Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-12 / 232. szám
VÜS peoumabjal EGYESÜLJETEK! NÖGRAP AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF., 232. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1964. NOVEMBER 12. CSÜTÖRTÖK A nagy tartalék A második őtevet terv eddig eltelt időszakában a termelékenység nem emelkedett a tervezett mértékbe® • Az első esztendőt kivéve nem sikerült a termelésnövekedés kétharmadát a munka-termelékenység emelésével biztosítani. Íme a számok: 1961-be® a termelésnövekedés 68-7, 1962-ben 63,3, 1963-ban 48,5, 1964 első félévében 50,2 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. A foglalkoztatottak száma, viszont a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt annak ellenére, hogy a meglevő dolgozókat sem látták el kellőképpen munkával. A túlórák részaránya, az összes ledolgozott órákhoz képest szintén emelkedést mutat. Mindez. azt jelzi, hogy a vállalatok többségénél nem értették meg a mai helyzet követelményét, s változatlanul a régi eszközökkel, extenzív módon növelik a termelést. A termelékenység és a munka-kultúra emelésének kétségtelenül nagy tartaléka a szervezés, amely viszonylag gyorsan és kis anyagi befektetéssel nagy hatásfokú javulást eredményezhet. Az oly sokat emlegetett világszínvonaltól is alighanem a szervezettség dolgában lehetünk a legtávolabb Pedig az füzemen belüli magasfokú szervezettség*’ a szocialista gazdaságnak is sajátja, fontos követelménye. Ennek ellenére sokszor találkozunk a szervezőmunka lebecsülésével. Egyesek valamiféle kampányt, divatot, mások szükséges rosz- szat látnak a szervezésben. A vezetéstől elválaszthatatlan a szervezés- Valamikor a gyors és határozott cselekvést a váratlan helyzetekben a legfőbb vezetői erénynek tartották. Félreértés ne essék, a gyorsaság és a határozottság ma is fontos, csak sajnos, ilyenkor nem lehet minden körülményt pontosan mérlegelni. Ezért a vezető akkor dolgozik jól, ha olyan feltételek megteremtésén fáradozik, — és ez is az átgondolt szervezőmunkához tartozik —, amelyben minimálisra zsugorodik a sürgős és rendkívüli ügyek száma, és a munka javarészét a vezetési koncepció, a távolra mutató fejlesztési és szervezési kérdések kidolgozása alkotja. Az egyik gyorsan fejlődő vállalatnál az igazgató és a főmérnök napi tíz-ti- zenkét órát foglalkozott a sürgős termelési ügyekkel, — ahogy ők maguk ma utólag fogalmazzák — „tűzoltómunkával”. Ez a vezetési módszer szüntelenül újra termelte a kapkodást. A beosztott vezetők mindenre utasítást kértek, s maguk nem fejlődhettek. Később szervezeti, ügyrendi, személyzeti intézkedésekkel kényszerpályára terelték a termelési ügyek intézését. A főmérnök közvetlen irányítása alá tartozó termelési és műszaki vezetők száma 27-ről (!) 5 főre csökkent. Pontosan tisztázták az egyes munkakörök és szervek jogait, kötelességeit, az osztályok közötti koordináció kérdéseit. Megszűnt a feljegyzések gyártása, a belső leve- lezgetés. A termelés zavartalanul folyik, mert az egyes üzemek, osztályok önálló felelősségteljes munkája nem tűri az elmaradást, a belső együttműkö-' dés, a kölcsönös elszámoltatás szinte automatikusan történik, A szervezőmunka szerepe különösen megnövekedett a nagyvállalatok létrehozásával. Az összevonással tulajdonképpen csak az új szervezeti egységek feltétele jött létre- A termelőerők tényleges koncentrációját — az alkatrészgyártástól a TMK-ig, az anyaggazdálkodástól a gyártmányfejlesztésig — csupán az átgondolt szervezeti intézkedések sorozata hozza majd létre. A központosítással járó szervezeti munka nem vezethet sem a fejlesztési, sem a napi termelési feladatok elhanyagolására. Ellenkezőleg. az a cél, hogy az új szervezeti keretek már a mai tennivalók magasabb színvonalú megoldását is segítsék. Közismert, hogy a termelőüzemekben a napi 480 perces munkaidő 20—40 százaléka veszendőbe megy, főként szervezési hibából. Bár nem készültek munkanapfényképek a kiszolgáló- és segédüzemekben, a műszaki és adminisztratív osztályokon, mégis megállapítható, hogy az érdemi alkotómunka hatásfoka itt sem jobb, mint a termelőüzemekben. A korszerű munkaszervezést ezekre a területekre is ki kell terjeszteni. Nem kétséges, hogy a termelő- műhelyek zavartalanabb, jobb munkája feltételezi a TMK, a szerszámüzem, az anyagbeszerzés, a belső szállítás, a technológiai, a gyártmányfejlesztés! osztályok, az ügyvitel, stb. jó szervezettségét, kölcsönös koordinációját. A munkaszervezés ilyen teljes szélességében és mélységében válhat igazán nagy tartalékává a termelékenység emelésének. A váratlan tényezők, a rendkívüli körülmények kellő előrelátással minimálisra csökkenthetők. Az eredményes szervezőmunka személyi és tárgyi feltételei többnyire megvannak, iparági intézetek, vállalati osztályok és csoportok alakultak e célból- A vezetők támaszkodjanak rájuk bátran és * mutassanak példát saját munkájuk jó megszervezésével is. Kovács József Éves verseny az állami gazdaságokban Az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának és a MEDOSZ elnökségének felhívása Az állami gazdaságok országszerte most dolgozzak ki az 1965. évi üzemterveket. Ezzel kapcsolatban az Állami Gazdaságok Főigazgatós ága és a MEDOSZ elnöksége közös felhívásban arra szólítja fel az állami gazdaságok vezetőit és minden dolgozóját, hogy maradéktalanul teljesítsék a termelési tanácskozásokon most megvitatott, és elfogadásra kerülő üzemterveket: szélesítsék tovább a szocialista brigádok versenyét, a fiatalok vetélkedését, tevékenyen vegyenek részt a jubileumi esztendő éves gazdasági versenyében. Az állami gazdaságok közül jó néhány büszkélkedhet már 20 mázsát is meghaladó búza. vagy 30 mázsát meghaladó szemeskukorica terméssel, iletve 3800 litere«, vagy ezt meghaladó tejtermeléssel. A termelési feladatokra jellemző például, hogy az állami gazdaságoknak 1965-ben több mint kétmillió lakos mezőgazdasági termékekkel való ellátását kell fedezőtök, zavartalan takarmányellátását. Fordítsanak fokozott gondot a szálas és tömegtakarmányok, valamint a gyepterületek hozamainak növelésére, az öntözés adta lehetőségek eddiginél jobb kiaknázására. Az állattenyésztésben a legfőbb cél az állati termékek termelési és értékesítési tervének teljesítése. Törekedjenek a gazdaságok az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált vegyes abrak mennyiségének csökkentésére. A gazdálkodás színvonalának emelését, a hozamok növelését elsősorban a munka termelékenységének fokozásával, és a takarékos költséggazdálkodással érjék el. Az Államri Gazdaságok Főigazgatósága és a MEDOSZ elnöksége jutalomban részesíti azokat a termelési igazgatóságokat,, amelyek eredményes irányító és ellenőrző munkájukkal a verseny élvonalába kerülnek. A jutalmakat az alábbi értékelési mutatók szerint állapítják meg: jutalmat kapnak azok az igazgatóságok, amelyek kenyérgabonaértékesítési tervüket országosan a legjobban teljesítik, a takarmánygabona és kukorica termelésénél együttesen a legmagasabb hozamokat érik el. Továbbá azok az igazgatóságok, amelyek az állati- termék termelési tervüket legjobban teljesítik. Az értékelésnél a sorrendet az egy tehénre jutó tejtermelés, továbbá a malacszaporulati terv teljesítése alapján állapítják meg. Végül jutalomban részesítik azokat az igazgatóságokat, amelyek egy kiló hús előállításához a legkevesebb — sertéstartásban legfeljebb 4,5 kiló — vegyes abrakot használják fel és 100 forintnyi takarmanykölt- séggel a legmagasabb hozamértéket érik el. A /ovo évben kendik üj hányagépgyár épül A hazai bany&gepeyar- táaban kialakult munka- megosztás szerint az Országos Bányagépgyart.ó Vállalat Salgótarjáni Gvár- egységében készítik majd a bányabeli szállító berendezéseket. A tervszerű munkamegosztásból eredő nagyobb követelmények miatt szükségessé vált egy új, modem, korszerű bányagép- gyár létesítése, amely képes a jelenleginek többszörösét termelni, kulturáltabb körülmények között. Eddigi értesüléseink -ze- rint a 200 milliós beruházás eredményeként már a fejlesztést követő első évben 1968-ban a mostaninak kétszeresét. 300 millió forint értékű terméket állítanak elő. Ezt követően fokozatosan nő a gyár termelése és megközelíti majd az évi 506 milliós termelési értéket. Az elgondolások szerint körülbelül nyolc év alatt teljesen visz- szatérül a fejlesztésre fordított összeg. Az új gyár építését a jövő év elején kezdik meg. Az éves gazdasági verseny főbb célkitűzései közé tartozik, hogy a kenyérgabona termelési előirányzatok maradéktalan teljesítése mellett — a hozamok emelésével, a területek növelése nélkül — minden gazdaság biztosítsa az állatállomány Jelentés a TÜZÉP-tepről Akadozik a szállítás, Táratoknak a megrendelők A megyei tanács keres- tásának helyzetéből terve® kedelmi osztálya okulva az felül nagyobb mennyiségű elmúlt év rossz tüzelőellá- szenet igényelt a TÜZÉP _______ Főigazgatóságtól. A terv n agyobb meeoyisógé igénylés gyűlt össze a telepei}«!. Elkészült az iker-kemence Edzett, hajlított üveget gyártanak Salgótarjánban A Csepelgepkocsik és közlekedési eszközök haj- Ikarusz autóbuszok haj- lított üvegeinek gyártását. lított-edzett gyártását a Síküveggyárra bízták. üvegeinek Az új gyártmányra való salgótarjáni áttérés műszaki előkészületeként, az üveggyárban A gépkocsi- és autó- szeptemberben kezdtek buszüveg gyártásának hozzá egy úgynevezett nagy jövője van a salgó- iker-edzőkemence tarjóni gyárban. Mint is- séhez, hogy még meretes nagyarányú szov építé' ebben az évben ötezer négyzetjet-magyar együttműkö- méternyi hajlított üveget ködés van kialakulóban, készíthessenek a gépkocsi amely a sorozatgyártás gS autóbusz gyártásához, nagyságát illetően^ nemzetközi élvonalba emeli a magyar autóbuszgyártást. Az egymilliós felújítási költségen épített ikerke,A nagy jelenségű 1 zov- mence a napokban elké- jet-magyar együttműkö- szült, s tegnap megkezd- dés előkészületeibe sorol- ték az új kemence felfű- ható a síküveggyár ed- tését. Kilencszáz fokos zett-hajlított üveg előállí- hőmérséklet elérése után tására való áttérése is. a kemencét újból lehűtik, A harmadik ötéves ben ugyanis üveggyártás követelmény einek terv- majd a másodszori felfű- az edzett téskor hatszáz fokos hőnagyüzemi mérsékletnél — előre lál- kielé- hatóan december első gítésére új edző üzemmel napjaiban kezdődik az edbővül a síküveggyár. Ad- zett-halitott közlekedési dig a most épített ke- üvegek gyártása Salgótar- mencével oldják meg a jánban. szerint 124 ezer tonna szén Akadozik a aaáíhhás szükséges a lakosság évi Emiatt már ülésezett a tüzelőellátásához. Számítva megyei szállítási bizottság azon tán arra, hogy újabb is. A bizottság a tanács- igények merülnek fel így kozásbe bevonta az AKÖV, a kereskedelmi osztály pót- és a megyei vállalatok keretet igényelt. A TÜZÉP képviselőit is. Abban álla- Főigazgatóság meghallgatta podta-k meg, hogy az a kérést és 1270 vagon szénnel bocsát többet a megye rendelkezésére. mint amennyit előzőleg a tervek előirányoztak. AKÖV naponta tíz teherautót a vállalatok pedig öt tehergépkocsit biztosítanak ahhoz, hogy a vásárlók időben haza tudják szállítani a téli tüzelőjüket. Sajnos a megállapodás csak részben valósult meg. Az AKÖT a* Ígért napi tíz teherautó helyett hatot, hetet, a latok pedig csak 2 3-at biztosítanak. Érdeklődésünkre Kajári Béla a kereskedelmi osztály előadója elmondta: jelenleg szén, de tűzifa is van elegendő. Megnyugtató az is, hogy akik SZOT tüzelőutalvánnyal rendelkez- a®> asátek azoknak a szenét ok- mos “Swtsdo hiába ufttja a tóber végéig házhoz szál- m^r kifizetett, meguendeSt lították. tüzelőjét. Hiába van azonban eie- Ahhoz, hogy gendó tüzelő a telephelye- n^er>tes a ken, most újabb gondok lőe&átáe, napcetta 3 akadályozzák az igények mázsa saene* gyors folyamatos kielégí- hozszálütazá a TQZÉ&SelepekrőL Jelenleg süssek-se igénynek csak Októberben is, de mér gyed néeaéme! ebben a hónapban is meg.
