Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-26 / 244. szám
1964 Bov. 26 «ütsrtök. N OG B A D Egyetértésben a termelőszövetkezetekkel A tsz-tervezés állami irányításáról MOST FOL^IKA tér- Evégett a járási szervek val az illetékes járási me- meloszovetkeztekben az munkatársai felkeresik a zőgazdasági osztályok rinl 1965. évi terv kidolgozása, gazdaságokat, tisztázzák a gozói mfgbízást kaotk Az országos főhatóságok tsz-k vezetőségeivel, hogy hogy az ott és a megyei tanácsszervek milyen feltételek szükse- melőszöveizetekkel el'- a népgazdaság jovo évi gesek ezeknek a nővé- fogadtassák a központi várható igényét figyelem- nyéknek a termeléséhez, feladatból = „„a bevéve már meghatároz- AZ APRÓLÉKOS és he- jutó SS gazdasaSra ták a fontosabb termékek leket igénylő vizsgálat termelésének feladatait, után a járási konzultációs NEM KÉTSÉGES: a he- Messzemenően szem előtt megbeszélésen véglegesen bd állami szervek ezt az tartották az egyes megyék rögzítik és elosztják a utat választják. hisz a lehetőségeit. Eddig min- gazdaságok között a most népgazdaságnak és a térdén rendben is volna, de már reálisan vállalt fela- melószövetkezeteknek eav- a valóságban jóval bonyo- datokat. Ha a járási, és „ó„* u • lultabb a dolog. így a megyei tervek ilyen haSZ"ara VaIik' Mas A termelőszövetkezetek előkészítés után kerülnek modsZ€r alkalmazasa ide- a megye tervéből a gazda- megvitatásra és jóváha- a mezőgazdaság állóságokra jutó feladatok zö- Svasra, akkor a termés mj irányításától, s halásá- mét eleve betervezik, mert betakarításakor — leszá- ban is bizonytalan mivel az megegyezik saját érdé- ™ltva az .dójárás okozta tervek ZZ keikkel. A népgazdasági bizonytalanságot - nem 3 tervek konnyen Papíron igényeknek általában meg- en kellemetlen meglepe- maradnanak. Ma már felelően tervezett termé- sem a helyi szerve- mind a tanácsi szervekben, kék közé tartozik manap- e4- se™ a népgazdaságot, mind a gazdaságokban ság a búza, a kukorica, a "nek az utjnak mfgvan megteremtődnek a legfoncukorrépa, a dohány, a z a ^etsegteien előnye, .,, . t ellenére is „ ■„ takarmányod nagv része. hog>- a termelőszövetkeze- 4053bb £eltéU;lel a terme-1 nere w e.kestek a je a baromfi, a sertés, a tej tek inkább teljesítik a lesj szerkezet szakszerű és sok más növényi és ál- 'áhalt kötelezettséget. Ily- kialakításának, a megaia- latá termék. Akad azon- m°don , ugyams a terv pozottabb termelésfeilesz- ban minden megyében ^szeles hatására ké- tQjé . _ J “z néhány olyan ..nehéz” tér- szu banem kölcsönös 51 ”a mék, amelynek termelésé- me§allapodás alapján, ’ og-v a tervek telbői a gazdaságok a saját amelyben a tsz is^ meglát- jesítésében is minden le- terveikben a szükségesnél ?a ,a ma®a számítását. A hetöt megtesznek a me- kevesebbet irányoznak J31'af' a n?GgJíe biztosítja a zőgazdaság dolgozói elő. Ilyenek helyenként a gazdasagoknak azt, amire j burgonya, a napraforgó, n®, leginkább szükséstb. E „nem kívánatos” fuk az eredményes termékekkel kapcsolatban n rncieshcz. s ennek elle- így vetődik fel a kérdés: "eben a tsz-ek vállalják: hogyan vállalja el a nem ? Elfogott érdétervkötelezett termelőszö- ükben is megtermelik a vetkezet annak a növény- "epgazdasagnak szükséges nek, vagy állgtá termék- ”n^hcz novenyt. nek a szükséges mennyi- , tervezés korábbi, ségbeft való termelését ® Vtelen gyakorlatában amelvet valamilyen ok e 0 hogy néhány miatt nem, vagy olyan mezogazdasagi osztály ja- mértékben nem óhajt tér- vaslatara mindenekelőtt a melni? megyei tanacs végrehajtóbizottsága hozott határo- A célhoz vezető helyes zatot, felsorolva. melyik út az, amikor a munka járásnak, esetleg termelőelső lépéseként minden szövetkezetnek mekkora gazdaságban megvizsgál- területet kell bevetnie a ják a szóbanforgó „nehéz szóbanforgó növényből, termék” termelésének le- A megyei végrehajtó- hetőségeit és felételeif. bizottság eme határozatá„ '^»zőgazdasáigr Értesítő 47. fámában (1964. november 18.) erűekes versenyfelhívással találkoztam. Nem azért furcs'. mert az NDK gyártmányú gépekkel dolgozó gépkezelők. valamint a garanciát szolgáltató gép- és gépjavító állomások jutalmazásáról szól. Azért fur- csa, mert most november végén hívja fel a mező- gazdasági üzemek vezetőinek a figyelmét a verseny kiszélesítésére. Igaz a nógrádi gépállomásokon nincsenek német gyártmányú erő- illetve munkagépek, dg szép számmal találhatók például RS 09-es erőgépek a tsz-ek tulajdonában. Valószínű, hogy ezeknek a gc peknek a kezelői is sze rettek volna résztvenni ebben a versenyben, azonban az említett felhívás Hősökre emlékezünk „Oly korban éltem én e földón: Alikor az ember úgy elaljasult, Hogy önként; kéjjel ölt; nemcsak parancsra S amíg balhitekben hitt. s tajtékzott révetag Befonlak életét vad kényszer kepzetek." (Radnóti: Töredék 1944 május Ä.) Mily sokan élnek a világon, akik (elejteni szeretnének. A .ossz emlékek bilincsbe verik a lelket. Csak az évek, a munka tud leplet vonni az elviselt fájdalmakra. Az ember eleiében húsz esztendő nagy idő. Visszatekinteni nehéz. A távoli horizont már-már elmosódik, de kell visszatekinteni, s ha fájó is, el kell húzni az emlékezés függönyét. Tekintsünk olykor vissza, hogy a távolsággal és a korral becsüljük magunkat. lentkezéssel. Bár a közlemény utal arra. hogy a német gépek kezelőinek versenye a mezőgazdasági munkaverseny egészébe beleilleszkedik, mégsem ártott volna az év közben is figyelemmel kisérni ezt a vetélkedést. Autóparkolót építenek Balassagyarmaton / Balassagyarmaton egyre mást a városi tanácsházá- nagyobb gondot jelentett szembe telepítik: az a városba érkező gepko- egészsegház az OTP esik és taxik parkolása. közeleben. A kérdéssel a napokban foglalkozott a városi ta- A betonburkolasú par- nács végrehajtó bizottsá- kolóhely építését megkezd- ga. Az egyik javaslat el- ték, s még ebben a hó- liangzása után a vb. tag- napban befejezik, A mun- jai helyszíni szemlet tar- kát a tanács epitóbrigadja tottak. Azonnal megszüle- végzi, s így a költségek lett a határozat is: a par- még a harmincezer forin- kolóhelyet és a taxiállo- tot sem érik el. szám....” nézete, vagy az a felfogas, hogy „nem szólok, mert úgy sem csinálnak semmit”. Hogy ez az álláspont nem alaptalan, azt Danyi Imre húzta alá: „Elmondtam a hibákat, rámsütötték, hogy ertelmiség-elle- nes vagyok. Azután leváltottak korábbi munkahelyemről. Amikor tiltakoztam ez ellen, azt mondta az egyik •gazdasági vezető: ilyen muzsika is van.” Többen beszéltek még a bizalomról, az őszinteségről, a türelemről, arról, hogy a gazdasági vezetők mindenekelőtt politikai munkások legyenek. A ménkesi bányászok bírálatai olyan mély politikai kérdést érintenek, amelyek tisztázása feltétlenül szükséges. Ezt a feladatot végezte el Takács Vilmos ehttárs, a tröszti pártbizottság titkára, amikor felszólalásában rámutatott: — A gazdasagi-műszaki vezetők döntő többsége eredményesen látja el hivatását. .. Egyesek azonban munkájuk közben megsértik a párt politikáját... A felsőbb vezetés azt akarja, hogy Ménkesen is biztosítsák a bányászok számára a termelés feltételeit, állandóan javuljanak az életkörülmények. . . A hiba, a liberalizmus lent van, a végrehajtásban, azt kell kiküszöbölni. . . A műszakiak sajátítsák el a marxizmus- leninizmust, hogy tanítani, nevelni tudják az embereket. .. Necsak akkor szaladjanak a pártszervezethez, a kommunistákhoz, ha baj van. .. De ez a taggyűlés nem hagyta figyelmen kívül a dolog másik oldalát sem! A pártszervezet váljék az üzem gazdájává — A pártszervezet legyen gazdája az üzemnek! — sürgették a vitában a bányászok. És ebben benne van, hogy elsősorban ezen az úton kell növelni a munkások vezető szerepét A ménkesi kommunisták nem voltak tartózkodóak, amikor saját munkájukról volt szó. Különösen a határozatok végrehajtásában mutatkozó lazaságokat bírálták. Három év alatt például fegyelmezetlenseg miatt többen kaptak part- büntetest, Gyakori, hogy a pártvezetésig nem minden tagja dolgozik teljes odaadással a maga beosztásában. A tanulási fegyelem sem kielégítő... Vannak, akik nem veszik figyelembe. nem hallgatják meg a pártonkívüliek véleményét, megjegyzéseit. ..Pedig megtalálhatjuk a módját, hogy beszéljünk az emberekkel. . — szögezte le Szűcs Pál és itt arra gondolt, hogy a munkahely mellett az otthoni tartózkodás, a ki- és beszállás is jó alkalom erre. A vezetőség pedig ne maradjon el a párttagság, a bányászok mögött. „Tegyen egy lépést előre, töltse be szerepét..— mondotta Végh Sándor. Becsüljék meg jobban a társadalmi munkában végzett pártmunkát — sürgették többen. A pártvezetőség ne tűrje meg a dolgozók véleményének mellőzését, a helytelen szemléleteket, a fegyelmezetlenségeket, tanúságot, bárkiről is van szó. Egyértelműen kimondták: biztosítsa a párt politikájának maradéktalan végrehajtását Ménkesen is. Ennek szellemében léptek fel az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek lentről várják minden nálunk jelentkező bai megoldását. Helytelen hangok voltak az értelmiséggel szemben is. A taggyűlés fellépett az egész értelmiséget érintő hang ellen, nem is beszélve arról, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt mérnökeinek 92 százaléka munkás- és paraszt származású. Nagy többségük jól dolgozik, megvalósítja a munkásosztály által kitűzött feladatokat. Azzal sem értett egyet, hogy a párttagsági könyv egymaga elegendő a vezető beosztáshoz. Szükség van a megfelelő szaktudásra is. A ménkesi taggyűlés nem elégedett meg azzal, hogy a beszámolóban elhagzott feladatokat. határozattá emelje. Az új vezetőséget kötelezte arra. hogy a vitában elhangzott javaslatokkal bővítse ki a határozatot. Ugyanakkor vizsgálja meg az eddigi észrevételek, bírálatok sorsát A vezetők pedig taggyűlésen, illetve termelési tanácskozáson rendszeresen számoljanak be a határozatok, a javaslatok megvalósításáról, sorsáról. Balogh Gyula 1944. novemberét írták akkor, amikor a mártír költőből felszakadt a jaj, amikor itt, szűkebb pátriánkban, Nógrádban, pontosabban Karancsalján is önként kéjjel öltek — embert. Élő szállítmányok gördültek Nyugat felé. ellenállókat, zsidókat zártak vagonba. A fasiszták rémülete az őrületig jutott. Egyre szorosabb lett a szovjet hadsereg gyűrűje. A nyilasok és a német katonai parancsnokság ellenőrzése alatt lévő nógrádi bányavezetőség tömegesen vonultatta frontszolgálatra a bányászokat. 1944. november 17-én a bányaigazgatóság utasítást ad a Karancs lejtős-akna vezetőinek, hogy a csákányokat, lapátokat ki kell szállítani a bányából. Az idősebbeknek a frontvonalak mögé kellett volna vonulniok hadimunkára, a fiatalokat Szécsénvbe parancsolták frontszolgálatra. Az ellenállkat fejbelövéssel fenyegették. Akkor már sokan tudták, hogy az utolsó perceket mutatja a fasizmus órája. Kozik Ferenc öreg vájár felismerte a történelmi pillanatot, tudta, ha teljesítik a parancsot, a bányászok élete tragédiába fül. Ellenállást szervezett. Mintegy háromszázan. kevés élelemmel, más tartalékokkal a bányába vonultak. Fegyvert, robbanóanyagot kerítettek. Az ellenállókhoz erdőkben bujkáló szökött magyar katonák is csatlakoztak. A félelem, az élni* akarás egy szebb jövő ígérete szüli az elhatározást ! A bányászok zöme leszállt | az ellenállók száma to- 1 vább gyarapodott. A hír eljut a nemei katonai parancsnokságra is. Innen utasítást adnak arra. hogy törjék meg az ellenállókat. Berobbantják a kijáratokat, gázbombákat dobnak a bányákba. idegileg, fizikailag akarják felőrölni az ellenállók erejét. Parlamentert, feleségeket, gyermekeket akarnak a médy- be küldeni, hogj a bányászokat feljövetelre bírjak. A nemetek garaciát ígérnek: — Aki feljön, nem lesz bántódása. Többen tudták, hogv a németek ajánlata álnokság. Ekkorra már a bányában nincs villanj, rossz a levegő, emelkedik a víz. s ez megtöri az ellenállást. Csak hatan a vezetők maradtak lenn. akik később kitöréssé! menekülhettek. S következik a pokol. Három embert félrealli- tottak s négy német eg" SS utasítására gyilkos puskákból halait küld a félreállitettakra. Elesik a fiatal tizenhat éves Pales Jenő. Laczkó Mátyás, s egy erdél.vi katona, Másokat a salgótarjáni nagykaszárnyában kínoznak, s itt is gj-ilkos sortűz dördül el kioltva Mahinyák József. Lukács Sándor Tóth Miklós életét. Ez történt 1944 novem-i bérében. S csak esz történt? Nem kell különösebben segítségül hívni a képzeletet. De voltak, akinek nemi mozdult meg a szíve,, azoknak akik a költő szavaival: önként, kéjjel öltek, nemcsak parancsra — a fasisztáké. Hány és hány ember lelkét verték bilincsbe ezek az emlékek? Az idő enyhíti a szenvedést, de felejteni nem lehet. Latom a rasarnam sétálókat a tarjám utcákon. Jól öltözöttek, mozgásuk nyugodt. Nézelődnek. A tetőkön antennák, a hegy alatt új házsorok. Fürge autók suhannak tova. benne vikkendre induló családok. Kirakatok, népes presszó. Honnan érkeztünk ide" Nagyon messziről. Sok-sok kilométerkövet hagytunk el a történelem orszáeút- ján. A kövek sorsfordulók állomásai, ahonnan neveket olvashatunk, ameh’ek korokat, történeteket idéznek. Olyanok neveit, akik talán ma is élhetnének Az ó vérük, szenvedésük is be'eötvöződik ennek a mai életnek talán minden pórusába. A nagv. világos házak beton f und airv? ntumét nemcsak vízből, cumv”- bői keverjük a múltunkkal vegyül minden. A ki- folvt vér is kötőanyag. Nem feledjük a karancs- aíjai bányászok vértanúságát! Gulyáé Ernő A fogyasztók érdekéken Intézkedések születtek i az egészségügyi szabályok betartása, a higénikusabb árukezelés, árukiszolgálás érdekében a megye üzleteiben, vendégiatöipari egységeiben. Elterjesztették a bolti ; kiskereskedelemben és a vendéglátásban egyaránt a ! ..Tegyük szebbé boltjainkat-'. a „Szocialista brigád” a „Kiváló bolt-' mozgalmait, melyek közvetve a fogyasztók egészségügyi érdekeit szolgálják. Az élelmiszei’ árusítássá! foglalkozó bolti és vendéglátó dolgozók egeszségüavi továbbkepzééévő! a KÖJÁL szakelőadói gondoskodnak E tovalbbképzesbe valamennyi az életmászer- refckeÁ foglalkozó dptgozát bekapcsolnak.
