Nógrád. 1964. december (20. évfolyam. 248-272. szám)
1964-12-17 / 262. szám
1964. dec. 17. csütörtök. NÓGR A D 5» Szabó Balázs rendet csinál A fiú ott fekszik a felázott rét gyér füvén. Keze- lába széttárva, sápadt arca mozdulatlan.. Nem messze tőle, ugyancsak hangtalanul hever az új, piros Pannónia. A balesetnek több tanúja is volt. Van. aki segíteni akar, mások puszta kíváncsiságból állnak a fiú körül. Nagy Péter, a szövetkezet brigádvezetője lehajol, kitapogatja csuklóján az eret, majd a fiú mellére teszi fülét: — El, — szakad fel belőle a szó. Valaki az asszonyok közül vizet kerít, s óvatosan megmossa a fiú arcát. Nem telik el sok idő, a sebesült felnyitja két szemét, széthasadt ajka mozog. Egyszerre csak távolról asszonysírás hallatszik. Jön a fiú anyja. Arcát két kezébe temetve, szívsza- kasztóan sír. — Ugye megmondtam... Ittasan ne ülj motorra! Nem bírtam vele... Mi lesz veled édes fiam? — zokogja. — Be kell vinni az orvoshoz, — szólal meg valaki s néhányan lehajolnak, hogy saját lábára állítsák a fiút. Már felültetik, amikor megérkezik az orvos is. — Be tud jönni a rendelőbe? — kérdezi a fiút, miközben vizsgáló szemeivel végigtapogatja ci sérült arcát, vállát, végtagjait. A fiú még mindig ott ül a gyepen. Mogorván nézi a körülötte álló embereket. Nem szól. Mámortól nehéz fejjel biccenti az igent. Délutánba hajlik már a nap, amikor az öreg Szabó Balázsnak megviszik a hírt a répaföldre: a fiú ittasan ült a motoron, baleset érte. Még szerencse, hogy komolyabb baja nem esett! Szabó Balázs kezéből messzire repül a villa. Nem szól az egy szót sem, indul egyenesen a falu felé. Az emberek tétován néznek utána. Az egyik mégis utána szól: — Hová mégy? — Megyek, hogy rendet csináljak! — kiáltja vissza dühtől reszkető hangon. A fiú, ahogy meglátja apja fenyegető tekintetét, egyszerre elszáll a mámora. Lehajtja fejét, hallgat. Szótlanul indul feléje az apja is. Ahogy annyira megközelíti, hogy karjával eléri, összeszedi erejét és nagy lendülettel pofonvágja gyereket. Annak annyi ideje marad csak, hogy kurtán felkiáltson. Az apja újra üt.-r- Nesze, ez a tiéd! — kiabálja kivörösödött, bőszült képpel Szabó Balázs. S a fiú az ütés erejétől még ültében is megtántorodik. Arca valósággal lánggal ég a szégyentől. Szabó Balázs azután pillantásra sem méltatja tovább a gyereket. Kalapját is éppencsak megbiccenti köszönésképpen az orvos felé, azután indul. Kimért léptekkel megy végig a falun, vissza a répaföldre. Vincze Istvánné Gépek a földnélküli1 „földművelésben“ A Szovjetunióban sokhelyütt eredményesen alkalmazzák földnélküli, talajpótlás, u. n. hidroponikus termelést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kavicson és más talajpótlékon kevesebb munkaráfordítással, hamarabb érnek be és jobb minőségűek a zöldségfélék, több bennük a cukor, a C-vitamin és sok ásványi anyag. A Szovjetunióban sokfelé építenek most a talaj- pótlás termeléshez szükséges berendezéseket. Csupán az idén az oroszországi földeráció szovhozai- ban több mint százezer négyzetméternyi talaj pótlóra berendezett melegház épült. Örményországban a következő két-három évben 330 ezer négyzetméternyi területen térnek rá erre a termesztési módra, s nagyszabású eíőkészületek folynak Ukrajnában, Lettországban és több más szovjet köztársaságban. A moszkvai Mezőgazda- sági Gépgyár már megkezdte a hidroponikus termeléshez szükséges felszerelések sorozatgyártását Az év végéig elkészül egyebek között a 65 OBV-t tipusu automata, amely a tápol- datot adagolja a talaj pótlókon nevelt növényekhez. Egy-egy ilyen automata berendezés egyszerre három, egyenkint ezer négyzetméteres melegházat lát el. Megkezdték az ORM-1 típusú automata klimasza- bályozó berendezés sorozatgyártását is. ("felkészülfa a zürszámadáijmt VtL A xái*izáinadá§ és «k elemzés kapcsolata A termelőszövetkezetek zárszámadásának legfontosabb követelménye, hogy a valóságnak megfelelően tartalmazza a gazdálkodás helyzetét; a termelés eredményeit, hibáit, valamint azt a jövedelemösszeget, amit a tsz tagság kap a kötelező tartalékolás és a bővített újratermeléshez szükséges termelési alap biztosítása mellett. A szépítés nélküli valóság több szempontból fontos. A tényleges helyzet elemzésével nyerhetünk képet a gazdálkodásról, határozhatjuk meg a további tennivalókat. Megalapozottan, tervszerűen A zárszámadás alkalmával készített mérleg és gazdasági beszámoló által nyújtott elemzési lehetőségek elmulasztása megfosztja a termelőszövetkezeteket a termelés körülményeinek tisztázásától, a termelés irányításától. Ezért történhetnek meg. ismétlődhetnek évről-évre azonos hibák a tervezésben és a mezőgazdasági 'termelésben. Az elemzés hiánya észrevehető a tsz- ek politikai, szakmai vezetésében is. Ugyanis nincsen kellően megalapozott, tervszerű vezetés, hiányzik a meggondolt távlati fejlesztési program. Ebben az esetben pedig csak termelésről beszélhetünk, gazdálkodásról azonban nem. Közös gazdaságaink ebben az évben is tovább erősödtek. Bizonyítják ezt a háromnegyedéves számadatok is. Szép eredmény például, hogy az egy szántóegységre eső gazdálkodási eredmény csaknem négyszáz forinttal emelkedett. A tsz-ek összes jövedelme pedig majdnem 34 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A gyenge tsz-ek száma előreláthatóan további 18- al csökken. Ezek a számadatok, a tényleges fejlődés azonban senkit sem tehet elbizakodottá, mert az eredmények ellenére sincsen minden rendben. A mezőgazdasági munka termelékenységével egy cseppet sem lehet dicsekedni. Alacsonyak a növénytermesztés, az állattenyésztés hozamai. viszont a termelési költségek jóval magasabbak a szükségesnél. Az idei növénytermesztési bevételi tervtől nyolc százalékkal marad ej a teljesítés, viszont a költségek öt százalékkal meghaladják a tervezett szintet. Ugyanez vonatkozik az állat- tenyésztésre azzal a különbséggel, hogy ott lényegesebb az eltérés. Ezeket a bajokat sokan a rossz időjárással magyarázzák. Pedig az . okok nem mindig az időjárásban keresendők, hanem a szakszerűtlen, rossz minőségű munkában. A talajelőkészítésnél, a tőszám biztosig tásánál, vetési előírások betartásánál, a műtrágya szakszerű felhasználásánál, s a szakemberek többsége sokszor elnézi a rossz munkát. Helyes arányok A hozamok és a termelésre fordított költségek kedvezőtlen alakulása már évek óta nagy gondja a tsz-eknek. Ezért fontos, hogy a szövetkezetek kü- lön-külön vizsgálják meg ennek az okát és tegyenek intézkedéseket a helyes arányok kialakítása érdekében. A termelési színvonal nagy különbségei miatt jelentős az eltérés a tsz-ek között a tagság jövedelmében is. Gondot okoz az is, hogy a gazdaságon belül nem mindig helyesen alakul a jövedelemelosztás aránya a munkaegységre dolgozók és az alkalmazottak között. Az alkalmazottak , egy része gyakran több jövedelmet kap mint amennyi az elvégzett munkáért járna míg a munkaegységre dolgozó tagok sokszor a megérdemeltnél kevesebbet. Ez azért lordul elő. mert az év elején kevés gondot fordítanak a jövedelemelosztás arányainak kialakítására, az anyagi ösztönzésre. Ráadásul a tsz vezetők — egyes munkák elvégeztetése céljából, a könnyebbik utat választva — megváltoztatják év közben az év elején kidolgozott jövedelemelosz tási elveket. A helyzete: csak súlyosbítja az alkaii- mázolták számának és bó- • rének állandó növekedése. Amikor a szakács improvizál Amikor a szakács improvizál, a vendég örül. — Szeretek improvizálni. Csak azt mondja meg a vendég, mi legyen az ételben, vese-e, velő-e, gomba-e, vagy bármi, s én összeállítom az ételt. Az egész legfeljebb tíz perc. A fiatalembert Elek Istvának hívják. — Foglalkozása? — A salgótarjáni Ka- rancs Szálló konyhafőnöke vagyok. Fehér köpenyben hatalmas fehér üstbe nézeget, dolgozik. — Ha pihen? — Szakállt növesztek. — Aztán leborotválja? — Igen. A világon szakállas szakács nincsen. Tiltja a szakács-etika. Felvételünk ez év augusztusában készült Elek Istvánról, miután a nemzetközi Tisza-Duna-túra egyik résztvevőjeként visszaérkezett Jugoszláviából Budapestre. Szakmabeli a túrában rajta kívül Tréfás Sándor, a budapesti konzervgyár fő- technológusa volt. — Az ételek, amelyekkel megismerkedett? — A raznica, a csebab- csicsa, a padvorok, stb. Ezek már szerepelnek a Karancs étlapján. Az ételekről beszél, rá vagyok kíváncsi. Hogy mikor ismerkedett meg a mesterséggel? — Pesten, a Mester utcai általános iskolában, amikor hetedik osztályos voltam. Anyám tanárnő volt. Tízóraira mindig szalonnát, vágj1 házi kolbászt csomagolt. Egyszer homokozótepsiben megsütöttem a kolbászt a forró radiátoron óra közben, Kiing tanár úr, aki a matematikát tanította észrevette, de csak névetett. Ez volt az első készítményem. S a többi? — Középiskolásként bejártuk Magyarországot kerékpárral és egy bográccsal. A bográcsot én vittem. Érettségi után a margitszigeti Nagyszállóba került tanulónak. 1962-ben szabadult. — A mesterem Juhász Miklós és Kubicsek Lajos volt. Mindlkettem végigfőzték Európát. Salgótarjánba 1964. március 1-én jött Elek István. A Karancs Szálló konyhájának vezetésével bízták meg. Mi volt a terve? — Hogy nemzetközi konyhát hozzak a városba, s a mai kor ételeit. Mik azok? A könnyen emészthető, raguval és mártásokkal készült été- Elek István lek. Magyarországon a huszadik század elejétől különösen divat a francia étkezés. — Sikerült a terv? — Az hiszem, igen. A salgótarjániak nemcsak pörköltet és rántott szeletet esznek. Szeretik az újat, a változatosat, szeretnek jól étkezni. Elek István ételkülönlegességeket említ. Amelyek kedvéért még Indonézia nagykövete is ellátogat Salgótarjánba. Ez mi? — Meleg paradicsomleves cukor nélkül, citrommal, zöldségkotlett erősen, csípős cseresznye- paprikával. A szigeten is legtöbbször ezt készítettem neki. Nemrég etióp vendégek szálltak meg a Narancsban. Ez miijen feladatot jelent a konyhán? — A külföldi vendégeknél különös tekintettel kell lennünk a vallásra. Az etióp vendégek mohamedán vallásuak voltak, nem ehettek sertészsírban szerb fezben. Koppány György felvétele főtt ételeket, olajban, vajban főztünk nekik. Ízlett. A magyar gasztronómiai ételtani napok alkalmából Országos Ifjúsági Szakácsversenyt rendeztek Budapesten. A döntő december 3-én volt. Az első díjat a budapesti Royal Szálló szakácsai, Nagy Sándor és Juhász Mihály nyerték, a második helyezést Elek István érte el narancsos párolt őzszelettel. — Megtudhatnánk valamit a szilveszteri programról? — Természetesen. Szilveszterre három menüt állítottunk össze. Az első kimondottan magyaros, a másak kettő nemzetközi. Miből állanak? A magyaros menü orja leves, ponty orli hasábburgonyával, kolozsvári töltöttkáposzta, Varga-bélés. A vadász menü erőleves, amely tokaji aszúval készül, fél adag lágytojás hercegnő, tűzdelt fácán almapüré- vel, somlói galuska. Harmadik menürfk hideg kocsonyázott májhab, ropogós malacsült pezsgős káposztával, hasábburgonyával, meleg töltött alma. A menükhöz, amelyek az üzletvezetőnél már most előre megrendelhetők, 150 kilogramm malacot, 25 fácánt hasznainak majd fel. • Jó étvágyat! Tóth Elemér A gyorgabh megszilárdítás feltétele A jövedelemelosztásná' egyre több gazdaságban törekszenek készpénzt ize • fősre. Ez végeredményben, helyes, azonban a végrehajtás körültekintő előle' szátést kíván. A zárszámadás adai hívják fel a figyelni; arra is. hogy aránytalan ság keletkezett az eszköz- ellátásban. A termelőszövetkezeteik többsége már rendelkezik a szüséges épületekkel, nagyobb gépekkel, azonban ezek kihasználását akadályozza a szükséges segédeszközök hiánya. A múltévi zárszámadás adatai bizonyítják, hogy aránytalanság keletkezett a beruházások javára. Éppen ezért a következő években a segédeszközök növeléséi-e kei | nagyobb gondot fordítani. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy drága épületek, gépék kihasználatlanul maradnak. Mindezek a tények azt bizonyítják a tsz-ek gyorsabb megszilárdítása, csak az elemzésen alapuló, tervszerű vezetéssel lehetséges. Ozsvárt Zoltán terv és pénzügyi csoportvezető