Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-25 / 243. szám
NÓGRAD 5 Jogos kérdés ér végén Megszabadulni a feszültségtől 1964. november 25. szerda. Lesz mit szerelni január 2-án, igazgató elvtárs? Azt mondja Dianovszky Gyula igazgató, lesz. Nem lézengéssel telnek el az új esztendő első napjai. A termelésnek ugyanolyan ütemben kell folynia január 2- án is, mint tegnap, ma vagy holnap. Es januárban.,. A késés ma már egyetlen ipari dolgozónak sem ismeretlen. Nicsen olyan szakmunkás, aki tapasztalatból ne tudná, mi az az évvégi hajrá, mi az, mikor szinte ktsóprik a raktár minden kis zugát, s nem marad egyetlen használható alkatrész felhasználatlan. Ilyenkor, évvégén vállalatainknál minden mozgósítható erőt leköt a készáru termelés, ahogy mondják: a befejezett termelési terv teljesítése. S mert a félkészáru termelésre, illetve annak felhalmozására — természetszerűleg — a rendesnél is kevesebb energia marad: az új év első napjaiban, sőt nem ritkán egész januárban, alig van mit megmunkálni, szerelni. Egy-egy gyár szervezetének mintha egész vérke- keringése lelassulna. Nem jó ez senkinek és semminek sem. Egyszer nagyon dolgozni, máskor jobbhíján nézni a levegőt — ezt egy munkás sem szereti. A Tűzhelygyárban is, hogyan végződött az első félév: az első negyedben 66 millió 400 ezer forint, a második félévben 66 millió 500 ezer forint értéket termeltek. Ennek a következménye, s a negyedik negyedévre körülbelül 82 millió értékű áru előállítása maradt. Nyugodt ütem? Az egyszerű szemlélő számára is világos: nagy a különbség hatvanhat és nyolcvankét millió között. Az pedig nem titok, hogy a Tűzhelygyárban év elején is ugyanazok a berendezések voltak, ugyanannyi ember dolgozott, mmt most. A Tűzhelygyárban évek óta gond a félkészgyártmány készlet felhasználása: ez a feltétel a nyugodt ütemű, folyamatos készáru termelésnek. Viszont, ha az első és a második negyedév termelését összehasonlítjuk a harmadik negyedév eredményével, érthetővé válik, miért csökkent a félkészáru készlet szeptember hónapig csaknem kétmillió kétszázezer forinttal. Érthető, hogy a szereldék miért nem a raktárból, hanem közvetlenül a megmunkáló műhelyekből kapják az alkatrészeket. Az első félévben nem egyszer megakadt a szereldékben a munka az alkatrész hiánya miatt. A második félévben — a gyár megváltozott műszaki vezetésének a legnagyobb érdeme, hogy ilyesmi már egészen elvétve fordul elő. Fenntartani ezt az állapotot esztendő végéig — szintén nem kevés szervezőmunka gyümölcse lesz. De azon igazán nem csodálkozhatunk, ha az igazgató és munkatársai elégedetlenek ezzel. Nos, ezekben a napokban erre még nincs mód — vallja meg tárgyilagosan az igazgató. De jövőre változnia kell a helyzetnek. Néhány intézkedés hatásának jelentkeznie kell. A jövő héten például lerakják az új sajtolóműhely alapját. Az új üzemrészben három nagyteljesítményű sajtológépet állítanak fel. Itt zárt cikklusú termelést alakítanak ki, ami azt jelenti, hogy az alkatrész a műhelyt addig el nem hagyja, amíg az összes sajtolási műveleteket el nem végezték azon. Nyolcvanhat nagy kérdés Már az idén hatással lesz a termelésre, hogy hónap végére üzembehelyezik a kísérleti nikkelez.ő műhelyt, amelytől azt várják, hogy az eddig folytonosan fejtörést okozó zománcozá- si problémákat megoldja. Ugyancsak a zománcozó ; üzem túlterheltségén enyhít máris az úgynevezett direkt barna zománcozás. Az első és az utóbbi is időenergia és munkabér megtakarítással jár. Két döntő momentumát említettek azoknak a terveknek, amelyekkel ma az igazgató és munkatársai foglalkoznak. Feladatokkal, megoldandó problémákkal sűrűn telegépelt papírlapokat mutat az igazgató. Ahogyan tréfásan elnevezte: a gyári kommunizmus építésének nyolcvanhat feltétele. Nyolcvanhat feleletre váró nagy kérdés. Amelyek —, ha megtudjuk őket válaszolni, hozzásegítik a közösséget: hogy ne csak január másodikén, de egész esztendőben a folyamatos, egyenletes termelés színhelye legyen a gyár. Cs. G. Keserű gyümölcsök Mulasztások a pásztói járásban A MEGYÉBEN jelentős területen terveztek gyümölcs-telepítést. A pásztói járásban például ebben az évben 73 hold szőlőt, 33 hold körtét és 20 hold meggyet. Különböző helyekről jelentések érkeztek, az illetékes termelő- szövetkezetek nem fordítanak megfelelő gondot a gyümölcstelepítésre és emiatt az igen drága szaporítóanyag kárbavész. A pásztói Népi Ellenőrző Bizottság a bejelentések alapján vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a termelőszövetkezetek hogyan hajtják végre a gyümölcstelepítési feladatukat. A vizsgálatot Bencze Barna mezőgazdász, népi ellenőr vezetésével a járás szakemberei végezték el. A pásztói termelőszövetkezetben 33 hold körte telepítését kellett volna elvégezni, ebből mindössze 12 holdat telepítettek. Szőlőt 49 holdat, amelyből 24 holdat telepítettek csupán. Tehát a bejelentés nem volt alaptalan a mulasztás jelentős. Va- nyarcon 20 hold meggy telepítésére vállalkoztak. A munkát megkezdték és a vizsgálat is megállapította, hogy ha továbbra is tartják a telepítésnél a jelenlegi munkaütemet, végezni tudnak. BUJÁKON IS mulasztást talált a népiellenőrző vizsgálat. Huszonnégy hold szőlő telepítés helyett csak kilenc holdon rakták földbe a szaporítóanyagot. A mulasztás abból eredt, hogy például Pásztón a kiváló szaporító-vesszőket szakszerűtlenül tárolták. Ennek következtében egérokozta pusztítás is keletkezett és 3138 vessző teljesen tönkrement. Bujákon a szaporítóanyagot a telepítés előtt beiskolázták. A telepítésre azonban nem került sor, mert a talaj forgatására küldött Sz.— 100-as traktort más célokra használták. Ráadásul az őszi viharból keletkezett bő csapadék, amely a faiskola területén három vízgyűjtőből zuhogott, 25 vagon feltalajjal együtt a szaporító vesz- szőkből 20 ezer darabot elsodort. Harmincnyolcezer vesszőt megmentettek, de a jó idő ellenére ennek a telepítését sem kezdték meg. A MULASZTÁS MIATT jelentős kár keletkezett. Bujákon mintegy százezer forint. Pásztón is jelentős a kár. Összesen 210 ezer forintos a kár csak a pásztói járásban, mert a telepítést részben elmulasztották, részben pedig rosszul tárolták. A járási népi ellenőrző bizottság a mulasztást már felfedte. Megállapította azt is, hogy ebből milyen kár keletkezett. Nagyon hasznos volna, ha az illetékes szervek most már segítséget adnának a személyi felelősség megállapítására is. Mert személyek is felelősek a mulasztásért. Jólismert, hogy a járásoknál nincsenek kertészeti szakelőadók mégsem fordítottak nagyobb gondot arra, hogy megfelelő szakvéleményt adjanak a gyümölcstelepi- tésre kötelezett gazdaságoknak. De még a járásoknak sem adtak megfeBalassagyarmaton a Nógrád megyei Bútoripari Vállalat állandó raktározási gondokkal küzdött, most a gyár területén levő kocsi szint átalakították és így saját erőből raktározási lehetőséghez jutottak. Hol van a népgazdaságnak járó 16 millió? Szigorúbb gazdálkodást a szénbányákban gosabb és a főm unkákra A Nógrádi Szénbányászati Tröszt első három negyedévi mérlege kedvezőtlenül alakult. Az eredményszámlán a tervezett 18 millió 807 ezer forint helyett 2 millió 516 ezer forint nyereség szerepel. Az elmaradás egyrésze, közel négy és félmillió, az állóeszközök kiselejtezéséből, több mint három és féfmillió elemi károkból, — gázbetörés, bányatűz — adódott. A legnagyobb hiba, hogy nem teljesítették az önköltségtervet, ton- nánkint 4,48 forinttal lelő segítséget, hogy legalább onnan nagyobb felelősséggel foglalkoztak volna a gyümölcstelepítési feladatokkal. De a felelősség megállapítását a IVÍe- gyei Tanács mezőgazdasági osztályánál kell kezdeni, anlékül, hogy ezáltal csorbítanánk a járások és termelőszövetkezetek vezetőinek a felelősségét. Nekik erőteljesebben kellett volna jelezni, hogy szaktudás hiányában nem megy a munka. A PÁSZTÓI JÁRÁSI Népi Ellenőrző Bizottság munkája nagyon hasznos volt, mert nemcsupán a járásban meglévő mulasztásra hívja fel a figyelmet, hanem a megye egész területére. Nekünk a megyében nagyon jelentős területen kell gyümölcsöt telepíteni. A telepítés körülbelül már mutatja, hogy Nógrád az aktív gyümölcs- termelés felé fordul. De ha sorozatos lesz a mulasztás akkor ez több kárral, mint haszonnal jár. A pásztóiak nyomán vizsgáljuk meg, hogy még idejében rendet teremthessünk. Az idejében felfedett lazaság csak fél veszteség, még helyre lehet billenteni és ez a legfontosabb. Bobál Gyula drágábban termelték a szenet. Amíg az első fél évben csak 24 fillér túllépés volt az önköltségben ton- nánkint, a harmadik negyedévben már 12,69 forint. Az árbevételen kívül valamennyi gazdasági mutató romlott és az ártámogatás is közel két és félmillióval volt kevesebb ,hisz a széntermelési tervet csak 96,3 százalékra teljesítették. Az öt bányaüzem közül csak a zagyvái teljesítette^ túl tervét, a többi adós maradt. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy végeredményben 150 fővel többet foglalkoztattak mint amennyi a tervben szerepelt. Ez azt jelenti, hogy meg volt a munkaerő a tervteljesítéshez, de a műszakgazdálkodásban sok hiba volt. A rossz műszakgazdálkodáson kívül az elmaradás oka, hogy a teljesítménytervet sem sikerült teljesíteni■ Az összüzemi műszakteljesítmény 3,8 százalékkal volt kevesebb. Annak ellenére, hogy állandóan növekszik a bányákban a korszerűen biztosított vágatok aránya, mégis a tröszt viszonylatában 6,3 százalékkal több műszakot fordítottak fenntartásra, mint amennyit terveztek. A tiribesi gázbetörésnél ■4868 improduktív műszak- többlet volt. Nagyon sokat emészt fel a hullámzó va- gonellátás is. Szállításra, ki- és belapátolásra 7354 műszakot használtak fel. Az anyaggazdálkodás sem volt kielégítő. Túllépték a különböző költségeket. A tröszt vezetősége a hibák kijavítására az elmúlt időszakban több intézkedést foganatosított, amelyek az utolsó negyedévben még sokat jelenthetnek a tröszt egyes gazdasági mutatóinak kedvező alakulásában. Szeptember elején ösztönzőbbé tették a szakmá- nyos dolgozók premizálását' Az egyszerűbb, viláa széntermelésre a korábbinál jobban serkentő prémiumrendszertől sokat várnak. A tervteljesítés egyik legfontosabb tényezője a jó m űsxakgazd á 1 kodas. Ezzel kapcsolatban is több intézkedés történt, egyrészt a különböző címeken, kieső műszakok csökkentésére, másrészt a tervek betartására. A havi telepítési tervet' rendszeresen felülvizsgálják, a tröszt külön e célra létrehozott brigádjai. Több, a termelési elősegítő műszaki intézkedés is történt. A ménfcesi aknában például kísérleti frontfejtést létesítettek. A. szurdoki frontfejtés megvalósítása ugyancsak elősegíti a koncentráció fejlesztését, Vecseklő I. akna lefejtését meggyorsítják és még ebben az évben befejezik. Újlak V- lejtősak- nábam a fejtési munkahelyek számát szaporítják, ami termelési kapacitás növekedést jelent. Az eszközökkel való gazdálkodásban is nagyon sok a kívánnivaló. Ezen az anyagutalványozási jog megszigorításával akarnak változtatni. Az anyagtter- vet havi bontásban készítik az üzemek, de a végrehajtás tételes ellenőrzése már tíznaponkint történik, így menetközben mód van a hibák kijavítására. Bányafából is túllépés volt a tervhez viszonyítva. Ezen úgy akarnak váltoe- tatni elsősorban, hogy jobban átvizsgálják a visz- szanyert ócska bányafát és ahol lehet azt újra felhasználják. Az üzemi széngazdálkodást is megszigorították, amitől a saját szénfelhasználás csökkenését várják. Csak megfontolt gazdálkodással a mennyiség mellett valamennyi gazdasági mutató állandó elemzésével lehet elkerülni, hogy a harmadik negyedévi gazdasági helyzet ne ismét lődjék meg.
