Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-27 / 245. szám
NÓG R A D I Több szakszerűség ■ nagyobb jövedelem Munkások as exportról Selejt és világszínvonal Vigyázzunk az állatok egészségére Bírom évtizeddel eze- Ktt úgyszólván minden nyáron végigsöpörte az országot a baromfi-kolera s gyakran megtörtént, hogy egy-egy faluban még hírmondának sem maradt a háztáji állományból. Az orbánc, és a pestis, tizedelte a sertéseket, a szarvasmarhák között mételykár pusztított örvendetes dolog, hogy ezek a járványos betegségek ma már sokkal kevesebb áldozatot követelnek az állatállományból. Osz- szehasonlíthatatlanul kisebb a fertőző betegségekben elhullott haszonállatok aránya az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, mint a régi nagybirtokokon, de kevesebb az elhullás a háztája gazdaságokban is. A leghatásosabb módszer Nem vitás, hogy a fertőző állatbetegségek elleni küzdelemben a megelőzés játsza a legnagyobb szerepet. A védőoltások — akár szarvasmarhákról, sertésekről, vagy éppen baromfiakról van is szó — népszerűek és elterjedtek. Senki sem sajnálja a védekezésre fordított kiadásokat, mert az utóbbi másfél évtized alatt bebizonyosodott: ez a módszer a leghatásosabb ellenszere a fertőző állatbetegségeknek. Az is igaz, hogy az elmúlt hús2 esztendő során számos olyan állategészségügyi intézkedést léptettek életbe a hatóságok, amelyek nélkül a védőoltások is csak fél sikert jelenthetnének. Ilyen intézkedés többek között az, hogy ahol a járványos megbetegedés akárcsak nyomokban is jelentkezik, onnan nem engednek ki még egészségügyi vizsgálat után sem állatot. Sőt, súlyosabb esetekben — amilyen például a száj- és körömfájás — a körzetet, illetve egy-egy istálócsoportot szinte „légmentesen” elzárják a külvilágtól. Persze ezek az intézkedések csak akkor és ott válnak igazán eredményessé, ahol éberen ügyelnek az állatok egészségére, s ha netán valamilyen jószág bágyadté, étvágytalanná válik, azonnal jelentik az állatorvosnak. A járványos betegségek csökkentésének egyéb okai is vannak. Ma már egész sor olyan tápszer és gyógyszernek is beillő takarmánykiegészítő anyag áll az állattenyésztők rendelkezésére, amilyen például a hazai gyártmányú Erra, az Ossiferol, a Poylavit B 12, és a különböző Premix-ek. Európai színvonal Talán elsőként kellett volna említeni az állategészségügy legfőbb őreit, az állatorvosokat és állatorvosi szaksegédeket, akik országszerte dicséretes munkát végeznek Ok nemcsak a helyszínen gyógyítanak, hanem az utolsó tíz esztendőben létesült, kitűnően felszerelt állatkórházakban is. Érdemes megjegyezni, hogy a legutolsó összeírás szerint 2636 állatorvos folytat gyakorlatot az országban s egy állatorvos átlagosan 1537 számosállat egészség- védelmét látja el. Ez európai viszonylatban is kitűnőnek mondható. Sajnos a növendékálla- tok betegségei ellen még rém sikerült olyan eredményeket . elérni, mint amilyeneket a járványok leküzdésében. A statisztikai adatok tanulsága szerint különösen a szopósborjak és a szopósmalacok közül szedi áldozatait a bélgyulladás és a többi fiatal-kori betegség. A szopósborjaknak 5,2 százaléka, a szopósmalacoknak pedig kereken 9 százaléka hullott el az elmúlt esztendőben. Ez abszolút számokban kifejezve mintegy 13 ezer borjú és több mint 200 ezer malac pusztulását jelenti. Nem sokkal jobb az eredmény a bárány felnevelésében sem. Különösen a téli borjak és a téli malacok felnevelési aránya kedvezőtlen. Az ok: nem megfelelőek a sertésfiaz- tatók és a borjúnevelők. A szerfás fiaztatók télie- sítése — a tapasztalatok szerint — csak félmegoldást jelent. Ezek az ideiglenesen épített istállók a téliesítésre tán levegőtlenekké válnak, vagy pedig huzatosak maradnak. Márpedig a levegőtlenség és a huzat — de különösen a vizelettől keletkező nyirkosság — még akkor is sok áldozatot szed a malacszaporulatból, ha lelkiismeretes az állatgondozó. A malacelhullások csökkenése érdekében szükséges: a pároztatásokat úgy irányítsák a szerfás fiaztatókkal rendelkező mezőgazdasági üzemekben, hogy ne decemberben, januárban és február első felében, hanem február végén, március elején malacozzanak le az anyakocák. Ugyanezt tanácsos megvalósítani azokban a juhászatokban is, ahol szerfás hodályok- ban telepítik az anyajuhokat. Helytelen szemlélet A növendékállatok betegségei a háztáji állat- állományból is sok áldozatot követelnek. Ebben ugyancsak közrejátszik az a helytelen szemlélet, hogy „az újszülött állatokat szigorúan zárt meleg istállóban kell tartani”. Ez bizonyos mértékben igaz, de a friss levegő a mozgás és a fény még a meleg istállónál is fontosabb! Ezért télre ne tömjék be az istállók ablakait rongy- gyal és szalmával a tsz- gazdák portáján sem. Másik helytelen szemlélet — amelyet jónéhány termelőszövetkezetben még most is érvényesítenek fialások, illetve bárányzások idején az állatgondozók —: az alacsonyabb súllyal születő ikerbárány nem életképes, így azzal nem érdemes vesződni. E maradi gondolkodás szerint nem érdemes életben hagyni a gyengébb újszülött malacokat sem. Az állattenyésztési brigádvezetők, főállattenyésztők ne engedjenek az ilyen szemléletnek és szigorúan ellenőrizzék fialások, bárányozások idején a gondozókat. Az állategészségügyi intézkedések betartása, a megbetegedett, vagy betegségre gyanús állatok elkülönítése, az alapvető gyógyászati felszerelések beszerzése minden termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak fontos érdeke. Ha mindenütt éberen vigyáznak az állatok egészségére, kevesebb lesz az elhullás és növekszik az állattenyésztésből származó jövedelem. DÉLUTÁN EGY ÓRA. A Salgótarjáni öblösüveggyárban az egyes fazekasnál vége felé jár a műszak. Itt várom Somogyi József brigádját- Pár perc múlva jön Somogyi egyedül: — Ketten vidikiek, megy az autóbuszuk, Dembrov- szki József még dolgozik, fazekat fordít, azért nem tudott jönni — mentegetőzik. — így hát csak ketten beszélgethetünk. Gitcz Viktor, az egyes fazekas üzemvezetőjének tájékoztatásából tudjuk, hogy az itt dolgozó brigádok közül kiemelkedik a Somogyi-brigád jó munkájával. Elnyerték a szocialista címet is. Idei vállalásaik ugyancsak figyelemreméltóak, annál is inkább, hiszen főleg exportra termelnek, vállalásaik teljesítése, vagy nem teljesítése tehát közvetlenül is kihat a vállalat export- tevékenységére. — A munkánkkal általában nincsen probléma — mondja Somogyi József üvegfúvó. — Műszaki nehézségek annál inkább akadnak. Aztán vállalásaikról tájékoztat. — Erőfeszítéseink egy része elsősorban a eelejt- csökkentésre irányul. Ebben az évben nyolc százalékra csökkentjük a selej- tet, a munkaselejtet pedig 3,5 százalékra- E téren sok a tennivalónk. Jelenleg három tizeddel léptük túl a magunk által meg* szabott határt. Danes József Még szokatlan az üzemi élet Kanyó Jánosnénak. Nem csoda. Alig több, mint egy hónapja cserélte fel az otthoni munkát a gyári munkára. Örhalom- ból jár be a Nógrád megyei Kézműipari Vállalat balassagyarmati telepére, hogy ő is közreműködjön Ízléses gyermekholmik készítésében (Koppány György felvétele) MIBŐL ADÓDIK A SELEJT? Számos oka van. Ezek közt mindenekelőtt az üveg rossz minősége, illetve a szalagproblémák szerepelnek. Különösen sok a szalagtörés. Bár a műszakiak mindent elkövetnek ennek csökkentésére, nehéz a kibontakozás. Egy vasárnapi műszakot említ Somogyi József. A műszakon készített 180 tálból 107 elolvadt a szalagon. Ez hetven százalékos selejt. A szalag nem megfelelő hőmérséklete következtében gyakran leválik a kelyhek talpaHuram Gyula segéd a szerszámellátásbam mutatkozó hiányosságokról beszél. — A legnagyobb baj, hogy a fúvócsőre nem kapunk acélvéglet — mondja. — Ezért rövid idő alatt tönkremegy a cső. Most vasból készült csővéget használunk, de ez nem tartós. Gyakran emiatt is készül selejtes ára. Évek óta probléma ae acsüvég, s bár a gyár műszaki gárdája igyekszik mindent megtenni a hiányosság pótlására, erőfeszítéseik mindeddig nem jártak eredménnyel. Dembrovszki József brigádtag a műszak végén nem hagyja abba a munkát. Fazekat fordít. Pár percre most abbahagyja, hogy beszélgethessünk. — Ez is egyik égető problémánk — mondjaMegibudjuk, hogy munkájuk során a legtöbb nehézséget valóban a samott- fazekak rossz minősbe okozza. Nem tartósak, hamar repedeznek. A gyár műszaki gárdája a korábbi években kidolgozta a fazekak gyártásánál!: technológiáját, melynek segítségével szinte világiszínvonalon állították elő eat a termelési folyamatban nélkülözhetetlen elemet. Most a fazekakat Ajkán gyártják, minőségük azóta rossz. Ezt az ország más üveggyárai is megerősítik. — Korábban a mi fazekaink nyolc-tizenkét hétig is eltartottak. Amit' ma használunk gyakran csak egy hétig üzemképesek. De volt rá példa, hogy egy hét alatt két fazekat használtunk el. AZ ÖBLÖSÜVEGGYÁ- RI egyes fazekas környékén más gondok is akadnak. Somogyi József a; szakemberellátottságról is: beszél, amely szintén nemi megfelelő. Pedig a brigádban erre nagy gondot fordítanak. Eddig minden évben neveltek egy-egy szakmunkást. Idén a fiatal Fehérvári György már banka-fúvó, év végére lesz szakmunkás. Az egyes fazekasnál műszakonként rendszeresen negyed órát1 fordítanak az utánpótlás nevelésére. T. E. Tizenegyezer tonna szénnel adósak Szocialista brigádyezetők tanácskozása Nagybátonyban Nagy bá ton y ba n is megtartották a szocialista brigádvezetők értekezletét. Tanyai Ferenc igazgató beszámolójában elmondotta, hogy ma már ötven brigád vesz részt a szocialista brigádmozgalomban és 22 brigád nyerte el eddig a megtisztelő címet. Tájékoztatta a szocialista brigádvezetőket, hogy Nagybátonyban 11 ezer tonna szénnel maradt el esedékes éves tervétől. A tiribesi gázbetörés miatt kieső termelést elosztották a többi bányákra, azonban csak. egyedül Ká- nyáson sikerült teljesíteni a megnövekedett feladatot. A szocialista brigádokat kérte, hogy példa- mutatásukkal a termelésben való helytállással segítsék elő .az elmaradás behozását. A beszámoló részletesen foglalkozott a szocialista brigádmozgalom fejlődésével. Névszerint is dicsért brigádokat, ahol a termelésben való helytállás mellett a szocialista szellem is egyre erősödik. Van viszont még bőveni tennivaló, ami a műszaki! feltételek biztosítását illeti és a dolgozók munkafegyelmét. Erről egyébként a vitában is többen beszéltek. A mozgalom fejlődésért gátolja az is, hogy bár a felajánlásokban szerepe) a tanulás, azonban sokan elfeledkeznek erről. Előfordul az is. hogy egye* csapatok egy-két évig tartják a szocialista brigádszintet, azután különböző okok miatt megszűnnek. Csak a jó dolgozókkal akarnak szocialista brigádot alakítani, húzódoznak egyesek nevelésétől. A brigád vezetők felszólalásaikban kérték a műszaki vezetőket több segítséget adjanak munkájukhoz a műszaki feltételek biztosításával. Az értekezleten számos hasznos javaslatot mondtak el, amelyeknek a megvalósítása elősegíti az elmaradás behozását és a szocialista brigádmozgalom fejlődését.
