Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-03 / 225. szám
1964. november 3. kedd. NÖGBAO I Bírájuk a társadalom Fiatal, ijedt szemű gyerekember áll a társadalmi bíróság előtt. Arca piros a szégyentől. Körülötte a munkatársak, barátok — legalább nyolcvanan. Az elnök, Skuczi István, röviden ismerteti, miért áll most itt U. Gábor, a Pásztói Állami Gazdaság dolgozója. — U. Gábor és F. István, aiki betegsége miatt nem jöhetett ide, szeptember harmincadikán több dolgozónkkal cukorrépát szállított a selypi cukorgyárba ... A gyárból ketten három kiló harminckét, leka cukrot tulajdonítottak el... A legény nem mer szétnézni. Megroggyant térdekkel áll. Szól hozzá az elnök, kérdezi. Halkan, akadozva válaszol. — Nem nagyon akartam ráállni. De felmentünk és hoztunk... Szót kér Hajdú József, a gazdaság igazgatója is. — A napokban találkoztam a cukorgyár igazgatójával. Ezzel foadott: „A ti munkásaitok mindig nagyon szorgalmasan dolgoznak. Milyen kár, hegy az a két süldőlegény ezt tette.” Azt hiszem ez mindent megmond. Ezzel a meggondolatlan cselekedettel a gazdaság dolgozóinak jó hí- én esett csorba. Ezt pedig jóvá kell tennetek. Szorgalmas, becsületes munkával. Miközben a társadalmi ©íróság elvonul megtanácskozni a határozatot, Gabit figyelem. Magábaroskad- tan ül. Látni rajta, hogy gondolkodóba ejtették a bíráló, feddő szavak. De ezek a szavak ne csak ilyenkor hangozzanak el! Az idősebb munkatársak szeme szinte állandóan a fiatalokon legyen. Gabinak is elkel a segítség, hiszen alig tizenhét éves és már családfenntartó. Szóbeli feddés fegyelmi büntetésben részesül. Bizonyára tanul belőle. * Megviselt arcú. vékony embert szólít az elnök. — Sz. András! Maga a répakaraj hordása közben összeszólalkozott M. Antallal, akit a vita hevében pofonütött ... Beismeri? — Igen. Szidott engem ez a gyerek. Azt is emlegette, hogy gyöttment vagyok. Ezt ne kiabálja rám! Ez fáj nekem . . . — Maga meg fenyegetett. Azt mondta, kiirtják a családunkat! — kiáltott közbe a villogó szemű fiatal. Semmiségen kaptak ösz- sze. Ám mi lett vqlna akkor, ha a fiatalember visz- szaüt? Dr. Nagy Pál járási ügyész erről beszél. — A pofonból nagyon könnyen tömegverekedés keletkezhetett volna. Ha az idősebb M-nek nincs önuralma, és megtorolja a fián esett sérelmet, . már kész a kiszámíthatatlan kimenetelű verekedés. A társadalmi bíróság határozata értelmében Sz. András szóbeli feddés fegyelmi büntetésben részesül M. Antal esetében eltekint a határozathozataltól. Enyhítő körülményként vették figyelembe Sz. András tízgyerekes családját. * — Ez rágalom! — hadarja a szemüveges férfi. A teremben lévők rosz- szallóan morajlanak fel ezekre a szavakra. A társadalmi bíróság elnöke azonban nyugodtan folytatja. — Azt mondja, megegyezett a barátjával, hogy tőle vásárol kukoricát . . . — Igen! — kapaszkodik az elnök szavaiba F. István, aki két zsák csöves kukorica eltulajdonításáért került a bíróság elé. — Akkor miért hagyta a gazdaság kukoricásában a két zsákot, mikor magára kiáltott az őr? A vádlott jobbra — balra tekinget. — Nem tudom. — Emlékszik arra a két asszonyra, akikkel találkozott, amikor vitte a kukoÁprilisban szalagacél mintát kértek Adenba a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművétől. Az érdeklődés csomagoló szalagacélra irányult. A napokban a külkereskedelmi vállalaton keresztül ismét jelentkezett Aden, de most már nagyobb mennyiségű csomagoló sza— Attól függ, melyik úton jöttek. Nagy a határ. .. — Szóval mégis vitt kukoricát! — csap rá az elszólásra az elnök. — Én nem vittem kérem — méltatlankodik cinikusan. — Vettem. Skuczi István papírlapot emel a magasba. Látni, hogy géppel és tintával írtak rá valamit — Figyeljen csak ide! Akit tanúskodni hívott igaza bizonyítására, nem jött el, mert lakodalomba ment, de a következő tanúvallomást írta alá: ^Tisztelt Bíróság! Én az ügyből semmit sem tudok. Csak ő annyit mondott nékem másnap, hogy elfogták őt a kukorica lopáson, és ha lehet segítsek rajta olyan módon, hogy állítsam azt, hogy éntőlem vitte a kukoricát. Én azt mondtam neki, hogy ilyen lehetetlent nem csinálok.. F-t mintha nagyfeszültségű áram ütötte volna meg, úgy megrándult ezekre a szavakra. Az elnök kérdésére halkan válaszol. — Mit mondjak, úgyis tudják. F. Istvánt — hasonlóan az előbbiekhez — szóbeli feddésben részesítette a társadalmi bíróság határozata. De az elvitt kukoricáért kártérítést is kell fizetnie. Három tárgyalás, négy különböző ember, de hasonlóak a társadalom békéje és rendje ellen elkövetett kisebb-nagyobb vétkekben. Felettük munkahelyük kollektívája ítélkezett. S ezt arcpirítóbb elviselni, mint a bírósági tárgyalóteremben elhangzó ítéletet. Az ezerarcú társadalom nagy bíró. Pádár András lagacélt rendelt. A Salgótarjáni Acélárugyár a kiváló minőségű áruval újabb piacot teremtett gyártmányai számára. Egyébként az idén nem az első új rendelés ez, hisz ma már a világ minden tájára exportálnak. A siker titka, hogy mindig alkalmazkodnak a megrendelők igényeihez. Korszerű anyagvizsgálat — jobb termék A Salgótarjáni Acélárugyár termékeinek tekintélyes része közvetve, vagy közvetlen exportra kerül. Tudvalevő, hogy a gyártmányokkal szemben támasztott minőségi követelmények évről-évre nőnek. Hogy a minőségi előírásokat pontosan teljesíteni tudják, több intézkedést hoztak. Űjabb, korszerű anyag- vizsgáló berendezéseket szereznek be, amelyek között ultrahangos anyagvizsgáló is van. Ugyanilyen törekvés, hogy a sűrű kémiai és a ritkább mechanikai vizsgálatok helyett megvalósítsák a tonnánkénti" két próbavizsgálatot. A rúdhúzóban például bevezetik a szálankénti szikrapróba vizsgálatot, amivel megoldódik az elkeveredett anyagok minőségi szétválasztása is. A minőség javítása érdekében a vállalat vezetőség által kidolgozott intézkedési tervet valamennyi gyáregység megkapta. A fő feladat természetesen továbbra is az exportra kerülő termékek maximális ellenőrzése. Ebben a legszebb eredményt a hideghengerműben érték el, hisz a több ezer tonnás exportnál nem volt minőségi reklamáció. Az export mellett azonban a belföldi gyártmányok minőségére is nagyobb gondot kell fordítani. Az úgynevezett önellenőrzés további finomításra szorul. c 4z S^séAet-kícL fi/riáe Befejezés előtt az Erzsébet- híd építése. A híd pályalemezére cinkbevonat került, az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói már aszfaltozzák a pályát, s ezt a munkát — a tervek szerint — november 10-ig befejezik. Az előregyártott járdaelemeket már elhelyezték, a jövő hét végén az egész járdát betonréteggel fedik, arra kerül rá az aszfaltburkolat. ncat? Adenba is szállít már az Acélárugyár Ezek a mai fiatalok A IV./d összefogása Utazni jó. Külföldre utazni nagyon jó. A Salgótarjáni Madách Gimnázium IV. d. osztálya három napot töltött Csehszlovákiában. Itt ülünk az I. emeleti tanteremben, jelen van Ambruzi Katalin, Belányi Zsuzsa, Kántor Emőke, Major Ági, Marek Panni, Sajtos Katalin, Szi- nyei Zsuzsa, Völgyi Mária és sokan mások. — Hol jártak és mi tetszett? — teszem fel a kérdést — A Tar-pataki vízesés, Krasznahorka várát sajnos csak kívülről láttuk. A Csorba-tó. Sorolják, mindenki mást nevez meg. Az utazásnál az előkészület a legizgalmasabb. A IV. d. külföldi útjánál az előkészületek feszültsége mellett a munka is szerepet játszott. Négyen az osztályból nem tudták befizetni a háromnapos út teljes költségét. Az étkezést is a zsebpénzből kellett volna fedezni a 27 tanulónak. összefogott huszonegy lány és öt fiú. Két brigád alakult a két Zsuzsa, Belányi és Szinyei vezetésével. — Ki volt a szervező? — Belányi — hangzik kórusban A 150 lakásos lakótömb szobáinak rendbehozásánál segédkeztek. A fiúk téglát hordtak és vizet a lányoknak, a lányok tisztították a csapot, kádakat, csempét. Mosták a padlót. — Néhéz volt? — Nehéz, de pénzt kaptunk érte. Az első kétszobás lakás rendbehozatalán egy órát dolgoztunk, mikor kiderült, hogy egy sereg felesleges munkát végeztünk —, mondja Belányi Zsuzsa. — A megyei tanács pincéjéből hat mázsa vasat kaptunk. Mindenki hozott otthonról papírhulladékot, azt kiskocsival lehúztuk a MÉH-hez — szól Marek Panni. — Mindenki dolgozott? — Mindenki, egy kivételével. A kivétel itt van. Deák Miklós. — Nem tudtam eljönni. Szüreti felvonulás volt nálunk, arra kellett készülnöm, mert szerepeltem. Ebben az osztályban nehéz dolga lehet a hat fiúnak. Itt matriarchátus van. Készülnek az érettségire. Készülnek Budapestre. Két napra. Darvas József Részeg eső című darabját szeretnék megnézni és egy opera előadást az Erkel Színházban. Az osztálynak az előző munkákból maradt 1 200 forintja. A még szükséges kétezer forintot megszerzik. Összefogással munkával. Megtudták, a megyei tanácson van még vashulladék és az új lakások átadása is folyamatos. Amikor beléptem a gimnáziumba és kerestem a IV. d. osztályt, ismerősek voltak a fala'«-.. Az óra végét jelző csengőt én is hallgattam régen. Most ismerősként csengett £ hangja. — Szeretnék itt ülni a padokban — mondom nekik. — Hát üljön — mondják és nevetnek. Feljegyzem még, amire valamennyien büszkék: a háromnapos csehszlovákiai útról tizenhárom perces riportot közvetített az iskola-rádió. Szerzője Amb- rózi Katalin és Belányi Zsuzsa volt. Sz. L. Szünet Nagymező-pusztán Megérett a felsőtoldi Május 1 Termelöszövetleezet 35 hold szőlője. Nemes szőlő, csupán néhány holdon tarkáink otelló. A szőlő aranybánya lehetne a termelőszövetkezetnek, ha nagyobb gondot fordítanának rá. Nagyon alkalmas helyen, a Cserhát déli oldalán telepítették a tőkéket már jó néhány évtizeddel ezelőtt. A termelő szövetkezet úgy örökölte. Az idősebbek mesélik, hogy a földbirtokos idején 800—1200 hektolitert is lehoztak róla. Most nem adják meg neki a módj át. Az idén az egyik darab is kapálatlan maradt. Kevés a szőlészetben a munkaerő. Ez évben Címer Gyula, Vincze István, Kecskés József és Kiss János dolgozgattak benne. Néhány asszony járt nekik segíteni. Nemecz Rudolf, a tsz főkönyvelője azt mondja, hogy a jövő évben már nagyobb gondot fordítanak a szőlőre. Miután egyesítették a környező termelőszövetkezeteket, a munkaerővel is jobban gazdálkodhatnak. Vissza akarják állítani a Nagymező-pusztai szőlő hírnevét. Alaposan meg leéli dolgozni érte! Édes szőlőből lesz a jó bor I (Koppány György felvételei)
