Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-24 / 242. szám

mtJLG PROLETÁRJAI, EGTESÜUETE5J AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XX. ÉVF. 242. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1964. NOVEMBER 24. KEDD A Jshérietí* Mmp A nagyüzem termeik hmskhMm Karácsonyi ajándék- hjikékvásér Ökölvívóink díadűMfp ________________________ S zemély szerint Az ember énjét korlá­tozó érzések egyike, ami­kor azt hiszi, harcának nincs értelme, egyéni cse­lekvésének nincs jelentő­sége. A háborútól való fé­lelem ülepszik így a tár­sadalmilag magányos, tá­jékozódásra képtelen em­berre. Számára a nemzet­közi események egyik-má­sik híre olybá teszi a vi­lágot, mintha kiismerhe­tetlen, hánykolódó tenger lenne, amelyen hol meg­pillanthatja, hol pedig szem elől veszti a hori­zontot: egyszer bizakodik, máskor sötéten lát. Az egyéntől független erők játékának fogja föl a béke ügyét. Mások egyszerűen úgy tesznek, mintha nem akarnának tudni azokról a kérdésekről, amelyek min­den embert érintenek. Diákkorom latin olva­sókönyvéből még ma is emlékszem egy képre: Marcus Claudius Marcel­lus torzonborz zsoldosai betörnek Syracusába, és lekaszabolják a tudós Arc­himedesi, A bölcs egy széken ül, előtte homok­ba rajzolt geometriai áb­rák, s ő szemrehányó han­gon feddi a legsújtani ké­szülő katonákat: „ne za­varjátok köreimet.” Gyer­mekésszel felfogva a rajz értelmét, Archimedes any- nyira eltemetkezett a ge­ometria és a bölcselkedés mélységeibe, hogy ügyet se vetett a körülötte dúló veszedelemre Már felette villogott a kard, de a tu­dós talán úgy vélte: nem eshet bántódása annak, aki nem akar tudni a zaklatott világról. Ezt az értelmezést erősítette ben­nünk, akkori diákokban a magyarázat is' „Ne zavar­játok köreimet.” Sokkal később jutott eszembe, hogy a legenda is, a magyarázat is hamis: Archimedesi lekaszabol­ták a hódítók és szétta­posták ábráit, mit se tö­rődtek a görög bölcs lelki nagyságával, tudomány- szeretetével. Amikor jók év után ismét eszembe jutott a gyermekded rajz és a jámbor legenda, ak­kor már szörnyű sorsokat láttam beteljesedni. Lát­tam embereket, akiket a bomba ölt meg vagy go­lyó. Láttam elfogott me­nekülőket, akiket fasiszta csizma taposott össze. Milyen keserves áldoza­tokkal is kellett néme­lyeknek megtanulniuk, hogy a háború ellen nem lehet sem legendákra, se ábrándokra bíznunk ma­gunkat. Hogy nincs se „kör”, se pince, amelybe bezárkózva elkülönítene bennünket attól a harc­tól, amely a békéért fo­lyik. A mai kornak nagy felismerése nemcsak az atomenergia titka. nem­csak a Kozmosz kapuinak kitárulása, nemcsak a gon­dolkodó gépek, hanem mindenekelőtt: van reális erő, amelyet szembesze­gezhetünk a háborúval. Az ember, aki korunk technikai csodáit létre­hozta le is tudja fogni azt a kezet, amely azj atombomba után kapkod.; Továbbá: aktív cselekede­tei lehet csak elűzni ko­runk árnyait, s a béke sorsa potenciális értelem­ben ma nemcsak a kor­mányok, hanem a népiek kezében van. Ám amikor erőink nö­veléséről beszélünk, ak­kor ma sem csupán azo­kat látjuk, akik felismer­ték, miként szabadíthat­ják meg önmagukat a bi­zonytalanság és passzivi­tás gyötrő érzéseitől. A békeharc: eszmélte- tés. Eszméltetés a felelős­ségre családunk, hazánk, a szocialista tábor orszá­gai — az emberiség iránt Eszméltetés a reális való­ságra, amely sokkal in­kább múlt valaha a béke és a haladás erőinek ked­vez. És eszméltetés a kö­telességekre, amelyeknek hűséges és lelkiismeretes teljesítése teszi egységes­sé és szilárddá táradal- munkat, hogy kellő erköl­csi súllyal és méltósággal vegyen részt a népek bé- . kefáradozásaiban. Nem abban a vulgáris értelem­ben szólít cselekedetekre a béke védelme, amely­ben egyidőben használták, hogy még az ócskavas­gyűjtést is „békeharcnak” mondták. A szellemben, a munkában, a tái*adalmi magatartásban együttesen kifejeződő törekvést sem­miképpen nem lehet ilyen röghöztapadó, primitív képben összefoglalni. Ha­nem abban az értelemben, hogy az egyén felelőssége a békéért nem különülhet el az egyébként! társadal­mi kötelezettségeitől: egy küzdőtéren kell harcolni az egyikért és másikért is. Azok akikről tudjuk: ma még passzívan hagy­ják, hogy a háború ár­nyéka lelkűkre ülepedjék, többségükben nem közöm­bösek. Nem hihetjük, hogy a szocializmus, a béke, a jövő közömbös lenne szá­mukra. Természetesen vannak önzők, vagy szűk- látókörűek, akik csupán önmagukra gondolnak. De a többségük nem ilyen, s ha segítünk nekik az ösz- szefüggések meglátásában, akkor bennük is, személy szerint mindenkiben győz az a felismerés, hogy a közös jövőért vívott küz­delem nélkül nem lehet biztosítani az egyéni bol­dogságot, az egyén felelős­ségének felkeltése nélkül nem lehet erősíteni a bé­két. Rózsa László Befej ezés előtt a búzavetés A pasat ói, a rétsági és a salgótarjáni járásbem már betakarították a kukoricát Teljesítette éves tervét Királytáró Év végéig még 8400 tonna szenet adnak Palhegy és György ak­nák után pénteken telje­sítették éves felemelt ope­ratív tervüket Királytáró bányászai. A bánya dolgozói 74 600 tonnás évi tervük helyett már hétfő reggelig 75 310 tonna szenet termeltek és év végéig még 8 400 tonna szenet akarnak adni a nép­gazdaságnak. A sikerben igen nagy ré­sze van az Angyal Vilmos, Angyal Jenő és Godó Béla által vezetett szocialista brigádok amelyek a terme­lés 70 százalékát adták. Külön dicséretet érdemel még Megyeri Károly, vala­mint Handlovics József szocialista brigádja. Az elmúlt héten ugyan­csak nagy erőfeszítéseket tettek megyénk termelő- szövetkezetei, hogy tovább csökkentsék a kedvezőt­len időjárás miatt bekö­vetkezett lemaradást, minél előbb befejezzék a betakarítást és a búzave- tést. A legfrissebb jelenté­sek szerint a ményszán- tást, valamint a • gyü- mölcs-és szőlőtelepítése­ket kivéve már nincsen lényegesebb lemaradás. Az időjáráson már megérezni a közeli te­let A járási mezőgazdasági- osztályok hétfői jelentése szerint a vetőszántásokkal már mindenütt végeztek, azonban a vetésből a sal­gótarjáni és a szécsényi járásban még lemaradás tapasztalható. Bár egyik járásban sincs nagyobb vetetlen terület, jobban ki kell használniuk a munkára alkalmas időt, még mielőtt állandósulnak a fagyok. A cukorrépát minden termelőszövetkezetben kiszedték a földből, küszöbön áll a kuko­rica betakarításának befejezése is. A pásztói, a rétsági és á salgótarjáni járásban már teljes egészében letörték a kukoricát, de a balassa­gyarmati és szécsényi já­rásban is végéhez közele­dik a kukoricatörés. A szárvágás azonban nem halad a kívánt ütem­ben. Több méret 4 eeer holdon lábon áll a kuko­ricás zát, s ez akadályoz­hatja a mélyszántás to­vábbfolytatásét Most olyan helyzet áttett elő, hogy az időjárás kedve­zett a mélyszántáshoz de ha nem gyorsítják a ku­korica vágást és lebordá- sát, ezt az előnyt csak korlátozottan használhat­ják ki a traktorosok. Tovább folytatják a ter-i meiőszövebkezetekben a! műtrágya szórást és a szer­vestrágya kihordását is, Egyetlen olyan járás van a megyében, ahol már je­lentősen túl is teljesítették a rnűtrágyázési tervet: e® a balassagyasmad járás, E járás t erm el ószövetkezetei a tervezettnél nagyobb te­rületen szórtak ki műtrá­gyát, a szervestiwgyázással azonban már lassabban ha­ladnak. Napirenden A kommunális szolgáltató vállalatok tevékenysége Ülést tartott a megyei tanács-vb Tegnap délelőtt ülése­zett a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A vb a többi között a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Salgótarjáni Ingatlankeze­lő Vállalat, a Balassagyar­mati Ingatlankezelő Válla­lat, a Nógrád megyei Te­metkezési Vállalat és a Nógrád megyei Kémény­seprő Vállalat tevékenysé­géről tárgyalt. A vízmű vállalatnak 1959-ig csak Salgótarján lakosságát ke! lett ivóvízzel ellátnia, ma már viszont munkája me­gyénk egész területére ki­terjed, Kezelésébe majd­nem száz vízkitermelőhely és több mint kétszáz kilo­méteres víz- és csatorna- hálózat tartozik. A válla­lat javító szolgálata várat­lan hibák elhárításában jól dolgozik, de a tervsze­rű megelőző karbantartás m^g nem megfelelő. Szük­ségesnek njutatkozák a vál­lalat gépkocsiparkjának és szerszámgép állományának növelése. A Salgótarjáni Ingatlan- kezelő Vállalat hatásköré­be hatezernél több bérle­mény tartozik. Ezek igen nagy százaléka meglehető­sen elavult. Ezernél több lakóházat kell elöbb-utóbb lebontani, mivel felújítása már nem kifizetődő. A vb helyeselte, hogy a vállalat elsősorban a bányász lakó­telepek kommunális és közsgeészségügvi helyzetéi kívánja javítani. A Balassagyarmati In­gatlankezelő Vállalat szol­gáltatási tevékenysége megfelelő. A vállalat mun­káját rendszeresen segíti a balassagyarmati városi ta­nács vb építési és közleke­dési csoportja. A Nógrád megyei Ké­ményseprő Vállalat mun­kájával — kisebb hiányos­ságoktól eltekintve — elé­gedett volt a végrehajtó bizottság. Az, hogy egy- egy kéményseprő nem megfelelően dolgozik, ja­varészt a szakemberhiány­ból ered. A kéményseprők munkáját hátráltatja, hogy — mivel az autóbuszra nem veszik fel őket — kénytelenek sokat gyalo­golni. Kívánatos, hogy a községi tanácsok a téli időszakban melegedő he­lyiséget biztosítsanak a ké­ményseprők számára. A megyei tanács vb az említett vállalatok munká­jának javítására határoza­tot hozott. A megye vetkezet eiben mintegy 3 ezer befttou szükséges a szervestrá­gya széthordása. A tervezett, 69 800 hold őszi mélyszántásból eddig 45 767 holdon végeztek a munkákkal, különösen a rétsági járásban tapasztal­ható lemaradás. Bár a gép­állomások sok segítséget nyújtanak a közö6 gazda­ságoknak, s ha lassan is, de egyre inkább növelik a kettős mű­szakban dolgosé gépek számát, egyelőre csekély az előre­haladás. A kukoricásáén betakarí­tását. kell meggy őrsi tíani. hogy a szántó traktorok még a havazás és a fa­gyok beállta előtt meg- I szánthassák a talajt. Áz építők segítik egymást Hat vállalat készül az idei lakásépitési tenr túltelj esitésére * Az Építésügyi Miniszté­rium vállalatai — a lét­számhiány és még sok más nehézség miatt — az idei átadásra előírt lakásoknak októberig csak a felét tud­ták átadni. Az utolsó negyedévre maradt annyi átadás, mint amennyi az év el­ső kilenc hónapjában volt. A budapesti és a megyei EM-vállalatok azonban széleskörű összefogással segítik egymást a lakás­építés nehézségeinek meg­szüntetésében. Lényegében az történik, mintha nem is több, mint negyven, hanem csak egyetlen ÉM építőipa­ri vállalat lenne az ország­ban. Az Építőipari Főigaz­gatóság hangolja össze a munkát, de a vállalatok sem vár­nak felsőbb utasításra, hanem öntevékenyen segítenek. Az év végéig átadandó házak vakolása már befe­jeződött' Ezért most már úgyszólván mindenütt1 fes­tőkre, mázolókra, burko- lókra, cső- és villanyszere­lőkre lenne szükség. A társvállalatok tehát egymás között ütemezik és össze­hangolják a különböző szakipari brigádok munká­ját. A Borsod megyei vál­lalat csőszerelőket kölcsön­zött a Nógrád megyei épí­tőknek. A Zalai cserép­kályhások Cegléden is dol­goznak. A Vas megyeiek pedig parkettázó brigádot küldtek a Bács megyeiek­hez, akik viszont csőszerelőkkel segítet­ték a salótarjáni épí­tőket. Az összefogás eredménye­ként októberben 1014 la­kást adtak át a vidéki és a budapesti ÉM-vállalatok, pedig 15—16 nap« esőzés nehezítette a dolgozók munkáját. Sajnos, Tatabányán és még néhány helyen több lakóház idei átadására már nincsen sok remény. A dunaújvárosi 26-os, a 22-es. a 25-ös, valamint a Borsod, Nógrád és Zala megyei építőipari vállalat dolgozói azonban a Mcáaátadási előirányzatok túlsteijesité- sére készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom