Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-03 / 225. szám

1964. november 3. kedd. NÖGBAO I Bírájuk a társadalom Fiatal, ijedt szemű gye­rekember áll a társadalmi bíróság előtt. Arca piros a szégyentől. Körülötte a munkatársak, barátok — legalább nyolcvanan. Az elnök, Skuczi István, röviden ismerteti, miért áll most itt U. Gábor, a Pász­tói Állami Gazdaság dol­gozója. — U. Gábor és F. Ist­ván, aiki betegsége miatt nem jöhetett ide, szeptem­ber harmincadikán több dolgozónkkal cukorrépát szállított a selypi cukor­gyárba ... A gyárból ket­ten három kiló harminckét, leka cukrot tulajdonítottak el... A legény nem mer szét­nézni. Megroggyant térdek­kel áll. Szól hozzá az el­nök, kérdezi. Halkan, aka­dozva válaszol. — Nem nagyon akartam ráállni. De felmentünk és hoztunk... Szót kér Hajdú József, a gazdaság igazgatója is. — A napokban találkoz­tam a cukorgyár igazgató­jával. Ezzel foadott: „A ti munkásaitok mindig na­gyon szorgalmasan dolgoz­nak. Milyen kár, hegy az a két süldőlegény ezt tet­te.” Azt hiszem ez mindent megmond. Ezzel a meggon­dolatlan cselekedettel a gazdaság dolgozóinak jó hí- én esett csorba. Ezt pe­dig jóvá kell tennetek. Szorgalmas, becsületes munkával. Miközben a társadalmi ©íróság elvonul megtanács­kozni a határozatot, Gabit figyelem. Magábaroskad- tan ül. Látni rajta, hogy gondolkodóba ejtették a bíráló, feddő szavak. De ezek a szavak ne csak ilyenkor hangozzanak el! Az idősebb munkatársak szeme szinte állandóan a fiatalokon legyen. Gabinak is elkel a segítség, hiszen alig tizenhét éves és már családfenntartó. Szóbeli feddés fegyelmi büntetésben részesül. Bizo­nyára tanul belőle. * Megviselt arcú. vékony embert szólít az elnök. — Sz. András! Maga a répakaraj hordása közben összeszólalkozott M. Antal­lal, akit a vita hevében po­fonütött ... Beismeri? — Igen. Szidott engem ez a gyerek. Azt is emle­gette, hogy gyöttment va­gyok. Ezt ne kiabálja rám! Ez fáj nekem . . . — Maga meg fenyege­tett. Azt mondta, kiirtják a családunkat! — kiáltott közbe a villogó szemű fia­tal. Semmiségen kaptak ösz- sze. Ám mi lett vqlna ak­kor, ha a fiatalember visz- szaüt? Dr. Nagy Pál járási ügyész erről beszél. — A pofonból nagyon könnyen tömegverekedés keletkezhetett volna. Ha az idősebb M-nek nincs ön­uralma, és megtorolja a fián esett sérelmet, . már kész a kiszámíthatatlan ki­menetelű verekedés. A társadalmi bíróság ha­tározata értelmében Sz. András szóbeli feddés fe­gyelmi büntetésben részesül M. Antal esetében eltekint a határozathozataltól. Eny­hítő körülményként vették figyelembe Sz. András tíz­gyerekes családját. * — Ez rágalom! — ha­darja a szemüveges férfi. A teremben lévők rosz- szallóan morajlanak fel ezekre a szavakra. A tár­sadalmi bíróság elnöke azonban nyugodtan folytat­ja. — Azt mondja, megegye­zett a barátjával, hogy tő­le vásárol kukoricát . . . — Igen! — kapaszkodik az elnök szavaiba F. Ist­ván, aki két zsák csöves kukorica eltulajdonításá­ért került a bíróság elé. — Akkor miért hagyta a gazdaság kukoricásában a két zsákot, mikor magá­ra kiáltott az őr? A vádlott jobbra — bal­ra tekinget. — Nem tudom. — Emlékszik arra a két asszonyra, akikkel találko­zott, amikor vitte a kuko­Áprilisban szalagacél mintát kértek Adenba a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművétől. Az ér­deklődés csomagoló sza­lagacélra irányult. A napokban a külkeres­kedelmi vállalaton keresz­tül ismét jelentkezett Aden, de most már nagyobb mennyiségű csomagoló sza­— Attól függ, melyik úton jöttek. Nagy a ha­tár. .. — Szóval mégis vitt ku­koricát! — csap rá az el­szólásra az elnök. — Én nem vittem kérem — méltatlankodik ciniku­san. — Vettem. Skuczi István papírlapot emel a magasba. Látni, hogy géppel és tintával ír­tak rá valamit — Figyeljen csak ide! Akit tanúskodni hívott igaza bizonyítására, nem jött el, mert lakodalomba ment, de a következő ta­núvallomást írta alá: ^Tisz­telt Bíróság! Én az ügy­ből semmit sem tudok. Csak ő annyit mondott né­kem másnap, hogy elfog­ták őt a kukorica lopáson, és ha lehet segítsek rajta olyan módon, hogy állítsam azt, hogy éntőlem vitte a kukoricát. Én azt mond­tam neki, hogy ilyen lehe­tetlent nem csinálok.. F-t mintha nagyfeszült­ségű áram ütötte volna meg, úgy megrándult ezek­re a szavakra. Az elnök kérdésére halkan válaszol. — Mit mondjak, úgyis tudják. F. Istvánt — hasonlóan az előbbiekhez — szóbeli feddésben részesítette a társadalmi bíróság határo­zata. De az elvitt kukori­cáért kártérítést is kell fi­zetnie. Három tárgyalás, négy különböző ember, de ha­sonlóak a társadalom bé­kéje és rendje ellen el­követett kisebb-nagyobb vétkekben. Felettük mun­kahelyük kollektívája ítél­kezett. S ezt arcpirítóbb elviselni, mint a bírósági tárgyalóteremben elhang­zó ítéletet. Az ezerarcú társadalom nagy bíró. Pádár András lagacélt rendelt. A Salgó­tarjáni Acélárugyár a ki­váló minőségű áruval újabb piacot teremtett gyártmányai számára. Egyébként az idén nem az első új rendelés ez, hisz ma már a világ minden tá­jára exportálnak. A siker titka, hogy mindig alkal­mazkodnak a megrendelők igényeihez. Korszerű anyagvizsgálat — jobb termék A Salgótarjáni Acéláru­gyár termékeinek tekinté­lyes része közvetve, vagy közvetlen exportra kerül. Tudvalevő, hogy a gyárt­mányokkal szemben tá­masztott minőségi követel­mények évről-évre nőnek. Hogy a minőségi előíráso­kat pontosan teljesíteni tudják, több intézkedést hoztak. Űjabb, korszerű anyag- vizsgáló berendezéseket szereznek be, amelyek kö­zött ultrahangos anyagvizs­gáló is van. Ugyanilyen törekvés, hogy a sűrű ké­miai és a ritkább mecha­nikai vizsgálatok helyett megvalósítsák a tonnán­kénti" két próbavizsgálatot. A rúdhúzóban például be­vezetik a szálankénti szik­rapróba vizsgálatot, ami­vel megoldódik az elkeve­redett anyagok minőségi szétválasztása is. A minőség javítása érde­kében a vállalat vezetőség által kidolgozott intézkedé­si tervet valamennyi gyár­egység megkapta. A fő fel­adat természetesen tovább­ra is az exportra kerülő termékek maximális ellen­őrzése. Ebben a legszebb eredményt a hideghenger­műben érték el, hisz a több ezer tonnás exportnál nem volt minőségi reklamáció. Az export mellett azonban a belföldi gyártmányok mi­nőségére is nagyobb gon­dot kell fordítani. Az úgy­nevezett önellenőrzés to­vábbi finomításra szorul. c 4z S^séAet-kícL fi/riáe Befejezés előtt az Er­zsébet- híd építése. A híd pályalemezére cink­bevonat került, az Asz­faltútépítő Vállalat dol­gozói már aszfaltozzák a pályát, s ezt a munkát — a tervek szerint — no­vember 10-ig befejezik. Az előregyártott járda­elemeket már elhelyez­ték, a jövő hét végén az egész járdát betonréteggel fedik, arra kerül rá az aszfaltburkolat. ncat? Adenba is szállít már az Acélárugyár Ezek a mai fiatalok A IV./d összefogása Utazni jó. Külföldre utazni nagyon jó. A Sal­gótarjáni Madách Gimná­zium IV. d. osztálya három napot töltött Csehszlová­kiában. Itt ülünk az I. emeleti tanteremben, je­len van Ambruzi Katalin, Belányi Zsuzsa, Kántor Emőke, Major Ági, Marek Panni, Sajtos Katalin, Szi- nyei Zsuzsa, Völgyi Mária és sokan mások. — Hol jártak és mi tet­szett? — teszem fel a kér­dést — A Tar-pataki vízesés, Krasznahorka várát sajnos csak kívülről láttuk. A Csorba-tó. Sorolják, mindenki mást nevez meg. Az utazásnál az előké­szület a legizgalmasabb. A IV. d. külföldi útjánál az előkészületek feszültsége mellett a munka is szere­pet játszott. Négyen az osztályból nem tudták be­fizetni a háromnapos út teljes költségét. Az étke­zést is a zsebpénzből kel­lett volna fedezni a 27 ta­nulónak. összefogott hu­szonegy lány és öt fiú. Két brigád alakult a két Zsu­zsa, Belányi és Szinyei ve­zetésével. — Ki volt a szervező? — Belányi — hangzik kórusban A 150 lakásos lakótömb szobáinak rendbehozásánál segédkeztek. A fiúk téglát hordtak és vizet a lányok­nak, a lányok tisztították a csapot, kádakat, csem­pét. Mosták a padlót. — Néhéz volt? — Nehéz, de pénzt kap­tunk érte. Az első kétszo­bás lakás rendbehozatalán egy órát dolgoztunk, mikor kiderült, hogy egy sereg felesleges munkát végez­tünk —, mondja Belányi Zsuzsa. — A megyei tanács pin­céjéből hat mázsa vasat kaptunk. Mindenki hozott otthonról papírhulladékot, azt kiskocsival lehúztuk a MÉH-hez — szól Marek Panni. — Mindenki dolgozott? — Mindenki, egy kivéte­lével. A kivétel itt van. Deák Miklós. — Nem tudtam eljönni. Szüreti felvonulás volt ná­lunk, arra kellett készül­nöm, mert szerepeltem. Ebben az osztályban ne­héz dolga lehet a hat fiú­nak. Itt matriarchátus van. Készülnek az érettségire. Készülnek Budapestre. Két napra. Darvas József Ré­szeg eső című darabját szeretnék megnézni és egy opera előadást az Erkel Színházban. Az osztálynak az előző munkákból ma­radt 1 200 forintja. A még szükséges kétezer forintot megszerzik. Összefogással munkával. Megtudták, a megyei tanácson van még vashulladék és az új laká­sok átadása is folyamatos. Amikor beléptem a gim­náziumba és kerestem a IV. d. osztályt, ismerősek voltak a fala'«-.. Az óra vé­gét jelző csengőt én is hallgattam régen. Most is­merősként csengett £ hang­ja. — Szeretnék itt ülni a padokban — mondom ne­kik. — Hát üljön — mondják és nevetnek. Feljegyzem még, amire valamennyien büszkék: a háromnapos csehszlovákiai útról tizenhárom perces riportot közvetített az is­kola-rádió. Szerzője Amb- rózi Katalin és Belányi Zsuzsa volt. Sz. L. Szünet Nagymező-pusztán Megérett a felsőtoldi Május 1 Termelöszövetlee­zet 35 hold szőlője. Nemes szőlő, csupán néhány hol­don tarkáink otelló. A szőlő aranybánya lehetne a termelőszövetkezetnek, ha nagyobb gondot fordí­tanának rá. Nagyon alkalmas helyen, a Cserhát déli oldalán telepítették a tőkéket már jó néhány évti­zeddel ezelőtt. A termelő szövetkezet úgy örökölte. Az idősebbek mesélik, hogy a földbirtokos idején 800—1200 hektolitert is lehoztak róla. Most nem adják meg neki a módj át. Az idén az egyik darab is kapálatlan maradt. Kevés a szőlészetben a munkaerő. Ez évben Cí­mer Gyula, Vincze István, Kecskés József és Kiss János dolgozgattak benne. Néhány asszony járt nekik segíteni. Nemecz Rudolf, a tsz főkönyvelője azt mondja, hogy a jövő évben már nagyobb gondot for­dítanak a szőlőre. Miután egyesítették a környező termelőszövetkezeteket, a munkaerővel is jobban gazdálkodhatnak. Vissza akarják állítani a Nagyme­ző-pusztai szőlő hírnevét. Alaposan meg leéli dolgozni érte! Édes szőlőből lesz a jó bor I (Koppány György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom