Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-18 / 237. szám

1964. november ML szerda. NÖGRAD 5 A szolgáltatások megjavításáért Miért előnyös ux új rendelkezés a lukosságnak és a kisiparosoknak? Két hónap teát el az új gi háromezres felsőhatár el néhány hónapra. Most rendelkezés kibocsátása helyett) szükség esetén a rendelkezés külön fel- óta, a hatóságoknál még ötezer lakosú községekben sorolja, melyek azok a ismerkednek a módosított és külterületi települése- valóban súlyos büntetések jogszabályokkal, de már ken is adjon a járási, il- (állam és vagyon elleni megállapítható, hogy az letve a megyei tanács bűntettek miatt megtagad- Elnöki Tanács rendelkező- működési engedélyt mes- ható az engedély kiadása, se, amely módosítja az terképesítéssel nem ren­1958. évi 9. számú tör- delkező, de szakmunkás » i i - 'JphxU-- vényerejű rendeletet, nagy vizsgát tett szakembernek. **• idKOsidj, erucKCUcn mértékben javítja a kis- Indokolt esetben még A hősitől* törvénv- ipam szolgaltatast. Mi munkaviszonyban levő .. d , t lealénvege- tette szükségessé a módo személy k megkaphatja eredményeiről szól­sitast, mit jelentenek a ezt az engedélyt (Az epi- ^nk csak Ezeken kivin megváltozott szabályok a toipar kivételével). Ez azt . változás kisiparosok munkáiéban, jelenti hogy to egy kis *^ ki^pari mun. főleg pedig mennyivel ja- községben nincs például yNéhány 0']yan szig(> SJiak a lakosság ellátó- villanyszerelő iparos, de ^ született> emellett, tót? - ez iránt érdeklőd- lakik villanyszerelő szak- ^ becsületes iparo- tunk a magatoisipar alia- munkás, áfa a szomszédos sok ^ a lakosság érde­mi irányítóinál a Kony- varos gyárában dolgozik, . . ... E , közül ^ipari Mimsztériimi kis- a vállalat vezetője hozza- ^^^bb az, amely a ipán osztályán. ££*Í * * kontárokat ^jtja. Mostón­123 ezer helyett 66 ezer en'ge^l3[ével n^já'ban is Ä f<d5otó Smí ezer neiyett ou ezer vegeahet műnkét. kaeSzközét el lehet, to is­mesterember Mindenfajta iparos tér- mételten tetten érik, el , , mészetesen nincs és nem kell kobozni. A lakosság Az l9o8 óta eltelt tot ^ tehet minden község- kifogásait is jobban fi- esztendóben jelentősen ben. Az új rendelet ezért gyelembe veszik; ha a kis- megvaltoztak a szolgálta- tehetővé teszi, hogy a kis- iparos szakszerűtlen, fele- tasok körülményéi iparos az elsőfokú ipar- lőtten munkát végez a mondta Homolai László- hatóság egész területén, KIOSZ írásos figyelmez- Bé osztályvezető. Az elet- tehát járása minden köz- tetőse ellenére is, ipariga- ízinvonal _ emelkedesevel gégében vállaljon munkát, »jolványát visszavonják. nott a ítoossag, gjrjror jg, ha járási székbe- Be kell vonni az igazol- elsősorban a falusi em- jyealj városban lakik. A vényt akkor is, ha a mes- berek igényé. Az anyagi járási tanács külön en- tér nem fizeti rendszere- gyarapodaasal több mo- gödölyével, indokolt eset- sen alkalmazottja SZTK- torkerekpar, auto, a ya- ben a saját szakmáján ki- járulékát, vagy ha nagy lamositassal több televízió, vüj( a rokonmesterségek nyugdíjhátraléka van. JfS25bSw«í!l.‘K 1 tSUV A "”«>«*•<***h”“­képészre is falun. Azok ra nak a száma viszont, akik elvállalhatja a ko­szer­vek azonban továbbra is Bírálat és elismerés naic a szar.iá viszem, vács-, lakatos-, műszerész- I™ Z'JZC ezt a munkát elvégeznek, ^ köszörűsimesterségbe- , ^7 . , F ,_, egyre kevesebb. Hat év- ,, megbízatásokat is az heIyzetet- Ezekben a na­vel ezelőtt még 123 ezer a vé ’zh t pókban ismertetik részle­mesterembert tartottak csó^topító fa^zterto- tesen a megyei tenácsok számon az országban, , veszteiga illetékes elnökhelyettesei ímTZn ml- csak 84S ez^ ^toätT “ § a ^rási vezetőkkel a vál­ret, az idén pedig mind- Meekő™vitettek eevéb tozasokat< 32 év vé®en to­össze 66 ezren dolgoz- “T aítóariogosU- dig nVrtmOJék, hogyan nak. A falusi kisiparosok . k kiadását J Eddig hajtják végre a megvál" száma ugyanezen idő alatt “»L volt tozott jogszabályokat, mi­felére, 65 ezerről 33 ezer- J^lS ÍZúSSZT’ZJZ!? re csökkent. mestervizsea a]an ián te- a modositas a gyakorlat­ik az aránytalan- h művelni; most ezek- sagnak egyik — s tálán . száma 65-re csők- elmondták, h°gy fovabb­legfőbb — oka az előre- , képesítésihez nem is minden segítséget „Maszeknak" lenni, ^ Aj .„s.aé­“.ÄJTf-.“ m. ti*» «szón, 6-ról JS-» "5Äi A földvédelmi törvény végrehajtásénak utolsó szakaszában A törvényalkotás és vég- szántóterülete, ami az át- rehajtás egységét, — mint lagermést alapulvéve 350 a képviselői munka tel- vagon búza, vagy ennek jességét — különösen hí- megfelelő gabona-többlet ven tükrözte megyénk kép- termesztését teszi tehetővé viselőinek nemrégiben Ba- évente, lassagyarmaton tartott' ülé­se. Amint arról lapunk november 13-1 számában H^^le^oStÜnN0ea A képviselők elismerően szóitak a tanácsok oiyan iavaslatára ezúttal iné- kezdeményezéseiről, ame- javaslatara ezúttal me- lyek a felülvizsgáló szak­CTfck torveny^ hely- byizottsá határozatai & ja. zetet és a földvédelmi tor- * végrehajtásának vény végrehajtása során utól ellenőrzését cé­szerzett tapasztalatokat vi- i02zák. Több állami gaz- tattak meg. dasági igazgató és terme­lőszövetkezeti elnök 2400 holddal nőtt ugyanis nem gondosko- . ,. ... dott a legelővé minősí­a szántóterület tett volt szántóföldek új* _ béli művelésbe vételéről, Országosan legjobban s eZcrf szabálysértési el­halad nálunk a törvény járást is itíditottak elle- végrehajtása azbonkivul uj nük> szemlélet van kialakulóban a szántóföld védelmével A képviselők ugyanak- kapcsolatban a termelő- kor joggal állapították szövetkezeti tagság köré- rrieg, hogy a végrehajtás- ben is, ami a jövő eredmé- ban tapasztalható néhány nyék biztató forrásának te- szabálysértés ellenére új kinthető. szemlélet van kialakulóban Mint ismeretes, az Or- a, termelőszövetkezeti tag- szággyűlés 1961. decemberi körében. Régebben ülésén alkotta meg a me- nem SC)k,at; törődtek a zőgazdasági rendeltetésű szántóföldi táblákat sze- földek védelméről szóló VI. helyező ut- es arokszelek- törvényt, amely földvédel- ke'' , ®°k tsz-ben vált a mi törvény néven lett is- törvény^ végrehajtásával mértté a közvéleményben. a túlméretezett utszeli es E törvény alapján széles- arok?a^, ,ujra, az , körű ellenőrző munka bon- íúSgo tabla részévé, t akozott ki Nógrádban, hogy a domb- és hegyháta- Talajerő ViSSZOpótlás kon egyébként is nehéz 1 ■ szántóföldi talajviszonyok a földvédelmi törvény mellett dolgozó állami- és végrehajtásával foglalkozó szövetkezeti gazdaságok a bizottság figyelemmel ki- lehetőségeknek megfelelő- sérte a talajjavítás és a en hasznosítsák a növény- szervezett talajvédelem termesztésre alkalmas terű- lehetőségeit is. Több mint léteikét. 13 000 holdon javasolt tó' Molnár Sándor, a megyei lajerőutánpótlást a ter- tanács mezőgazdasági ősz- melőszövetkezeti és álla- tálya vezetőjének tájékoz- to gazdaságoknak, 24 000 tatójából kitűnt, hogy a Iholdon pedig az üzenni földvédelmi törvényt, az talajvédelem megszerve- 1965. december 31-i végre- zését határozta meg el- hajtási határidőnél öt hó- lenőrző munkája során, nappal előbb valóravált- ják a megyében. A jól szervezett munka eredmé­tef somberek ’szíveseb- ^rito<^Svok Vadasa *ar károsodjék, s tér­ben dolgoznak szocialista ^E^ büntetett éöée- mészetesen azzal a céllal, KrtUméóKl Mzött, üzem ^ 5»fL * ^ ben vagy szövetkezetben; ^ ithatott műhelvt, f"“** ellátasa mind a , fa^Purosoknak 40 szá- akkor ^ ha peldäul köz- ]obb legyen zaleka 60 évnél idősebb. lekedési balesetért ítélték A mezőgazdaság átszerve­zésével tovább csökkent a falusi kismesterek száma, mert sok földtulajdonos­iparos belépett a tsz-be, s feladta műhelyét. Mivel azonban a lakosság igé­nye a következő években biztosan tovább nő, az ál­lami és szövetkezeti ipar pedig még sokáig nem tud minden igényt ki­elégíteni, a megrendelők, a lakosság érdekében is javítottak a kisiparosok körülményein. A módosí­tott rendelkezés erősíti a törvényességet, nyugod- tabb, biztosabb élet- és munkakörülményeket te­remt az iparosok számá­ra. Munkaviszonyban álló is kaphat működési engedélyt A törvényerejű rendelet a gyengébben ellátott vi­déki lakosok, a kisebb te­lepülések közönségéről gondoskodik leginkább. Az egyik rendelkezés lehető­vé teszi, hogy tóé eddi­R. Gy. Noha a törvény végre­hajtását jelentő munka nyeként a megye 114 köz- ne™ érta Vég<f “ ... v°re még az utolsó 20 ségében végeztek már munkájukkal a földrende­zők. összesen közel 350 000 holdnyi terület hasznosí­község határának felül vizsgálására kerül sor — a képviselők élismerésü- .. . , .... két és köszönetüket fejez­tasat vizsgálták felül a ték • ki a munkálatokban ennek során 2400 holddal nőtt mostanáig a megye Nagy Ferenc ttosszú az út a föld alatt, amíg az em­ber Győri Ferencz front­jára ér. A fő szállító vá­gatban hosszú csillesort gurít a diesel mozdony. A másik a kitérőben vár­ja az ürescsillékkel. Nincs DCáiu/ású n, (^i/sriék (trőtit(án adtak a népgazdaságnak, terven felül, a sok gond, baj ellenére is. — Bár a többi brigád­nál is ennyi túlteljesítés lenne, akkor nem fájna a . . .. .............. fejünk, [gaz úgy sem pa T óth László a délelőttös dóm a tros.v területen naszkodhatunk, his2en itt kötél a pályán, dyan frontmester hol itt, hol másutt is Így van - Kányáson cddig ebben~a­a szállítás mintha nem ott tumk fel. Irányítja a mondja a frontmester. -- ­is a bányában hanem rnunkát és ellenőrzi is, aki azutan arról lájv.koz­valahol a külszínen len- hoM minden rendben tat, hogy vegyes acéltá- _ __ ____ n énk. v'an'e- A szénfalat, amely- mókát alkalmaznak. Van most fcic*it soknak A hosszú siklót végig he* ageszen odaszarhattak közötte hidraulikus is Az türúk a t m nos padlózták. Csattog a Iá- a kaparot. jol biztosítót- átszerelést 9 arakor kezd- terv Ha va,ami haj van bunk alatt. Azután egy tak■ Az aceltamok mellett tek, de delre mar ismét keskenyebb légvágaton még fával is megtámasz- szeneinek. összeszokott ballagunk Itt még száraz tották és deszkával racso- bányászok — szocialista minder, Ho n frrmton étik San védik a kifordulástól, brigád az övéké, koráh­oz eső.’ Állandóan csurog Vedig végeznek az ban is együtt dolgoztak, titkárral és Wiszovszki a főiéből a víz, áztatja a átszerelései, dőlhet a szén azutan a banya erdeke perenc bányamesterrel szénporos ruhát, de a bá- egyenesen a kaparoba, úgy kívánta, hogy kel rumunk minfhn íoJ wn) ami azután gumiszalagra brigádot alakítsanak egy­Tennék. Megszokták már, k?rdja, míg végülis a töl- bői, de a nyáron ismét évben már 1 206 vagon szenet adott a népgazda­ságnak terven felül. Csak nehéz az elmaradást pó­tolni. — ezt viszont már a párt-irodán hallottuk, ahol Lavaj István párt beszélgettünk. Tf ínyás élenjáró bá- nyája a Nógrádi Bár nem nyerte el ebben az évben még a legjobb akna címet, de ha a töb­legalábbis nem zavartat- iónéi csillébe kerül. egyesült a Győri és Tóth Szénbányászati Trösztnek ják magukat, igyekeznek. Huszan-huszonnegyen szocialista bngad dolgoznak szakonként itt — Abban az időben al- Az egyik helyen az Kányáson az aknától leg- landóan küszködtek a acáltámot feszítik, a má- távolabb eső munkahelyen géphibákkal. Ez visszave- "üzem 'is így teljesítené síkon a kaparó végtagot és nem is a legkedvezőbb tette a teljesítményüket, terv£t ncm lenne szükség csörlőzik előbbre. Szere- körülmények között. de mamár más a helyzet, lés alatt a 100 méteres — Elég sok gondunk Győriék ebben az évben széles frontfejtés. van a vassal, de úgy tu- eddig már 101 vagon szenet év végi hajrára. Botío János Felelősség és jószándék Elég-e a jószándék ah­hoz, hogy valaki, valami­lyen felelős poszton ered­ményesen megállja a he­lyét? Az igen jelentős kérdésen vitatkoztak nem­régiben egy termelőszövet­kezetünk vezetői s az előt­tük álló nem éppen örven­detes példa hatására a kér­désre egyhangú nemmel válaszoltak. Az történt, hogy a szö­vetkezetből elment az állattenyésztési agronó- mus és jobb híján az egyik brigádvezetőt állí­tották a felelős posztra. A képesítést es a kellő ta­pasztalatot nélkülöző új­donsült állattenyésztő te­le volt jósszándékkal. Ejt nappallá téve dolgozott, nem ismert sem fáradtsá­got, sem szabad időt. rúég sem boldogult. Nem tud­ta átfogni bonyolult fela­datait, s kiderült, hogy a tudása is kevés a sok is­meretet kivánó őrhelyen. A tehenészetben például a helytelen takarmányo­zás miatt fokozatosan csökkent a tejhozam és a hízók nem gyarapodtak i kellő ütemben.. Végülis a vezetőségnek új szakem­ber után keltett néznie, pedig — amint előre bo­csátottuk — a jószándék­ban egy pillanatig sem volt okuk kételkedni. A jószándék nagyon ér­tékes tulajdonság s ráa­dásul a mi társadalmunk­ban az élet, az egymá­sért végzett erőfeszítések egyik alapfeltétele. A nagy tettekre fel kell készülni, mert elmélyült tudás, sokoldalú tapaszta­latok nélkül nem juthat messzire az ember. A jó­szándék szította fel a ve­zető posztra került mun­kás, paraszt káderek ezre­iben azt a mély felelős­ségérzetet, mely könyv mellé ültette a legjobb szándékuakat, hogy gaz­dag ismereteket szerezze­nek, tehetségük pengéjét élesre köszörüljék, kifej­leszthessék magukban azokat a képességeket, amelyekkel felvértezve felelhetnek meg igazán a bizalomnak. Ma, amikor már húsz éve építjük az új társadal­mat, és nem szűkölkö­dünk szakemberekben sem, joggal tarthajuk fe­lelőtlenségnek, ha valaki úgy kap egy nagy fele­lősséggel járó, a gazda­ság szempontjából fontos feladatot, hogy annak sikerét csak a jószándék garantálja. Aki ma felké­születlenül vágja fejszé­jét ilyen nagy fába, ab­ban — mint a szövetke­zet példája bizonyítja — a felelőtlenség fölébe ke­rekedett a jószándéknak. S ha valami kár szárma­zik az ilyen vállalkozás­ból, még a nyilvánvaló jószándék sem mentesít­heti a felelősség vállalása alól. Igazuk volt tehát az említett szövetkezet ve­zetőinek, amikor a saját felelősségüket sem ken­dőzve megállapították: a tapasztalatlan ember, még ha jószándék vezérli is, könnyen hibát hibára hal­moz. A mai alkotó, építő világban az igazi jószán­dék már a tehetség ki­művelését, a vállalt fela­datokhoz szükséges tudiis és tapasztalat becsületes megszerzését. összegyűl tését is kell, hogy jelent­se. Kékesdi Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom