Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)

1964-12-20 / 265. szám

f2 «töGIÁD 19©4 december 30. vaséíwap GYERMEKEKNEK TIZSZDUTESs L Rendkívüli kulturális jelentőségű, ógö­rög városállam. (Zárt betű: K.) 6. Szintén. 7. Fém. 8. Iga. 10. Visszakerget (!) u. Ciha mássalhangzói. 13. Nem neve­letlen. 15. Tova. 16. Számnév. 17. Dalmű. 19. Régi hosszmér­ték. 20. Folyadék. 21. Cser­melynél kisebb. 22. Igekötő. 24. Férfinév. 25. Szájban talál­ható. (Második négyzetből kettős betű.) 26. Síkság. 27. Férfinév. Nem mozog. 11. Indián-törté­netek hírneves írója. (Zárt be­tű: p.) 13. Női név. 14. Főze­lék. 16. Azonos magánhang­zók. 18. Takarmánynövény. 19. Azonos mássalhangzók. 21. Penge része. 23. Igavonó. 25. Kötőszövet. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., a függőleges . 1., 5, és 11. December 6-1 keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: Kandó, Zrínyi Miklós. Kába. FÜGGŐLEGES: L Női sze­replő Puccini „Bohémélet” cí­mű operájában. 2. Szintén. 3. Cső a szervezetben. 4. Tekint. 5. Karácsonyfának alkalmas. (Utolsó előtti négyzetben ket­tős betű) 8. Hétfői Hírek. 9. Könyvjutalmat nyert: Ecse- gi Valéria Etes-Rau, Hor­váth János Nógrádmegyer, Lovászi Ildikó Balassagyar­mat. A könyvet postán küldjük el részetekre. 4 2 5 4 5 6 ® l 8 ® 3 ® 49 44 42 45 © ©‘ 14 © 45 ® 46 4? 18 ®­43 ® 20 ® 21 ® n 25 ® 24 ® 25 zs ® 2/ Mimij városának, a szovjet gyémántipar köz­pontjának van egy érde­kes, csakis erre a városra jellemző sajátossága: itt minden, ami rendkívüli, megszokottnak tűnik, és mindent ami szokványos, rendkívülinek tartanak. Ül az ember az autón; kerekei alatt porzik az út, és egyszerre a sofőr csak úgy foghegyről megjegyzi utasának, hogy a kocsi kerekei alatt bril- liánsok hevernek... És egyszerre más szemmel nézi az ember ezt az utat; még majd ráakad vala­hol az útfélen egy valódi gyémántdarabra. Drágakövek teherautóban A véletlen úgy hozta, hogy a dél-afrikai gyé­mántlelőhelyekhez hasonló hegy-gyűrődéseket a fa­gyos Jakut-földön sike­rült találni, ott, ahol a rendkívüli hideg tél, és forró nyár között gyak­ran 100 Celzius fok a kü­lönbség A szovjet tudósok véle­ménye szerint itt kellett keresni gyémántot tartal­mazó csöveket, ezeket a föld belseje felé távolo­dó kékes-szürkés földosz­lopokat. E függőleges ku­takban, az úgynevezett kimberlitekben rejtőzik a gyémánt... 1954-ben egy fiatal geológus, Jurij Habargyin, aki már több éve járta más geológus expedíciók­kal együtt a Jakut tajga- rengeteget, rádión a kö­vetkező furcsa üzenetet J---------------------------------------------- ' A gyémántváros v r továbbította a főnökség felé: „Rágyújtottam a békepipára. A dohány ki­tűnő.” Az üzenet azt je­lentette, hogy a régóta áhított kimberlit-cső, amelyből bőségesen lehet gyémántot meríteni, vég­re megvan. Nagyon rég­óta keresték már: gyalo­gosan, és helikopterrel, szeizmikus állomások, és egész sor bonyolult mű­szer segítségével. Sok-sok geológus expedíció indult útnak a tajgába, hogy meglelje. De az is szo­katlan volt, ahogy rábuk­kantak. Habargyin felfigyelt egy közönséges rókalyukra:: olyan volt, amilyent száz­szor, vagy talán ezerszer is látott már. A lyuk mellett egy halom frissen kiásott, szokatlanul kékes­szürke földet látott. Be­lemerítette mindkét te­nyerét. Nem férhet hoz­zá kétség: kimberlit, A békepipa, amelyre a fia­tal geológus rágyújtott, a leggazdagabb kimberlitcső, a „Béke A város a „Mirnij” (magyarul „bé­kés”) nevet nyerte. És Jurij Habargyin megkapta a Lenin-díjat. Az isten háta mögötti taj­gai rengetegben nem min­dennapi város a Mirnij, —25 ezer lakossal, bányák­kal dúsítóművekkel. A Le­na folyótól 300 kilométe­res út vezet ide. Ezen ke­resztül mindazt eljuttat­ják a városba, amire szük­ség van az almától és a pa­radicsomtól az épülő gyá­rak soktonnás épületele­méig. A drágakövekkel rend­kívül szigorúan és minden különösebb tisztelet nélkül bánnak- A földet felrob­bantják és hatköbméteres exkavátorokkal teherau­tókba rakják az ércet. A 25 tonnás autók terhüket a dúsítóüzembe szállítják. Tulajdonképpen itt kez­dődik a ritka kövek bá­nyászata. Ezt a folyama­tot jelentős mértékben gépesítették. A gyárban kevés az ember. Az ércet felaprózzák, a vízsugár el­viszi a fölösleges kőzetet, és csak a gyémánttal együtt járó, pircpnek ne­vezett apró kövecskék maradnak meg, no pesze maguk a gyémántszemecs- kék. Két módszer is van ar­ra, hogy kiválogassák a drágaköveket. Az első módszer röntgen készülék alkalmazáséval 0r A röntgensugarak hatására a gyémánt világoskék szín­ben játszik. A gépkezelő egyenként válogatja ki a drágakő-darabokat. Ez a módszer már elavult. Az új módszer a gyémánt azon tulajdonságán alap­szik, hogy a víz nem ned­vesíti meg és könnyen ta­pad a zsírokhoz. Mimii­ben ezt a folyamatot is automatizálták. A vízsu­gár vastag zsírréteggel be­kent szalagra juttatja a kondenzátumot. A gyémánt ott marad a szállítószala­gon, a meddőt pedig el­szállítja a víz „Orlov“ kerestetik A gyárból a gyémánt a szovjet pénzügyminiszté­rium páncélszekrényeibe kerül. A legnagyobbakat, amelyek meghaladják a 20 karátot, rendszerint el szokták keresztelni. A Mirnijben eddig talált legnagyobb gyémánt a Lu- csezamij (Hajnalsugár) 57 karátos. Az „Orlov”, a szovjet gyémántállomány, eddig legszebb példánya 194 3'4 karátos. Lakesze) Gorlan, a mimiji városi pártbizottság 34 éves titká­ra, aki a gyámén .pari tu-1 dományos kutató intézetI igazgatója volt, úgy véli, hogy Jakutföldön egyszer majd. sikerül megtalálni az itteni „Orlovot”. (M. GYEREVJANKTMA) A villámlástól a vektoranalízisig VASÁRNAPI FEJTÖRŐ XII Vízszintes: 1. A történelem első űrhajósa 1961 április 12- én repülte körül a Földet. 175 és 302 kilométer közötti ma­gasságban. 7. Köztársaság a Guineái öböl mellett, főváro­sa Librevilla. 12. Szabályta­lankodó labdarugóra mondják. 13. Hajadon, névelővel. 14. Egy Időben született testvé­rek. 15. MLE. 16. író betűi, keverve. 17, Szomszédos be­tűk az ábcben. 18. Régen ru­hát mostak benne. 19. A játszmában nem szereplő, ideiglenesen félretett kártyák. 23. Rengeteg. 25. Sinclair, ame­rikai író (..Lanny Budd”) sze­mélyneve. 27. Kettős nádnyel­vű fa füvóshangszer, ékezet­felesleggel. 28. A macskafélék családjának büszkesége. 30. Eldönti a vitát. 32. Ezeröt, római számmal. 33. Vissza szintén nem. 34. önthető, de nem kovácsolható vas. 37. Konyhakerti növény, más né­ven ugorkafű. 38. Azelőtt zsebben hordták, ma karon viselik. 39. Heringféle apró tengeri hal. 41. Cséplésnél összehúzott, polyvával kevert szalma. 42. Juttatott. 43. Táp­lálkozhat. 44. A függ. 35. sz. latin megfelelője. 45. Ismert svájci üdülőhely. 46. Hegy Belgrád mellett. 47. Vissza: szövetek mennyiségi egysége. 46. . . eszköz. 49. Nem valódi 50. Szalagszerü képződmény, izmok végét köti a csontok­hoz. 51. Belgium, Franciaor­szág, Svájc pénzegysége. S3. Idegcsillapító. 55. A világ el­ső női Űrrepülője, több időt töltött fenn és nagyobb távol­ságot repült be az űrben, mint az amerikai férfiak. 1963 jú­niusában szállt fel. 56. Szemé­lyes névmás. Függőleges: 1. A második amerikai űrrepülő volt, 1963 július 21-én, parabola alakú pályán repült. 2. Szerző, író, ismert latin szóval. 3. A vizsz. 1. első három mássalhangzó­ja. 4. Brit védnökség az Arab íélszigeten. 5. Helyez. 6. Olasz névelő. 7, Az első olyan ame­rikai űrrepülő, aki a Földet Is megkerülte. Három kört tett meg 1962 február 20-án. 8. Klasszikus kettősbetű. 9. Éjszakai mulató. 10. Kellemet­len csapadék jelzője. 11. Az első páros űrrepülés egyik résztvevője, 64-szer repült kö­rül a Földet 1962 augusztusá­20. ban. 13. Lenyugvó Nap jelző­je. 15. Mocsárgáz, levegővel a bányaléget alkotja. 18. TPL, 20. Vissza: helyrag. 21. Épület maradványa. 22. Perspektívája. 24. Az idei októberi „űr-troj­ka” pilótája és parancsnoka volt. 25. Község a Kárpátok­ban, a hasonló nevű szoros­nál. 26. „Sőt” betűi. 29. Ta­karít. 30. Okmánya. 31. Női név. 35. A szerelem istene az ókori görög mitológiában. 36. Semmikor. 37. Ernyős virágú növény, termése csípős Ízű fűszer. 40. Főzeléknövény. 41. Bővít. 42. Levágott fatörzs, névelővel. 45. Miskolci magas­lat. 46. Istállóbeli szalma. 48. Fa levelének Is van. 49. Ci­pész dolgozik vele. 51. A vizsz. 51. sz. röv. 52. Vissza: indíték 53. Helyrag. 54. Ró­mai ezeregyes. Könyvjutalmat nyertek: Ké­kesi Anna Balassagyarmat, Markovich Vilmos Pásztó, Vartik István Salgótarján. A könyveket postán küld­jük el. A Műszaki Könyvkiadó nemcsak a szakembereket örvendezteti meg nem­zetközileg is elismert, magasszínvo­nalú műveivel, de igen sok kiadvá­nya az olvasók széles rétegeihez szók Nagy sikerre számíthat a laikus ol­vasók között is Horváth Tibor „A vil­lámvédelem” című könyve. A termé­szettudományok iránt érdeklődőknek áttekintést nyújt a villám keletkezé­séről, tulajdonságairól, káros hatásai­ról éfs a villámcsapás elleni védeke­zésből. Nem szakkönyv, de a szakem­berek igényeit is bizonyára kielégíti, mert függelékében felsőbb knatema- tika-szinitjén is tárgyalja a kérdést. A rádió és televíziós készülékek barkácsolóinak nyújt nagy segítséget Kádár Géza: „Rádió és televízió ké­szülékek 1960—63” című munkája, amelyben az említett időszakban for­galomba hozott készülékek kapcsolási rajzait és szerviz-utasításait gyűjtötte össze a szerző. A televíziós készülé­kek kapcsolása bonyolult művelet, kü­lönösen azok számára, akiknek ez nem a szakmája, ezért, is rendkívül hasznos, hogy egyes részek működése és szerelése külön-külön is leírásra kerül. A közlekedés fejlődésinek megis­merését szolgálja Jereb Gábor „Szár­nyas hajók” című műve. Már sokan gyönyörködtek a Duna hullámain su­hanó Sirály szárnyashajóban, és el-el- gondolkoztak rajta, vajon milyen me­chanizmus alapján működik a vízből szárnyakban végződő, gólyalábakon ki­emelkedő, szokatlan sebességgel ha­ladó vízi jármű. Hajó-e vagy valami­féle átmenet a hajó ás a repülőgép között? A szerző élvezetes stílusban magyarázza el, hogy az évezredes múltra visszatekintő vízkiszorításos hajók sebessége a legnagyobb ener­giabefektetés mellett sem növelhető bizonyos határokon túl, a fejlődés új megoldásokat követel, és ennek egyik sokat ígérő lehetősége a vízalatti szárny alkalmazása. Német, orosz, és spanyol nyelvű kiadás után több más nyelvre is for­dítják már Pál Imre egyetemi ad­junktus Térláttatós ábrázoló mértan című kétszázoldalas művét. A könyv rendkívül magas nyomdatechnikával olyan színekre bontott ábrákat közöl, amelyek a mellékelt színes szem-, üveg felhasználásával plasztikus ké-l pet adnák egyes térformákról. Nemj mindenki tud síkban rajzolt ábrák alapján plasztikusan látni. Nos ez a könyv ezen a téren is nagy segítsé­get; nyújt azoknak, akiknek munkájá­hoz a térlátás megértése alapvető fontosságú. Ugyancsak plasztikus térszemlélet­re tanít, ha más voreartíkozásbas! is, Bruno Zevi, a római egyetem Spí- fcásztörténeti Tanszékéinek tanára Az Építészet megismerése című művében. A festészet, a szobrászat, a zene aj műveit ember számára többé kevés-; bé ismeretes művészeti ág, az építé-j szét, mi tagadás kevésbé áll az ér-í deklődés előterében. A ház athoá la-j kunk, az üzem, amelyben dolgozunk, az üzlet, ahol vásárolunk, a könyv-j tár, ahol olvasunk, és felsorolni sémi lehet, hogy még hány épület kapcso-1 lódik mindennapos életünkhöz, mely-! nek művészeti vonatkozásaira nemj is gondolunk. Az építészet gazdag1 értelmét kevesen ismerik, s még; kevesebben értik. Bruno Zevi műve' megtanít arra, miként fedezhetjük: fel magunk körül a mindennap lá­tott építészetet, hogyon ismerhetjük' meg a tér jelentését egyes korszakok­ban. A népszerű műszaki irodalom gaz-i dag terméséből csak találomra válo-t gattunk ki néhány jelentős művet A Műszaki Könyvkiadó magasabbra helyezve a mércét —, olyan könyvek kiadásáról is gondoskodott, amelyek nemzetközi tudományos mértékkel mérve is a felső szintet jelentik. Kü-! lönösen jelentősek ezek közül a ma­gyar szerzők művei: Már második kiadásban jelent meg Pach Zs. Pálné és dr. Prey Tamás: Vektor- és ten- zoranaJízds” . című vaskos kötete. A matematikai • kutatások új területét ismertetik meg a szerzők. Olyan fo­galmakat tesznek érthetővé, ame­lyekkel a műszaki és fizikai problé­mák egy része sokkal könnyebben megfogalmazható, és ezzel együtt könnyebben megoldhatóvá válik. A könyv felépítésében mind a hazai, mind a nemzetközi szakinodalomfoan teljesen újat jpAént­Dr.—s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom