Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-18 / 237. szám
2 NÖGRAn 199». november 1®. szerda. Lseszban ismét sélyosabb a helyzet Az USA nem mond le Dél-Vietnamról Délkelet-ázsiai jelentések Ami a dél-vietnami helyzetet illeti, Washingtonban két nyilatkozat hangzott el- William Bundy államtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Államok Délkelet-Ázsiában kitart eddigi politikája mellett és semmi szín alatt nem mond le Dél-Vietnamról. Dél-Viet- namon múlik az egész térség jövője — mondotta. káoszból érkezett legújabb jelentések szerint az utóbbi időben kiéleződött a helyzet, úgyszólván az egész országban harcok bontakoztak ki. Mint az Üj Kína hírügynökség közli, Szufanuvong herceg, a laoszi nemzeti egységlkor- mámy miniszterelnökhelyettese, a laoszi hazafias front pártjának elnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a jobboldali fegyveres erők Közép- és Dél-Laoszban nagyszabású katonai támadást indítottak és ezáltal súlyos helyzetet teremtettek. Szufanuvong nyilatkozata rámutat, hogy a támadások megélénkülése ösz- ^zefüggésben van a dél- vietnami fejleményekkel. Ismeretes, hogy az amerikaiak és csatlósaik f>él- Viefnamban is fokozták agresszív háborújukat, fegyveres provokációkat hajtottak végre a Vietnami Demc-kraitkus Köztársaság ellen és számtalanszor megsértették a kambodzsai királyság területét. Morse demokrata párti szenátor viszont éles szavakban helytelenítette, hogy az Egyesült Államok a dél-vietnami háború ki- szélesítésére törekszik. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok voltaképpen nem is Dél-Vietnam érdekeiért, hanem a sajátmaga érdekeiért küzd. „Célunk immár nem az, hogy másokon segítsünk, hanem, hogy fenntartsuk az amerikaiak katonai jelenlétét az ázsiai szárazföldön.” Az Egyesült Államok — hangoztatta a szenátor — „provokálója a délkelet-ázsiai konfliktusnak”. Nyugat-európai Unió — Nato atomerő Schröder derűlátó? Schröder nyugat-: émet Schröder külügyminiszter hétfőn es- hogy te Bonnban ismertette a Nyugat-európai Unió miniszteri tanácsa hétfői ülésének témáit. Január 1 túl koséi van hangsúlyozta, Schröder elmondotta, hogy a miniszteri tanács hosszan foglalkozott az el nem kötelezett országok kairói értekezletével, a nemzetközi helyzetben bekövetkezett személyi változásokkal, mindamellett — hangoztatta Schröder a kérdésekre válaszolva — a vita során nem esett szól a multilaterális atomerőről. Egy újságírónak felelve Nyugat-Németország „nem téveszti szem elől egy Franciaország számára is elfogadható rendezés szükségességét” a közös atomerő kérdésében, s hozzáfűzte, hogy ez az Egyesült Államok álláspontja is. Schröder egyébként egy televíziós interjúban is nyugatnémet-amerikai kapcsolatok kitűnőek. A nyugatnémet-amerikai viszonyok „kitűnő helyzetét” hivatottak bizonyítani egyébként Ball amerikai külügyminiszterhelyet- tes és a bonni vezetők hétfői tárgyalásai is. Ugyanakkor — fűzd hozzá az AFP, amerikai részről elismerik, hogy a tervezett határidőig, január 1-ig, tekintettel a még formálódó beszélt a francia-nyugat- angol javaslatokra, nem német viszonyról. lehet tető alá húzni a A külügyminiszter multilaterális NATO-atomhangoztatta, hogy a erőt. Tüntetések a forradalmi reformok mellett Politikai feszültség Törökországban Újabb agresszív tömb tervei A Dél-Koreának nyújtott japán kölcsön háttere Hosszadalmas tárgyaié- A Pravda keddi számé- nyát. Ehhez ugyanis az sok után megállapodás jött ban közölt kommentárjá- Egyesült Államoknak kőlétre, mely szerint Japán ban Ivanov rávilágít a moly érdekei fűződnek, 20 millió dolláros rövidle- megállapodás politikai hát- mert a washingtoni korjáratú hitelt nyújt Dél- terére. mány kelet-ázsiai pozícióinak megerősítésére egy A kölcsönről folyta- újabb agresszív tömb megtolt tárgyalások és az ezek alakítását tervezik. Az új EI’lSÄ MOH*« - északkelet- tárgyalásoknak a láncsze- ázsiai védelmi szervezet mát alkották, amelyeknek (NEATO) — Japán, Délcélja, hogy „normalizáljáK” Korea, Tajvan és a Fülöp- Japán és Dél-Korea viszo- szigetek tartoznának. Koreának. Ankara, (AFP, AP): Ankara utcáin diákok tüntetést rendeztek és nyilvánosan elégették azoknak a lapoknak a példányszámait, amelyek az 1960. évi forradalom által hozott reformok ellen írtak cikkeket. Hírügynökségi jelentések szerint egyébként is rossz hangulat uralkodik a török fővárosban a legutóbbi parlamenti viták miatt, amelyek során igen heves hangú beszédek hangzottak el. Ankarában ezt a feszültséget az 1965. júniusra kitűzött választások közeledtével, valamint az Igazság Párt november végi kongresszusának előkészületeivel magyarázzák. 'Ennek az ellenzéki pártnak a képviselői most egymásra licitálnak a heves hangú szónoklatokban, hogy biztosítsák maguknak a vidéki szervezetek küldötteinek támogatását a kongresszuson, amelynek feladata a többi között', hogy megválasz- sza a párt elnökét. Inönü miniszterelnök hétfőn megbeszélésre hívta össze a pártok vezetőit, s felkérte őket, hogy működjenek együtt a nyugalom helyreállításában. Egyes hírek megbeszélésen szerint a szóba került a katonai vezetők tiltakozása is az ellen, hogy az Igazság Párt támadta a hadsereget és az 1960. évi forradalom reformjait. Cevdet Sumay, a török vezérkar főnöke ezt a panaszt egyébként a nemzetgyűlés elnöke elé terjesztette. A nemzet- gyűlés elnöke a levél kézhezvétele után azonnal tanácskozásra hívta ösz- sze valamennyi politikai párt parlamenti vezetőit. Időközben megbeszélést tartottak Izmirben a török fegyveres erők parancsnokai is. Myugalberlini tudósítás n iiwiiww A Quick „szenzációja „A Tegernsee kincse”, „Megtalálták a Führer nyolc elveszettnek hitt beszédét” — ezekkel a sokatmondó címekkel látott napvilágot a minap a müncheni Quick c. hetilap Ez a magazin közölte a nyájas olvasóval, hogy „hála” Schaffer egykori Gruppenführer tevékenységének, a német nép ismét birtokába jutott a „Vezér” nyolc beszédének, amelyeket az 19.37 és 1942 között különböző gyűléseken mondott. A Quick a „szenzációt” látható gyönyörűséggel, egészoldalas fénykép-illusztrációkkal tálalja fel. A rohamosztagos ex-Gruppenführer „haditettét” természetesen kellő részletességgel ecseteli. Nos, a Gruppenführer — mint olvashattuk — hosszú éveken át őrizte magánál a Führer „gyújtó hatású” beszédeit, hadd teljék az idő. Most azonban, úgy látszik, elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a Quick riporterének jelenlétében .rejtekhelyéről kiemelje a rozsdamarta vasládát, benne a 192 kazettát, amelyek mndegyike ezt a feliratot viselte: „Pótolhatatlan érték”... A müncheni szerkesztő természetesen nyomban közkinccsé tette a nevezetes beszédek legérdekesebb részleteit. Ám történetesen a Quicknek ugyanabban a számában egy másik szenzációra bukkanhattunk. A lap interjút készített azzal a bizonyos Heinecke ügyvéddel, aki úgy tett szert kétes hírnevére, hogy a náci-pereken nemcsak Hitler csatlósait vette védelemébe, hanem — magát a Führert is. A „derék” dr. Heinecke szerint ugyanis védencei egytől egyig csupán a „köteles- 9 9 ségüket” teljesítették. A polgári lapok persze bőségesen foglalkoznak Várta, Heinecke kijelentéseivel. Az utóbbi időben tudniillik Nyugat-Németország- wigsburg-i főügyész, dr ,.Nem bírtam elviselni...46 Gyilkolnak Csőmbe zsoldosai Moszkva (TASZSZ) — Nem bírtam tovább A Pravda londoni tudó- elviselni azt, ami ott tör- sítója beszélgetést folyta- ténik — jelentette ki. — tott Geoffrey Mann angol Mint zsoldos, ártatlan asz- állampolgárral, aki Kongó- szonyok és gyermekek kőbán, Csőmbe hadseregé- nyörtelen megsemmisítésében szolgált zsoldosként, nek részesévé váltam. Sódé onnan Londonba sző- hasem fogom ezt elfelej- kött. teni. A múlt hétfőn 15 taA tudósítónak Mann el- gű szakaszunk csapdába mondta, hogy hét hetet került. Egy emberünk eltöltött Csőmbe zsoldos esett, három pedig megse- hadseregében s ezt az időt besült. Alig tudtuk kivág- a gyilkolás, a vérontás és ni magunkat, a gengszterizmus jellemez- Mann hozzátette, hogy te. rajta kívül még jónéhány (.angol — aki toborzás utján került a kongói zsoldos alakulatokhoz — foglalko- saban megkíséreljek fe- ^ a szökés szándékával, hérre mosni a hitlerista hóhérokat. Lassankint felszámolnak azok a hivatalok, amelyek a „nemzeti szocialista bűnök” megállapításával foglalkoznak. A Lúd ban mind hangosabbak az olyan követelések, amelyek már nemcsak a nácikat, hanem eszméiket is védelmükbe veszik. A jobbára „barnafoltos” jogászokat foglalkoztató bonni igazságszolgáltatás egyenesen napirendre tűzte a náci büntettek „elévülését”. A nyugatnémet sajtó tág teret szentel a kérdésnek, különösen a második világháború beschule például bejelentette: hivatala a jövő tavasszal beszünteti tevékenységét, miután állítólag „az összes fontosabb bűncselekményt” feltárták már, s ezért „nem látszik célszerűnek” a náci háborús bűnösök törvény előtti felelősségéről szóló paragrafusok hatályának meghosszabbítása. Ugyanakkor Robert fejezésének közelgő hu- Kempner adatai szerint szadik évfordulójával kap- Nyugat-Németországban csolatban. S bár a közvélemény igen széles rétegei határozottan fellépnek Nyugat-Nómetország- ban a nácik és a háborús bűnösök „elévülés” ürügye alatt történő rehabilitálása ellen, a bonni hivatalosok ismét arra készülnek, hogy 1965 májuma mintegy tízezer olyan' náci háborús bűnös sza-1 ladgál, akire különös módon ezideig nem figyelt! fel a bonni igazságszolgáltatás. Robert Kempner személyéről csak annyit, hogy annak idején a nürnbergi perben az amerikai főügyész helyettese volt. •. SZÉLJEGYZET „(fALtápableiMi” A derék jószág a mióságban nem létezik, csak hasonlatképpen szerepel Genstenmaier legutóbbi nyilatkozatában. Ezt a nevet egyébként az újságolvasó már ismeri, röviden még annyi újat róla. hogy immár nemcsak • nyugat-német parlament elnöke, hanem Erhard riválisa is a miniszterelnöki székért folytatott harcban. S mert a Kereszténydemokrata Párton belüli torzsalkodások most a nyugatnémet-francia viszony körül alakultak ki, Gerstenmaier is erről nyilatkozott. Tette ezt annál is inkább, mert nemrég ömaga Párizsban járt, eszmetársa — Adenauer — pedig a minap érkezett haza a francia fővárosból. Ámde mit is nyilatkozik Gerstenmaier a bicikliről? Nyugat-Burópát, pontosabban az Európai Közös Piacot kerékpárhoz hasonlította, mely csak akkor gördül ha nyomják a pedált, ellenkező esetben nemcsak megállt hanem (a bicikli közismert tulajdonságának megfelelően) el is dől. Márpedig a Közös Piac pedálját — éppen a nyugatnémet- francia ellentétek miatt' — pillanatnyilag nem hajtják, s az a veszély ■fenyeget, hogy a közösség eldől vagy éppenséggel megdől. Kétségtelenin találó 0> hasonlat. De ha Gersten- maier elkezdte, folytatható a hasonlat. A Közös Piac esetében olyan különös kerékpárról van szó. amelyen hat nyereg van. hatnak kell nyomni a pedált, — a kormányt azonban csak egy tarthatja S ha nagyon a dolgok- mélyére nézünk, a vita gyökeréig nyúlunk, ott találjuk a föl nem tett kérdést: ki ragadja meg és ki irányítsa az Európa-bicikli kormányát? Erre a nyilatkozó Gers- tenmaier sem adott választ, legfeljebb — kerékpárról lévén szó, nagyokat — csengetett. L Sitereí, nem szeret.»« (Die Presse karikatúrája)
