Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-30 / 271. szám
1964. december 30. szerda nogsAo 5 Tsz-tanácsadó Az istállótrágya helyes kezelése Vita a termelékenységről R koncentrációk és a hidraulikus tárnok sikere Takarékos takarmánygazdálkodást! Megérkezett a tél, s a gazdaember számára ez az évszak mindig több gondot is jelent a szokásosnál. Fel kell készülnie a jószágok téli takarmányozáséra, amely lényegesen költségesebb, mint amennyibe az állatok nyári, őszi takarmányozása kerül . Így van ez nálunk is, a Sziráki Állami Gazdaságban. Az állatállomány, ha számosállatban mérjük, egy év alatt 150—160-al növekedett. Legel őterületünk azonban mintegy 450—500 holddal csökkent. Ez annyit jelentett, hogy a növend.'lkállatok egy része nem jutott él a legelőre, takarmányozásukat abból a készletből kellett bitosítanunk, amelyet már a téli hónapokra tartalékoltunk. Az előkészületeket. a takarmánykészlet növelésére már az ősszel, s most a tavasszal elkezdtük. Célunk az volt, hogy növeljük a pillangós takarmányok termőterületét és hozamát. Több száz holdon végeztünk felülvetéseket, s így a pillangóstakarmányok aránya az addigi 17—18 százalékról 25—27 százalékra növekedett. Az idő azonban keresztül húzta számításunkat. A tavaszi aszály, később a nagyarányú egérkár megviselte a felülvetéseket. Olyan további lehetőségeket kerestünk tehát, amelyekkel enyhíthetünk takarmányozási gondjainkon. Lényegesen több tarló és másodnövényt vetettünk a tervezettnél, amelyet sikerült időben, gondosan betakarítanunk. Az ilyen szűkös takarmányozási viszonyok között jó szolgálatot tesz a takarmányszalma és a kukoricaszár. Megszerveztük 690 holdról a- kukoricaszár betakarítását is, azonban az októberi-novemberi esős napok miatt nem tudtuk teljes egészében befejezni a munkát. A takarmány betakarítása után a legfontosabb tennivalónak a takarékos- sági intézkedések bevezetését tartottuk. A meglévő takarmánykészlet alapján olyan takarmányozási szabványt dolgoztunk ki a gazdaságban, amely biztosítja valamennyi állat számára a szükséges táp- anyagmennyiséget, de azt is, hogy a szálas- és abraktakarmány egyaránt elég legyen az új termésig. Ez azonban még nem minden. Gondoskodtunk arról is, hogy ezek az intézkedések megvalósuljanak az állattenyésztők valóban gondosam, takarékosan bánjanak a takarmánnyal anélkül, hogy az állatok súlya, termelése jelentősen csökkenne. Valamennyi állattenyésztő figyelmét felhívtuk arra, hogy etetés előtt gondosan készítse elő a takarmányt, s a meghatározott takarmányadagofcat megkapják, s elfogyasszák az állatok. Ebben anyagilag is érdekeltté tettük az állatgondozókat. Tarczy László A Sziráki Állami Gazdaság főagronómusa IGEN SOK SZÓ ESIK az utóbbi időben az istállótrágya helyettesítésére alkalmas különböző szervestrágyázása módszerekről: a szétszórt, kiegészített és alászántott szalmából, tépett kukoricaszárról, a magas gabonatarlóról. Közben szinte megfeledkezünk a talajerőfenntartás és növelés legfontosabb eszközéről, az istállótrágyáról. A szervestrágyák közül az istállutrágya a legjelentősebb. Az istállótrágya könnyen felvehető formában tartalmazza mindazokat a fontos tápanyagokat, amelyek nélkülözheetlenek a növények számára. Annak ellenére, hogy az istállótrágyát már ősidők óta alkalmazzák a talaj termőerejének növelésére, vagyis jelentősége közismert, mégis az istállótrágya kezelésénél, alkalmazásánál sok a hiba. Bár már ritkábban, de még mindig vannak gazdaságok, ahol gondatlanul hagyják a trágyát az udvarokon, istállók mellett, ahol nincs gondosan megépített, mezei kazal. Meg kell vizsgálnunk a trágyakezelés és felhasználás terén elkövetett hibákat és ezek mielőbbi felszámolásával kell növelnünk trágyatermelésünket és javítani a minőséget. A helytelen trágyakezelés folytán előállott veszteség nitrogénből 40 százalékot. foszforból 10 százalékot káliból 20 százalékot is kitehet. A trágyakezelés során elsősorban arra kell nagy súlyt helyezni, hogy a nitrogén veszteséget, a lehető legkisebbre csökkentsük. Az istállótrágya-gazdálko- dás fontos kérdése a trágyakezelés. El kell érni. hogy a friss trágya naponta kikerüljön a trágyakazalba és a kazlat olyan gyorsan húzzák fel, ahogy csak lehet. Ennek előnye, hogy a trágya súlya következtében a kazal gyorsan összeülepszik, a hézagok szűkülnek, a kiszárad >s és levegőzés mérséklődik. A TRÄGYAKAZAL ÉPÍTÉSÉT, illetve készítését erre a feladatra kijelölt és ehhez értő trágyaA konyha megtelt a különböző illatokkal. Így van ez ünnep előtt mindig. Sütni, főzni, ez az asszony dolga. Mire az ünnep kezdődik holtfárdt lesz. Törli a homlokáról a verítéket. Kinyitja a sütőt. Serceg a hús, meglocsolja újra zsírral, hogy szép piros legyen. Úgy szereti az „ember”. A gyerekek nagyon csendesek a szobában. Bezzeg máskor elevenek, mint az ördögök. Most valamit várnak és vigyáznak, nehogy szó érje a ház elejét. A készülődés ott van az egész lakás levegőjében. — Jöhetnének már — gondolja az asszony. — Vajon, milyen lesz? Az a szürke szebb, ami1 lyen Tóthénak van. Nem csúnya a Vargáéké sem, az a sárga — morfondíroz. mesterre kell bízni. A helyes kezelésért, a kazal gondozásért ő a felelős, A trágyamester feladata a trágyakazal megrakása, megfelelő tömörítése, a szükséges nedvesség! állapot fenntartása és egy-egy szakasz'befejeztével annak le- földelése. A mezei trágyakazalban történő trágyakezelés a leggyakorlatiasabb lehetőségeket nyújtja. Ennek során a naponta termelt trágyát a trágyázásra kerülő tábla szélére, trágyakazalba hordják. Ilyen esetben az istálló melletti trágyatelepre csak kisegítésképpen van szükség, amikor kedvezőtlen szállítási lehetőség, vagy egyéb üzemi okok gátolják az istállótrágya napi szállítását. A nedvesebb trágyát a kazal, vagy szarvas szélére. a szárazabb szalmá- sabb részét a trágyakazal közepére kell rakni. Bevált módszer a trágyakazal szakaszos építése, ami megkönnyíti a 2—2,5 méter magasságú szakaszok folyamatos, 10—15 centiméter vastagságú földréteggel való befödését. A trágyakazal szélén összegyűlendő trágyalevet a kazal mentén ásott 30—40 centiméter mély árokban fogjuk fel. Szükség esetén a túlzottan száradó trágyakazlat, vagy annak széleit ezzel a lével locsoljuk le. A trágya érlelésének két szakasza van. Az első a néhány napig tartó erjedés, a másik a trágyakazalban, vagy szarvasban végbemenő érés. SEMMIT SEM ÉR azonban a jól kezelt trágya, ha a trágyázásnál szakszerűtlenül hordják és munkálják a talajba. Egyes helyeken heteken keresztül hordják ki a földekre a trágyát. Kupacokba rakják, vagy rosszabb esetben kocsiról teregetik szét és amikor már a szél és a nap kiszárította, az eső kilúgozta, akkor szántják alá. Az így kiszórt trágya talajerőpótló hatásának több, mint a felét elvesztette. Úgy kell kihordani a trágyát, hogy lehetőleg még aznap, vagy másnap földbe kerüljön. Barlai Gábor A Trabant... — Mégis csak rendes ember a Gyula — csap át azután más mederbe. — Nem iszik, még a cigarettával is csínján bánik. Nem mondhatnak rá semmi rosszat a bányában sem. Nem hiányzott az még sohasem, de inkább ment, amikor hívták, még vasárnap is... A keze sebesen jár, de gondolatai most az emberénél vannak. Minél jobban halad az idő, annál jobban tudja, erősebben, hiszi, nem sok olyan férj, apa van, mint az ő ura. Kint autó dudál. Megdobban a szíve. Kiszalad, de az autó elment az úton. Milyen jó lesz. És már látja is. A volánnál az ember, mellette a kis Gyula. Kérdez, az apja Az utóbbi időben sokat beszélünk a termelékenységről, gazdaságosságról. A csurgói bányaüzemnek a jövő évben 316 ezer tonna szenet kell termelni, vagyis naponta öt vagonnal többet mint az idén. Annak ellenére, hogy bányaviszonyaink rosszabbodnak, létszámunk alig emelkedik. Természetesen ez komoly feladatot jelent bányaüzemünk valamennyi dolgozóján« Korszerűbb technológiát Ahhoz, hogy általában az aknaüzemek gazdaságos üzemeltetését biztosítani lehessen, nemcsak a bányamezők koncentráltságát kell növelni, hanem a fejtési technológiák korszerűsítését is. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt korábbi műszaki fejlesztési ankét.ián elhangzottak szellemében a bányaüzemekben, ahol a geológiai lehetőségek adottak, a hagyományos fabiztosítási keskenyhom- lokú pásztafejlések helyett széleshomlokú fejtések kialakítására kell törekedni. Bányánknál az idén tovább javítjuk a koncentrációt. A jelenlegi három helyett négy nagy csoportos fejtést alakítunk ki. Ezzel párhuzamosan mintegy 30 százalékkal akarjuk növelni a korszerűen, acéllal biztosított fejtési homlokot. Korábban és ma is folytattunk kísérletet, számos hazai ás külföldi típusú acéltámmal, biztosító berendezésekkel. Ezek a biztosító elemek és berendezések váltakozó sikerrel szerepeltek. Eddigi tapasztalataink alapján a súrlódásos acéltámok alkalmazását teljesítményemelő tényezőként nem lehet már figyelembe venni. Ugyanis az egyedi acéltámok beépítése, rablása, kezelése sok problémát okoz, időt igényel, ami a fejtés úgymcg magyaráz, ők meg hátul a kislánnyal. Kényelemben. Nézik az elsuhanó házakat. Jól jött az az újítási pénz. Sokat pótolt. Másképp még kellett volna várni, spórolni. Azután zúgás és egy Trabant áll az ajtó elé. Rohanna, de parancsol á lábainak, nem megy, mintha most hirtelen, nagyon sok dolga lenne. A gyerekek majd egymást törik úgy mennek kifelé. O vár. Gyere már Bözsi. Itt a Télapó — hallja és csak azután mozdul lassan, megfontoltan... Egyszerre nézne az urára és az új autóra is. Körüljárja kétszer is. Egyre fényesebb a szeme. Szólni nem tud, csak nagysokára. — Na gyertek. Biztos megéheztetek már... — B — Csurgó-tárón nevezett ciklus idejéből hiányzik. Több idő jut a termelő munkára A fejtések sebességének növelését, a teljesítmény emelését nagymértékben fokozhatjuk azáltal, ha a biztosításra, omlasztásra, rablásra fordított időt a minimálisra csökkentjük. Ezt a célt szolgálja igen kedvezően a hidraulikus tám, amellyel Csurgón kísérletezünk. Kétszázhúsz ilyen tárnunk van. Alkalmazásuk során lerövidül a biztosítási és rablása idő, több jut produktív munkára. A hidraulikus tárnok továbbfejlesztésével és éppen az így megszerkesztett önjáró biztosító berendezésekkel valóban megvalósul majd a frontok korszerű biztosítása. A külföldi kísérleti tapasztalatok igazolják, hogy az ilyen komplex gépesítéssel jelentősen növelni lehet a fejtések előrehaladási sebességét. Ezáltal nő a termelékenység, csökken az önköltség. Ezek az önjáró, biztosító bei’endezések, a jövesztőgépek (gyalu, maA hetven, nyolcvan éves, idős emberek emlékeznek még arra, hogy fiatalkorukban, az első világháború előtt milyen olcsó volt a fa. De azóta nagyon megnőtt a fa becsülete, drágább lett — nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Rádöbbentek az emberek, hogy érdemes lesz okosabban gazdálkodni ezzel az értékes kincsesei. Az új erdőtörvény értelmében a volt közbirtokosság! erdők tekintélyes része a termelőszövekezetek használatába kerül. Jelentős az az erdőterület is, amelyet a belépő tagok vittek magukkal a közösbe. Az elkövetkező években tehát már több tízezer hold erdő gondozása is a közös gazdaságokra hárul. Nagy vagyonnal gazdagodnak a termelőszövetkezetek, de ez olyan vagyon, amely gondozás, fáradozás nélkül elpusztul. Nem mindegy hogyan kezelik az erdőket az új gazdák, mert. ennek a vagyonnak a gyarapítása csak tervszerű, lelkiismeretes munkával lehetséges. Ehhez a munkához, a szakszerű gazdálkodáshoz elsősorban az erdőgazdaságok adnak segítséget, amelyek a szakirányítást gyakorolják a tor melőszövetkezeti e 'dógazdálkodás felett. De ez csak irányítás, a gadálko- dás tapasztalatainak, fogásainak átadása lesz. A tényleges gazdálkodás a szövetkezeti gazdaságokra vár. A korszerű erdőművelés legfontosabb feltétele a célszerű erdőtelepítés. Ezt kell megvalósítani a tszróhenger) zavartalan üzemeltetését nagyfokú kihasználtságát is biztosítják. Távlati terveinkben szerepel a gépi jövesztés, rakodás megvalósítása. Ehhez azonban meg kell teremteni a bányában a feltételeket. A korszerű bánya kialakításához tartozik, hogy már a jövő évben a két üzemelő mozdony mellé, egy - harmadikat állítunk be. Éhez újabb 150 csillére lesz szükség. Emellett bővül bányamezőnk, gyorsul a feltárási munka. Nagyobb szakképzettséget Elképzeléseink meg vannak. Azonban a korszerű bánya egy más kérdést is felvet, még pedig a szak- képzettség növelését. Elsősorban jól képzett „iparos- vájárokra”, technikusoké? és mérnökökre lesz szükségünk. A szakmai kép zést állandóan napirendéi- tartjuk, mert úgy véljük ez az amit máról-holnap na nem lehet megoldani és eddig még nem foglal koztunk vele kielégítően Bocsi Ottó ekben is. Az erdő ne csak a zárszámadások idején jusson a termelőszövetkezeti vezetők eszébe, hanem a tavaszi, őszi erdősítéskor is. Köztudomású, hogy a fakitermelést szívesen, elvégzik minden tsz-ben. ment abból bevételhez jut a szövetkezet, de a kiadásokkal járó erdőművelési munkákat elhanyagolják. Megkezdték már az előkészületeket az új erdészeti szakemberek kiképzésére is, hiszen a tsz- ekben megbízható, az erdőgazdálkodást értő, a munkálatokat közvetlenül irányító emberekre lesz szükség a következő években. Erőnek elősegítése érdekében a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tanfolyamot rendezett a tsz-ek erdőfelelősei részére. A szentendrei szakmai tanfolyamon csaknem hel- ven szövetkezeti erdőfelelős ismerkedik meg az erdőgazdálkodás alapelveivel és gyakorlati tenniva- lóival. A szakmai tudnivalókra a legilletékesebbek, a Cserháti Erdőgazdaság szakembei-ei, az igazgatási feladatokra pedig a mezőgazdasági osztály előadói tanítják meg az új tisztségviselőket. Megtanítják velük a2 erdőművelés, a fahaszmálat új módszereit, azok gyakorlati alkalmazását. Ezek az emberok — tudásuk bio-tokában — biztosítékot jelentenek arra, hogy a szakszerűen kezelt erdő évről évre nagyobb hasznot jelentsen a termelőszövetkezetnek, az országnak. Kollár József Csuo-gó-táxó vezetője Gazdálkodjunk előrelátóan a tsz erdőkkel J
