonban valami folytán négy hó­nappal kevesebbet igazolt. | Azt mondták, régen volt már, két világháború is volt és valahol elkallódha­tott a papír. — Nem hiányoztam én egy napot sem — állítja] és tanúkkal is igazolja,! hogy ott dolgozott, de ed­dig hasztalan. A négy ta­nú is kevésnek bizonyult Nyugdíj előtt áll és két kiskorú neveléséről is gon­doskodnia kell, igazán jólj jönne az a jutalom. A' szakszervezti bizottság is-j mét kézbe vette ügyét és reméljük most már lesz eredménye is. Mielőtt elbúcsúzunk vé­gig kisér még a műhelyek között. Mindenütt az idő­sebbnek. az elismert szak­embernek kijáró tisztelet­tel köszöntik. Azután siet vissza. Van még egy kap­csolóberendezés. A javítá­sát még be akarja fejezni. Bodó János TEGNAP ÉS MA: Építőipari tanulók társadalmi munkában A MŰM salgótarjáni 211-es számú Iparitamulo­intézet építő- ás szerelő- ipari tanulói egész éven át folyamatosan segítik társa­dalmi rmmkaakciófk szer­vezésével is az ÉM Nógrád megyei Építőipari VáMaiat termelését, amely számuk­ra gyakorlati ismereteik megszerzéséhez munkate­rületet biztosit Az intézet építőipari tanulói tegnap és ma egésznapos társadal­mi munkában vesznek részt, segítik az építők munkáját. Mintegy száz építőipari tanuló a Pécsik» utcai 8-as épület, valamint a Vöröshadsereg úti 150 lakás meszelési munkála­tait végzi el. Sikeres újítási Imp A zagyvarónai ötvözet gyárban évenként rendez nek újítási hónapokat. Az idei októberben rendezed újítási hónap értékelése most folyik. A dolgozók 19 javaslatot nyújtottak be. közülük egy munkavéde­lemmel foglalkozót már el is fogadtak négyhez mér műszaki _eajzok, illetve bí vebb leírás szükséges. / javaslatok, amelyek 90 szá­zalékát a gyár fizikai do' gozói adták be, a kohób- rendezések egyszerűsítés- vei. a nehéz fizikai tnun’- megkönnyítéséve! és műn kavédelemmel foglalkoz nak. A megye valamennyi termelőszövetkezetében megkezdődtek a zárszámadú előkészületek. A pilinyi Búzakalász Termelőszövetkezetben a zárszántad.>­megelőző utolsó előlegfizetésre készülnek a könyvelők. Kinka László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom