Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-19 / 264. szám
6 N 6 G E A H 5984. AeaeeHaer 39. aaowaha* 'Oála.t z&liink fílofuóütknak Jogosan kiváncsiak Teájes névvel, és lakcímmel ellátott levél ékezett szerkesztőségünkbe Nagybátonyból. írója három nevet sorol fel. Mindhárommal kapcsolatban megírja, hogy viselője megdézsmálta a társadalmi tulajdont, s hogy bűncselekményét az önkéntes rendőrök leplezték le. Olvasónk az iránt érdeklődött. milyen intézkedés történt a bűncselekmények felderítését követően. A közérdekű bejelentést Nagybétonyban, és a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél megvizsgáltuk, hogy két tolvaj elvette méltó büntetését: egyiküket. a társadalmi bíróság vonta felelősségre. A harmadikról azonban megtudtuk, hogy levélírónk tévedett A Katalin Bányaüzem e dolgozója sok anyagot vitt haza; valóban — s látszatra nem alaptalanul — felmerült a gyanú, hogy megdézsmálta a társadalmi tulajdont. Az elénk tárt bizonylatok láttán meggyőződtünk, hogy az említett dolgozó az, anyagokat szabályszerű engedéllyel vitte haza. A hatalmas bányásztelepülés lakói élénk érdeklődéssel kísérik az önkéntes rendőrök önzetlen, fontos munkáját. Intézkedésüket gyakran azok is látják, akik nem tagjai a testületnek — így a titoktartás megsértése nélkül is sokan szerezhetnek tudomást arról, hogy valaki ellen eljárás indult. Két okból is szükségesnek tartjuk, hogy a gazdaságii vezetők mind Nagybátonyban, mind másutt tájékoztassák — természetesen parancsnokaik útján — az önkéntes rendőröket bejelentésük sorsáról. Annak, hogy a törvénynyel nyílt összeütközésbe kerülőkről sokan megtudják, milyen büntetésben részesültek, igen nagy a visszatartó, nevelő ereje. A szocialista sajtó ennek ismeretében — s nem szen- zációkergetés v^—‘t — számol be rendszeresen egyes bűncselekmények elkövetéséről, a miattuk kiszabott büntetésről. Ha a bejelentést követő nyomozás, vizsgálat az érintett személy ártalansá- gáról tanúskodik, ez a tény is nyilvánosságot érdemel a megfelelő keretek között. — b. z. — Miért zártak be ? című cikkükre válaszolom, hogy a Jó Barát kisvendéglőt a továbbiakban azért nem üzemeltetjük, mert az épület szanálása következtében az MTH tanulókat vacsoráztatni más éttermünkben nem tudjuk, s a tanulók érdekében ez en megoldást kellett választani. A kísvendédló ételforgalma naponta mintegy 50—60 adag volt, melyet a jövőben úgy igyekszünk melodani, hogy a vendeget vagy előfizetéses vacsorával, vagy alacarte ételek formájában tudjuk kiszolgálni a mintegy 150 ipari tanuló vacsoráztatása mellett, A vacsoráztató kis vendéglő megszüntetése kényszermegoldás volt az ipari tanulók vacsorázta- tásának előtérbe helyezési vel. Tóth László a Felső-Magyarországi Üzemi Vendéglátóip. V. igazg. Ezrekbe kerülhet a feledékcnység D. G. szécsényi olvasónk panaszolja, hogy édesanyja az őt ért tűzkárért nem kapott kártérítést, noha a tűz keletkezésében vétkes nem' volt, s a kárt jelentette az Állami Biztosító megbízottjának. A BM. Nógrád megyei Tűzrendészti Osztály parancsnoka kérdésünkre elmondta, hogy a biztosító intézet jogosan járt el. A tűzesetet, — a hamar, saját erővel eloltott tüzet is —, azonnal kell jelenteni a tűzrendészet! hatóságnál, vagy ha az a községben nincs, a tanácsnál. Kívánatos, hogy a tűzesetek bejelentésének kötelezettségére az Állami Biztosító az eddiginél alaposabban oktassa ki munkavállalóit, így megelőzőzhető az olyan eset, ami a közelmúltban Bujákon történt: egy biztosított nem kaphatta meg a majdnem tizennégyezer- fonntos kártérítést, mivel a tűzesetet nem jelentette. Jogszabály-magyarázat Olvasóink kérésére ismertetjük a lí'1964./VIII.9. Korm. számú és a 3 1964. VIII.9/ HM. számú A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGET TELJESÍTŐK érdekvédelméről szóló rendeleteknek a sorkatonai szolgalatot teljesítők, valamint a tartalékos hadkötelesek családi segélyéről, betegbiztosítási és nyugdíjjal kapcsolatos szabályokról intézkedő részeit.* Az említettek munkaviszonya (mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezeti tagságai alapján járó kedvezményeket későbbi számunkban ismertetjük. A rendelkezések kimondják, hogy az állandó lakhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve a katonai nyilvántartásba vételt követően a sorkötelesek ellátására szoruló hozzátartozóit a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából nyilvántartásba veszi és a sorköteles behívása esetén az ellátatlan hozzátartozóknak a tanácsi hatáskörbe utalt, juttatási biztosítja. A sorkatonai szolgálatot teljesítő hozzátartozóját családi segélyben kell részesíteni, ha a bevonult, bevonulása előtt saját keresetéből, illetve jövedelméből tartotta el a hozzá- tartozóját és az munka- képtelen, illetve eltartásra szorul. A családi segélyt az állandó lakhely szerint illetékes egészség- ügyi osztály (csoport) állapítja meg és intézkedik folyósításáról a behívott vagy hozzátartozója kérelmére. A munkaképtelenség. illetve csökkent munkaképesség bizonyításához a rendeletben előírt orvosi igazolást kell mellékelni. A családi segély havi alapösszege 250 forint és az eltartásra szoruló családtagok számától függően emelkedik minden további igényjogosult hozzátartozó után 80 forinttal. A TARTALÉKOS HONVÉDKÉNT, vagy tisztesként bevonult személy családi segélyét — ha munkaviszonyban állt — a bevonulás előtti átlag- kereset 20-70 százalékában kell megállapítani, az eltartottak számától függően. Ugyanez vonatkozik a kisipari sző vetkezetek tagjaira. A munka- viszonyban nem állt személynek a családi segélyt 100-350 forintban kell megállapítani. A tartalékos tiszthelyettesek és tisztek családi segélyt nem kapnak, ők fizetésben részesülnek a fegyveres testületnél. A betegségi ellátással kapcsolatban a rendelkezések kimondják, hogy aki a bevonulás előtt munkaviszonyban állt és ez a mukaviszony a katonai szolgálat alatt is megmarad, a bevonult a saját személyében ugyan a betegségi biztosítás szolgáltatásaira nem jogosult, de családtagjai továbbra is jogosultak. A katonai szolgálat ideje alatt fellépett betegségek miatt a szolgálatból elbocsátott hadkötelest a közgyógyellátás szabályai szerint díjtalan orvosi kezelés, gyógyszerellátás és kórházi ápolás illeti meg. Ugyanez illeti meg a hozzátartozóját a katonai szolgálat ideje alatt, ha saját jogán nem biztosított és utána családi segélyt adnak. A CSALÁDI PÓTLÉK IS MEGILLETI a katonai szolgálat idejére a hadkötelest. ha a dolgozo a bevonulás hónapjában, vagy azt megelőző hónapban munkaviszonyban, vagy termelőszövetkezeti iagsági viszonyban állt. A munkaviszonyban. vagy termelőszövetkezeti tagságban álló feleséget a családi pótlékkal kapcsolatos rendelkezések szempontjából eg3'edülálló nőnek kell tekinteni és így nagyobb kedvezményre jogosul!. Emlékek az Illegális pártmunka napjaikéi Beszélgetés Pothornik József elrtárssah, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatójáról Az erdők, a mezők dűs- koronájú, vastagtörzsü fáinak gyökérzetük adja az életnedvet és gyökérzetük kapaszkodik százezernyi szálával a földbe, hogy a viharok ereje ki ne téphesse. Nemzetünk büszke fajának koronáját, törzsét is szétzúzta, letépte, ütötte- vágta a Tanácsköztársaság bukását követő ellenforradalom, de gyökerét, életet adó gyökerét nem tudta kitépni, mert az az egyszerű emberek tízezreinek a szivében élt tovább, és azok erejéből táplálkozott. Arról, hogy a szabadság hajtása újra szárbaszök- kent, s napjainkban megint dús lombkoronát viselő erős, egészségesitörzsű fa. — beszélgetünk Pothornik József . elvtárssal, aki az illegális kommunista párt harcosaként vette ki részét ebből az újrateremtésből. így emlékezik: ' — Eleinte nem a marxizmus eszméinek ismeretében kapcsolódtam a harcba. A körülöttem zajló élet, a munkásosztály nyomora a kapitalizmus nyereségvágya vezetett erre az útra. Táplálta tudatosságomat a szakszervezet felvilágosító munkája is. A nyolcórás munkaidő tizen- kétórásra emelkedett, a fizetett szabadságot leszorították, igazságtalan jogcímeken vontak le egyre újabb összegeket munkabérünkből. Ez volt az az alapkérdés, melyért sok elvtársammal együtt harcba indultunk. Elég hamar felismertük azonban, hogy a szakszervezeti vezetők között akadnak megalkuvóik, a mozgalmak sokszor nem eléggé osátályharcosak. Szükség volt a kapitalizmussal szemben erélyesebb fellépésre. Ezek a tényezők lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy mielőbb megalakítsuk a kommunista pártot. A szomszédos Csehszlovákiában legálisan működött; a kommunista párt és az elvtársak Losoncról elláttak hasznos pártanyagokkal. — Mit jelentett abban az időben a kommunista párt megalakulása? — A Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulása ütőképes akciókra mozgósította tagjait. Szervezeteink mély illegalitásban működtek, mivel a Hort- hy-rendszer kegyellen üldözésének voltak kitéve. 1926-ban Baglyason, a pártinak már 83 tagja volt. Mint medencetitkárnak minden vasárnap Pestre kellett mennem eligazításra, ami nem volt egyszerű dolog. így kerültem kapcsolatba Révai József, Szeretni Sándor és Friss István elvtársikkal, ' I orn.oly megmozdulásokra tudtuk a bányászokat mozgósítani. 1926-iban éhségmenetet próbáltunk szervezni. A választásokon képviselőjelöltet akartunk állítani. 1927 februárjában hatvan- hármunkat letartóztattak a Szántó-féle perrel kapcsolatban, de a bíróság felmentett. Nagy élmény volt számomra 1928 márciusában a Losoncon megtartott bányászkonferencia, ahol Kun Béla és Orosz Nándor elvtársakkal találkoztam. — Tudomásunk szerint Pothornik elvtárs számos Illegális konferencián vett részt. Melyiket tartja a legjelentősebbnek? — Számomra az 1930- ban megtartott második pártkongresszus jelentette a legnagyobb élményt A kongresszuson fedőnevünkön szerepeltünk, így az itteni Hovan József, Kulcsár, jómagam Futó néven. Ez a kongresszus az egész párt, de Nógrád megye illegális munkájával foglalkozott és megszabta a feladatokat. — Az illegális pártéletben milyen jellemvonások domborodtak ki? — Elsőnek az áldozatvállalást említeném. Ragyogó példa legyen erre Házi Ferenc szabósegéd magatartása, aki segédmunkásként dolgozott a zagyvái rakodón három hónapig, míg a korai vég ei nem érte. — Az áldozatvállalás valószínűleg Pothornik elvtárs akkori munkájában, de az itt élő bányászcsaládok előtt sem volt ismeretlen? — Magamról elég talán annyit, hogy nagyon sokszor tettem meg a gya- logutat a Karancson át a határon Ragyolcra három óra alatt. Viszont nem fárasztó, s nein nehéz a lemondás, vagy áldozatvállalás akkor, ha annak eredményei, gyümölcsei, jó tapasztalatai vannak. Ha nem is sikerült minden akciónk, tanultunk a kudarcokból is, hogy máskor jobban dolgozzunk, s ez erőt adott. Bizony sokat szenvedtek a pártmunkások családjai. Nemcsak nyomor, de sok esetben kilakoltatás volt az osztályrészük. Ott van például Blaskó István elvtárs esete, akinek a lakásában illegális összejöveteleinket tartottuk. Irgalmatlanul kiűzték lakásából és nem volt aki befogadja. Az én családom is egy ideig eggi libaólban húzódott, meg — Az ellenforradalmi rendszer kéri élhetetlen és vérszomjas volt. A körözés alatt álló kommunisták fejére vérdíjat tűztek ki. Az engem elfogo személyt ötezer pengővel akarták jutalmazni. De pénzt kapott a spicli is. Mint irattári adatok mutatják, a F-137- es jelű besúgó havi hús* pengőt kapott. Sok kárt tett nekünk. A második világháború befejeztével Füzesabonyba bujdosott, de rendőrségünk visszahozta. Kövesi Bélának hívták, egykori vöröskatona volt. Ezért bíztam benne, de beárult. Egyébként az elfo- gatása utáni reggelen halva találtuk. felakasztotta magát. — A* üldözés« tapasztalatai bizonyára nagy emberismeretre nevelték az illegális munkát végzőket? — Háromféle természetű embert ismertem meg. Azt, aki mindent vállalt a mozgalomért, olyat aki besúgott, és a közömbösök tömegét. Az utóbbiakat kellett aktivizálnunk a besúgókat lelepleznünk és elűznünk. Ilyen esetünk több is volt. — Nehéz, sokszor megpróbáltatásokkal teli életükben a párttagokon kívül kinek a támogatására számíthattak? — Voltak humánus érzésű emberek és szimpatizánsok. Jó példa erre az a főmérnök, aki saját felelősségére tíz nappal elhalasztotta családom kilakoltatását, mert a kisebbik gyermekem baranyhimlós volt. _ Igen nagy felelősséget1 vállalt magára Bodor József nevű . aknászom. Ugyanis vasárnaponként reggel fél hatkor rendszeresen Pestre kellett utaznom, a műszakinak pedig csak hat órakor vott vége. Egyszer két napig voltam távol és valaki felismert Tatabányán. A csendőrség azonnal kutatni kezdett a müszaknapióban, de az aknászom igazolta a két napot, mintha munkában töltöttem volna. — Harcos, fáradságos idők voltak az illegalitás évei, mit mondhat a jövőnek, a fiatalságnak? — már nincs szükség nagy áldozatokra. Ezeket a párt illegális harcosai meghozták. A fiatalok! ne feledjék ezit és legye-' nek kötelességtudóak. Mi a1 marxi-lenini irodalmat temetőkben bujkálva tanultuk, közben biztonsági őröket kellett állítsunk. Ma erre sincs szükség. Ezért tanuljanak szorgalmasan. Fiataljaink, kövessék a KISZ kongresszusának előremutató céljait és érjenek el minél nagyobb sikereket. Bokor István
