Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-03 / 225. szám

1964. neyeraher 8. kedd. NÖ6tlB 5 Láng lobbant a szikrából Harmincöt éve kezdődött salgótarjáni bányászok négyhetes sztrájkja A nógrádi saénmedence egyik legrégibb és legna­gyobb múltú bányatelepü­lésén: Baglyasalján meg­emlékeztek az 1929 novem­ber másodiki salgótarjáni bányászsztrájk harminc- ötödik évfordulójáról. A bányász társadalom leg­elemibb jogaiért, a nyolc órás munkaidőért, tizenöt százalékos béremelésért és tisztességesebb bánásmó­dért kirobbant sztrájkot kezdeményező Baglyasal- ján öt évvel ezelőtt szobrot emeltek a négy héten át tartó sztrájk hős bányászai­nak emlékére. Az események 1928 már­ciusában, a Kommunisták Magyarországi Pártja nóg­rádi szervezetének Loson­con tartott két napos kon­ferenciájával kezdődtek. A párt vezetői közül Kun Béla, Révai József és Orosz Nándor a nógrádi bányá­szok kommunista vezetői­vel tárgyaltak, s a bányá­szok rendkívül nyomorú­ságos helyzetének javítá­sa, a kommunista és bal­oldali mozgalom erősítése céljából fontos határozato­kat hoztak. A bányászok soha nem tudták, hogy mennyiért dolgoznak. A szakmány- skála hónapról hónapra összébbszorult, a kereset csökkent. Nem volt ritka a két pengőn aluli műszak­kereset sem. A lövéspótlé­kot 41 fillérről 23 fillérre redukálták, s mint ahogy a Népszava 1929 novem­ber 6-i száma közölte, kü­lönösen kibirhatatlan kö­rülmények között éltek a Rau-akna bányászai. Ne­kik 6—10 kilométert kel­lett gyalogolni a munka­hely eléréséig. Növelték a bányászság helyzetnek abszolút rosz- szabbodását a saját érdek- védelmi szervei, különösen a szakszervezetek ellen fo­kozódó terror, csendőrzak­latás, a baloldali vezetők üldözése és a műszakszá­mok csökkentése, ami az egyébként is alacsony ke­reset további zuhanását idézte elő. , A losonci konferencia után a nógrádihoz hason­lóan az ország más szén­medencéiben is kiépültek, megerősödtek a KMP ille­gális szervezetei. Kezdemé­nyezésükre 1929. októberé­nek közepén a szénmeden- ce aknaközi bizottságai memorandumban kérték az illetékes bányászigazgató­ságoktól a 15 százalékos béremelést az emberi mél­tóságot durván sértő helyi megtorlások beszüntetését. Miután az igazgatóságok a bányászok kérelmeit el­utasították, a bányászszak­szervezet november 2-án összeült rendkívüli közW, gyűlése első napirendi pontként kezdte tárgyalni az országos bányászszátrájk ügyét, amelyet a vissza­utasított kérelmek miatt terjesztettek az aknaközi bizottságok rendkívüli köz­gyűlése elé, A közgyűlés a sztrájk mellett határo­zott, de szavazás közben már megérkezett a hír Bag- lyasaljáról, ahol az emlé­kezetes szikra robbant. November 2-án 1 200 bag- lyasaljai bányász lépett sztrájkba a 15 százalékos béremelésért, a megálla­pított szakirányok betartá­sáért és a helyi sérelmek orvoslásáért A sztrájk gyorsan terjedt a salgótar­jáni medencében, s néhány nappal később már ötezer­nyi bányász sztrájkolt, s ez négy héten át tartott. — A sztrájk szervezése és lefolyása — annak el­lenére, hogy a gazdasági követeléseket a munkások nem tudták kiharcolni — mégis hozott eredménye­ket, amelyeket a munkás- osztály a további harcai­ban felhasználhatott. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja a sztrájkmoz­galmat értékelve megálla­pította, hogy ez volt az első olyan komoly meg­mozdulás, amikor a mun­kásosztály Peyerék nélkül és Peyerék ellenére indí­tott harcot az uralkodó osztállyal szemben — írja visszaemlékezésében Pot- homik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a harmincöt év előt­ti salgótarjáni bányász­sztrájk egyik vezetője. Nagy Ferenc Balassagyarmat) szövetkezeti vezetői! asalgitarjáni Kedves vendégeket fo­gadtak a ceredi Búzavirág és a somoskői Salgó-hegy- vidék termelőszövetkeze­tekben. Ha balassagyarma­ti szövetkezet, — a cserhát- surányi, a herencsényi, a szandai, a terényi, a galga- gutai és a Nógrádkövesdi — elnöke, mezőgazdásza, főkönyvelője látogatott el a megye legészakibb részén dolgozó gazdaságokba. Elkí­sérte a szövetkezeti szak­emberek küldöttségét Pelle János, a balassagyarmati járási tanács VB-elnöke, Csongrádi Mihály, a járási pártbizottság és Poden Gyula a járási tanács me­zőgazdasági osztályvezető­je. A vendégek leginkább azokra a kérdésekre keres­tek választ, amelyek az egyesült termelőszövetke­zetekben a munkák meg­szervezésével kapcsolatosak. A termelőszövetkezeti ve­zetők nagy tetszéssel fo­gadták, hogy az üzemegy­ségeket mindkét gazdaság­ban szakképzett mezőgaz­dászok irányítják. Különös gonddal tanulmányozták a somoskői termelőszövetke­zet jövedelemelosztási mód­szerét. Itt ugyanis a szövet­kezeti tagok a végzett munka értékének nyolcvan százalékát minden hónap­ban készpénzben kapják meg. Kétéves munka tükrében Tapasztalatok a kányási pártszervezetnél A kányási banyaüzem — egyébként rendszersen forgalmas pártirodájá­ban érdem« rövid bepil­lantást nyerni a vezetőség­választó taggyűlés beszá­molójának előkészületi munkálataiba. A beszámoló elkészítése az egész vezetőség ügye 'Lavaj István elvtárs, az üzem pórtitkára mindjárt azzal kezdi a tájékoztatást: — Valamennyi pártveze­tőségi tag resztvesz a tag­gyűlési beszámoló elkészí­tésében ... Egy csoport foglalkozik a bányaüzem gazdasági helyzetével, egy másik a műszaki fejlesztés­sel. vannak, akik a párt­építést vizsgálják, megint a propaganda és agatácios munkát... Bár a taggyűlésre csak november második felében kerül sor, ezek a munkabi­zottságok már néhány he­te megkezdték működésü­ket A kollektiv tapasztala­tokra épülő beszámolót a vezetőség három tagja fo­galmazza majd meg. A gazdasági tevékenység elemzése A beszámolóban —, en­nek megfelelően az előké­szítésben is — jelentőségé­nek megfelelő helyet kap a pártszervezet gazdasági tevékenységének elemzése. — Nagyon jónak tartom, hogy a pártszervezet min­dig állást foglalt a legfon­tosabb gazdasági-műszaki kérdésekben ... Többször hatékony vita után alakult ki a legjobb álláspont Rendszeresen és kölcsönö­sen tájékoztatjuk egymást. A pártvezetőség időről- időre beszámoltatja a gaz­dasági-műszaki vezetőket... Ezenkívül közös bányajá­rás, pártcsoport tanácsko­zások, röpgyűlések, egyéni beszélgetés szolgálták a gazdaságos termelés ügyét. A pártvezetőség már is­meri a gazdasági munka utóbbi két évben elért eredményeinek mutatóit. Az összesített adatok azt bizonyítják, hogy a kányá­si bányászok jól teljesítet­ték feladataikat. A beszá­molási időszakban a napi termelés több mint 21 va­gonnal emelkedett, csak­nem 200 kalóriával jobb szenet adnak a népgazda­ságnak. A párttagság nevelése, a pártépítés A taggyűlés előkészíté­sével, a beszámolóval azt a célt is kívánja szolgálni a pártvezetőség, hogy si­keresen fejezzék be ezt az évet, biztosítsák az 1965- ös év eredményes megkez­dését. A beszámoló pártépítés­sel foglalkozó részében te­A termelőszövetkezetek jogai védelmében A TERMELŐSZÖVET­KEZETI Tanács megyei Irodája látja el a termelőszövetkezetek jo­gi védelmét. Az el­múlt években 9 miliő fo­rint perértékben voltak tár kőről ja. A munkaközös- szített istállót nem a meg­ség tagjai a terme- rendelt minőségű cement­lőszövetkezetek zömével tel, hanem alacsonyabb ér­szerződési viszonyban álla- tékűvel készítették, és az nak. A szerződés érteimé- rövid időn belül tönkre­ben jogi tanácsokat adnak ment Palotáson a barom­és ha szükséges a peres finevelő és a tojóház gyalások, amelyből 6 mii- ügyeket is lebonyolítják. konstrukciós hibájából ke- lió 847 ezer forint perérté- Az utóbbi években igen letkezett hosszantartó jogi kűt fejezte be. Ebből a érdekes tárgyalásokra ke- vita. A létesítménynek töb­tsz-ek javára 5 millió 871 rült sor. A mátranováki bek között rossz volt a termelőszövetkezet már ré- szellőző berendezése. A ki- gebben pereskedik a ba- vitelező vállalat az átépí- romfi-felvásárló szervekkel, téssel kapcsolatos költséget, amelyek a termelőszövet- amely több mint egy mil- kezettől vásárolt pulykákat lió forint, a termelőszovet­ezer forintot Ítéltek meg. A Termel őszövetkezeti Ta­nács. megyei Irodája a ter­melőszövetkezetek jogi vé­delmét saját jogásza és az áron alul akarta megvásá- kezeire akarta hárítani. A ügyvédekből álló munka- rolni, hivatkozva alacsony jogi védelem közbelépésére keresztül sva- minőségükre. Ä jogi véde- változott meg a helyzet és közösségén keresztül gya ]pm megcáfolta a felvásár_ a kivitelező vállalat terhé­■----------------------------—-------, ló szervek állítását és a re teljes egészében átépítik i termelőszövetkezetet nem a baromfi telepe! engedte megkárosodni. ELŐFORDULNAK olyan MÁR RÉGEBBEN tartó esetek is mint Terényoen, jogi vita folyik a drégely- hogy a termelőszövetkezet- palánki, az ipolyvecei, a nek jogos követelése volta pataki és még egy sor más Berceli Gépállomástól és termelőszövetkezet és a visszavonta a feljelentést. Lókosi Vízgazdálkodási és Hasonlóan a dorogházi ter- Vízhasznosítási Társulat melőszövetkezet is amely között, mert ez a szerv a az erdőgazdaságtól való jo­megkezdett vízrendezési munkákat félbehagyta, és ennek következtében a ter­melőszövetkezeteket. na­gyobb árvízkár sújtotta, amelyből tetemes kára kö­vetkezett a gazdaságoknak. gos követeléséről mondott le. Ezek az eljárások elv­telenek a termelőszövetke­zetek kárát jelentik. A Termelőszövetkezeti Tanács Nógrád megyei Iro­dája a ügyvédi munkakö­Sftlgótarjáuban ideiglenes uzleíAáx&i építenek, előregyártóit elemekből (Koppány felvétele) A pert a termelőszövetke- zösség közreműködésével zetek zömében már meg- nagy figyelemmel kiséri a nyerték, de még mindig termelőszövetkezetek mun- aem ért véget, mert a tár- káját, és ügyel, hogy a julás újabb fellebbezést gazdaságokat ne érje ká- elentett be. rosodás, A termelőszövet­A legtöbb jogi vita az kezetek is szívesen kérik építkezések elmaradásából az iroda segítségét. Az iro- keletkezdk. A kivitelező da az elmúlt hónapokban vállalatok nem készítik él 180-200 panaszt vizsgált időre a vállalt munkát, meg és intézett. A pana- Például Ersekvadkerten az szók zöme a gyenge tsz- is előfordult, hogy az elké- ékből érkezett. kintélyes helyet kap majd a párttagság nevelése, az új tagok és tagjelöltek felvétele. A termelésben, a gazdaságossági mutatók teljesítésében a kommu­nisták nagy többsége pél­dás munkát végzett. Min­denütt ott voltaik, ahol a legnehezebb feladatokat kellett megoldaná. A párt­tagság nevelésének kiemel­kedő eszköze a pártmeg- bizatás. Lőrincsik Gyula elvtárs­nál, a szervező titkárnál már gyűlnek az adatok, té­nyek a pártszervezet erő­södéséről. Az elmúlt két és fél évben 42 tagjelöltet vettek fel Kányáson. Eb­ből 28 már párttag lett. örvendetes, hogy a tagje­lölt-felvétel kétharmadánál a KISZ és a szakszervezet tettek javaslatot. A beszá­molóban azt is elmondják majd. hogy ehhez az ered­ményhez hozzájárult a tag­jelöltekkel való rendszeres foglalkozás, megbízatással való ellátásuk, a Szervezeti Szabályzat ismertetése. A p.ártépítésben, a ter­melőmunkában nagy sze­repe van a helytelen néze­tek, gyakorlatok leküzdésé­nek. A kányási pártveze­tőség arra törekszik, hogy a beszámoló erről a kér­désről is őszintén, kerte­lés nélkül szóljon, ne álta­lánosságban, hanem sze­mélyhez szólóan mondjon véleményt. Itt is akadnak például vezetők, kommu­nisták, akik a fegyelem megkövetelésében és meg­tartásában nem elég hatá­rozottak. Egyes aknászok azt vallják „miért, szerez­zek magamnak haragost.” Még gyakoribb, hogy a műszaki középkáderek nem vizsgálják a gazdasági mu­tatókat, csupán a mennyi­ségi terv mindenáron való teljesítését szorgalmazzák. Őszintén, személyhez szólóan Őszintén akarnak beszél­ni arról is, hogy egyes párttagok, sőt vezetők a Szervezeti Szabályzattal el­lentétes magatartást tanú­sítanak. Emiatt magas a pártbüntetésben részesült elvtársak száma. Viszont az is igaz — és ezt világo­san látják —, hogy ez po­litikai munkájuk gyenge­ségére is utal. Előfordul, hogy egyes kommunisták megszegik a technológiai fegyelmet, méltatlan meg­jegyzéssel illetik a kemé- nyebbkezű gazdasági-mű­szaki vezetőket. Bár az is előfordul, hogy egyes vezetők nem mindég em­berséges hangnemben be­szélnek a dolgosokkal. Eh­hez kapcsolódik — és er­ről szintén beszélnek. —, hogy itt-ott még tapasztal­ható bizonyos, értelmi- ség-ellenesség. Bátran szól­nak majd a taggyűlésen mindarról, ami jelenleg még hátráltatja munkáju­kat. A beszámoSó elkészítésé­nek seteétű munkájából csak néhány mozzanatot emeibettünk ki. Ez »* mu­tatta. hogy a kányási bá­nyaüzem gárteagrvezgtr be Ívesein látott hozzá két éven rrrunkájanek érfcóbeiéeéb«. K. Oy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom