Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-06 / 253. szám
4 NÖG R A D t964. dec 6. vasárnap. HATÁROZAT Salgótarján megyei kultúrközponttá fejlesztéséről A megyei székhelynek a politikai, gazdasági és államigazgatási alapfunkciói mellett kulturális kisugárzó és irányító szerepe a szocialista kultúr- forradalom teljessé válásával természetszerűleg megnövekszik. Salgótarján megyeszékhellyé, politikai és gazdasági adottságainál fogva 1950-ben vált. A város politikai szerepét a hatalomra került munkás- osztály száma, tevékenysége, társadalmi aktivitása, s nem utolsó sorban gazdag forradalmi múltja határozza meg. A politikai tradíciókkal rendelkező munkásváros a felszabadulás utáni években fontos szerepet töltött be a megye politikai életében, mind a hatalom kivívásáért, mind pedig a szocializmus felépítéséért folytatott áldozatos harcban. A város Nógrád megye iparában fci- emclkcdö helyet foglal el, s nem csak az építészet, a közlekedés és a kereskedelem, hanem egyben a megyei államigazgatás centruma is. A város megyei székhely szerepét, politikai, gazdasági és államigazgatási vonatkozásban mind eredményesebben tölti be. A megyei székhellyé válás szükségszerűen vetette fel a város kulturális helyzetének megalapozását és megyére kisugárzó szerepének erőteljes fokozását. Amig a politikai és a gazdasági tényezők a megyei székhelyivé válás során alapvetően adottak voltak, sőt ezek indokolták is jelenlegi státuszát, addig a város kulturális viszonyai elégtelenek, a megyei székhelyhez méltatlanok. A város kulturális fejlesztését tehát természetes folyamatként kell felfogni, s ennek megfelelően gyorsan pótolni kell a több évtizedes elmaradást. I. Ä kulturális helyzetet meghatározó tényezők 1 A kapitalizmustól örö- * költ kulturális hagyaték kevés pozitívumot tartalmaz. A város kulturális tradícióit csupán a munkásdalárdák és zenekarok tevékeny kedésében és a munkás-színjátszásban találjuk meg. A kulturális múlt negatív értékű örökségét az olyan intézmények fémjelzik, mint a volt csendőriskola, a Chorin Ferenc -féle gimnázium és a polgári iskola. A munkások zöme következésképpen kulturális sötétségben élt, műveltségi helyzete rosszabb volt más iparvárosok munkásságáénál. >) A városoknak általá- “ ban több évszázadon keresztül alakult ki arculata, életformája. Salgótarján kulturális fejlesztését, városiasodását a fel- szabadulás után hirtelen támadt, elemi erővel jelentkező igényként kellett programba foglalni. ') Megyeszékhellyé vá- *' lásakór Salgótarján nein töltötte be és nem tölthette be kulturális kisugárzó szerepét, nem volt kielégítő kulturális szellemi élete, hiányoztak legalapvetőbb kulturális és egészségügyi intézményei. A Megyeszékhellyé válást követő évtized kulturális vonatkozásban néhány pozitív törekvést foglal magában. Ezek azonban nem képeztek átfogó kulturális fejlesztési programot, ez utóbbinak szükségességét a megyei pártértekezlet határozta meg 1962-ben. E határozat kimondja, hogy „Salgótarjánt az egész megye kulturális életének központjává kell fejleszteni. Biztosítani kell az ehhez szükséges intézményeket". A megyei pártértekezlet e határozat meghozatalakor abból indult ki, hogy a megye politikai, gazdasági és közigazgatási fejlődése, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása, mindenek előtt a munkához és a tulajdonhoz való új viszony fejlesztése, a szocialista demokrácia szélesítése, a 'szocialista ember nevelése, a gondolkodás és a tudat szocialista fejlesztése, a szocialista élet- szemlélet kialakítása, a szocialista nemzeti egység megteremtése megköveteli és nélkülözhetetlenné teszi az egész megyére kisugárzó kulturális centrum kialakítását. A város kulturális fejlesztésére vonatkozó átfogó program-igény kettős célt szolgál. A fentieken túl a város jelenlegi fejlődése önmagában is magasabb igénnyel lép fel a kulturális szellemi szükségletek teljesebb kielégítésére. A utóbbi években a városfejlesztés, az üzemi rekonstrukciók, a kommunális helyzet javulása, a szakemberek számának növekedése, a kulturális szellemi igények nagyobb erővel történő jelentkezését eredményezték. A kielégítésüket szolgáló. tevékenység végső fokon egybeesik a városnak a megyei kulturális életben bekövetkezett megnövekedett igényeivel. A második ötéves terv során számos kulturális intézmény építését vettük programba. (Kultúrotthon, gimnázium, általános iskola, megyei kórház, nyomda és sajtószékház stb.) E feladat elvégzése az egész megye kulturális fejlődésének egyik létkérdése, mert magában foglalja a kulturális fejlesztés irányításának, tartalmi meghatározásának, a város és a falu, a munkásosztály és a parasztság kulturális kapcsolatának tökéletesítését, mind teljesebb megvalósítását nagyobb szükségszerűséggel veti fel elsősorban a munkásosztály, s éppígy az értelmiség számára is, hogy a művelt kommunista ember-eszmény követésre méltó példáját fokozottan hangsúlyozzuk. A szocialista brigádokban, a párttagság körében, s főleg aktíva gárdáink tagjai között olyan közszellemet kell kialakítani, amely a műveltségben lemaradt embert, sőt az ezzel gyakran dicsekvőt elmarasztalja. b) Az általános műveltség hiánya mindjobban a politikai műveltség és az ideológiai tisztánlátás gátjává válik. A párttagság tudatát át kell hatnia annak, hogy a kulturálódás napjainkban a szó nemes értelmében forradalmi tett; i annak, hogy tanulni, művelődni sohasem késő. A kommunisták a múlt kulturális értékeit nagyra értékelik, s marxista-leninista világnézetükből kell következnie annak is, hogy megismerkedjenek napjaink kulturális eredményeivel. Á kultúra alapjainak a párttagság által történő elsajátítása, — túl a közvetlen szükségleten — érdeken ösztönző hatást gyakorol a lakosság egészére, mert a parttagságnak — miként az élet egyéb területein is — példamutató vezető szerepet kell betöltenie. c) Az általános kulturális művelődés viszonylagos elmaradása következtében a dolgozó tömegek nagy részének tudatában az életszínvonal egyoldalúan az anyagi szükségletek iránti igényben nyert kifejezést. A jövőben azon kell munkálkodni, hogy a családok költségvetésében a kulturális kiadások mind nagyobb hányadot foglaljanak el (mozi, tv, színház, könyv stb.). d) A reális kulturálisszellemi szükségletek felmérésének tervszerűségét mind a széles dolgozó tömegek, mind az értelmiség vonatkozásában javítani kell, és ennek alapján meghatározni az igények kielégítésének reális sorrendjét. e) A széles néptömegek általános műveltségének emelése társadalmi, s egyében egyéni érdek is. Az üzemek és vállalatok éppen ezért fáradozzanak azon, hogy dolgozóik tanulhassanak, kulturálódjanak. Üzemi iskolák szervezésével, műszakváltások, és konzultációs lehetőségek biztosításával segítsék a magasabb műveltségre törekvőket. Különös figyelmet fordítsanak a számarányában nagyon jelentős segédmunkás rétegre, mert általános műveltségük hiánya a jövőben szakmai képzésük akadályává válik. f) A művelődés feladatai konkrétabban határozzák meg a tömegszervezetek kultúrpolitikai tevékenységét. E célok eléréséhez elhalároltabb munka- megosztást, célratörőbb szervező munkát és hatékonyabb tömegpolitikai tevékenységet kell kifejteniük. Mindenek előtt saját aktíva gárdáik körében alakuljon ki az a szemlélet, hogy a kultúrálj* igény, a szellemi szükségletek mind teljesebb kielégítése, szocialista életünk természetes velejárója. A fiatalság körében törekedni kell a kultúra és a szórakozás, valamint a testkultúra nemes egybekapcsolására. Ennek érdekében bővíteni kell az ifjúsági klubok hálózatát, gazdagítani azok programját. Nagyobb energiát kell fordítani az ifjúsági könyvtárhálózat, színjátszás, énekkar, tánccsopor- tok, zenekarok stb. fejlesztéséreg) A KISZ vállaljon fontos szerepet a szocialista kultúra terjesztésében, legyen kezdeményezője a kulturális mozgalmaknak. | A kulturális káderek képzéséről és továbbképzéséről az eddigieknél tervszerűbben keli gondoskodni, növelni kell az Igényt a kulturális intézmények vezetésével szemben. Az egyes szakterületek legjobb szakembereit — megfelelő program alapján — célratörőbben kell összefogni, foglalkoztatni. Biztosítani kell, hogy az egyes szakterületek specialistái rendszeresen tanácskozzanak. A kulturális fejlődéshez szükséges szakemberek munkábaállításának feladatát kiemelten kell kezelni. A salgótarjáni pártbizottság 1963. szeptemberi határozatát a város szakember-ellátásáról következetesen végre kell hajtani. III. Feladataink a város kulturális kisugárzó szerepének növelésére A közoktatásügy fejlesztése II. Alapvető kultúrpolitikai célkitűzések Az egész lakosság körében mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a művelődés iránt, mind többen fordítják szabadidejük egy részét rendszeres tanulásra. A kulturális forradalom nagy eredménye azonban nem szolgálhat okul az elbizakodottságra. Ezért: I Folytatva a megkezdett utat, további erőfeszítéseket kell tenni, hogy megyénknek az országos viszonyokhoz mért elmaradását pótoljuk. Ennek érdekében Salgótarján kulturális fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni, s ez' fejeződjék ki a harmadik ötéves tervben mind a kulturális objektumok, mind pedig a személyi feltételek létrehozásában. 2 A kulturális intézmé“ nyék és objektumok megteremtése elengedhetetlen feltétele a kultúr- forradalom teljessé tételének, ezért a fejlesztési kérdésekkel mind a párt, mind pedig az állami szerveknek még intenzívebben kell foglalkozniok. Egyidő- ben nagyobb figyelmet kell fordítani a meglévő intézmények tartalmi munkájának megjavítására, a személyi feltételek javítására. ‘I A megye lakosságá- ” nak, ezen belül a párttagságnak viszonylagos kulturális elmaradottsága csakis a kulturális szervezés és nevelő munka kiszélesítésével szüntethető meg. A párt-, állami- és tömegszervezetek egyik fő feladatként kezeljék kulturális fejlődésünk kérdéseit. Pártszerveink és párt alapszerveze- tein.k meggyőző munkával lépjenek fel a kulturális munka lebecsülése ellen. a) A viszonylagos kulturális elmaradottság mind A megyei pártértekezlet iskolahálózatunk továbbfejlesztésére vonatkozó határozati pontjainak végrehajtása, valamint az elmúlt két év tapasztalata alapján meg kell gyorsítani a fejlesztés ütemét. I A pártértekezlet határozata kimondja: „A megyei szervek fokozzák a felsőfokú intézmények létrehozására irányuló erőfeszítéseket.’’ a) További erőfeszítéseket kell tenni, hogy Salgótarjánban a harmadik ötéves tervben a felsőfokú óvónőképző intézet megkezdje működését. b) A gépipari technikumot a lehetőséghez képest felsőfokú technikai intézménnyé kell fejleszteni, ami mindenek előtt a kohászati termékek feldolgozásához szükséges hidegalakítási szakemberek képzését oldja meg. Megvizsgálandó annak lehetősége is, miként lehet e felsőfokú technikai intézményt tárcaközi jellegűvé fejleszteni. Ebben az esetben biztosítható volna az építőanyagipari, szilikátipari, építőipari szakemberek felsőfokú képzése is. c) Az elkövetkező években fejleszteni kell a felsőfokú pénzügyi- és statisztikai technikum ez évben beindult kihelyezett tagozatát- Dönteni kell a középfokú közgazdasági technikum jövőjéről is. d) Az Ybl Miklós Középfokú Építőipari Technikum Salgótarjánba kihelyezett három esti osztálya mellett az 1965—66-os tanévben újabb középfokú osztályokat kell indítani Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum esti- és levelező tagozata megkezdheti-e működését Salgótarjánban az 1965—66-os tanévben. Elérendő cél, hogy az építőipari szakember-képzés és továbbképzés megyei jelleget nyerjen. e) A felsőfokú intézmé* nyékben tanulók számára a jelenlegieknél jobb konzultációs lehetőségeket kell biztosítani. Szélesíteni kell a felsőfokú kihelyezett levelezó- és esti tagozatok hálózatát, 9 A megyei pártérte- u kéziét kimondja: „A fokozódó társadalmi igény kielégítésére tovább kell fejleszteni a megye középiskolai hálózatát.” a) Az új gimnázium elkészülte előtt javaslatot kell készíteni a jelenlegi gimnázium fejlesztésére, különös tekintettel a megye szakember-szükségletének kielégítésére. b) A gépipari technikumi fejlesztését, műhelycsarnok építését, .a további fejlődéshez szükséges terület biztosítását a városrendezés és a kivitelezés során kiemelt feladatként kell kezelni. Megvizsgálandó a köz- gazdasági technikum spe- cializáltabb profilú köz- gazdasági szakiskolává történő átalakításának lehetősége. Hasonlóan megvizsgálandó a középiskolai (folytatása az 5. ofdabm.)
