Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-19 / 238. szám

6 WVÍM Beiratkozás A tervteljesítésről, a népgazdasági és pénzügyi problémákról Felkerestük a Pénzügy­minisztérium illetékes ve­zetőit, hogy néhány közér­dekű kérdésre választ kapjunk. Az alábbiakban közöljük kérdéseinket, s az azokra adott válaszo­kat. — MELYEK AZ 1964, évi Állami költség- vetés VÉGREHAJTÁ­SÁNAK FŐBB TAPASZ­TALATAI? (Foto: Kinka László) Á kipróbált ember Gahulya Lajosról igazán nyugodt szívvel mondha­tom, hogy jobbra nem « bízhatták volna Rekettye irányítását. Pályáját a le­geltetési bizottságban kezdte Utána főpénztá­ros a vadásztársaságnál. Becsülték, mert úgy senki mint Gabulya haji. Hajna­lokig tartó ulticsatákban bizonyította az udvariassá­got és a lovagiasságot. Min­dig tudta, melyik az a pillanat, amikor el kell, hogy fogják a piros ul­tiját felettesei. szik a megyéhez. Kineve­zik főelőadónak, majd rábízzák a szúnyogirtást osztály vezetését. A siker a fejébe száll. Elhanya­golja márkáját, s mind többet ultizik. De Lali, már nem az az udvarias Lali, mint régen. Többet nyer, mint veszít. Áthelye­zik a rovarirtó vállalat­hoz. Egy év és ötszáz elvesz­tett ulticsata után cso­portvezető, majd osztály- vezető az állatvédelmi li­gánál Sok az elfoglalt­sága, emiatt nem tud a partikban rendszeresen résztvenni. Hiányolják, s úgy döntenek, hogy bevi­Mtután elfoglalja hiva­tal A', első dolga, hogy őnélett rajzokat irat az osztályvezetőkkel. Utasí­tást ad a különböző rova­rok össze számlálására. Grafikonokat készíttet az irtási terv teljesítéséről. De mivel túlhajtja a ro­varirtást egy esztendő múlva Rekettyére helye­zik. Itt aztán végképp el­veszti a fejét: dolgozni kezd, Akárki megy hoz­za, csak egyetlen duplá­val kínálja, Esténként egyre sportszerűbben ulti­zik, szemcséje van, és nyer. Felettesei újra fel­figyelnek rá. AzzaSl az indokkal, hogy egy kipró­bált ember, áthelyezik Bagolypusztára, Sokat dol- ‘gozék, teljesen kimerül, amikor végre elszánja ma­gáit és, a látogatásokon már felbontja a barackos üveget, majd veszít a kártyán is. Kár lenne el­veszíteni, - gondolják a felettesei: gondoskodnak róla, hogy újra a főhi­vatalhoz kerüljön. Pró­baképpen csak segédelőa­dónak De megígérik ne­ki, ha jól viseli a dolgát újra kinevezik a szúnyogir­tást osztály élére. Az állarm válla lati jö­vedelmek fő forrása első­sorban a termelés és a teljesítmények emelkedé­se volt nem pedig a gaz­dálkodás minőségi muta­tóinak javulása. A terme­lés és a forgalom tervei­nek általános túlteljesíté­se az előirányzottnál ma­gasabb létszám mellett következett be, így a ter­melékenység alakulása nem kelégítő. Az iparban a termelés ütemessége, áll rendelkezésűnkre a jelzik a pénzügy íegw- korábbiakhoz hasonló lemben meglevő hibébai. munkaerőtartalék. Ha a Gyakoriak a másodállások gazdasági növekedés üte- és mellékfoglalkozások kö­mét tartam kívánjuk, ak- rüli szabálytalanságok, kor ezt csak a munka tér- Ezek nagyobbrészt aws melékenységének javítá- vezethetők tússzá, hogy sában elért tényleges for- egyes helyeken nem ©lég dulat, a technikai színvo- határozottan vetnek gátat nal fejlesztése, észszerűbb a meg nem érdemelt jö- munkaszervezés, a dolgo- védelmek elérésére wA- zók szakképzettségének nyúló törekvéseknek, javítása, a munkateljesít- . mények fokozása, stb. biz- Tanácsi területen esv tosíthatja, fordul, hogy a lakosság érdekeivel közvetlenül ösa- A termelés növelésének sze nem függő célokra nélkülözhetetlen feltétele, használnak fel összegeket hogy minél több korszerű, a községfejlesztési alapok- a külső és a belső piacon hói. Ma sem szűnt meg egyaránt keresett gyárt- teljesen egyes költségve- mányunk legyen. tési szerveknél az éwé­, gi költekezés, amely első- _ sorban bútorok, lakbérén­MEG A MINISZTÉRIUM őezési tárgyak, televízióé w készülékek és egyéb tartóé FORDÍTOTT ESZKÖZÖK fo^vasztáisi cikkek beszer- FéLHASZNALASAT? S^ánAftedíH reskedelmünk "zeket első­sorban a lakosságnak műszaki színvonala, a ter­mékek korszerűsége sem javult kellőképpen. Mind­ezek hátrányosan befolyá­solták az önköltségcsök­kentésben előírt célkitű­zések megvalósítását, amelytől éves szinten is lemaradás várható. — Az 1964, évi népgaz­dasági terv a szocialista szarna szektor beruházásaira ke- J reken 46 milliárd forintot, az. előző évinél sokkal “ ^ 7,5 százalékkal többet fiS /«NZOGYI FBGYeJ irányzott elő, E hatalmas ^EM anyagi eszközök kedve- AN T ™?, zőbb felhasználása nagy- ^ ANAK A r' ban gyorsíthatja, az ellen- A lAWÁ* A költségvetés többi be­vételi forrása nagyjából a tervezett szerint alakult. Ugyanez mondható a köz- zületi kiadásokra is. kezője pedig hátráltathat- CSŐK? ja fejlődésünket. Az éves beruházási terv — MELYEK A LEG­FONTOSABB TENNIVA­LÓK A GAZDÁLKODÁS MINŐSÉGI MUTATÓI­NAK JAVÍTÁSA TEKIN­TETESEN? Farka® Kálmán Legfőbb tennivalónk: a meglévő munkaérőáüo- mány szervezettebb fel- használása. Ismeretes, hogy fejlődésünknek olyan szakaszához érkeztünk, amikor a termelés seámot- ' tevő bővítéséhez, mái* nem Orvosi szemmel a cigányság; helyseiéről Dr, Homoki László. az SZTK Nógrád megyei al­központja vezető főorvosa tanulmányozta a cigányság helyzetét. Tőle érdeklő­dünk, tapasztalatainak el- f ösorban egészségügyi vo­natkozású problémáiról. — Em a cigányságot há­rom rétegre osztanám, nemcsak a könnyebb ért­hetőség kedvéért. hanem mert gyakorlatban is, ilyenformán alakult társa­dalmi felemelkedésük. El­ső rétegük a munkához va­ló kiváló viszonyuk foly­tán már kiemelkedett kör­nyezetéből. Ezek bérhá- zakban, vagy saját házban laknak, kielégítő kulturális és egészségügyi követelmé­nyek szerint- Többüknek van rádiója, sőt televízió­ja is. Található köztük él- munkás- szocialista brigád- tag, többen társadalmi te­vékenységet is folytatnak Ez a réteg tehát jöl beil­leszkedett a társadalomba A másik csoportba a pél­da nyomán kitömi vágyók tartoznak, az ő esetükben különösen nagy szükség van az állami társadalmi segítségre. A cigányság harmadik rétege ma még alig változtatott régi élet­nívóján, vándorló, munka- nélküli életet él, gyerme­kei iskolakerülők, az ut­cán kóborolnak. Ezeket tel­jes testi szellemi enervált- ság jellemzi: a tbc, vérbaj, betegsége, nyomorék utó­dok nagyrészt közölü'k ke­rülnek ki. Társadalmunk­nak ez a legelmaradottabb rétege. Éppen ezért itt kell az állami, a társadalmi szerveknek a leghatéko­nyabban és tervszerűbben a problémák megoldása érdekében együttműködni. Ebben persze a cigányság­nak is aktív szerepet, keli vállalnia. Ez elsősorban a rendszeres állandó munka- vállalásban kell. hogy megnyilvánuljon. — Véleményem szerint a cigányság problémáinak megoldása. fejlődésük segítése elképzelhetetlen anélkül hogy a társadalom minden egyes tagja egysé­ges szemléletet valljon: jogok és kötelesség minden emberre vonatkoznak. És azzal sincs megoldva a probléma, hegy a munkára jelentkező dolgozót felve­szik. A szakszervezet, a munkaügy és a nőtanács, a körzeti és üzemorvos összefogása gyümölcsöz- tethető munkamoráljuk, életmódjuk megváltozta­tásában­— A táppénzes állomány egy része az 1-3 napos idé­zőjelben értve: gyomorron- tásos” betegekből áll, akik rendszerint a fizetési vagy ünnepnapok után' beteg­szenek meg. A cigányok éppen az ilyen táppénzesek között szerepelnek elsősor­ban. Nyilvánvalóan az al­kohol utóhatásaként. Ha a betegség csoportokat vizs­gáljuk. akkor a tartósab- ban táppénzre kerülők nagy százaléka baleset folytán marad otthon. En­nek okaként elsősorban az alacsonyabb szellemi nívót, a figyelem összpontosításá­nak hiányát, nem utolsó­sorban az életmódot kell elmarasztalni. Gondolok itt mindenekelőtt a szer­telen étkezésre az alkohol miatti gyakori másnapos hangulatra. Második helyen éppen emiatt a gyomor és nyombél fekélye szerepel Ismételnem kell azonban, hogy mindezek a problé­mák megoldhatatlanok, ha a társadalom jóindula­túan következetesen nem segít ebben. — A költségvetés Se- . ...... ... . gyelem további javulásé­teljesítésénél - az eddigi- nak komoly jelentősége ek szerint — lemaradással hiszen a tanácsi H5tt­kell számolnunk. Ebben ségvetési szervek előiránv- szerepet játszott az építő- ^ megközelítette a 14 iparban helyenként jelent- milliárd “forintot. Termé- kező munkaerő- es anyag- s,etcseT1 mindegy, hiány. A legfőbb ok azon- bogy ezzel a tekintetve» ban az, hogy az építőipa- összeggé! a tanácsok a®-1 ri munka termelékenysé- gyan gozdélkodnak. ge és a munka szervezése alacsony színvonalú. Nincs Az előirányzatok emel- kellően biztosítva a dől- kedése az elmúlt években gőzök folyamatos foglal- lehetővé tette, hogy ja* koztatása, az utóbbi évek- vuljem az intézmények ben jelentősen bővült a által nyújtott ellátáá gépparknak kedvezőtlen a színvonala, mind a mun- kihasználtsága, sok a gép- kaerőellátás, mind aa állás. Késedelmek tapasz- anyagi juttatások tekinte- talhatók gyakran a beru- tében. A további előreha- házásokhoz szükséges gé- ladás egyik fontos feltété-1 pék leszállításában is. le, hogy új feladatok feí­Több év óta gondot je- merülése esetén mindenek- lent, hogy a rendelkezés- előtt azt vizsgálják az re álló beruházási eszkö- letékesek: az adott feíada- zöket nem a maximális tot hogyan tudnák a már hatékonysággal használjuk megállapított előuan-za- fel; ezeket még mindig ton belül, a munkaerő nem eléggé összpontosít- jobb, elosztáséval, főbb juk a népgazdaság érdekei megszervezésével, a m.eglé- szempontjéből elsődleges vő tartalékok feltárásává? fontosságú létesítmények- megoldani, re. Az eszközök szétforgá­csolásának megakadályo­Az anyagi ellátást fSoj int , ,, , ... , , _ tőén mindenekelőtt az in jSttJtt"* fi *?2 MWW«? eredményeket. de még számos további intézkedés­re van szükség mind a központi, mind a helyi szerveknél. lenséget említenénk! Egyes szervek — túlzóig biztonságra törekedve —-j indokolatlan készleteket' ..TT,rT,-, halmoznak fel s ezzel] atítm vimív*8.' anyag* eszközöket vonna» el a népgazdaság más te­rületeiről, felesleges táró-; lásd költségeket okoznak] és előidézik a késztetek állagának fokozatos rom­lását is. TALATAI VANNAK A PÉNZÜGYMINISZTÉRI­UMNAK A KÖLTSÉGVE­TÉSI FEGYELEM BE­TARTÁSÁRÓL A KÜ­LÖNBÖZŐ SZINTŰ MI­NISZTÉRIUMI ES TA­NÁCSI SZERVEKKEL KAPCSOLATOSAN? Az elmúlt években gyorá ütemben fejlődött a taná­csok költségvetése. kö- — A minisztériumok- vetkező években elsősor-j nál és az irányításuk alá ban az anyagi-pénzügyi tartozó állami szerveknél eszközök észszerű, gazsda- a költségvetési fegyelem ságos felhasználásánál általában megfelelő, a ta- lesz a hangsúly; a fejlő- nácsoknál és a tanácsi dés ütemét a népgazdaság- szerveknél évről-évre ja- ban megvalósuló és erre a vul. célra, kihasítható eszközök Vannak azonban olyan növekedésének keli »hí- tapasztalatok is, amelyek rendelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom