Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-10 / 230. szám

2 NOGRAD 1964, november 10. kedd. SZÉLJEGYZET | „4 tiszteletbeli halhatatlan“ Adenauer kancellár ma „tiszteletbeli halhatatlan­ná” válik. A Párizsi Aka­démia kupolája alatti óriá­si teremben dísztaggá avatják. Az előzetes jelen­tések szerint azonban ci­vil ruhában lesz, nem ölti magára a „halhatatlanok" zöld frakkját és kardot sem köt az oldalára. Az Adenauer körül leját­szódó párizsi ceremónia valójában a zöld frakknál sokkal modernebb katonai uniformisokat és az aka­démikusok kardjánál sok­kal veszedelmesebb fegy- eereket érint. Arról van ugyanis szó, hogy — tö­mören rzólva — De Gaulle .íz agg ex-kancellárt Er­hard jelenlegi nyugatnémet miniszterelnök politikájá­nak ..megfúrására” akarja felhasználni. Nyugat-Európa két pilla­natnyilag legfontosabb kér­désében szögesen ellenté­tes De Gaulle és Erhard kormányának álláspontja. Az egyik az úgynevezett ..többoldalú atomerő” Ame­rika által pártolt tervét il­leti. Az Erhard-kormány örömmel vetette magát ebbe a tervbe, mert lehe­tőséget lát, hogy közvetve rátegye kezét az atomfegy­verek ravaszára. De Gaul­le persze a külön francia atomütőerő bűvöletében él és ezért ellenzi Washington többoldalú atomerő” — tervét. Ügy látszik. De Gaulle tábornok az Akadémia ku­polája alatt akarja meg­szerezni azt. amit hivata­los diplomáciai tárgyaláso­kon nem tud megkapni. Feszült a légkör Bonnban Ellentétes vélemények tárgyal Adenauer Bonnban feszült érdeklő- mellett kardoskodott és azt déssel várják Adenauer és hangoztatta, hogy a Párizs- Krone párizsi tárgyalásai- sál való viszony további nak kimenetelét. A Die romlása „veszélyes elszige­Welt értesülése szerint Adenauerjgg Krone azt ja­vasolja majd a francia ve­zetőknek, hogy Bonn és Párizs között a mostani vi­tában „tartsanak lélegzet­vételnyi szünetet”: Párizs ne szorongasson a gabona­ár kérdésében, s ennek fe­jében Bonn is hosszabb időre elnapolná a sokoldalú atomhaderőhöz való csatlakozást, annál is inkább, mert a brit módosító javaslatok úgy Is >,felvizezték” annak eredeti jellegét. Sokan azonban kétséges­nek tartják, vajon Erhard egyetért-e Adenauer és Krone eme kompromisszu- mus javaslatával. Miközben Adenauer és Krone Párizsban tárgyal. Bonnban ismét kiéleződött a vita a Franciaországgal való kapcsolatok problémá­járól a különböző áramla­tok képviselői között. Általános feltűnést kel­tett Eugen Gersten- maiernak, a Bundes­tag elnökének a Bild- zeitungban megjelent nyilatkozata, amelyben Gerstenrnaier a francia-nyugatnémet unió telődésbe” sodorná Nyugat- Németországot. Sdhröder külügyminisz­ter, aki multhavi megbete­gedése és hosszabb lábado­zása után hétfőn ismét át­vette a külügyminisztéri­um vezetését. A mainzi All­gemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában bírálta Adenauert, és szemére vetette, hogy a volt kancellár le akarja szűkíteni a nyu­gatnémet politika látó­szögét, mivel „az egész helyett csak a részletet látja”. Schröder nyilatkozatában ellenezte a francia-nyugat­német unió gondolatát. „Mérsékelt konzervafí v„ A japán Liberális De­mokrata Párt Ikeda volt miniszterelnök javaslatára Eiszaku Szato 63 éves poli­tikust jelölte a miniszter- elnöki tisztségre. A jelölést a parlament, amelyben a Liberális Demokrata Párt a mandátumok túlnyomó többségével rendelkezik, jó­váhagyta. Szato, aki öccse Kishi volt japán miniszterelnök­nek, 1948 óta vesz részt a politikai életben és az ö hatásköre volt az idei olim­piai játékok előkészületei­nek megszervezése is. A nyugati hírügynökségek je­lentései szerint az új japán miniszterelnöke „mérsékelt konzervatívként” ismeretes, aki fenntartja majd Japán és az Egyesült Államok szoros kapcsolatait, de ugyanakkor számítani le­het rá, hogy bővíteni fogja az ország kereskede’mi kapcsolatait a keleti orszá­gokkal. Felszámolják a katonai rendszer maradványait Nyugati híj-ügynökségek nokságának. A letartózcatá- jelentésci szerint az om- sokat a szudáni miniszter- durmani rádió bemondta, tanács egész éjszakán át hogy letartóztattak hét tartó ülése előzte meg. A szudáni tábornokot. akik , . , ■ , .. , valamennyien tagjai voltak kiadott közlemény szennt a közelmúltban feloszlatott az intézkedésre „állambiz- Legfelső Tanácsnak és a tonsági okok” miatt került Szovjet-ellenes provokáció Rómában Kozirjev, a Szovjetunió nen múlt, hogy a rob- római nagykövete vasárnap bánás nem követelt ember­felkereste az olasz külügy- áldozatot. A felrobbanó minisztériumot és a kül- bomba anyagi kárt okozott ügyminisztérium főtitkáré- a nagykövetség épületében, nál tiltakozott a novem- , _ , , __. b ér 7-1 rómóai súlvos Az olaSZ kormany saL , ,, ‘ , 7.. nálkozását fejezte ki a tör­mfatt provokáció téntek miJtt a szovjet nagykövetségnek és igére- A szovjet nagykövetség tét tett arra vonatkozóan, kapujában ismeretlen sze- hogy az ügyet ki fogják mélyek plasztikbombát he- vizsgálni és a bűnösöket lyeztek el. Puszta véletle- meg fogják büntetni. Burgibát újraválasztották Vasárnap választásokat a Szocialista Desztur Párt­tartottak Tunéziában. A ra. így a köztársasági el­szavazatok elé az uralmon nők és a parlament man- lévő Szocialista Desztur dátumát újabb öt évvel Párt listáját terjesztették, meghosszabbították, élén vezetőjével Burgiba köztársasági elnökkel. A választók 94.6 százaléka adta szavazatót Burgibára és a párt parlamenti kép­viselőire. 1 256 615 érvényes A iia«»y október eszméinek diadala A Pravda vezércikke A szovjet emberek mél­tóképpen megünnepelték a nagy októberi szocia­lista íoradalom 47. évfor­dulóját. Megható, párat­lan szépségű volt a kato­nai díszszemle és a dol­gozók felvonulása. Az ünnepségek új, soha nem tapasztalt erővel fe­A párt, a szovjet nép kifejezésre juttatja: arra törekszik, hogy erősítse a testvéri barátságot, az együttműködést és a köl­csönös segítségnyújtást a szocialista országokkal. A szovjet ország népei ak­tívan küzdenek a különbö­ző társadalm, rendszerű or­szágok békés együttélésé­jezték ki a párt és a nép ért, az általános és teljes töretlen egységét, a szov­jet emberek tömörülését az SZKP lenini Központi Bizottsága köré. Az egész Világ újra megláthatta, hogy a szovjet emberek mai nemzedéke becsület­tel viszi tovább az októ­beri forradalom győzel­mes zászlaját, azt a he­lyes lenini utat járja, amelyet pártunk XX. XXI. és XXII. kogresz- szusa jelölt meg. A nagy évforduló napjaiban a szovjet nép az egész vi­lág színe előtt kifejezte: megingathatatlan eltö­kélt szándéka, hogy si­kerrel megvalósítja az SZKP programját, fel­építi országukban a kom­munista társadalmat. A Pravda vezércikke megállapítja, hogy a párt különösen nagy jelentősé­get tulajdinít a -pártveze tés további javításának a kommunizmus építésének valamennyi területén, fontosnak tartja á párt és az állami élet lenini el­veinek következetes érvé­nyesítését. A Központi Bizottság októberi plénu­ma újra azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottsága gondot visel a párt főirányvonalának megvalósítására, el van szánva arra, hogy töret­lenül érvényesíti a kollek­tiv vezetés elveit, a lenini útmutatásokat. A plénum határozatait az egész párt, az egész szovjet nép he­lyesli — állapítja meg a Pravda vezércikke. leszerelésért, a béke és a nemzetközi együttműkö­dés megszilárdításáért. Nem szabad azonban megfeletkezni arról, hogy a világon vannak még agresszív erők és ezért a párt és a nép a legma­gasabb szinten tartja a Szovjetunió védelmi ké­pességét. Tizenegy éve független Kambodzsa Anasztasz Mikojan, a Legfelső Tanács Elnöksé­gének elnöke és Alekszej Kosz:gin, a minisztertanács elnöke táviratban üdvözöl­te Norodom Saihanuk kam­bodzsai államfőt és Noro­dom Kan tol miniszterelnö­köt a független Kambodzsa megalakulásának 11. évfor­dulója alkalmából. A szovjet vezetők kife­jezik meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió és Kambodzsa együttműködé­se sikeresen továbbfejlődik mindkét nép érdekében, az általános béke javára. Scsedrov, a Pravda tudó­sítója jelentésében röviden vázolja Kambodzsa szabad 11 esztendejének esemé­nyeit • • Ot tenger csatornája Fegyveres Erők Főparancs- sor. szavazatból 1 055 152 jutott „Magyarországra Az idén márciusban meg­rendezett nagysikerű bécsi, és most szeptemberben le- z a flott — hasonlóan átütő sikert aratott — londoni magyar hetek után szer­dán este a belga klturális és oktatási minisztérium i'édnöksége alatt Brüsszel egyik legjelentősebb film­színházában. a Coliséeben megkezdődtek a magyar filmnapok. A belga fővá­ros legnagyobb áruházá­ban, a Bon, Marché-ban ..Magyar rapszódia” cím­mel nyílik kiállítás, amely a magyar zene és népmű­vészet remekeivel, s gyárt­mányaink széles slcálájá- val, valamint a legszebb magyar bélyegekkel ismer­teti meg az érdeklődőket. Magyar könyvkiállítás is nyílik — a Belga-Magyar Társaság közreműködésé­vel — Brüsszelben és ablakok“ Liegé-ben, s más belga vá­rosokban is rendeznek ma­gyar árubemutatókat, kiál­lításokat. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ezek a külföldi magyar he­tek. amelyeket Londonban találóan „Magyarországra nyíló ablaknak” neveztek el, sikeres formái hazánk gazdasági és kulturális élete, fejlődése bemutatá­sának. Örömmel nyugtáz­hatjuk egyébként• hogy hasonló „ablaknyitásra” további országokban is ké­szülhetünk: újabb orszá-' gokból érkezett felkérés magyar hetek megrendezé­sére. S ha ehhez hozzászá­mítjuk. hogy az idén nem kevesebb, mint 50 kiállítá­son ismerkedhet meg a külföld hazánk kultúrájá­val, s 22 országban kerül sor magyar művészeti tár­njílö latokra. A debreceni népi együttest, a pécsi balettet, a győri zenekarokat, a bé­késcsabai Balassi együt­test, s más öntevékeny művészeti csoportjainkat egymás után invitálják külföldi vendégszereplésre. Közismert Fischer Annie, s a többi kiváló magyar előadóművész világjárása. Továbbá: egyetlen év alatt egymillió idegennyelvü magyar könyv került a kül­földi olvasók kezébe. Jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg: fokozódó érdeklődés kíséri külföldön — Kele­ten és Nyugaton égy aránt — teljesítményeinket. Ez az érdeklődés arra kötelez bennünket, hogy ablalcainkat mindig tisztán tartsuk, s ezeken keresztül *— dolgozó népünkhöz mél­tóan — mutassuk meg ha­zánk életét, eredményeit. ORSZÁG Júdegú -fa a jBeíoimarsisk Ribins: MOSZKVA wzfúrvtó Kontinensünk leghosz- szabb folyóját a Volgát, a Balti-tengerrel összekötő „Volga-Balt.i” mélyvízi csatorna építői, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 47. évfordulójának tiszteletére felajánlották, hogy 1964 november 7.-ére, a háromszázhatvan kilomé­ter hosszú viziutat átadják a forgalomnak. A Volga-Balti csatorna, a mintegy másfél évszázad­dal ezelőtt megépített — időközben már többször korszerűsített Mária-csa- torna rendszer (azaz a Vol­gát Leningráddal összekö­tő víziút) — egyik fontos szakaszának rekonstruk­ciója. Megépítésével az Onyega tó és a Ribinszki víztároló közötti szakaszon, a hajó­közlekedés időtartama öt napról kettőre csökken, öt tenger — az Azovi, a Balti, a Fehér, a Fekete és a Kaspi tenger kikötői kö­zött az eddigi csupán hét­száz tonna teherbírású ha­jók helyett már 5000 tonna volgai — vagy egyéb ten­gerjáró hajók közlekedhet­nek átrakodás nélkül. A szállítási kapacitás nö­vekedésével egyúttal jelen­tős mértékű megtakarítás is jelentkezik, mert a ten­gelyen történő szállítással szemben a vízszállításnál) pl. a gabona-félék és olaj­termékek szállítási költsé­gé egyharmadára, a faáru­ké pedig a felere csökken. OnyeffC *r f/ltyeCTWl Wpfn&ér' tuzfűrttf A VOLGA BALTI CSATORNA 350 km M)0w» rí •,- nariccrr

Next

/
Oldalképek
Tartalom