Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-17 / 262. szám
* NOG R A D TO84 dee. CT. esOTBrWfc. Bogy an beszél a mai ifjtíság? Kiosztották egy nagysikerű nyelvművelő pályázat díjait Az Akadémia nyelvművelő munkabizottsága „Hogyan beszél a mai ifjúság?” címmel pályázatot írt ki. A pályázatra összesen 43 pályamű érkezett be. A nyelvművelő munka- bizottság az eredményeket hétfői ülésén hirdette ki, amelyen részt vett Kodály Zoltán akadémikus is. Külön jutalmazták a felnőtteket és külön a közép- és általános iskolai diákokat. A felnőttek első díját — 3000 forintot — Muráth Tstvánné, máriagyüdi tanár nyerte, aki mint a gyűjtött anyag gazdagságában, mind feldolgozásában kiemelkedő munkát nyújtott. Tanulmányában a fiatalok nyelvhasználatának kereken 5 000 szavát, illetőleg kifejezését dolgozta fel. A 2 000 forintos második díjat S. Lőrincz Lajos miskolci, az 1500 forintos harmadik díjat Cvnolter Károly albertir- 6ai. az 1 000 forintos neKarácsonyi, könyvvásár a Bányagépgyárban A zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói körében egyre kelendőbb áru a könyv. Az üzemben idén az Állami Könyvterjesztő Vállalat másodszor rendez könyárusítíást. A téli karácsonyi könyvvásár december 7-én kezdődött, 25- ig tart. A könyvek között a szépirodalmi munkákon kívül számos gépiparral, üzemfejlesztéssel foglalkozó szakkönyv, s egyéb ismeretterjesztő mű szerepel. gyedik dijat Fekete András budapesti tanár nyerte. Ötödik díjként 800-800 forinttal jutalmazták dr. Boros Tiborné vegyész és Pánczél Tibor tanár dolgozatát. Ezenkívül 14 pályázót könyvjutalommal tüntettek ki. A fiatalok csoportjában az első díjat — 800 forintot — Pap Márta, a budapesti Kölcsey Gimnázium I. osztályos tanulója nyerte, aki 500 szót és kifejezést gyűjtött és dolgozott fel figyelemreméltó készséggel. A 600 forintos második díjat Molnár Mátyás nyíregyházai gimnazista. az 500 forintos harmadik díjat Pápai László tatabányai technikumi tanuló kapta. Hárman könyv- jutalomban részesültek. Lőrincze Lajos kandidátus, a nyelvművelő bizottság elnöke a jutalmak átadásakor megállapította, hogy a nagysikerű pályázat gazdag és értékes anyagot adotti amelynek részletes, alapos feldolgozása előreláthatólag több év munkája lesz és bizonyára sok tanulsággal, szemponttal gazdagítja a nyelv életének, a különböző jelentés- változások természetének vizsgálatát. 41. — Uraim, erre a cselre ne számítsanak — az őrnagy továbbra is pesszimista volt, — az. aki olyan •gyesen meg tudta szerezni a csekk ellopását, biztosan jól ismeri a bankjogot, és tudja, hogy a letiltást csak a bíróság hajthatja végre. A bankot a csekk felmutatása köte- ’ezi a kifizetésre. Különben is ebben az esetben, nemcsak a csekk birtoko- lása szükséges, hanem Li- .-ewski meghatalmazása is. Csak ez a két okirat ad a tulajdonosnak jogot arra, hogy beinkasszálhassa a pénzt. Tehát sem az osztrák bíróság, sem a bank nem fogadná el a letiltást a meghatalmazás nélkül. A mi emberünk jól tudja ezt. Ezzel a horoggal nem fogjuk ki a halacskát. Természetesen ilyen irányú letiltási eljárást meg lehet indítani. A jutalmat illetően úgy gondoljuk: a javaslatokat a rendőrség legye ae ügyészség beleegyezésével. — Helyes, moncifca a „Budex” képviselője, és indítványozta a hirdetés megfogalmazását. Minden varsói lapban már másnap megjelent a hirdetések között szerényen elhelyezve, a következő szöveg: A „Budex” külker hivatal magas jutalmat fizet az egyik osztrák bank elveszett dollár csekkjének visszaszolgáltatásáért, vagy a csekk hollétét illető minden felvilágosításért. Felhívjuk a figyelmet arra is. hogy a banknál történő letiltás után, a csekk semmiféle értéket nem jelent, a birtokosának. Amint az őrnagy sejtette, a hirdetés nem keltett különösebb érdeklődést a sajtóban; egyedül csak megjegyzéseket váltott ki: „mi mindent tudnak elveszíteni az emberek!” Ugyanakkor a rendőrség egyik fiatal tisztviselője megkezdte hivatali munkáját a ,.Budex”-ben: minden telefonhívást hozzá kapcsoltaik, minden jelentkezést ő fogadott ebben az ügyben. Sokan telefonáltak, és tetteik fed kérdéseket, de olyan emberek telefonáltak, akik semmit sem tudtak az egész ügyről ; ellenkezőleg, ők maguk voltak kíváncsiak, milyen csekkről van szó, milyen összegről szólt, hol vesztették el. és milyen nagy a jutalom. Két nap múlva, a megismételt hirdetés után, minthogy ez sem volt eredményes, az őrnagy úgy határozott: megszünteti a ..Budex’ -ben az őrhelyet. Am Kur ügyísz rendkívül csodálkozott, amikor egy í-eggel a portás névre szóló levelet tett le az asztalra; Jeizy Kit ügyészhelyettesnek. Vajdasági ügyészség. Varsó, Swier- czewski u. 127., 483. szoba. Halina Wilska kíváncsian tekintett előbb a levélre, aztán a főnökére. Az ügyész kelletlenül forgatta kezében a fehér borítékot. Nem szerette a hivatali címére küldött magánleveleket. Feltépte a borítékot és egy gépírásos kis fehér lapot vett ki belőle. Elolvasta a levelet, aztán odaadta Halinkának. Az a bizonyos két százalék A' NÉPMŰVELÉS PROBLÉMÁJÁRÓL vitatkozva mind gyakrabban hangzik el: jobban segíthetnének a termelőszövetkezetek. És példákkal érvelnek a hozzászólók: „Szegényes a falukönyvtár, kevés a valóban keresett szépirodalmi könyv s még kevesebb a szakirodalom. A tanács az erejéhez mérten segített, de a termelőszövetkezet eddig vajmi keveset adott könyvvásárlásra. „Vagy” Már régóta vajúdik falunkban a tsz-aka- démia megszervezése. Hallgatója bőségesen lenne, ha valaki fedezné a költségeket. A termelőszövetkezet azonban.. A megjegyzések akaratlanul is felkeltik az ember érdeklődését. Tény: ma már rendelet írja elő, hogy a temelőszövetkezeti tagok évi összkeresetének két százalékát szociális és kulturális célokra fordítsák a vezetők, figyelembe véve a tagság igényeit és a közgyűlésnek ezzel kapcsolatos határozatát. Száz forint két százaléka nem nagy összeg. Mindösz- sze két forint. Egy millió forinté azonban már jelentős summa. Kerek húsz ezer. Egy négyszáztagú termelőszövetkezetben, ahol a tagság átlagkeresete nem több, mint évi tizenkétezer forint — azaz havonta egyezer —, ott a két százalék már megközelíti a százezer forintot. Ez pedig jelentékeny összeg ahhoz, hogy — az öregek és a betegek segítése mellett — hatékonyan támogassák a termelőszövetkezet kulturális életének fellendítését. A RENDELET HASZNOS, szélesre tárta a lehetőségek kapuját: a rendelkezésre álló összegből sok gyakorlati célt szolgáló kezdeményezést támogat— Tessék, nézze meg, hogy mit kaptam. „Ó, ti ostobák, dollárt akartok és csak ötvenezret ígértek érte. Féleszúek vagytok. Ha azt akarjátok, hogy a csekk a tiétek legyen, akkor hárommillió zlotyt kell adnotok. Egy fillérrel sem kevesebbet. Választ az Express apró- hirdetésben. Három napig várok.” — Azonnal telefonálni kell a főkapitányságra — mondta Halina. Az őrnagy nyomban megérkezett. Figyelmesen elolvasta a levelet. — Értelmes ember írta — állapította meg Krzy- zewsld —, aki szándékosan műveletlennek téteti magát. Túlságosan jól tud bánni az írógéppel. — Meg lehet állapítani, milyen írógépen írták a levelet — szólt közbe Halinka. — Állítólag nincs két egyforma írógép, valamennyi különbözik egymástól, egy-egy dologban. — Igaza van. Minden írógépnek van valami sajátos jele. A régi g ' péknél is a szakemberek meg tudják állapítani: milyen hengerről került ki egy írás. De ennek nem sok hasznát vesszük. Hol van a boríték? — Az asztlaon fekszik — válaszolt az ügyész. Az őrnagy egy fehér borítékot vett a kezébe. — Tegnap adták fel Varsóban, — mondta, a postahatnak eredményesen. Mégis, sok termelőszövetkezetben eddig nem éltek jól a lehetőséggel. Nem egy helyen reprezentációra, irodai bútorok vásárlására, vagy éppen az adminisztrációs dolgozók jutalmazására fordították az összeg jelentősebb részét. Másutt alkalomszerűen gazdálkodtak a pénzzel, függetlenül a tagság igényétől és a szociális-kulturális bizottság megkérdezése nélkül. A termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának felhasználására a megalakult szociális és kulturális bizottságok hivatottak javaslatot tenni. A döntés joga a. közgyűlésé, s az ott hozott határozat már kötelező érvényű. Sajnos, a termelőszövetkezetek egy részében a bizottság helyett a termelőszövetkezet elnöke rendelkezik az összeg felett. Közeledik a zárszámadó közgyűlések ideje, ahol számot kell majd adni a tagság előtt, hogyan sáfárkodtak a rendelkezésre álló szociális és kultúrális alap forintjaival az idei gazdasági évben. S ami ennél is több: beszélni kell arról is, mi a tervük az elkövetkező esztendőben ezzel az összeggel. A TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBEN dolgozók többsége az idősebb korosztályokból tevődik, akiknél a műveltség fokozása, a világnézet formálása döntő fortosságú feladat. A korábbi években nem minden termelőszövetkezet segítette, támogatta kellőképpen a tagság tanulását, műveltségét. Igaz, erejük sem volt hozzá, a megalakulás, a tervezés első nehézségei lekötötték energiájukat, Ma azonban a lehetőség már adott. Annál is inkább, mert ahhoz, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elérhessük a tervezett előirányzatokat, mind több mezőgazdasági szakmunkásra van szükség. Ez a jelentős szakmunkásigény elsősorban a gépész-, kertész és állattenyésztő szakmákban jelentkezik. E szakmák elsajátításának alapfetlétele azonban az általános iskola el végzése, íme, egy lehetőség a sok közül. Aztán egy másik: az olvasás, amely a szervezett oktatás mellett a művelődésnek fontos formája. Hogy mit olvasnak s mennyit, 'ahhoz sok segítséget nyújthatnak a termelőszövetkezetek vezetői, ha a két százaléknyi összeg egy részét a helyi könyvtárak rendelkezésére bocsátják — új könyvek, elsősorban mező- gazdasági szakkönyvek! vásárlására. A szövetkezet holnapját alapozzák ezzel, hiszen a műveltebb emberek nagyobb termelési eredmények elérésére képesek. A harmadik nagy lehetőség: a klubélet kialaki- tása. A fejlődés útja falun ugyanis nem az önálló művelődési házak építése, hanem a klubok hálózatának kialakítása. Az otthonosan berendezett klubokban újságok, folyóiratok és könyvek mellett beszélgethetnek, szórakozhatnak a fiatalok és az idősebbek egyaránt. S ha klubokban rádió, televízió, különféle társasjáték s hetenként legalább egy filmvetítés teszi még érdekesebbé a programot, rövid időn belül kialakítható a törzsközönség. Ilyen körülmények között a kellemes szórakozás mellett a művelődés sokféle lehetőségét is megta- ■ lálhatják. bélyegző lenyomatát nézegetve. — „Varsó-Sejm”, tehát a Wiejsika utca. Ez nagyon, nagyon érdekes ... — Mi van ebben érdekes? — A csekk birtokosa megkezdte velünk a nagy játszmát. Kezében van az adu, és azonnal hárommillióval kezdi. Persze, gyakran valóban az nyer, aki jobban tud blöffölni. Nekünk nincs jó lapunk, tehát nekünk is blöffölni kell. — Mire gondolsz? — A levél szerzője vagy valóban el akarja nekünk adni a csekket, vagy egyszerűen időt akar nyerni. Csak azt nem tudom, hogy miért. Mindenesetre nekünk is fontos az idő, hogy a különféle szálakat erős fonallá fonjuk. Válaszolnunk kell. hogy beleegyezünk az összeg kifizetésébe. — Valóban válaszolni akarsz az ajánlatra? — Természetesen! Sőt. már holnap. De nem! Jobb. ha várunk egy napot. Hadd gondolja az ellenfél, hogy tanácskozunk, törjük a fejünket. A következő tartalmú hirdetést adják fel az „Expressbe”: „Az ajánlatot elvben elfogadjuk. Bizonyítékot kérünk arra nézve, hogy a szóban forgó csekk valóban az Ön birtokában van.” (folytatjuk) Ma már olyan termelő- szövetkezet is van az országban, ahol a rendeletben előírt két százalék helyett a tagság összrésze- sedésének nyolc százalékát fordítják szociális és kulturális célokra, azaz több, mint félmillió forintot egyetlen termelő- szövetkezetben! Hogy mi minden kerül ebből a jelentős summából? Havonta kilencven forintot pótolnak az öregek nyugdíjához. Fedezik a technikumi és a szakmai tanfolyamok hallgatóinak tanszer- és utazási költségeit, a tsz-akadémia tiszteletdíját és társadalmi ösztöndíjat létesítettek. Tsz- klubokat rendeztek be évente ezer forintokkal támogatják a községi és a tsz-könyvtárát, a sportkört és a falusi tömegszervezeteket. Tanulmányi kirándulásokat szerveznek és fuvardíj-kedvezményt biztosítanak a házépítőknek. MINDEZT — SAJÁT ERŐBŐL, úgy, hogy közben az előírásnál nagyobb mértékben növelték a fel nem osztható közös alapot is! Biztató perspektíva. Érdemes munkálkodni érte. Elsősorban úgy. hogy először a rendelkezésre álló két százaléknyi ösz- szeget használják fel az adottságokhoz és a «tagság igényeihez mérten a leghasznosabban. Prokner Pál