Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-01 / 248. szám
t964. december 1. kedd. nögrAd 1 Nagy kerék és kis fiú az AKÖV gumi javítójában. (Koppány György felvétele) Fegyelmi elbocsátás, megrovás, feddés, kártérítés 50000 forintos visszatérítés a gyártó vállalatoknak Tervszerű, takarékos takarmánygazdálkodás Állattenyésztés és önköltség Figyelemre méltó adatok hogy a költségek jelentős zet vezetői, az áilattenyész- jellemzik a pásztói Béke részét a takarmányköltsé- tők. Amikor Tari István Termelőszövetkezetben az gek alkotják. állattenyésztő elkészítette a állattenyésztés fejlődését. takarmánymérleget, kideA közös gazdaság tehené- I?/,[ ,.,>1,: 11 „ n* ráilt, bizony még 30 vagon szetében két évvel azelőtt " clrclilU( III kukorica lemne szükséges1 meg mindössze 1415 liter egyensúly ahhoz, hogy a mérleg két volt az egy tehénre jutó ~ oldala a szükséglet és a tejhozam. Tavaly már 2200 Azt mondja Kelemen meglévő kukorica készlet, liter tejet fejtek átlagosan István, a termelőszövetke- egyensúlyt mutasson, egy-egy tehéntől. Az idén zet elnöke, ez az év egy- pedig már ez a tejmennyi- általán nem kényeztette el ség is 300 literrel növeke- takarmánytermés szem- dett. A járás termelőszö- pontjából a szövekezetie- vetkezetei között tejterme- két. A télre való készülő- lési versenyben a pásztói dés egyik nagyon fontos eredménvt gazdaság, a palotási és a munkája, a takarmányok eredményt Mas források kisbágyoni szövetkezetek betakarításán már túl van- után nezt k tehát. Gyakor- mögött, a harmadik helyet nak. Azt is tudják, hogy a£ tapasztalatok bizony.t- foglalja el. A 129 tehénis- rendkívül takarékosan kell -la,,• , a serteseknel tálló átlaga nyolc liter. bánniok a szálas, lédús, de pej am az aprak re“ különösképpen az abrak- szét lucemaliszttel helyet- » , ,, , takarmánnyal. A téli na- ^ithetik ane kul, hogy az A szabályok pok mindegyikén csak íav fhatas«ü lenne az alapján. . . Snak!^ valamennyi á1' leírásra ^ mázsa Eredményes, jól jőve- Réti- és pillangós széná- bamidot vásároltak, amely “Érdem szerint“ A kukorica vásárlási körút csak részben hozott delmező az állathizlalás is. bői 25 vagonnal gyűjtöttek nek etetését rendkívül A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság számos közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot tartott a salgótarjáni GELKA- szervíznél. munkabért kell visszatéríteniük. A vállalat a salgótarjáni szerviz élére új szakembert állított. Munkások az exportról: „Rozsda marja nem ragyog...44 A GELKA Vállalat igazgatója intézkedett, hogy visz- A korábbi hibák megszün- szafizessék a gyártó vál- tetése, a személyi csere a lalatoknak azt a körűibe- NEB véleménye szerint A NEB megállapításaival lül ötvenezer forintot, ame- alkalmas arra, hogy a jöegybehangzóan a GELKA iyet a szerviz jogtalanul vőben a szerviz jobb munVállalat revizori osztálya felszámított. kát végezzen, úgy találta, hogy Pataki László szervízvezető ellenőrzési kötelezettségét elhanyagolta./ Ez a felületesség tette lehetővé, hogy a szerelők fiktiv munkalapokat állítsanak ki. ezzel magasabb keresethez jussanak, ugyanakkor pedig megkárosítsák a televíziós készülékeket gyártó üzemeket. A garanciális javításoknál szándékosan magasabb munkadíjat tüntettek fel, mint amennyit az árszabás előír. A felülvizsgált munkalapok negyvennyolc százaléka túl volt kategorizálva. A szervízvezető sem a műhelyben folyó, sem a helyszínen végzett munkát nem szervezte megfelelően, s nem ellenőrizte a szerviz gépkocsijának útjait. Ezért a vállalat igazgatója a szervízvezetőt állásából azonnali hatállyal elbocsátotta. Ezen kívül B. László, M. Zoltán, S. Vilmos, F. Pál, Sz. István és Cs. Béla műszerészt írásbeli megrovásban részesítette. K. András szóbeli feddést kapott. Az említett műszerészeknek majdnem ötezer forint összegű, jogosulatlanul felvett Két éve 292 mázsa marha össze a nyáron. A betaka- hozzaertesés 286 mázsa sertéshúst ér- rításra különös gonddal 801 készítik elő tékesítettek. Tavaly több ügyeltek. A hideglevegős vS7‘?-Ve^elZet , ,y®zet01 mint 750 mázsa húst ad- szárítással sikerült jelen- intézkedéseket tettek a tak a népgazdaságnak, s az tős tápanyagmennyiséget is tervszerű, takarékos takar- idei tervek szerint 340 má- megtakarítaniok, amelyek HteW^zdalkodás beveze- zsa marha és 440 mázsa korábban, a hagyományos tesére.^A teli takarmányo- sertéshúst értékesítenek. Az szárítási módszerrel ve- v'3, ldoszakbian különösen idei és a korábbi évek ta- szendőbe mentek. Silót ten,os, hogy az allatgondo- pasztalatai azonban annak 1400 köbmétert készítettek, lok megfelelően elokeszit- is bizonyságát adták, a s letakarították a kukori- legalapvetőbb takarmányo- caszárat is, amelyet most „ay. zási, gondozási szabályok répaszelettel silóznak. A betartása nélkül nincs iga- 800 köbméternyi kukori- zán eredményes, jövedel- caszár siló nemcsak tamező állattenyésztés a me- karmányértéket jelent a' zőgazdasági üzemekben. szövetkezetben. A répaszelet jó étrendi hatásával, Figyelmeztető adatokkal egyéb takarmányok jobb megkapja minden allat a bizonyítja ezt a pásztói értékesülését is elősegíti szükséges takarmány meny—1 szövetkezetben a tavalyi Az ~ abraktakarmánnyal A ““ ‘ önköltségek alakulasa. A már korántsem Uyen jó a helyzet. Az árpára nagyon rossz idő járta. A három sék az etetésre szánt ta- Szabvány szerint adják az állatoknak. s megkövetelik, hogy a gondozók takarékosan bánjanak az abrakkal, szénával egyaránt, hogy a tél második felében Is közös gazdaságban 5,28 forintba került minden liter tej, 2,18 forinttal többe, mint amennyiért a tej l.te- lermés kizárj hogy az —“ ret a Tejipari Vállalat at- á mint abraktakar- lalh~,nkrmpiji n eOAUrtt ro70ttn A 1 ' nyiséget. A szövetkezet állatállománya nem egyöntetű. A tehenészetben a 28-30 literes tehenek mellett jóval gyengébb termőátlag- sjrcnscuu ra.-.vs képességű egyedek is ráveszi a szövetkezettől. A marhahús kilónként 1 forintot, a sertéshús pedig 4 forintot jövedelmezett tavaly. Az is bebizonyosodott az állattenyésztésben, mányt számításba vegyék. A kukorica termése lényegesen jobb, de annyi nem termett kukoricából sem, __ . _ ,. . .takarmány nagyfokú pahogy nyugodtan nézhetné- zar1- _ Ugyanannyi takarmányt etetni a gyengébb képességű állattal,; mint a nagyteljesítményű1 tehénnel nyilvánvalóan a1 nek a tél elé a szövetkefalvi Bányagépgyár exportra szánt termékeire. Ezek ugyan nem fogason függnek. hanem még annál is rosszabb helyen, az udchanikailag kifogástalan. A külföldi megrendelő mindezeken kívül esztétikai igénnyel is fellép. S ezt ki kell elégíteni! Nos, ezért hiányzik annyira a Bizony nem! léka exportra megy. Most azért nem tudjuk befejez- Bányagépgyárban egy korS ez annál szomorúbb, nyolc országnak gyártanak ni határidőre, mert eseten- szerű festőcsarnok, mert a fenti cím ezúttal terméket. Átlagosan hu- ként egy öt kilós öntvény- Egner Ferenc diszpécser nem a Petőfi Sándor ál- szónkét munkás egész éven re hetekig is várunk, és Illefalvi Iván minőségi tál múlt században meg- át folyamatosan exportra Nincs öntödénk. Volt egy, ellenőr a szabad ég alatt énekelt magyar nemes termel. A négy lakatos azt megszüntették. Mi leg- heverő exportra készült őseinek véres kardjára csoport közül a Surányi többször nem szériajellegű alkatrészeket, munkadara- utal, hanem a zagyvapál- Imréével beszélgetünk. munkát végzünk, egyedi bokát mutatja. Azt mondják: darabok gyártását nem — Most körülbelül tíz — Az exportárunál leg- szívesen vállalja más ön- exportberendezés hever itt fontosabb a méretpontos- tödé. — mondják. — Rámegy a ság. A Surányi-csoport — friss festék, aztán belepi Ezzel nincsen baj. A törzsgárdája harminc a por. Télen a fagytól revaron. Nem is függnek, lelkiismeretes, pontos mun- munkás zsúfolt csarnokban pedezik meg a festék. Má- nanem hevernek a pisz- kával. Mással akad. Mivel? dolgozik. Munkakörülmé- sik ellenségünk az eső, a kos salakon. Erről beszélgetünk Surá- nyeik nem a legideálisab- frissen festett darabon Miért ott? Máshol nincs nyi Imrével. bak. Ezért nem panasz- minden csepp becsapása helyük. A festők befújják — Sok lemezmunkát kodnak. Ez szerintük a ki- meglátszik. Emiatt néha őket drága festékkel, ame- végzünk — tájékoztat. — sebb baj. Most Indiának háromszor is átfestjük lyet néhány óra, jobb eset- Éppen ezért egyre inkább készítenek serleges felvo- ugyanazt a munkadarabot, ben néhány nap múlva érezzük a hiányát egy kor- nőt, kényes munka. Mi s ez nemcsak költséges, belep a por, később kikezd szerü lemezhajlítógépnek, hát a nagyobb baj? de nem is szép. a rozsda. Szomszéd Pál, Van ugyan egy még a Nemcsak a lemezhajlí- Kellene egy levegős, Csongrádi József és Te- múlt századból, de ez már tógép múlt századi, a kész tiszta csarnok. Lesz is, kécs István festők szerint nem alkalmas a nagy pon- munkadarab „kikészítése” nyitott oldalú, fészeres kellene nagyon a fedett tosságot követelő export- is száz év előtti körűimé- megoldású, ha nem is lecsóm ok. termékek előállításához. A nyekre emlékeztet. Miről vegős, huzatos, ha nem is — Ügy, mint egy falat hajlítást ezért kisipari van szó? Az már a Bá- végleges megoldás, több a kenyér — mondják. módszerrel, azaz kézzel nyagépgyár műszaki- és semminél. Az eső és a por * végezzük. Ez idővesztesé- munkáskollektívája előtt ellen már véd, a hideg elget jelent. is nyilvánvaló, hogy nem len még nem. Kezdetnek Az üzem éves tervének A másik probléma: elég, ha a gyártmány „mé- jó lesz! fizenkét-tizenhárom száza- — A munkát gyakran retben van”, illetve me- (tóth) zarlása lenne. Ezért bevezetik az állatok ..érdem szerinti” egyedi etetését. A szakszerű, takarékos' takarmánygazdálkodáshoz tartozik az is. hogy a szö-i vetkezet állattenyészőit! anyagilag is érdekeltté tet-i ték a termelésben, így al takarmányok helyes, célszerű felhasználásában is.! A gondozásért iáró munkaegységeken túl a kifeitj tej minden literéért 15: fillér illeti meg a tehené-' székét. Egy-egy egészséges: borjúért a választáskor 201 forintot kap az állatgon-l dozó. ha a borjúszaporulatl legalább 85 száza'ékos, aj gondjaira bízott állatoknál. A hizlalásnál is megfelelő javadalmazási rendszert alkalmaznak, s a sertésgondozök prémiumként kapnak meg minden harmincadik malacot. Anyagi érdekeltség A számítások szerint a tehenészek 2200-2300 forintot tudnak megkeresni havonta. A pásztói Béke Termelőszövetkf'7i°thpn ú<”’ készülnek a télre, hogy az ne 1 viselje meg túlságosan az állatolcat, a szigorú takarékosság átsegítse a gazdaságot a március végi, áprilisi gondokon, az átte- leltetés legnehezebb időszakán is. Vincze Istvánné
