Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-22 / 266. szám

WÖSH A 9 6 190? deseosfcer Túl a m*^gy<ek4ttár&9 Baranya «■ff Űjmemkdjm pamrém 1 BAR {■I B3 BARANYÁT ÉS PÉCSET | ■■.■■■TirvjiJg.uT.i—'-i ■•r-a: ■. . . ■ ------­e gyáltalán nein nehéz fel­fedezni Hiszen annyian felfedezték már! A római­ak megtalálták itt Itália mediterán éghajlatát, Év- Ma Cselei» a török vi­lágutazó kelet városainak zsibongó életét. A közép­kor az ország első egyete­mét. alapította itt. az új­kor a természeti kincseket fedezte fel. A föld mélyé­ben rejlő kőszén nyomá­ban aknákat vágott, gyá­rakat épített, vasutat fek­tetett. A huszadik század második felében pedig a felszabadulás után a nagy felvirágzás korszakába lé­pett ez a táj. több lakosú — bányász lakótelepet találunk. Ám­de: ott vannak ezenkívül az ipar más ágazatai. Bőr­gyár, kesztyűgyár, az erő­mű, a gépgyár, a bútor­gyár, a cipőüzem az épü- letelemgyár. De nem kell to­vább folytatni.., Talán a legpontosabb, ha azt mond­juk: egy nagyváros a Me­csek alján. A városba érkezőt min­denek előtt az új építkezé­sek ragadják meg. Pest fe­lől érkezik vonattal, akkor a nyugati városrész új la­kóházaival ismerkedhet meg először, a főpályaud­var előtt fjedig a most ki­bontakozó déli városrész új kdlencemeletes épületei Baranya hires borvidékén, Villányban szüretelik az Opportót helyzetek eä az egyetem klinikáit s tudományos in­tézeteit. A harmincas években végül komoly ígé­retet tett az akkori kor­mányzat, hogy megoldja az egyetem elhelyezésének fojtogató problémáját. Az új egyetemből azonban csupán egy szárnyépület kerül tető alá. Oda beköl­tözött a jogi kar, és az egyetem építése nem is ke­rült többé napirendre. Il­letve osak napjainkban. És hogy most nemcsak Ígéret hangzott ed, bizonyítják az új négyszáz agyas klinika­tömb nyolc emelet magas­ba nyúló falei, és az új gazdasági épületek. Az új klinika és a csatlakozó gazdasági épületek jelentik az egyetemi város építésé­nek első ütemét. A második ütemben a volt Dózsa tiszti iskola épületeit alakítják át, Ott kapnak helyet az elméleti intézetek és az orvostudo­mányi egyetem tizenkét tanszéke A harmadik ütemben, az egyetem táv­lati fejlesztési tervében egy 450 ágyas klinika fel­építése szerepel. De ha már a felsőokta­táshoz kanyarodtunk, ne feledkezzünk meg a töb­bi felsőoktatási intézmény­ről sem . A Tanárképéé Főiskola 1200 nappali ta­gozatos és 3500 levelező hatógatojá-val a tanárkép- z:s dél-dunántúli centru­mává növekedett az el­múlt tizenöt évben. A csu­pán jogi karral rendelke­ző Tudományegyetemen évente több száz jogászt képeznek. A Felsőfokú Vegyipari Technikum kéi éve működik. Idén Pécs mellett a megye is meg­kapta az első felsőokta­tási Intézményét. Sellyén, a Draschkovichok egykori kastélyában kapott helyet a Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikum. Az 1367-ben I. Lajos alapította stúdium gene­rálé, az első magyar egye­tem hatszázadik évfordu­lóján tehát Pécs és Bara­nya a felsőoktatás egyik fellegváraiként ünnepelheti majd három év múlva... Az új pécsi erőmű. 1966-ig további beruházásokkal kétszeresére emelkedik a jelenlegi 100 MW teljesít­ménye Pécs fejlődése a legszem­betűnőbben a lakosság szamával illusztrálható. A századfordulón valamivel több mint 53 ezer lakosa volt a városnak. Húsz év múlva 58 ezer. A követ­kező évtizedben 74 ezer­re nőtt a lakosság szama. 1941-ben 88 473 ember la­kott Pécset, 1949-ben 171 fővel kevesebben laktak a városban, mint 1941-ben, de aztan ugrásszerű fejlő­dés következett. 1960 janu­ár 1-én a lakosok száma már 114 655, 1962-ben 125 411. A város és a megye .jel­lege? Pécs bányászváros? Igen. A lakosságnak egy nagy része dolgozik a bá­nyákban. A város két szé­lén. a nyugati és a keleti városrészben — tízezernél AMIKOR A| századíor­fogadják. A város keleti kapujában az egykori Me­szes puszta helyén a va- rosnyi lakótelep szélén épülő toronyházak állnak a hatos út bejáratánál.. A Mecsek oldalában a tár­sasházak sora jelenti az új szint. Ebben az évben csupán a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat 794 új lakást ad át az új lakóknak. A nem ipari jellegű épít­kezések közül jelentőségé­ben. nagyságában kiemel­kedik az új egyetemi vá­rosrész építése. I AMIKOR 1921-BENl a volt pozsonyi egyetemet Pécsre helyezték, sebtében iskolákban, kórházakban dúló körül Pécs ipara erő­teljesebben kezdett fejlőd­ni, egy pénzes ember ki­jelentette: „Magyarország Manchesterét fogjuk itt létrehozni.” Hát ez rterp sikerült. Bár próbáHeoütek a 'kőszénbányák megnyitá­sa után vasolvasZtássat, de kiderült, hogy a magas kéntartalmú kőszén nem alkalmas nyers állapotban erre. A nagy vasmű terve még embriókorában meg­bukott. Viszont a Tettve patak menti tímarrreste rek utódakónft létrejött a bőrgyár, majd a kesztyű­gyár. a Zsolnay Vilmos alapította porcelángyár, a kis magánvállalkozások­ból. vagy inkább a magán­vállalkozások megbukta­tásából kinövő nagy bá­nyaüzemek lettek végülis a pécsi ipar reprezentánsai. A ma iparának a repre­zentánsa Pécsett kétségkí­vül a kőszénbányászat. A pécsi és komlói szénbá­nyászati trösztök összevo­násával kialakult Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben mintegy húsz­ezer ember dolgozik. A felszabadulás óta meg­nyitott új bányaüzemek, Bemutatójára készül a Pécsi Balettegyüttes (Erb János felvételei) ha a vüéisszfe»*»alait használjuk mérceként, ak­kor. is a legkorszerűbbek közé tartoznak. A komlói Zobeük akna, a pécsi fsó­ván II. akna, szádMtáei ka­pacitásukat tekintve az ország legnagyobb bánya­üzem« közé tartozsiak. A Zsolnay féle porce­lángyár is új virágzásnak indult A gyár főprofilja ma a porcelán szigetelő. Öt országba szállít a gyár küäöttböaö méretű szige­telőiket, és áMíthaJtjuk, legalább annyi elismerést szerez a magyar porcelán- iparnak a szigetelőkkel, mént a herendi gyár a művészi díszmütárgyaival és porcelán edényeivel. IA MÁSIK ILYEN | ipari híresség a pécsi ksesztyú. A háromezer doigozot fog­lalkoztató gyár a brüsszeli világkiállításán elismerő oklevelet szerzett, az el­múlt évben pedig a köny- nyűipar legszebb terméke címet ítélték oda a pécsi kesztyűnek. Ma háromezren dolgoz­nak az időközben kibőví­tett gyárban, és másfél millió pár kesztyűt termel­nek évente, ennek a meny- nyiségnek hetven százalé­kát exportra. Ilyen tekin­tetben megyén belül leg­feljebb a szigetvári cipő kelhet versenyre a pécsi kesztyűvel. Ugyanis a szi­getvári cipőgyár szintén kizárólag exportra terme­lő üzem. De most már csak egyet­len üzemet: a csak belföld­re termelő sörgyárat említ­sük. Fontos üzem. Pécsett legalább is az. Mert Pécs, borvidék ide, borvidék oda. söííwó város, itt a sórío* gyasztás fejkvótája 60 li* tar évenként. Országa® rév kord! FÉLŐ, HOGY csak megláttatai engedtük Pécset Hiszen most még el kellene látogatnunk a Pécsi Nemzeti Színházba,, legalább a Pécsi balett! egyik előadását megnézni^ meg kellene ismerkedni a művészeti élettel. írókkal, költőkkel, képzőművészeké kel. Be kellene kopog taté nunk az egyetem tudós professzoraihoz, bepillant tanunk a tudományos iné tézetek munkájába. Sőt: kJj kellene szaladnunk a sző-) iöhegybe is, egy kis újé bor-kóstolásra. Talán valami küäönlegest séget is meg kellett volna) néznünk? Végülis tulajt dóriképpen Pécsett sm-t csenek különlegességek. Annyi, történt itt húsz évi alatt, mint másutt az or~) szágban. Az országgal) együtt felnőtt a város is) Iparában, kultúrájában, üli dolmányában. Távlatai? Ügy gondoljuk: kébszázez-i rep laknak majd busz évi múlva a Mecsek-aiji váj rosbam, és új gyárak etnelé kednek addigra a város szélein. Hiszen annak aa útnak, amelyiken húsz éva ehnduituink, még esek aa elején járunk. A lehetősé­gek nagyok, a távlatok szinte beláthatatlanok. Pé­csett is, mint bárhol aa országban. Kara©* US! i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom