Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-06 / 228. szám

NÖGRAD 5 nerowmber 6. pénteft. A szénbányászat távlati fejlesztése Automatikus metánvédelmi rendszer Komplex gépesített frontművelés Ma ország jelenleg mű- Bartkö Lajos mindössze veit sziénmedencéi közül két évre tervezi ezt a nagy- legrégebbi — több mint jelentőségű munkát. 100 esztendős — nógrádi Természetesen az egyes bányászkodás mostani bányaüzemek is elkészítet- helyzete már nem szere- ték már saját kutatási pelt a 30 évvel ezelőtt ké- programjukat, melyek meg­szí tett tőkés bányaművé- oldásához a különböző tu- lés távlati programjában, dományos intézetektől vár- A Dél-nógrádi széntelepek ják a segítséget. A szoros- kiaknázása ugyan még „el- pataki és ménkesi bányák viselhetőnek” látszott az széntelepeit fedő nagyszi- ötvenes évekig, arra azon- lárdságú- úgynevezett ri­rek alkalmazása, a kor­szerűségben való előrelé­pés a bányászmesterség karakterében is új igénye­ket támaszt a régiek he­lyébe. Kis befektetéssel jó jövedelem Néhány tanács a nyúltenyésztőkhöz Érdekes jelenségre figyel- szükséges rekeszekre ősz- a nyúl takarmányértékesí­gépészhiány Mindinkább érezhető a ban, hogy 1964 szeptembe- deg márga robbantásos jólképzett bányagépészeti rében csaknem 12 500 ton- omlasztásának kikísérlete- na szenet ad naponta a zésére és gyakorlati alkal- szénmedence, gondolni sem mazásának bevezetésére mertek régi tőkés tulaj do- például a Bányabiztonsági nosai. és Robbanástechnikai Ku­Igaz, hogy a most már tató Intézetet kérte fel a sokszáz kilométer nyitott, Tröszt műszaki vezetése, de a távoleső szénmezők Ennek a problémának a és villamosipari szakem­ber hiánya, ugyanakkor mindennapos eset, hogy a segédmunkát jelentő szállí­táshoz szakképzett vájáro­kat kell beosztani. Ez az állapot még tovább foko­zódik a következő évek so­művelése miatt nélkülöz- megoldása jelentősen meg- rán, a legészakibb bányák gyorsítaná rehaladási ugrásszerű növekedés eljárást. a fejtések elő- sebességét, s termelékenység követné az új hetetlen szállító- és légvá­gatok fenntartása, üzemel­tetése nagy erőket von el a közvetlen szénterme­léstől. A bányák napi ter­melésének üteme azonban csak a jövő, 1965-ös évtől kezdve csökkenő tenden­ciát mutat. A tőkés elkép­zelésektől eltérően tehát, mintegy 25 évvel később kezdik fokozatosan feladni az úgynevezett Északi-bá­nyákat, amelyek közül né- zásával, komplex-gépesített hány. mint a rónai aknák frontművelésre térnek át a te, már 1864-ben szenet ad- közeljövőben. Ide bónya­tak az akkortájt fejlődő gépészeti, geológiai és rob­pesti iparnak és a gőzha- bantástechnikai tudomány- józásnak. nyal bíró bányászok segít­A tröszt műszaki veze- ségét veszik igénybe. Hű­tésének a nógrádi bányász- lönösen a Kóta-féle ügy­ködés jövőjét illető legfőbb nevezett üvegrudas rob- tevékenységét, éppen ezért bantás gyakorlati beveze- a Dél-nógrádi szénmezők léséhez sürgetik a Bánya­Rádíóaktív nyom- jelzéses kísérlet M átranovákon a vastag széntelepekben önjáró biz­tosító berendezés alka Ima­bányáinak fiatalítása, kor­szerűsítése jellemzi. Ennek érdekében 5 évre szóló ku­tatási program tudományos előkészületei kezdődtek meg Salgótarjánban. Eb­biztonsági és Robbantás­technikai Kutató Intézet munkatársainak segítségét. Rendkívül izgalmas és a bányászatban még alig alkalmazott tudományos ben a programban több módszert jegyeztek kutatá- felsőfokú oktatási intézmé- kutató intézet, szovjet, len- sj programjukba a kányási nye. A javaslat nagy vissz­kimerülésének és bezárá­sának kísérőjeként- Külö­nösen élesen vetődött fel ez a jelenség a nagybáto- nyi vájáriskola nyár ele­jén végzett növendékeinek elhelyezésekor. Mintegy hetven fiatal vájár volt kénytelen az ország más bányavidékein elhelyez­kedni. A tröszt illetékes műszaki vezetői szerint is a következő 20—25 évre megoldottnak tekinthető a vájár ellátás. Ezt a témát érintették egyik ülésükön a nógrádi képviselők is. Itt azonban már konkrét javaslatként szerepelt, hogy a nagybá- tonyi vájáriskola a jövő­ben alakuljon át bányagé­pészeti és villamosipari technikummá, adjon helyet egy felsőfokú technikum­nak is. vagy a Művelődési Minisztérium hatásköré­ben itt oldódjék meg Nóg- rád megye régi kívánsága legyen itt a megye első tőtlenítése. Erre legalkal­masabb az oltottmész. amelybe belekeverhető még kevés klórmész, formalde­hid, vagy más erős hatá­sú fertőtlenítőszer. A nyúltenyésztés minden gyei és csehszlovák bá­nyák gyakorlati segítségét is igénylik a nógrádi bá­nyák vezetői, hogy a szén­bányászat jövőbeni fejlesz­tését az időszaknak meg­felelő tudományos-kutató­munkára alapozhassák. 25 millió tonna tartalék? A szénmedence úgyneve­zett fiatalítását mindenek­előtt a Tröszt főgeológusá­nak, dr. Bartkó Lajosnak jövő évi egyéni kutatási munkája szolgálja. Ez a kutatási program arra irá­nyul, hogy a Kányástól nyugatra eső mintegy 31 négyzetkilométer kiterje­désű területet nyolcszáz méteres kutatófúrásokkal feltárjon és feltérképezzen a nógrádi bányák széntar­talékainak növelésére­E nagy kiterjedésű terü­leten ugyanis 25—30 millió tonna 3400—3600 kalória fűtő értékű szén „megisme- - rését” sejtik a geológusok, s ennek a területnek a fel­tárása nagyjelentőségűvé válhat a nógrádi bányász­kodás távlati fejlesztésé­nek tervezése szempontjá­ból. A főgeológus tervei sze­rint, mindössze nyolc fú­rással oldják meg a vár­ható nagymennyiségű szén- vagyon feltárását, s jövőre a kiszemelt terület centru­mában már sor kerül az első kutatófúrás tudomá­nyos értékelésére. Dr. bánya vezetői- A bánya I-es telepét nagy víztö­meggel teli kőzetek hatá­rolják. Többször volt víz­betörés és a továbbiakban is állandóan fenyegeti ezt a különben nagy kiterje­désű és jelentős szén tele- . pet. A telepet fenyegető víz helyének, rejtett föld­alatti medencéjének és for­rásának felkutatására rá­dióaktív nyomjelzéses kí­sérletre kerül sor Hányá­son. Tudományos kutatómun­ka kezdődött az automati­kus metánvédelmi rend­szernek a kiépítésére és a tranzisztoros kürtök szé­leskörű alkalmazására. Je­lenleg 90 vészjelző kürt működik a bányákban. Ezek a kísérleti és kutató­munkák a bányamunka biztonságának növelését célozzák. A tröszt ötéves kutatási programjából fentebb idé­zett első témákból is kö­vetkeztetni lehet, hogy mindenekelőtt a korszerű­ség és a biztonság képezi a nógrádi bányászkodás jövőbeni fejlesztési irá­nyát. Az automatikus me­tánvédelmi rendszer kiépí­tése például azt jelenti, hogy amikor a bánya le­vegőjét szennyező metán a megengedett értékhatár fölé emelkedik, a munka­helyeken felszerelt érzé­kelőműszerek automatiku­san kikapcsolják az eset­leges robbanást előidéző villamos bányagépeket. A tudományos módsze­hangra talált, s hamarosan fontos tárgyalások kezdőd­nek erről a megyei és or­szágos vezetőszervek kö­zött. Nagy Ferenc tani. A törzsállatok egyedi tő készsége meghaladja a elhelyezésére 80—80 cen- csirkéét, háztáji körülmé­tiitnéter, a növendékek szá- nyék között is elérheti a mára pedig 1,5—2 négyzet- 35 százalékot, méter alapterületű reke- Igen fontos az állatok szék a megfelelőek. A pa- egészségvédelme. Általában dozat tégla, vagy meleg emésztőszervi megbetege­salakbeton, amely a reke- dések és a hőguta szokott a szék előtt kiképzett kis nyulaknál elhulláshoz ve­csatoma felé lejt. A ta- zetni. Az emésztőszervi pasztalatok szerint az ilyen megbetegedések megelőzhe­belső termelése, s egyre elhelyezés mellett jó te- tők, helyes takarmányozás­csökken az import. Ugyan- nyésztési eredményeket le- sál, az antibiotikum tar­het élérnri. talmú takarmánytápok ada­A házinyulak takarmá- golásával. Elengedhetetlen nyozása elsősorban a zöld a ketrecek időnkénti fér­és hulladék takarmányo­kon alapulhat. Legértéke­sebb takarmány a lucerna, lóhere és más pillangósok, a nemes pázsitfű félék, de jól megfelelnek a nem mér­gező gyomnövények is. Igen jó eredménnyel hasz- bizonnyal fellendülés előtt nosíthatók a kerti hulla- áll, mert a tenyésztők nin­dékok. Szívesen fogyaszt- csenek kitéve értékesítési ják a nyulak a tölgy és bizonytalanságnak. A soha bükk makkot, sőt a vad- nem látott mérvű és egyre gesztenyét is, de ezeket fokozódó nyugati kereslet csak módjával szabad etet- is biztos lehetőséget nyújt ni. külkereskedelmünknek az A nyúl a kertészeti és értékesítésre. A tenvészj Kifizetődő nyultenyész- konyhai hulladékok fel- tés jó mellékjövedelmet je­téssel foglalkozni. A nyu- használásával rendkívül ol- lent a tenyésztőknek, lak felvásárlásával foglal- csőn tartható. Egyes te­kozó földművesszövetkeze- nyésztők véleménye szerint Kovács Attila tek — ha szakcsoportba tömörülnek a tenyésztők, — élősúlyban a nyúlért kilogrammonként 17 fo­rintot is fizetnek. Takar­mánykedvezményt is kap­nak a tenyésztők. A szer­ződésre,, lekötött nyúl után darabonként — állami áron — 1 kilogram szemestakar­mány jár. A 2.60 kg-nál nagyobb súlyú nyulak után darabonként további 1 kilo­gramm szemestakarmány illeti meg a szerződőt. Ugyanakkor a szerződés alapján nyulanként 10 fo­rint előleget is folyósíta­nak. Néhány tanács hasznos lehet azok részére, akik nyúltenyésztéssel kívánnak foglalkozni. A már emlí­tett helyiségeket 1 méter magas, 3—3,5 centiméter lyukbőségű drótfonattal tek fel külkereskedőink a nyugateurópai piacokon: nagy a kereslet a házinyúl iránt. A keresletet az is jelzi, hogy míg a vágott házinyúl kilójáért 78—82 dollárcentet fizetnek, ad­dig a kitűnő magyar csir­kéért csak 52 centet. Ba­romfiból egyre növekszik a Közös Piac országainak akkor 'házdnyúlból belső termelésünk nincs, így be­hozatala elé semmiféle akadályt nem gördítenek. Az is megtörtént, hogy egyes nyugati cégek csak akkor holtak hajlandók tőlünk csirkét venni, ha nyulat is szállítunk. A nyúltenyésztésbe köny- nyen bekapcsolódhatnak a háztáji gazdaságok, a ki­segítő gazdaságok, a nyug­díjasok, a bányászok és az állattenyésztést kedvelő ipari munkások is. Ily- módon rövid idő alatt meg­sokszorozható a nyúlállo- mány. Készül az ideiglenes üzletház Salgótarjánban. Mun­kában a Szép-brigád (Foto: Kinka) T 1 • 1 rr • •• rr • ~t rr Jelen idő, jovo idő... Hanem a tanár úr már Mutogatja, mi hová ke- közbe vissza is jött az üres rül a teraszos elrendezé­talicskával, és egyáltalán sű épület-komplexumban: A IV;, á; tel-!es -’hadra- szerepel társadalmi mun- ^vedne^Sőt,^nagyon®s jebba mühe^yek.^nég lej­ÄL“ Ía:i§yaTeUemesUsel SZ' elégedett’ A gyerekek jebb a tornaterem. Ahon­_ TÍnev ha^rmTa» rend- gyorsan újra megrakták nan még mindig ellátni a , , ’ .. szállítóeszközét, s közben a főtéri tizenhármas fölött, ben van, de hogy kellemes nyeivtani kérdésekre is jól Szép munka lesz. A műve­válaszolnak. Egyszerre zető az ilyet szereti. Van összesen harminchármán, nosat a kellemessel. Fiúk és lányok. A lányo­kat Földes Tibor, a műve­zető haza akarta küldeni. — Ilyen szép ruhában, meg ezekben a balett ci- pőcskékben csak nem ha­gyom őket dolgozni — do­hogott. A lányok elszontyolod­— kötekedem. — Igen is, hogy kelle­mes — vág vissza. — Egész nap ülünk az isko­lában, jól esik egy kis mozgás. Úgy látszik, a tanár úr­többen is mondják: — Skóla sztróitszja... Bozó Julika fejezi be: — .. .ucsenyikámi. — Helyes — biccent tanár, aztán odaszól tak, de addig rimánkodtak naki Orosz László ősz- egyik fiúnak: a vezetőnek, míg az be adta ■ a derekát. — Munka az munka — bizonygatja még mindig Gecse Gabriella, s egy pi­cit rándít a vállán. — Fontos, hogy legyen. Abba sem hagyva a la­tályfőnöknek is ez a véle­ménye. Nem sokkal azután, hogy diákjai hozzáláttak a munkához, ő is megérke­zett. Némi terepszemle után levette a ballonkabá­tot, s egy „furikkal” beso­rolt _ a fiúk, lányok közé. A még rádob, ledöngöli. Me­het. benne fantázia, azt mond­ja. És olyan szépek ezek a fiatalok, legyen szép a környezet is, amelyben ta- a nulnak. az Páran a gyérekek közül hazafelé indulnak. Vidéki- — Látod, ezt szeretem, ek. Megy a busz. A töb- mikor jól megrakod a ta- biek viszont már a szen- licskámat. A lapáttal is védő szerkezet jövőidei ráütsz, minél több férjen alakjánál tartanak. „Skóla bele. Szereted a tanárodat, bugyet posztrójena ucse- Kuncog. A fiú egy kicsit nyikámi”. Az iskola fel­elpirul, azért két lapáttal épül... pátolást, egy gyakorlott sajak az út feltöltéséhez agitátor hevületével arról kell. Hogy az anyagSZállí- is meggyőz, miért helyes tó kocsik bele ne ragadja- az, ha a diákok dolgoznak nak a kátyúba. A tanár úr az új salgótarjáni gimná- megemeli, s nekifeszül a zium építésén. megrakott talicskának. — Először is — mondja —* ez gimnázium lesz. A — Miről tanultunk ma főnöke. Az diákoknak is érdeke, hogy az orosz órán gyerekek? mar a gimnazisták hamarább elkészüljön, má- — A szenvedő szerkezet- hi. Mire felépül, ők már le­érettségiztek. Ki igv, ki Földes Tibor művezető amúgy folytatja az építést. — akit itt Tibi bácsinak Máshol. Másként. Valaki szólítanak, régi ismerőse a megjegyzi: lehet, hogy ide gyerekeknek, a nyári diák fog járni a te fiad is. ősz-: építőtábornak is ő volt a szenéznek. Érdekes. erre alapgödröket nem is gondoltak. ásták Szemerkél az eső. Söté­tedik. Gabriella ledobta a sodszor az Ifjúság a szoci- ről — felelnek innen is — Olyan munkás néme- kabátját. Munkában kide­alizmusért mozgalom kö- onnan is. A lányok, szeme lyik, hogy a felnőtt kubi- legszik az ember... vetelményei közt úgy is huncutul megcsillan. kost is lepipálja! , Cs. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom